Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

A

Napjaink ifjúsága

A kcp a kohászati üzemek névadójának egyik szép pilla' na tát örökítette meg

Új oktatási évad

Felvonták a „függönyt” Balassagyarmaton is: megkezdődtek a KISZ-oktatások. A héten összehívták a propagandistákat, hogy Jöl hasznosítható útravalóval lássák el őket.

Idén négy' témát tárgyalnak kötelező jelleggel a fiatalok: az ifjúságpolitikai határozatból adódó reladatok; a X. VIT jelentősége; a moszkvai bélte-vllágkongresszus anyagának feldolgozása és a napi politikai feladatok, a közéleti tevékenység.

A városban összesen 87 oktatási kör indult, több mint 224o fiatal részvételével. A már hagyományos körökön — fáklyavivők, politikai vitakör, marxista vitakör, társadalmi ismeretek, ifjúsági előadássorozat, VTT-kör — kívül idén új oktatási formára is jelentkezhettek a fiatalok, mégpedig az állam- polgári ismeretek körére.

A propagandisták évindító tanácskozásán felhívták a figyelmet arra, hogy az oktatásokat valamennyi helyen igyekezzenek színesebbé, vonzóbbá tenni, használjanak bőségesen szemléltetőeszközöket. Javasolták, hogy főrumjel- leggel szervezzék meg az oktatást, s rendezzenek az elsajátított ismeretekből szellemi vetélkedőket.

Vera, ax ,<elnyűhetellen

Ahol nincs helye a finomkodásnak

NÉMA csönd volt, amikor hozzászólását mondta. Sűrűn teltek az oldalak, a száz küldött szorgalmasan jegyzetelt. Aztán idővel feladták: Ezt egyszerűen nem lehet jegyez- ni, legfeljebb, ha minden sza- vát írnák.

— Ez nem hozzászólás, hanem egy önálló tanulmány — minősítették rögtön Tóth László szavait a Salgótarjáni, Kohászati Üzemek küldött- értekezletén,

Tóth László fiatal ember, 6 máris igen fontos poszton dolgozik. A vállalat közgazdasági főosztályának vezetőhelyettese. A küldöttgyűlésen ismét megerősítette a róla alkotott véleményt: Jó fej a Laci. érdemes odafigyelni arra, amit mond.

Nem könnyű témát választott pedig. Kollektivizmus, közgondolkodás, a munkásfiatalok közéleti szereplése, társadalmi aktivitása —r megannyi súlyos téma.

— Azt hiszem, az elméleti oldalát sokan ismerjük — mondta Tóth László, amikor a küldöttgyűlés után beszélgetésre kértük. — De amikor arra kerül a sor, hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, sokszor bizony botladoznak a szavak. Pedig nem engedhetjük meg magunknak, hogy e nehéz, de rendkívül fontos kérdés mellett pusztán kényelmi okok miatt elmenjünk. Fel kell tennünk, s igyekeznünk kell megválaszolni a kérdést: Vajon elértük-e már azt, hogy a munkásfiatalok túlnyomó többsége kész a közösség érdekében többletmunkát, áldozatot vállalni? Ügy gondolom, erre a kérdésre még csak részben válaszolhatunk igennel.

A munkásfiatalok összetétele korántsem homogén.

— Miben látod a különne- műséget?

— Sokféle oldalról lehet

megközelíteni a kérdést. Ahogyan én megkíséreltem, az nyilván csak az egyik lehetséges módszer. A legképzettebbek, politikailag legaktívabbak a fiatal szakmunkások. ők sem képeznek azonban egynemű csoportot. Az

Titkárok első értekezlete

A szécsényi járás újonnan választott alapszervezeti titkárainak első értekezletére a Közelmúltban került sor.

a tanácskozáson elsőnek tájékoztatást kaptak az idei oktatási ,év célkitűzéseiről. Demus Iván, a KISZ járási bizottságának munkatársa külön felhívta figyelmüket ar- - ra, hogy az oktatási körök felelőssége megnőtt, mivel az oktatás témakörét az alapszervezetek döntik el.

Ezt követően a járási küldöttértekezlet feladatairól esett szó, majd tájékoztatást kaptak a tisztséggel járó kötelezettségekről és jogokról, s sz iránvító munka legfontosabb feladatairól, melyet Kiss Gyula, a KISZ járási bizottságának titkára tartott.

K A.

eltérő, sok helyen nem megfelelő szakmunkásképzési feltételek miatt gyakran az üzembe kerülő szakmunkásfiatalok tudásával, közösségi szemléletével is baj van. Rendkívül magas, mintegy 50 százalék az elégséges eredménnyel végzett fiatalok aránya. A szakmunkásképző intézetek pedagógusainak tevékenysége a tananyag oktatására szorítkozik, nevelőtevékenységük sok esetben kívánnivalókat hagy maga után. Lényegesen kisebb, a jelenlegi követelményektől elmaradó ismeretekkej rendelkezik a segéd- és betanított munkások nagy hányada.

— Általánosságban is el lehet mondani azonban, hogy a széles körű politikai oktatás ellenére az ifjúmunkások nem jelentéktelen részének társadalmi, politikai ismeretei nem kielégítőek. Emiatt többen nem érzik a politikai események fontosságát, sokszor passzívak. Nem tudják, hogy politizálni annyit jelent, mint nyitott szemmel járni a világban.

SOK SZÓ esett már a fizikai munka becsületéről, de megérdemelt rangját még mindig nem kapta meg.

— Nem lehet erről eleget beszélni, nem lehet eléggé ostorozni a fizikai munkát alábecsülő nézeteket — mondta Tóth László. — Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen kiáltó ellentmondás legyen a munkás- osztály vezető szerepe és a munkássá válás szándéka között. Sajnos, jelenleg a köztudatban a sablonos irodai munkának is nagyobb a tekintélye, mint a fizikai munkáé. Emiatt a munkássá válás sokszor negatív perspektíva, gyakran kényszerpálya. Meg kellene már értetni az emberekkel, hogy több ész kell egy bonyolult gép kezeléséhez, javításához, mint számoezlopok mechanikus összeadásához, vagy egy havidíjas dolgozó bérének kiszámításához. Tolsztoj írta: Az ember nem élhet anélkül, hogy ne higgyen fontosságában és nélkülözhetetlenségében. Meg kell adni ezt a tudatot az ifjúmunkásoknak is. Persze csak részben szemléleti kérdés ez. Meg kell mondani azt is, hogy akadnak még az üzemekben olyan kultúrálatlan munkahelyek, amelyek nem vonzzák a fiatal szakmunkásokat, megfosztják rangjától munkájukat.

— MEGLEHET, hogy elvkor kissé keményen fogalmaztam, de ez nem változtat a lényegen. Különben is az a véleményem, hogy égetően fontos problémáknál nincs helye a finomkodásnak, a kozmetikázásnak. És a fiatal munkások ügye igenis égetően fontos kérdés számunkra.

Már az első szavak után megfogalmazódik az emberben róla: energikus, határozott lány, tudja, hogy mit akar Szüksége is van a magabiztosságra, hiszen most ismét csaknem 50 fiatal gondját bízták rá.

Rcfzsa Veronika, a tolmácsi KISZ-szervezet titkára let; Nem újdonság számára ez a poszt, már hetedik éve „tit- kárkodik”. A kezdet a váci közgazdasági technikumba nyúlik vissza, először alapszervezeti titkárnak, majd a csúcsvezetőség szervező titkárának választották. Most harmadik éve pedig a tolmácsi fiatalok „vezérkarának” feje.

— Nagyon jó a tolmácsi KISZ-tagság, szeretem ezeket a gyerekeket. Bőséges útrava- lót adtak nekem is, a vezetőségi tagoknak is a választó taggyűlésen. Ha mást nem is fogunk csinálni, csak a gyerekek javaslatait megvalósítani, már akkor sem fogunk unatkozni a következő két évben

Kérték a tolmácsi KISZ- esek, hogy most, amikor már jócskán „felduzzadt” a létszám, szervezzenek önálló oktatást, méghozzá rendszeres előadásokkal. Az előadót már ki is szemelték. Azt is elhatározták, hogy az irodalmi csoport ezentúl rendszeresen dolgozik.

— November 7-re egy chilei műsorral készülünk, az első próbánk már meg is volt. Sipos Marika állította össze, azt hiszem, tetszeni fog a közönségnek. De készen van már az új műsorunk is, Tengerihántás címmel különböző népi

hagyományok — kukoricafosz- tás, tollfosztás — alapján még magam írtam a technikumban. Ott „koleszelsők” lettünk vele.

Gondjairól faggatom Verát, s nem is késik a válasszal:

— Kevés a pénzünk. Persze meg kell értenünk, hogy a községi tanács sem aranybánya, sok mindenre kell a forint. Főleg a klubunk szorossága okoz nagy gondot. Nagyon jól működő a tolmácsi klub, heti négyszer tartunk foglalkozást, 30—40 fiatal mindig eljön. Csak éppen nem férünk már a kis helyen. Hallom, hogy sok helyen meg szép, tágas a klub, csak nem használják ki. Nálunk erre igazán nem lehet panasz!

Ügy látszik, Rózsa Vera az „elnyűhetetlen” emberek kis csoportjába tartozik. Nem az a fajta KISZ-titkár, aki reggeltől estig lobogó hajzattal lót-fut, aki látványosan, mutatósán dolgozik. Ellenkezőleg, támaszkodik a többiekre, szervez, összefog, egyszóval vezet.

j— Na, ami a reggeltől estig irtó munkát illeti, az nagyon s igaz — mondja Vera nevetve. — Nemcsak a KlSZ-titká- ri teendőket látom ei. Ha elsorolnám, hogy mi minden feladatom van még, talán el sem hinnéd.

Vera valóban afféle „közéleti mindenes”. Tanácstag, az ÁFÉSZ ifjúsági albizottságának elnöke, a nagyközségi közös tanács ifjúságvédelmi csoportjának tagja, — mint ilyen jelenleg is a szórakozóhelyeket ellenőrizni —, azonkívül járási KlSZ-végrehajtóbizott- sági tag, a községi Hazafias Népfront-bizottság elnökségi tagja, klubtitkár, légós. — Igaz, hogy reggel 7-től este 11-ig kell dolgoznom, ha nem akarok sehol sem szégyent vallani, de nem terhes mégsem. Húszéves vagyok, futja az erőmből, s nekem mindenem a társadalmi munka. A szüleim is segítenek, hogy minden munkát el tudjak látni, pedig mondják nekik olykor a faluban: nem való egy lánynak ennyi mindent csinálni. Ok azonban rámbízzák. Tegyem azt, amihez belső indítékot érzek.

Vera tiszta jelessel végezte a közgazdasági technikumon Szeretne marxista—leninista egyetemen továbbtanulni, hogy legyen elméleti alapja is a további politikai munkához.

Ujján karikagyűrű csillog, menyasszony. Ügy tervezi, hogy az esküvő után is Rútságon marad, hiszen itt már ismerik, s ő is barátok, ismerősök között dolgozhat. S ej számára sokat jelent.

—szundi—

Még nem elégedettek

Megkezdte az idei kiképzési évet a balassagyarmati Ifjú Gárda-század is. A hároméves képzés második évi programját végzik el az idén. az ifjúgárdisták.

Mielőtt hozzáláttak volna a munkához, értékelték a IV. megyei szemlén elért eredményt, amivel bizony csöppet sem elégedettek. Most magasabb szint elérését tűzték ki célul, hogy a legközelebbi szemlén az előkelő helyezést szerző egységek között szere-' pelh essenek.

Munkában az új vezetőség ••

Örökség: a közösség

Csupa csont.

MEGYÉNK KlSZ-alapszer- vezeteiben megtörtént az új vezetőség választása. A bizalmat kapott fiatalok nem töltik tétlenül idejüket, hiszen a beszámolókat követő vitákban sok olyan kérés, javaslat hangzott el, amelyek valóra váltását a tagság tőlük várja.

így van ez Bánkon is, ahol Torma János épp hogy leszerelt a katonaságtól máris az alapszervezet titkárának választották.

— Mi volt az első teendőtök? — érdeklődöm tőle.

— Rögtön a taggyűlés után a vezetőség alakulóülését tartotta meg. Itt döntöttünk, ki milyen reszortot vállal A 55 fős tagságot héttagú vezetőség i-ányí'ja — mondja.

Erre az Keményre szeptember végé cl került so>\ s hat nap múlva már újabb taggyűlést hívtál; össze.

— Készülünk november hetedikére. Az ünnepséget rendszeresen irodalmi műsorral tesszük színvonalasabbá. Többek között ennek szervezése is indokolta, hogy újra összegyűljünk. A fontosabb dolog, hogy a már elhangzott javaslatok birtokában konkrétan el- natározzuk milyen akciókat szervezzünk az év még hátralevő részében — sorolja Torma János.

— Melyek a soron következő feladatok?

— A KISZ-oktatás megszervezése. Sajnos, az utóbbi két év tapasztalataival nem rendelkeznek e területen. A vezetőség egyik tagja a felelős, hogy idejében kezdődjék.

Másképp nem is megy. A titkár egyedül nem képes eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek az egész vezetőségre lettek szabva.

A klubban rejlő lehetőségeket is jobban szeretnék kihasználni.

— Felvetődött, hogy kéthetenként klubesteket rendezzünk, serre hívjunk meg szomszéd községbeli KlSZ-aiapszervezetet. Az ötletet nem vetettük el. A másik ilyen javaslat, hogy a klubban időszakonként egy-egy fiatal a napi politikai eseményekkel kapcsolatos beszámolót tartson majd — tájékoztat a KISZ-alapszervezet titkára.

KISZ-csoportok létrehozását is tervezik. Az alapszervezet összetétele nagyon vegyes. Ezzel a módszerrel próbálják a különböző réteghez tartozó fiatalokat egymáshoz közelebb hozni.

— A tagság fele dolgozik, másjk fele tanul. Csak esténként és hét végén van lehetőség, hogy találkozzunk, közös programot szervezzünk — jegyzi meg Torma jlános.

Ez nem bánki sajátosság. Általában a lakóterületi ifjúsági szervezetekre ez a jellemző.

Üj vezetőség, de még egyelőre a régi tervek.

Az idei akcióprogram egész évre szól. Emellett azonban mást is örökölt az új vezetőség a régitől.

— Mi az örökség? Jő alapok a mozgalmi munkához. Példák sorát tudom felhozni bizonyítéknak. Társadalmi munkák, irodalmi színpad, tánccsoport, sportrendezvények — ezek mind jó közösségről árulkodnak. Nekünk most nem azon kell fáradoznunk, hogy kialakítsuk, átszervezzük ezt, hanem vonzó programokkal továbbra is összetartsuk — ma- gyarázzja a KISZ-titkár.

AZ ALAPSZERVEZET átlagéletkora húsz év alatt van. Ez magában biztosítéka a fiatalos lendületnek, amely nem hiányozhat a „kellékek”’ közül Bánkon.

— Ilyenkor a nagy lendület, tenniakarás a jellemző. Aztán a hónapok múlásával a lá2 egyre kisebb lesz, a lendület alábbhagy. Mi nem szeretnénk ebbe a hibába esni — mondja búcsúzás közben Torma János.

Ez igazán csak rajtuk mű lik.

Sz. Gy.

azért hideglelésnek semmi h«-ive. Hiszen mindössze egy biológiaórára kukkantott be

a fotós

NÓGRÁD — 1973. október 20„ szombat 5