Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

A művelődési központ és a városi általános iskolák kapcsolata Balassagyarmaton a műve­lődési központ és a városi ál­talános iskolák együttműkö­dési szerződést kötöttek, vagy kötnek ezekben a napokban. Erről beszélgetünk a kezdemé­nyezőkkel — és néhány iskola igazgatójával. — Időszerűnek tartom az oktatás és a művelődés, helyi intézményeinek ilyen kancso- latteremtését — mondja He- merka Gyula, a művelődési ház igazgatója. — Hogyan valósul meg ez a törekvés a gyakorlatban? — A munkatervek össze­hangolásával, a helyiségek és az eszközök, a művelődési autó,, s egymás szakemberei­nek igénybevételével. — Hallhatnánk néhány pél­dát erre? — Októbertől működik egy fafaragó szakkör a Rákóczi iskolában. Egri István, a Nép­művészet Ifjú Mestere neveli az utánpótlást. Több iskolából i* vannak tanítványai. — Más iskolából is befogad­nak gyerekeket? — Igen. Az iskolaigazgatók­kal úgy beszéltük meg, hogy bázisszakkört működtetünk egy-egy iskolában, például a Rákócziban a fafaragók tevé­kenykednek, az Ifjúsági úton a fotósok, a Dózsában az ak­varisták és így tovább. A Petőfi, iskola igazgatója a kertbarátszakkör megala­kulását támogatja szívesen, a szomszédos Dózsa úti iskolá­val együttesen, őket ugyan­csak a nálunk működő kert­barátkor veszi majd védő­szárnyai alá — mondja He- merka Gyula. Láng Mihály kertésztechnikus máris össze­állította a kertészkedő gyere­kek programját: Palántane­velés, melegágyi növények gondozása, a házikertben, az iskolakertben előforduló fa- és fémmunkák elvégzése, lá­dák, melegágyi ablakok stb. készítése. Tavaszi faápolás és megfigyelések hosszú sora, ja­vítások szerepelnek még a programban. — S talán kedvet is ébresz­tünk a mezőgazdasági munká­hoz — mondja a kertészszak­ember, aki szerint a szakköri tagok nevelésénél az is jó le­hetőség, hogy megtanulják: A fizikai és a szellemi munka együtt segíti a társadalom előrehaladását. — Mindig csak tanulnak a szakkörökben? — Nem. Játszanak és kirán­dulnak a művelődési autóval. Állatkertbe, múzeumokba, ar­borétumokba is ellátogatnak. Az iskolaigazgatókkal és a művelődési ház igazgatójával folytatott beszélgetés arról győz meg, hogy nagy a szere­pe a kölcsönösségnek. így a tanulók örömüket abban talál­ják meg. amely egybeesik az iskola törekvéseivel és a mű­velődési központ célkitűzései­vel is. Elekes Éva Tízéves a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium TÍZ ÉVVEL ezelőtt, 1963. szeptember 1-én, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületében a tanítás kezdetét jelző csengőszó Szé- usény közoktatásában, egy új kor kezdetét jelentette. A csengőszó első osztályos gim­nazistákat szólított az iskola padjaiban. Ezzel Szécsány azon kevés községek közé sorako­zott, hal két középiskola mű­ködik. Nehézségekkel, problémák­kal tűzdelt' út volt, amit a fi­atal intézmény az élmúlt év­tized alatt megtett. Az első években az álalános iskolával közös igazgatás alá tartozott, s az osztályok az iskola egyéb­ként is szűk épületében kap­ták helyet. 1966-tól önálló igazgatás alatt folytatta mun­káját. 1967-ben. felépült az új, korszerű, szép iskola. Két éve az iskola felvette a Nóg­rádi Sándor nevet Az intézetnek ki kelleti vívni tekintélyét Az első években szülők és diákok elő­ítélettel voltak az intézet iránt. A szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium bizonyí­tott Ma már orvosok, kuta­tók, tanárok, mérnökök dol­goznak az ország különböző részein, akik Szécsényben érettségiztek. De szólnunk kelj azokról is, akik nem tanultak tovább, szákmát választottak. Ezek a tanulók a többi diák­kal együtt, a tananyag mellett emberséget tanultak. Az inté­zet fontos szerepet tült be a közoktatás mellett a község, a járás közművelődési életében. Az egy évtizedes jubileum tiszteletére a gimnázium taná­rai és diákjai kétnapos ünne­pi műsort készítettek. Tegnap délelőtt a kultúrház nagyter­mében került sor a Nógrádi Sándor-napok megnyitóün­nepségére. Bállá Károly, az iskola első igazgatója meg­nyitószavaiban arról szólott, hogy milyen nehéz körülmé­nyek között indult útjára a község életében jelentős sze­repet betöltő gimnázium. Ez­után Kiss Gyula, a járási KlSZ-bizottság titkára, az is­kola volt tanulója köszöntötte a tanulókat, tanárokat, vendé­geket, majd az intézetben fo­lyó ifjúsági szervezet munká­járól beszélt. Szerémy Gyula, az intézet igazgatója ünnepi megemlé­kezésében elmondotta, hogy 1967-ben érettségizett, az első évfolyam. Azóta háromszáz- hanmincan tettek érettségi vizsgát a Nógrádi Sándor Gimnáziumban. Az iskola vélt diákjai és a mostaniak is tevékenyen részt vesznek a járás falvai­nak közművelődésében. KISZ- munkájában, a községi sport­körökben és az úttörőcsapatok vezetésében. A továbbiakban méltatta az iskola névadójá­nak életútját, munkásságát. A megnyitóünnepség után Hégély Györgyné, és Sugár György tanárok „Diákélet” címmel összeállított irodalmi műsorát adta elő az iskola irodalmi színpada, majd a Nógrádi Sándor életéről ké­szült film vetítésére került sor. A további program az iskolában folytatódott, ahoi öt szakkör ünnepi ülést tar tott. Délután Horváth Ferenc előadóművész estjére kerüli sor, majd a negyedik osztályo­sok klubestje zárta az első nap programját MA DÉLELŐTT az ELZETT Zár és Lakatgyár szécsényi telepének Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezeti tagjai ta­lálkoznak az iskola tanulói val, hat középiskola meghívá­sával pedig kosár- és kézilab- datomára kerül sor. Szenográdj Ferenc Tubileumi bélyegkiállítás A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Központban tizenöt éve működik eredmé­nyesen a bélyeggyűjtő kör. Ez idő alatt a kör taglétszáma növekedett, a gyűjtőmunka elmélyült. Tevékenységükről több alkalommal képet alkot­hattak maguknak az érdeklő­dők, különböző tárlatokon vettek részt. A szécsényi mű­velődési központ klubtermé­ben október 20-án nyílik meg a jubileumi, bélyegkiállítás. A tárlatot Miklósik Ignác, az MSZMP járási bizottságának első titkára nyitja meg. E na­pon, s október 2i-én alkalmi bélyegzés és emléklap-árusítás lesz. A kiállítás október 27-ig tart nyitva. Mai tévéajánlatunk 18.05: Képes Krónika. A képzőművészeti osztály maga­zinja. Az októberi adás első kiemlekedő témája: beszámoló a múzeumi hónap eseményso­rozatáról. Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának veze­tője arra is utal, hogy sok ha­sonló rendezvény, sokszor rö­vid idő múlva kifullad, s ör­vendetes, hogy a tizenkettedik éve megtartásra kerülő mú­zeumi hónap nem jutott erre a sorsra, sőt, az érdeklődés évről évre nő. Az adás beszá­mol az új errilékkiállítások megnyitásáról, így a kisplasz­tikái biennáléról és a Bada­csonyban nemrégiben meg­nyílt Egry József-emlékházról. A következő riportot Vilt Ti­bor szobrászművésszel készí­tették abból az alkalomból, hogy a tíz díjazott közül ő volt az egyetlen magyar mű­vész. Nem csodálkozhatunk hát, amikar V. Ferdinand császá­runk aláírta a pozsonyi or­szággyűlésen hozott törvénye­ket. s mint alattvalóit, ikine- veze a magyar kormány tag­jait. Azt hittük, szent a béke, következik a boldog aranyikor. Ehelyett, lázongások következ­tek a Dráva mentén, a Bács- ában. a Bánátban. Erdély­en. Sokan örvendeztek ennek a keserű fordulatnak, de én a/ok tközé tartoztam, akik bi­zonyosra vették, hogy felséges uralkodónk az általa kineve­zett törvényes magyar kor­mány védelmére siet. Döbben­ten tapasztaltam a várható lépés ellenkezőjét. Fékezés, fenyítés helyett bátorítást kapak a lázadók. Annál fenyegetőbb hangok­kal telt meg a birodalmi fő­város a magyarok ellien, ami­kor elhatározták kétszáziezer honvéd fegyverbe állítását. Arról, hogy a toborzás a ma­gyar kormány létére törő rá­cok. szerbek, horvátok, romá­nok megfékezését szolgálja szó seim hallatszott. Legfeljebb gyanúsítás formájában. Elhit­tem, mert 'jólesett elhinnem, amikor írták újságjaink, hogy Kossuthék voltaképpen a bécsi kormány ellen fegyverkeznek. A bánáti és erdélyi zavargá­sok csak ürügyül szolgálnak erre. Bűnös képzelődőnek vél­tem volna magam, ha feltéte­lezem akkor, hogy a zavargá­sok előidézésében nem va­gyunk ártatlanok. Makulátlanságunk tévhitéből tavaly szeptemberben gyó­gy utam ki. Amikor császárunk önhatalmúlag a bécsi kormány hatáskörébe utalt« a magyar pénz- és hadügyet. Arról mé­lyen hallgattunk, hogy a ma­gyar országgyűlés hozzájáru­lása nélkül jogellenes volt uralkodónk eljárása. A súlyos döntés által faktummá lett: leléptünk a törvényes útról. S elindult a lavina. Jellasich, horvát bán a magyar ország­gyűlés teljes mellőzésével ju­tott a magas méltósághoz és megkezdte hadjáratát uralko­dónk egyenes felszólítására. Ezután már csak a nyílt és közvetlen összecsapás követ­kezhetett Bécs és Pest között. Több szó nem esett'a törvé­nyes jogalapról. Az alkotmá­nyosság nevében megindult folyamatokat erőszakosan át­tereltük a felségjognak neve­zett parancsolgatás medrébe. Mintha egész Magyarország egy újoncszázad lett volna, mi pedig a kiképző őrmeste­rek. Gróf Lamberg elvakult önteltséggel sietett Budáról Pestre feloszlatni az alkotmá­NÓGRÁD - 1973. október 20., szombat Az iskolaév elejétől bevezetett tananyagcsökkentés má­ris érezteti hatását az általános és középfokú iskolákban. Az az elv, hogy a diák minden újat lehetőleg már az órán sajátítson el — nem valósulhat meg a tanyanyaghoz jól hasz­nálható szemléltetőeszközök nélkül. A segédeszközök a diá­kokat önálló munkához, kísérletek egyéni végrehajtásához segítik. Képünk a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban készült, ahol Kövér László fizika-kémia szakos tanár Zér- czi Klárával és Bogdándy Istvánnal közösen végez egy elektrostatikus vizsgálatot Kép: Fodor Tamás X MEGTÉBE ÉRKÉZNEK A PALÓC KLUB TAGJAI Egy esztendővel ezelőtt ala­kult meg a Palóc klub az ag­rártudományi egyetemen. A megyéből ott tanuló fiatalok alakították, azzal a céllal, hogy a klub keretében bemutatják megyénket. A klub munkáját a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya is támogatja. A klub tagjai szom­baton a megyei KISZ-bizottság meghívására a megyébe ér­keznek. Szombaton mezőgaz­dasági üzemeket látogatnak, vasárnap a megye nevezetes­ségeit és természeti különle­gességeit tekintik meg. Óvodai férőhelyek Az egyre inkább fejlődő és gya­rapodó Pásztón rendkívül nagy jrond a gyerekek óvodai elhelye­zése. Az 1. számú óvodát két cso- oorttal bővítették, 11 tagú felvételi bizottság döntött a gyerekek óvo­dai elhelyezéséről. A felvételi bi» zottság a sokgyerekes családokat, a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat részfesftette elsősorban előnyben. Pásztón jelenleg 165 az óvodai férőhelyek száma, Haszno­son pedig 32. Mindezek ellenére Pásztón 33, Hasznoson 15 gyereket nem tudtak felvenni óvodába. A gondokon a tervezett új óvoda se­gít véglegesen. Növekedett egyéb­ként az általános iskola napközi­csoportjainak száma is. A Dózsa György Általános Iskolában kél, az 1. számú iskolában ugyancsak két csoporttal bővítették a napkö­zis helyek számát. Előzetes a Tv jövő heti műsorából A keddi program műsora­jánlatainak élére a Műcsar­nokban megrendezett kis­plasztikái biennále anyagát bemutató húszperces kisíilm kínálkozik, amely a különbö­ző nemzetiségű művészek megismertetésén túl áttekin­tést nyújt a szobrászat e spe­ciális ágának jelenlegi hely­zetéről, módot adva az egy­mástól távol dolgozó művészek törekvéseinek, kísérleteinek összehasonlítására. (18.25) A népszerű Kék fény újabb adá­sa az esti műsorban jelentke­zik. (20.00) Ezt követően az iszlám című olasz filmsorozat harmadik részét láthatják a tévénézők, akik ezúttal az iszlám vallás keletkezésének történelmi, gazdasági körül­ményeiről kapnak értékes in­formációkat. (21.00) Az október elején- megren­dezett VII. magyar játékfilm­A budapesti kiállítási prog­ram részeként tegnap nyílt meg a Fényes Adolf Terem­ben Székelyné Kasznár Aran- :ta festőművész tárlata. A ki­állítást a Kiállítási Intézmé­nyek rendezte, megnyitót mondott Lengyel Lajos, Gu­tenberg- és Kossuth-díjas könyvművész. nyosam megválasztott ország- gyűlést. Gsoda-e, ha a lázon­gó tömeg felkoncolta? Amikor kiszállították kocsijából, még mindig csőcseléknek nevezte a pesti polgárokat Azokat a pesti polgárokat, akik az ural­kodó által kiírt választásokon küldtek törvényes képviselőt a most szétkergetésre ítélt or­szággyűlésre. E tragikus fordulatokból két mozzanatot látok sorsdön­tőnek: először a szabályosan kinevezett kormánytól akar­tuk megfosztani Magyarorszá­got másodszor a közjogilag tóljesen rendjén való parla­mentjétől. Ez utóbbi a dur­vább, mert mélyebben támad­ja a magyarok államjogi érde­keit. Sajnos, el kell ismer­nünk a tisztességünkre hátrá­nyos tényt, hogy uralkodónk visszalépett az abszolút mo­narchia keretei közé. Ez ön­magában még nem vetne ár­nyékot dinasztiánk erkölcsi tekintélyére. Legfeljebb a konzervativizmusát bizonyíta­ná. Ott szenved csorbát a presztízs, hogy akikori felséges császárunk, V. Ferdinand ön­ként és ünnepélyesen nyilvá­nította alkotmányos monar­chiának a magyar királyságot. Megértették parancsolóink. szemléről jelentés készült, melyet szerdán sugároz a te­levízió. (17.25) Elsősorban a falusi nézők körében — de a városiakéban is — tarthat ér­deklődésre számot az Őrjárat a földek felett című riportmű­sor, amely a repülőgépes nö­vényvédő állomás tevékenysé­gébe, a pilóták életébe enged bepillantást. (18.25) Doszto­jevszkij regényéből forgatott tévéfilmet Nemere László Ha­sonmás címmel. Goljadkin úr, a pétervári kishivatalnok egy szép napon az utcán véletle­nül saját hasonmásával talál­kozik, aki ettől kezdve nem tágít mellőle. A címszerepet a kitűnő Haumann Péter játsz- sza. (20.00). Az első osztálvosok problémáiról szól a Szülők, nevelők egymás közt című műsor. (21.40) A második mű­sorban a Bolgár Televízió est­jét rendezik meg. A Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Kiállítási Intézmé­nyek és a Fővárosi Művelődé­si Ház a Szovjetunió Kommu­nista Pártja — Lenin pártja, 1903—1973 címmel rendez ki­állítást a művelődési házban. A kiállítást, amelynek meg­nyitását élénk érdeklődés előzte meg, ma délben nyit­ják. hogy a rácok, szerbek, hor­vátok, románok együttesen sem képeseik letepenni a re­bellis magyarokat. Kénytele­nek voltak császári hadakkal érvényt szerezni az uralkodói akaratnak. Windischgraetz herceg tavaly októberi győzel­me a Lajtánál az ellenszegü­lő magyarok gyors szétszórá­sát ígérte. S az ígéretből csak­nem valóság lett a tél folya­mán. Nagy felbuzdulásunkban még az uralkodó lemondatá- sát is keresztülvittük, mivel seregeink vezérei elszánta bb erélyt reméltek az ifjú trón­örököstől, immár 1. Ferencz Jó­zsef császár őfelségétől. Feb­ruárban a Kápolnánál aratott győzelmünk után büszkén ad­ta hírül Windischgraetz her­ceg: „A lázadó csordákat le- tiprom, négy nap múlva deb­receni főfószkükeit is eltapo­som”. Mámorunk növekedése köz­ben fogalmunk sem volt a honvédek bánáti és erdélyi si­kereiről. Fogalmiunk sem volt csapataink készülő közép-ti­szai vereségéről, arról a sza­munkra riasztó erőgyűjtésről, amely biztosítéka lett a ma­gyarok tavaszi hadjáratának. (Folytatjuk) Az Irgalom című televízió* film harmadik részét csütörtök este sugározzák. (20.00) A nép­szerű olasz énekesnővel, Gjgliola Cinquettivel tölthe­tünk el néhány kellemes per­cet a filmdráma után. (20.45), majd a Színházi album cí­mű műsor jelentkezik, amely­nek vendége ezúttal Gobbi Hilda. (21.05). Munkások — vezetők egy­más közt címet viseli az a pénteken bemutatásra kerülő riportműsor, amely azt vizs­gálja, hogy miért csökken a jó képességű szakmunkások kezdeti „világmegváltó” lelke­sedése, mennyi ebben a kör­nyezet és mennyi az egyén szerepe. (18.05) Az Egy hölgy arcképe című angol tévéfilm­sorozat ötödik része Isabel rosszul sikerült házasságának válságairól szól. (20.00) A Jo­gi esetek műsora a családjogi törvénnyel foglalkozik. (20.45) A Salto mortale című NSZK tévéfilmsorozat ötödik részét szombat délután sugároz­zák. (15.55) Késő délután lab­darúgó-mérkőzésről (17.25), éjszaka a női tornász Európá­ba jnokságról adnak közvetí­tést. (22.25) A szüzek városa című zenés játék a nagy ame­rikai szatirikus, Mark Twain novellája nyomán készült Vinqze Ottó rendezésében, él­vonalbeli színészeink közre­működésével. (20.10) Komlós János műsora háromnegyed tízkor jelentkezik. A vasárnapi programból három műsort ajánlunk olva­sóink figyelmébe. Délután nézzék meg az Aranypáva nemzetközi népzenei verseny második elődöntőjét, melyet az elsőhöz hasonlóan a salgó­tarjáni József Attila Megyei Művelődési Központból közve­títenek. (17.30) Este az Irgalom című tévéfilm negyedik része kerül képernyőre. (20.05) A napi program a közkedvelt Ötszemközt műsorral zárul: eb­ben Vitray Tamás Major Ta­mással beszélget. (21.00) ISMERETTERJESZTŐ FÜZET CHAPLINRŐL A héten, október 18-án mu­tatták be a magyar filmszín­házaik a megvásárolt tíz Chap- lin-fiim közül az elsőt, az 1936-ban forgatott Modern időket. Erre az alkalomra a MOKEP sok képpel illuszt­rált, ízléses propagandafüzetet hozott forgalomba azzal a cél­lal, hogy mind az idősebb és a fiatalabb korosztály megismer­je a filmművészet élő klasszi­kusának rendezői munkássá­gát. A Modem idők még eb­ben a hónapban eljut a ba­lassagyarmati és salgótarjáni mozikhoz, majd folyamatosan a megye többi filmszínházai­hoz is. A Szovjetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja

Next

/
Thumbnails
Contents