Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

ElSegnyilt a szakszervezeti világkongresszus Nagy Károly, az MTI külön- tudósítója jelenti Várnából. Hétfőn délelőtt a várnai sportpalotában ünnepélyesen megnyílt a Vili. szakszervezeti világkongresszus. A világ va­lamennyi kontinensén és va­lamennyi országában élő és harcoló munkásosztály képvi­seletében több mint kétszáz szakszervezet küldöttsége vesz részt a nagy jelentőségűnek Ígérkező vida gfárumon. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Todar Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első (átkára, Bulgária Államtaná­csának elnöke, Hortensia Al­lende, a meggyilkolt chilei el­nök özvegye, Valentyina Nyi- kolajeva Tyeraskova, a világ első űrhajósnője. Ott vannak az SZVSZ vezetői: Enrique Pastorino elnök, Pierre Gem- sous főtitkár és mások. Az el­nökségben foglal helyet Gás­pár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, a magyar szakszervezeti delegáció veze­tője. Ott van Alekszandr Se- lepin, a szovjet küldöttség ve' zetője is. A kongresszust Enrique Pas- toriino, az SZVSZ elnöke nyi­totta meg, majd átadta a szót Gyaurovnak, a Bolgár Szak- szervezetek Központi Tanácsa elnökének, aki a házigazda minőségében az első ülés el­nöke lett Ezt követően Todar Zsivkov mondotta el üdvözlő beszédét Zsivkov sok sikert kívánt a munkásosztály nagy jelentőségű világi áruimának munkájához és kifejezte meg­győződését, hogy a megvitatás­ra és elfogadásra kerülő kong­resszusi okmányokat az egész világ haladó közvéleménye üd­vözölni fogja, mert „a legforra­dalmibb, a legszervezettebb osz­tálynak, a munkásosztálynak az érdekeit és összeforrottsá- gát tükrözik, és mert megha­tározzák annak jövendő har­cát”. A bolgár vezető hangsú­lyozta a szakszervezetek nem­zetközi egységének fontossá­gát s hogy a világon kibonta­kozó jelenlegi enyhülés — amely a szocialista közösség kitartó harcának eredménye főként — kedvez a szakszer­vezeti egység erősítésének is. A kongresszushoz üzenetet Intézett Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára. Az üzene­tet Alekszandr Selepin. a Szov Jet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője olvasta fel. Brezsnyev üzenetének is­mertetése után a meggyilkolt Allende chilei elnök özvegye lépett a szónoki emelvényre. Megrázó felszólalásában be­számolt a chilei fasiszta junta kegyetlenkedéséról és kérte a világ munkásainak és minden haladó gondolkodású emberé­nek szolidaritását, mert a je­lenlegi nehéz helyzetében ez jelenti a legnagyobb segítséget az üldözött chilei hazafiak számára. A z s Miköziben Genfben javában folyik az európai bizotonsági értekezlet második szakasza, a világsajtóban egyre többször találkozhatunk az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer ki­fejezéssel. Négy éve, hogy a kommunista és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai tanács­kozásán Leonyid Brezsnyev felvetette az ázsiai biztonsági rendszer gondolatát. „A je­lenlegi nemzetközi helyzet égető problémái nem feledtetik velünk a hosszabb időre 6ZÓ1Ó feladatokat sem, főként a kol­lektív biztonsági rendszer megteremtését a Földnek azo­kon a részein, ahol koncent­ráltan jelentkezik az új világ­háború, illetve a fegyveres konfliktusok kirobbanásának a veszélye. Ügy véljük, az ese­mények menete napirendre tű­zi az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer megteremtésé­nek feladatát is.” . Ha végigfutunk az utolsó negyedszázad eseményein, ak­kor kitűnik, hogy mennyire megnőtt Ázsia szerepe a világ­politikában. „1945 óta a világ nagy felfordulásai és nagy meghasonlásai Ázsiában zaj­lottak le; a brit uralom fel­számolása Indiában, amely a gyarmati rendszer felbomlá­sának kezdetét jelentette, a kommunisták hatalomra jutá­sa Kínában, a koreai háború, a bandungi értekezlet, a szov­jet-kínai konfliktus, Japán előretörése, 'az amerikaiak vietnami agressziója” — így összegezte a legfontosabb ese­ményeket a Les Preuves fran­cia folyóirat. Ázsiát azonban már mére­tei’ is nagy szerepre jogosít­ják. A világ legnagyobb föld­része, az emberiség kétharma­da, mintegy 2 milliárd 300 mil­lió ember lakja. Történelmi, kulturális örökség vagy éppen vallási hovatartozás szerint jó néhány Európa nagyságú, ha­talmas régióra oszlik. Alig há­rom évtizede többnyire még óriási gyarmatbirodalmak „ott­hona” volt. Ma jogilag függet­len országai a társadalmi for­máció, a gazdasági fejlettség, a külpolitikai orientáció szem­pontjából rendkívül széles ská­lán helyezkednek el. A második világháború be­fejezése óta Ázsia lényegében nem ólt meg békés időszakot. Az ázsiai helyzetet bonyolítja, hogy a fiatal, független álla­mok gyakori belső társadalmi megrázkódtatásai és egymás közötti ellentétei jelentősen befolyásolhatják a nemzetközi erőviszonyokat. Az amerikai imperializmus sohasem mon­dott le arról, hogy — a fegy­veres erőszaktól a gazdasági nyomásig — a legkülönbözőbb eszközökkel letérítse az ázsiai országokat az önálló nemzeti fejlődés, illetve a nemzeti felszabadító harc útjáról. Ázsia politikai arénájában a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül egyre na­gyobb szerepet játszó nagyha­talomként jelenik meg Kína és Jaipán. Nem szabad megfeled­kezni India, Indonézia és a politikailag egyre inkább Ázsiához kötődő kontinens, ia so Ausztrália létéről sem. A sok­féle hatalmi-politikai erdek ütközik. Az utóbbi időben olyan ked­vező változásokat tapasztalha­tunk, amelyek a szovjet elgon­dolás realitását mutatják. Me­lyek ezek a kedvező változá­sok? Mindenekelőtt az Egye­sült Államok vietnami agresz- sziójának kudarca, a vietnami háború befejeződése. Létrejött a megállapodás a laoszi béke és nemzeti egyetértés helyre- állításáról is. A mintegy két évtizedes megmerevedés után meghozták az első eredményü­ket a KNDK-nak az ország békés egyesítésére irányuló fáradozásai. Az utolsó évtized­ben a „lőporoshordó” szere­pét játszotta a Hindusztáni- félsziget Az 1971-es decembe­ri indiai—pakisztáni háború végkimenetele, Banglades megszületése alapvetően meg­változtatta a térség erőviszo­nyait. A fokozatos bomlás jeleit mutatják az Egyesült Államok ázsiai stratégiájának pillérei, az egymásba fonódó katonai tömbök. A SEATO, a CENTO és az ASPAC tagjai kozott megerősödött a békés egymás mellett élés, a semlegesség po­litikája. Ennek egyik legutób­bi példája, hogy a Pülöp-szi- getak diplomáciai kapcsolatot teremtett a szocialista orszá­gokkal, köztük hazánkkal. A Szovjetunió már nem egy ízben vázolta fel a biztonsági rendszer alapelvei.t. A közpon­ti elvek; az erőszakról való le­mondás; a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása; a bel- ügyekibe való be nem avatko­zás; széles körű gazdasági és másfajta együttműködés a tel­jes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Éppen ezek az elvek jutottak érvényre a A több mint Bt éve tartó szárazság már tavaly is na­gyon súlyos helyzetet terem­tett, az idei aszály pedig tö- megkatasztróíával fenyegeti Nyugat-Afrika úgynevezett Szuahéli zónájában Mauritá­nia, Szenegál, Mali, Niger, Felső-Volta és Cáád lakossá­gát. Ezért az ENSZ főtitkára és a FAO vezérigazgatója fel­hívással fordult a világ orszá­gaihoz, hogy nyújtsanak se­gítséget a szárazságtól és éhínségtől sújtott nyugat-af­rikai országoknak. A Magyar Népköztársaság kormánya, mérlegelve a felhívást, az emberiesség elvétől vezérelve agy döntött, hogy a természe­ti csapástól sújtott szuahéli zóna lakosságának mgesegíté- sére segélyként 5 ezer tonna búzát ajánl fel. Erről a jelen­tős támogatásról tartott sajtó- tájékoztatót hétfőn délután Kazareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, a FAO Ma­gyar Nemzeti Bizottságának elnöke. Kazareczki Kálmán élmon­rsa Szovjetunió politikai gyakorla­tában, amikor barátsági szer­ződést kötött Indiával és Irak­kal. Az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtésének realitását vizsgálva nem ke­rülhető meg az a kérdés, ho­gyan vélekednek erről az ér­dekelt nagyhatalmak. Kétség­telen, hogy a neon ázsiai nagy­hatalom, az Egyesült Államok törekvései ellentétben állnak az ázsiai biztonsági rendszer gondolatával. Ha azonban Wa­shington levonja a „vietnami leckéből” a tanulságokat, ak­kor a jövőben kerülni fogja a közvetlen katonai beavatko­zást; érdekeinek érvényesíté.- sére inkább a gazdasági és politikai módszereket részesí­ti előnyben, Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy Washing­ton módosítja álláspontját az ázsiai biztonság ügyében, mint ahogy európai megfelelőjét is csak hosszabb idő után fogad­ta el. A problémakör „legkénye­sebb” pontja Kína állásfogla­lása. A szovjet javaslatot egyedül Peking utasította el nyíltan, azt állítva, hogy an­nak célja „Kína bekerítése”. Ezt az állítást cáfolva írta a Pravda: „A Szovjetunió amel­lett száll síkra, hogy a kollek­tív biztonsági rendszerben va­lamennyi ázsiai állam, közöt­tük természetesen Kína is, egyenjogúan vegyen részt.” Az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszerért vívott harc hosszú és bonyolult folyamat. Ezt .mutatják a legújabb kö­zel-keleti események is. Annyi azonban bizonyos, hogy — Európához hasonlóan — Ázsia külügyminiszterei is összeül­nek majd egyszer a földrész bé­kéjének és biztonságának sta­bilizálása érdekében. Zalai István dotta, hogy dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a kormány fel­hatalmazására levélben érte­sítette a magyar felajánlás­ról a FAO vezérigazgatóját, akinek hétfőn délután Rómá­ban — a budapesti sajtótájé­koztatóval egyidőben —• sze­mélyesen is bejelentette a ma­gyar elhatározást Vékony László, a Magyar Népköztár­saság állandó FAO-képvise- lője. A világélelmezési prog­ram vezető testületének, a kormányzótanácsnak tagjai között a Magyar Népköztársa­ság az egyetlen szocialista or­szág. Magyarország az utóbbi öt évben, amióta tagja e tes­tületnek, rendszeresen hozzá­járul a segélyezési program­hoz, 1971-ig évente 80 ezer, s 1972-től 120 ezer dollár érté­kű élelmiszerrel, elsősorban konzervekkel támogatja a vi­lágélelmezési programot. A most bejelentett 5 ezer tonna búzasegélyt a rendszeres évi támogatáson felül ajánlotta fel a magyar kormány. Kazareczki Kálmán elmon­dotta, hogy a nyugat-afrikai országokat ért természeti csa­2 NÓGRÁD - 1973. október 16., kedd Magyar búzasegély Dúl a háború a Közel-Keleten Szíriái katonák egy zsákmányolt izraeli páncélautón Előkészítik az ólajjegy vert Az olajexportáló arab orszá­gok szervezetének: (OAPEC) rendkívüli ülése nem kedden, hanem szerdán nyílik meg —, jelentette be a Kuvaitijain szé­kelő OAPEC főtitkára, a líbi­ai Ali Altija. A kuvaiti olaj ügy miniszter szerint értekezleten, mely­nek fő témái« „az olaj/ mint fegyver” valamennyi olaj­termelő arab ország részt vesz. Az A1 Szijasza című kuvaiti lap szerint az olaj ügyi minisz­terek íantölör« veszik az Egye­sült Államokba, valamint más olyan országokba szállítandó olaj visszatartását, amelyek Mint várható volt bizony! tható ah támogatják Iz­raelt. Az A1 Szijasza szerint már az is „jóvátehetetlen” veszte­ség az arab olaj vásárlói szá­mára, ha például Szaúd-Ará- bia négymillióra csökkenti napi nyolcmillió barreles ter­melését. A kieső négymilliót ugyanis egyetlen más ország sem képes pótolni. A lap azt jósolja, hogy Ku- vait -hamarosan államosítja a nyugati olajérdekeltségek le­galább 51 százalékát. Az in­tézkedés az amerikai Gulf Oil és az angol British Petroleum konszernt érinti majd. Joseph Luns NATO-főtitfcár a Springier-féle Bild-Zeitung hétfői számában kijelentette, hogy az arab országok teljes oLajem bangó ja „majdnem el­lenséges cselekedet” volna a nyugattal szemben. Olaj nél­kül, mondta Luins, a nyugat igen nehéz helyzetbe kerülne, összes olajtartalékai két hó­napra elegendőik. Az El-Mudzsahid című al­gériai lap Luns nyilatkozatát — amely tagadta ugyan, hogy a nyugat az olaj embargó ese­tén háborúba keveredne az arab országokkal — „a nem­zetközi közvélemény arabelle­nes mozgósításának” bizonyí­tékaként értelmezte. Amerika nem marad tétlen Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Kairóban nagy. lelkesedést keltett az első vasárnapi ha­dijelentés, amely szerint az egyiptomi fegyveres erők he­lyi idő szerint hat óraikor a Sínai-frontvonal teljes hosszá­ban általános támadást indí­tottak az izraeli megszálló- csapatok ellen. A főparancs­nokság legutolsó közleménye Afrikának pás következtében Maliban az alapvető terméket jelentő kö­les és cirok termelése a szo­kásosnak csupán 20 százaléka volt. Nigerben csak egy har­mad annyi gabona termett, mint máskor, Csádban a rizs-, a köles- és a földimogyoró­termés negyedére csökkent. Mauritániában a szarvasmar­ha-állomány 40 százaléka el­pusztult, Szenegál három aszálysújtotta tartományá­ban 110 ezer tonna gabona hi­ányzik, még akkor is, ha az egy főre jutó fogyasztás az át­lagos nemzetközi normának csak a felét tenné ki. A se­gélyezésben tehát az első és legfontosabb teendő most. hogy az éhenhalástól ment­sék meg a szenvedőket. Ezt tartotta szem előtt a magyar kormány is, amikor nem ter­ményfelesleget, elfekvő élel­miszerkészletet, hanem a vi­lágpiacon nagyonis keresett terméket, búzát ajánlott fel az éhezőknek. A támogatás sürgősségére való tekintettel a búzasegélv azonnal felhasznál­ható, s az ENSZ—FAO világ­élelmezési program szerveze­tének intézkedésére bármikor elszállítható. kiemeli, hogy a páncélos- és gépesített alakulatok tervsze­rűen nyomulnak előre kelet félé. Időközben mind nagyobb helyi és nemzetközi nyugta­lanságra ad okot az Egyesült Államok magatartása. A leg­utóbbi eseményeik azt bizo­nyítják, hogy Washington nem éri be az izraeli veszteségek pótlásával, hanem közvetlenül is mind jobban belebonyoló­dik az arab—izraeli konfliktus­ba. Mint már közöltük Kairó hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy szombaton két „SR—71 A” típusú amerikai felderítő gép hatolt be Egyiptom llégi- terébe. Ismeretes, hogy ez a géptípus kizárólag az amerikai fegyveres erők birtokában van. A kémrepülőgépek beha­tolása egyben magyarázatot ad a szombati kairói légiria­dóra. is. Ugyancsak általános felhá­borodást keltett az a leleple­zés. hogy az izraeli légierő oldalán amerikai gépek és pilóták is részt vesznek a szí­riad városok bombázásában. A Damaszkusz felett lelőtt Phantom élve elfogott pilótája amerikai állampolgár, a gép pedig az amerikai légierő tu­lajdona. •• Összecsapások Bangkokban Több száz halálos áldozata van azoknak az összecsapá­soknak, amelyek szombaton robbantak ki Thaiföld főváro­sában a katonai kormányzat ellen, az új alkotmány kiadá­séért felkelt diákok é$ a fegy­veres erők között. Hétfő reg­geli jelentések szerint a fő­város, Bangkok egyes kerüle­teiben még mindig tartottak az összecsapások. Hírügynök­ségi tudósítók meg nem erő­sített jelentései szerint a fel­kelőkhöz csatlakoztak a thai­földi haditengerészet egyes alakulatai is, s most már a di­ákok is rendelkeznek fegyve­rekkel. Géppisztolyokat, gép­fegyvereket, sőt páncélöklö­ket is láttak náluk. A felkelők vezetőit nem elé­gítette ki Kittikacsorn menesz­tése a miniszterelnöki szék­ből és Sanya Pharnmasak egyiptomi rektor kinevezése a tisztségre.' Hárompontos me­morandumban követelték, hogy Kittikacsomt hadsereg- főparancsnoki tisztségéből is váltsák le. A memorandum további pontjai a ázéles körű hatalommal felruházott Prap- has Charusathien tábornok; miniszterelnök-helyettes és tá­jékoztatásügyi miniszter ka­tonai jogkörének megszünte­tését, valamint azt követelik, hogy a kinevezett új minisz­terelnök találkozzék a felke­lők képviselőivel és velük vi­tassa meg tervezett kormányá­nak névsorát. A felkelők „népi központ” elnevezéssel szervezetet ala­kítottak. Tagjai egyetemi és főiskolai diákok, buddhista szerzetesek és „a közvélemény képviselői”. A népi központ utasítást adott a tüntetőknek, hogy szüntessék be támadá­saikat a kormányépületek el­len, térjenek vissza barrikád- jaik mögé, illetve gyülekezze­nek a felkelés központjánál, a Thammasat egyetemen. t

Next

/
Thumbnails
Contents