Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

Megyei filmbemutatók Soha rosszabbat Látogatás a levéltárban A LEVÉLTÁR nagyon sze­rény helyet foglal el a közmű­velődési intézmények sorában. Talán szerényebbet is mint amennyit megérdemelne. írá­sunkkal nem akarjuk felfedez­ni mégsem, nem akarunk ..igazságot” szolgáltatná, csu­pán szeretnénk néhány vo­nássá] felrajzolni azt a tevé­kenységet, ami az intézmény falai között jelen pillanatban folyik. x Levéltár — hallja az ember, s akaratlanul is foszladozó, régi iratokra gondol, amelyek mán gondosan kezet mosunk. De valóban csak a múlt „ter­mékeivel” fagialkoznak itt? — A levéltárnak gondoskod­nia kiéli arról is, hogy a jelen­ben keletkező iratok megma­radjanak, és hiteles történel­mi értéket, képviseljenek — válaszol kérdésünkre dr. Schneider Miklós, a Nógrád megyei Levéltár igazgatója. — Most különösen fontos ez a tevékenységünk. Az új irat- kezelési szabályzatok gyakor­lati bevezetése országszerte ez idő tájt folyik, s ez köny- nyebbé teszi a mi munkánkat is. A levéltár napjaink iratai közül azokat tartja nyilván és érzi. amelyek a jövőben a leg­inkább reprezentálják korun­kat, amelyek a legteljesebben tükrözik a kort, vagyis törté­neti szempontból a leghitele­sebbek. A levéltár nyilván­tartja mindazokat a szerveket — üzemek, gyárak intézmé­nyek, tanácsok, vállalatok —, amelyek iratokat „termiéinek”. Ezek fölött törvény biztosítot­ta felügyeleti joga van, A ti­zenöt éves „elévülési” határidő után a megőrzésre érdemes iratok a levéltár polcaira ke­rülnek. Ez a munka — bár mennyire is távolinak látszik első pillanatra — szerves ré­szét képezi a levéltári fel­dolgozó és rendszerező tevé­kenységnek. — A KÖZELMÚLTBAN vet­tük át, rendszereztük és dol­goztuk fej a megyei és járási tanácsok 1956-ig terjedő anya­gát. Munkánk során, áz érték­teleneket szelektáltuk, a meg- maradtaikat tájékoztató jegy­zékbe vettük. Ez megkönnyíti a helytörténeti kutatás munká­ját; segít az eligazodásban. A korabeli anyag rendezésével egyidőben természetesen to­vább folyt a múlt iratainak rendezése is. A már korább­ról őrzött anyag tudományos igényű feldolgozását és hasz­nosítását tovább folytatták. Immár harmadik éve. hogy minden évben kiadnak egy forráskiadványt, amely a ne­hezen hozzáférhető, helytörté­neti szempontból mégis na­gyon fontos anyagok gyűjte­ménye. A megjelentetéssel ezek az adatok minden érdek­lődő által hozzáférhetőek lesz­nek a (könyvtárakban, intéz­ményekben, iskolákban. Az Idén A török után címmel az 1715. évi országos összeírás adatait tették közzé a mai Nógrád megye területére vo­natkozóan. A kiadványok cél­járól így nyilatkozott a levél­tár igazgatója: — Kiadvá­nyunk a korábbiakhoz hason­lóan ismét azt a célt szol­gálja, hogy a megye falvai­nak, városainak múltja iránt érdeklődők számára olyan adatokat nyújtson, melyek akár nyelvi, akár egyéb okok­ból nehezen hozzáférhető le­véltári forrásanyagban talál­hatóik. Az intézmény publikációs tevékenysége gazdag és folya­matos. Kéziratban már készein áll a következő évi kiadvány anyaga, amely 1919-nek kíván emléket állítani a legutóbbi időkben napvilágra került me­gyei és 'járási direktóriumi intézkedések közreadásával. A dokumentációs összeállítás Erdős Istváinmé, a levéltár munkatársának gondosságát dicséri. Az intézmény munka­társai rendszeres publikációs tevékenységet fejtenek ki; Leblanc Zsoütné a Nógrád me­gyei Múzeumi Közlemények­ben jelentette meg azokat a legújabb eddig ismeretlen do­kumentumokat, amelyek Ma­dách Imre életéire és nógrádi tevékenységére vonatkoznak. A levéltár kiadványaival se­gítséget kíván, nyújtani a me­gyei történelemkutatás szá­mára ás: a jövő óv elején megjelenő füzet az 1848—49. évi szabadságharc és forra­dalomról ezt a célt szolgálja. E tevékenységével az intéz­mény közművelődési feladata­it is kellőképpen látja el. — Meglehetősen szűkén van­nak az egykori kórházi épü­letiben. Ezen, a téren várha­tó-e a közeljövőben változás? — BALASSAGYARMATON most áll szervezés alatt egy öóiklevéltár létrehozása. Ez enyhít a helyszűkén is, alap­vető célja azonban az ottani helytörténeti kutatás meg­könnyítése, a helyi iratok jö­vőbeni könnyebb megőrzése. Sulyok László „Egy-két buli még nem minden** Mi kerül a klubnaptárba? A gondok nagyon sok tol­ásból fakadhatnak. Legtöbb­ször az a gond, ha valami nincs, máskor meg a már meglevővel van rengeteg prob­léma, esetleg olyan, mintha nem is lenne. Üzemi klub; ugyan minek az! A gyár arra való, hogy dolgozzanak az emberék. a szórakozást „végezzék el” ott­hon, munkaidő után. A ta­nácskozásokra pedig ott az ebédlő. Igen, ez is egy szem­lélet. i De van másmilyen is feze- •■«nősére!). Mégis másképp test az, ha a munkás nem arra az ebédlői asztalra rakja a jegyzetfüzetét, amelyen min­dennap bekanalazza az üzemi konyha .kínálatát". Nem be­szélve arról, hogy az üzemi klubot sok más célra is fel le­het használni. Vagy mégsem? kíteni a kört. A gyár fiataljai közvélemény-kutató lapokat kaptak. Felsorolás: 30—40 ren­dezvénytípus. Melyiket sze­retnéd, mit javasolsz? Művé­szeti rendezvények, találkozás írókkal, sportolókkal, előadá­sok. Nos, a beérkezett vála­szoktól nem lettek sokkal oko­sabbak a kérdőívet kibocsá­tók. A skála továbbra is szé­les maradt. A legtöbben ta­lán mégis a művészekkel, írókkal, sportolókkal való ta­lálkozást óhajtották. De ed­dig még senkivel sem talál­koztak. Esetleg egymással egy-egy pingpongcsatán, mert a klub a teremsportokra Is rendkívül alkalmas. Ettől azonban még nem lesz igazi klub. * Tóth Tamás KISZ-osúesv«r megelőző alapszervi gyűlése­ken —- a csúcs titkár szerint — sok hasznos gondolat, jó ötlet felszínre került. Művészeti es­tek, más alapszervezetekkel együtt rendezendő klubdélutá­nok. És lesz klubnaptár is, amelybe majd beírják a klub mgemozdi i.lásait. Mindenesetre a KISZ veze­tői bíznak abban, hogy a nap­tár lapjai gyorsan teleíródnak. Természetesen ez rajtuk is múlik. Mi csak annyit tehe­tünk, hogy egy idő múltán vé­giglapozzuk a klubnaptárt és közzétesszük a benne foglalta­kat Reméljük, hogy akkor már csupa jót írhatunk! — vekiss — Az utóbbi hónapok — sőt az egész idei esztendő — leg­kiegyensúlyozottabb, szigorú esztétikai mércékkel mérve is a legszínvonalasabb műsorhe­te köszönt ránk a holnapi naptól kezdődően. Charlie Chaplin 1936-ban forgatott filmjét, a Modern időket megyénk mindkét vá­rosában még ezen a műsorhé­ten bemutatják a filmszín­házak. ’ A filmművészet élő klasszikusáról már egy ki­sebbfajta könyvtárat kitevő irodalom jelent meg a vilá­gon. Filmjeit —, melyek közül a tíz legjelentősebbet mi is láthatjuk — a legnevesebb esz­téták és filmkritikusok ele­mezték. A Modem időket 1971-es franciaországi fel­újítása alkalmával kitörő lel­kesedéssel fogadta a közönség és a szakmai közvélemény egyaránt. Két lapvéleményből idézünk egy-egy részletet: „A legjobb Chaplin-film? Leg­alábbis az egyik leghíresebb, mert a Modern idők már hosz- szú idő óta a civilizáció egyik lépcsőfokának szimbóluma lett, a futószalag-munkáé, a gép­hez kötött, robotizált embere­ké.” (Le Drapeau Rouge.) „A Modem idők olyan film, ame­lyet ma is forgathatnának vagy csaknem olyan, mert az általa felvetett témák többsé­ge még ma is téma, sőt, sú­lyosbodott. Nézzék meg jól ezt a filmet, hallgassák meg, ha tudnak a szemükkel hallgatni, és akkor megértik, kedves fia­talok, hogy miért volt Charlie a maga idejében (a mi időnk­ben) a legkedveltebb színész és a legnépszerűbb ember” — írta a l’Humanité Dímanche kritikusa, akinél jobb taná­csot mi sem adhatunk a mozi ifjú nézőinek. Kósa Ferenc harmadik já­tékfilmje filmművészetünk je­lentős, a rendező korábbi mű­veihez méltó művészi igényű és megvalósítású alkotás, mely a Tízezer naphoz és az Ítélet­hez hasonlóan Kósa mélysége­sen humanista szemléletét tükrözi. A Nincs idő kommu­nista forradalmárok éhség- sztrájkjának megrendítő tör­ténetét ábrázolja az 1929. év Magyarországának egyik bör­tönében. Történelmi film, amely emléket állít mindazok­nak a kommunistáknak, akik 1929-ben Horthy börtöneiben szenvedtek, vállalták —, ha kellett, életük árán is — az egyre határozottabban fasi- zálódó ellenforradalmi rend­szerrel való szembeállást, az ellenállás megszervezését. A film kivételes értékét és vonz­erejét elsősorban izzó gon­dolati feszültsége és kiváló művészi megvalósítása adja. Az amatőr színészek játéka (Bencze László festőművész, Konyorcsik János szobrász) a hivatásos művészekével egyen­értékű. A Kis Nagy Ember Jacta Grab, a gyermekkorában indi­ánok közé csöppent, és közöt­tük felnevelkedett amerikai férfi sok hányódtatásban és keserű csalódásban bővelkedő, egészében véve mégis vidám és kellemes életét beszéli el okos, és rendkívül szellemes parodisztikus filmstílusban. Ebben a történetben senki sem emelkedhet hőssé, szerte­foszlanák a nagy mítoszok, s maradnak az esendő emberek, s marad egy bölcs öreg, Jack, a fehér indián. Az Arthur Penn rendezte filmben három ismerőssel is találkozhatnak a mozinézők: Dustin Hoffmann és Fay Dunaway például együtt szerepelt a John és Mary című filmben, Martin Balsam pedig — nem is olyan régen — az olasz Egy rendőr­felügyelő vallomása az állam­ügyésznek című filmben ara­tott sikert. % Sutáim# - # szeretet Kezében úgy jár, olyan gyorsan a vetélő, hogy csodá­lattal nézek rá. Szövőnő. Erős testalkatú, barátságos asszony. Három gyermek édesanyja. Bizonyára büszke gyermekei­re? — Nagyon szeretem a fiai­mat. de az az igazság, hogy szerettem volna egy kislányt Is. Hát nem sikerült. Azért nem szomorkodik Si- ba Istvánná, a szécsényi Há­ziipari Szövetkezet dolgozója, aki 1954 óta áll alkalmazás­ban a vállalatnál. A fiúk és a férje is szívesen segítenek az otthoni munkában. Manap­ság sokat hallunk a tudatos családtervezésről. Sibáné ho­gyan vélekedik erről? — Szerettem mindig a gye­rekeket. a családot — mond­ja. — De különösebben, sose foglalkoztam ezekkel a dol­gokkal. A fiúk is csak úgy jöt­tek egymás után. Semmi tu­datos nem volt benne. Meg­lettek és én vállaltam őket. — Sok gond lehet három gyerekkel. — Igen. Nekünk nagyon meg kell nézni, mit mire köl­tünk. Sok pénzbe vannak. A legfiatalabb hatéves, a legidő­sebb első éves ipari tanuló. Nemcsak ruhára és ennivaló­ra van szükség, hanem bizony szedve kétszobás családi hazat útiköltségre is, amiből a leg- építettek. A fáradtság idején Idősebb Gyarmatra jár. pedig megvigasztalja őt a há­Sibáné a gondok mellett rom fiú elismerő ragaszkodá- mégls tele van örömmel, vi- sa és hálás mosolya, üámeággal. Erejüket össze- (ok) * Fémipari Vállalat, Balassa­gyarmat „Ifjúsági” vállalat, hiszen az 560 dolgozó csaknem hatvan százaléka fiatal. Hely­beliek és bejárók. Az 1969-es induláskor azonnal „adva volt” az üzemi klub. Hogyan használják ki? Bojtos István szb-titkár: — Véleményem szerint igen rosz- szul. Néha a KISZ-esek csi­nálnak egy-két „bulit”, de ez önmagában még kevés. Lehet­ne többet is tenni. Pl. úgy, ha a kultúrfelelős — aki nem na­gyon mozgolódik — megcsi­nálná a klub múnkatervét, s ezután eszerint mennének a programok. Persze, a vidékiek eleve kiesnek, de a helyieknek is problémás a kijárás ide, munkaidő után. Olyan elkép­zelés is volt, hogy a város- oan csinálnak magúknak klu­bot a fiatalok, de ebből nem lett semmi. Reméljük, hogy az új KISZ-vezetőség megtalál­ja majd a módját, hogyan le­hetne tartalmas klubéletet ki­alakítani. Mi a szakszervezet részéről minden támogatást megadunk. tSr Ahány fiatal, annyiféle kí­vánság, óhaj; ellentétes, sok­szor egészen szélsőséges igé­nyek. össze kell fogni a kí­vánságokat, valamiképpen szű* zetősógi titkárra, mar másod­szor tették le voksukat a fia­talok. A közelmúltban lezaj­lott választáson. — Kezdetben voltak a klub­ban zenés-táncos rendezvé­nyek. Minden hónapban. Az­tán elmaradtak, mert a fiata­lok nem a legkulturáltabban viselkedtek. — És a táncon kívül? — Más vállalatok KISZ-ese- Ivel együtt rendeztünk szelle­mi vetélkedőt, értékes díjak­kal. Sajnos, a klub pangásá­nak legfőbb oka az, hogy még mindig nem vágunk tisztában a fiatalok igényeivel. Meg az. nogy a gyár és a művelődési központ jó kapcsolata révén a gyarmati fiatalok a művelő­dési központba járnak szóra­kozni — a klub rovására. (A művelődési központ ren­dezvényeivel vetekedni nem lehet. De. ha csak hasonló programja lenne is a klubnak, biztos több fiatal látogatná. Hiszen a „semmi” egy fiatalt sem vonz). ★ Az újraválasztott KlSZ-ve- zetőségben találunk kulturális ügyekkel megbízott fiatalt és ifjúsági felelőst is. A jövőben az ő munkájuk lesz a Fém­ipari Vállalat klubjának ..Pá- tyolgatása”. A választásokat 4 NÓGRÁD — 1973. október 25., csütörtök 1 Hozzá hasonlóan a ropogó­sán egészséges ember benyo­mását keltette a hetediknek elővezetett Gáspár András. Még mindig a régi zömök, jó bordában szőtt, parasztlegény tartását őrizte, akinek testi szívósságát tovább sűrítette a tuiszárszolgálat. Csupa rugal­mas izomzut, rövid derék, gör­be lábak. Erről a katonatí- pusrói azonnal megmondják bárhol a birodalomban, hogy Magyarországon ringott a böl­csője. Miközben figyeltem a gépi­es felsorakoztatást, néha-néha a főőrsógi épület erkélyére pillantottam. Szerettem volna tudni, mit gondo] Howiger tábornok, a vár parancsnoka. Könnyen lehet, nem gondol semmire. Csak a parancsra, amit végre kell Hajtana. A végrehajtásra, ami részéről igazán olcsó ár magas beosz­tásáért. ö tábornok maradt. Nem úgy, mint a végítéletre sorakozó vádlottak. Ez is egy fajtája a győzelemnek. Legyen hát boldog, aki beéri ennyivel. Nagysándor József követke­zett. Akár Párizs barikád iáiról Is érkezhetett volna. Mindig ilyennek képzeltem a csupa- ideg, és a fegyelmezettségükbe belesápadó forradalmárokat. Nem álmodozó, nem teátrális, ahogy a buta metszetek mu­tatják a zászlót pátosszal meg­ragadó harcost. Nagysándor József a foszfor légies fényé­vel lángol: izzása is olyan, mint a foszforé — önmagától gerjed hője, mihelyt szabad levegő éri. Ismét egy huszárral növeke­dett a magyar generálisok so­ra. Schweidej József, a bécsi negyedik huszárezred volt őr­nagya: a virtus a fenegyere­keskedés semmi Jeliét sem mutatta, ötvenhárom eszten­deiéhez illően minden lépését megfontolva, hátratett kézzel tartott Nagysándor mellé. Halk, szelíd ember. Arcáról ezek a nehéz pillanatok sem űzték el teljesen a veleszüle­tett finom derűt. Azt a derűt, amely nem emberi teremt­mény: tudatunk nélkül visel­jük a természet akaratából. Kevés olyan megnyerő arcú emberrel találkozni, mjnt Schweidel József. * Egyáltalán, válogatottan jó arcú férfiak léptek az udvarra a főőrségi épületből. Aljas lennék, ha szándékosan az el­lenük valló jeleket kerestem volna vonásaikban, ám az ilyen, vizsgálódási hajlam sem tenne alaptalan. Annyi ször­nyűséget írtak róluk össze az ausztriai és csehországi újsá­gok, hogy szentül hiszik biro­dalmunk milliói: csupa go­nosztevő, külsőre is rettene­tes haramia lázadt fel a tör­vényes rend ellen. Ha láthatnák őket szemtől szembe! Knézich Károlyt pél­dául. Ügy hatott, amikor meg­jelent fogiára előtt, mint va­lami szultáni herceg. Olajbar­na bőre, mélyfekete haja és szaikáli a csupa nemesség. De nem szelíd nemesség. Egye­dül belőle éreztem kisugároz­ni a büszke ragadozó elektro­mosságát. Félelmetes látvány volt, leíegyverezive is. Az a hadvezértípus, amelyik elől csak szaladni lehet, vagy be­hódolni neki. Saját honfitár­sai, a horvát granicsárok a megmondhatói, mit művelt velük ez az ember a tápió- blcskei csatában. Bátyja szin­tén tábornok, a mi oldalun­kon. őszintén remélem, leg­alább olyan eszményi katona, mint negyvenegy éves öcs- cse. A páncélozott arcú, kreol Knézich Károlynak merő el­lentéte volt a tizenegyedik­nek érkező gróf Leiningen- Westemburg Károly. Megjele­nése alapján sokkal inkább sorolható Apolló, mint Mara környezetébe. Finom, poétikus Lényéhez sehogy nem illett az egyenruha. Mindössze har­mincegy éves. Az egész lázadás ideje alatt mást sem tett, csak egyfolytában meghazudtolta külsejét, amelyhez sokkal in­kább illett volna a szalonok enteriőrje, mint a lőpor-füstös csataterek vére, szennye, hő­siessége, örült, kiszámíthatat­lan, hazárdjátékos élet: jött ez a német fiatalember, ez a hesseni születésű gróf, angol királyi hercegek rokona, és ideáll magyar tábornokként bírái elé, az aradi vár udva­rára (Folytotjukl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents