Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Pezsgő pártélet Megfelelő időben, osssikor még segíteni ... Többszörös szocialista üzem- dezvényekre való mozgósí- resz a nagyfoátonyi gépüzem- tásért ók felelősek. Könyvter- bsn az I. számú villamosrész- jesztő csoportunk is van, ame- íeg. Feladatuk a bányák ki- lyik elsősorban a párbkiadvá- szolgálása a szükséges villa- nyok terjesztésével foglalko- mosipari javításokkal, ami évi zik. A szocialista brigádok kö- fiii-iitegy 2 millió forintot je- rébe igen sok lap, folyóirat lent. Ezenkívül az „idegenek- jár. nak”, főleg a Budapesti Köz­lekedési Vállalatnak végzett villamosrAotorok, -berendezé­sek javításával az idén 41 milliós árbevételt kell elérnie a 150 fős részlegnek. Vajon milyen módszerekkel dolgozik itt a pártalapszervezeit? Erre a kérdésre kerestük a választ. — Az idén átszervezés volt az üzemnél. Központosították a TMK-t. Ez az alap&zerveze- vet is érintette. Az öttagú pártvezetőségben én lettem a titkár és még két új tagot vá­lasztottunk áprilisban — mondja Molnár Gábor, majd így folytatja: — Fiatal a pártvezetőség; 30 év körüli az átlagéletkor. Ilyen a tagságé és az üzemré­szé is. Ez azt is jelenti, hogy — A pártépítési munkabi­zottság meghatározott terv szerint foglalkozik a fizikai dolgozókkal, főleg fiatalokkal, vezetőjét is megkérdeztük a kialakult kapcsolatról. — Mindennapos kapcsolat a miénk a pártvezetőséggel és a szakszervezettel is. A kölcsö­nös informáltság pedig fontos dolog. A párttagság példamu­tatását is jónak tartom. Ko­rábban előfordult, hogy egy- egy párttaggal közösen kellett foglalkoznunk, de az idén fe- gyelimileg figyelmeztetni még ak lk tagi elvé telnél számításba -rfkit sem kellett. Gondolom, egy-egy elbeszelgetesre a jo­jönnek a későbbi időszakban. Nálunk korábban is jellemző volt, hogy tagfelvételnél a KISZ az egyik ajánló. A KlSZ-alapszervezetünknek 34 tagja van és jól sikerült a leg­utóbbi választás, aminek elő­készítésére nagy gondot fordí­tottunk. — Az alapszervezet munká­jában sok a kötöttség, mennyi idő, energia marad a sajátos­ságoknak megfelélő helyi kez­deményezésekre ? — Kétségtelen sok a kötött­ség. A felsőbb szervektől és elsősorban az üzemi pártbi­zottságtól rendszeresen ka- ”* """ " punk információikat. Ezek a még sok tapasztalatot is kell szereznünk. Állandó témánk, hogyan lehetne még élénkeb- bé, hatékonyabbá tenni itt az üzemrésznél is a pártmunkát. — Milyen a pártmegbízatá- sok rendszere az alapszerve­zetnél? — Csaknem kivétel nélkül valamennyi párttagnak van konkrét megbízatása. A propa- gandamunka-lbizottságunk 6 tagú. Feladatkörük az egész oktatás összefogása. Pártokta­táson 39-en vesznek részt. A tagság egésze tanul. Ezenkívül szakszervezeti oktatásiban 59 dolgozó részesül, 16-an KISZ- »kj tatásban itt az üzemnél vesznek részt. Azért mondom ezt, mert jó néhányan kint, a lakóhelyen járnak oktatásra. Az igazsághoz tartozik, hogy Itt szocialista brigádok van­nak, a tagokkal szemben tá­masztott követelmény viszont a tanulás is. — Van agitációs bizottsá­gunk is, konkrét, meghatáro­zott feladatokat lát el. A fali­újságokért, a különböző ren­pártcsoportokon keresztül jut­nak el a .tagsághoz. Általában kéthetenként vannak pártcso- porí-értekezletek. Nekünk is kell információit szolgáltat­nunk. Ez úgy történik, hogy az agitációs és propagandabizott­ság minden egyes pártta­got megkeres. Az így össze­gyűjtött vélemények végső so­ron az üzemre is jellemzőek. Ez kötöttséget jelent, de igen fontos dolog. Ezenkívül van Sajátos helyi dolog is. Rend­szeressé vált például a műve­zetők beszámoltatása. A gaz­dasági munka a meglevő gon­dok mellett az adott terület fe­gyelmi helyzete, sőt még a mű­vezető emberi tulajdonsága is terítékre kerül a vezetőségi ülésen. A felelősségérzet erő­sítését szolgálja, és minden esetben a segítő szándékból fakadó véleményeket tükrözi. Elismerést és szükség szerint őszinte bírálatot is jelent egy- egy ilyen élbeszélgetés — mondta a párttitkár. Popity Józsefet az üzemrész vőben is sor kerül majd ne­velési céllal. Fontos, hogy azt mindig megfelelő időben te­gyük meg, amikor még segíte­ni lehet. — Az üzem gazdasági ered­ményei is jók, mert eddig idő­arányosan túlteljesítettük a tervet. Közösen szeretnénk a kollektív szellemet tovább erő­síteni. Az üzemrésznél például kirándulást szervezni. Ennek gazdasági feltételét bontási munkával teremtjük meg. Nem nehéz itt a mozgósítás, mert a pártszervezet is segít. A BKV- motorok tárolását is így oldjuk meg. Lebontunk másutt egy épületet, itt viszont felállítunk egy fészert erre a célra — mondta Popity József. Az alapszervezetnél min­dennap van tennivaló. A mun­katerv bőven követel. Annak idején ezt is úgy alakították ki, hogy először a pártoso- port-értekezletek javaslatait összegyűjtötték. Az idén több beszámoltatás lesz még a vég­zett munkáról. A felsőbb szer­vekben választott tisztséget betöltő, de az alapszervezet­hez tartozó kommunistákat is öszehívják, érdeklődnek mun­kájukról és igénylik taná­csaikat. Néhány epizódot ra­gadtunk csak ki az alapszer­vezet sokoldalú tevékenységé­ből, mert teljességre nem is törekedhettünk. A villamos- üzemnél pezsgő pártélet van, de a jövőben még inkább sze­retnék ezt fejleszteni, újabb módszerek alkalmazásával ha­tékonyabbá tenni a munkát Az üzemi pártbizottságtól is elsősorban ilyen segítséget igényelnek. lik, mire az új helyen újra megtaláljuk a korábbi tem­pót, megszokjuk helyünket. Bodó János „Az aprókat a disznóknak viszik, de kevés van itt olyan!" — mutatott a hatalmon bur­gonyakupacra Jakubecz Mihályné. „A közepesek ültetnivalók lesznek, a szép nagyokat Pesten, a piacon adja el a szövetkezet.” Érsekvadkerten, a közös gazdaság krumpliföld­jein éppen a burgonyaválogatáson „leptük meg” az asszonyokat. Jakubeczné mellett a töb­biek Péter Andrásné, Bicskei Józsefné és Molnár Gyuláné, akik egyébként erdei munká­sok, de a nagy termés miatt eljöttek a téeszbe segíteni. Jövőre aztán már igen korszerű­en termesztik itt a burgonyát. Komplex gépsort kap a szövetkezeti társulásba lépő érsek­vadkerti gazdaság is, így az ültetéstől, a betakarításig gépek végzik majd a vesződséges munkát —kulcsár— így látják a munkások Az emberi szó is nagyon fontos A salgótarjáni garzonház Rákóczi úti részén már laknak, — Itt hogy érzik magukat? ugyanakkor az építőipari brigádok a vasút felöli toronyház — Jól. Van anyag, tudunk lakásait minél előbb át akarják adni az épület alsó, úgyne- dolgozni. Igaz nekünk kell ki- rezeit lepényrészével együtt, ahol üzletek, bisztró és presz- válogatni és odahordani. Amit szó foglal majd helyet. Mivel szorít a határidő, indokolt azt még nagyra értékelünk, az, kutatni, milyennek látják a munkások az üzem- és munka- hogy emberhez méltóan bán­szervezést. — Nem 100 százalékos. Van Gondot okoz az anyagok szál­olyan műszak, amikor három- litása. Egy kis dömperünk van szór, négyszer kell más mun- itt. Előfordul, hogy három bri- kaba fognunk. Ez azért kellet gád várakozik rá, hogy a szük- metlen, mert kiesünk a lendü- séges anyagot a kívánt helyre létből, bizony egy óra is elte- szállítsa. Ha kisebb mennyi­Mikszáth Kálmán nevezte görbe országnak a dimbes- dombos palóc tájat. A görbe utak mellett görbék a faluk. Cserhátszentiván is az. Völgy­ben fekszik, de a két vége fel­szalad a domboldalra. Mond­hatnánk, hogy kinőtte a he­lyét, de ez nem felel még a valóságnak. A falu kihalóban van. Kevés a gyermek, kevés Elmennek az öregek is Papír az ablakokon mennek az öregek is. Itt is la- halnak az öregek, nem lesz kott egy néni, volt egy fia meg ember, aki lakja. Nincs, aki egy lánya. A gyerekek Pesten a_ fiatal. Évente hét nyolc ha- élnek, felvitték az édesanyju­lál esik. Születés legfeljebb egy. Nagyon sokan elköltöz­nek. ELKÉPESZTŐ ARÁNYOK a fiatalokat összefogja, szét­mennek mind. Még egy olva­sókör sincsen. Dolgozni is új ház. A tulajdonosa nyert a mindenfelé eljárnak, aztán ott- lottón, ezt a házát a fiára írat- ragadnak. kát is. Üres a házuk. Emitt az A község az alsótoldi ta­nácshoz tartozik, Cserhátszent- ^ést. ivánban csak kirendeltség a ta, hogy lakást vehessen Pes­ten, azután felköltöztek, a fi­ával együtt, a ház meg itt áll, fizetik utána az OTP-törlesz­szomorú valóság súlyos van. A hivatalsegéddel lapoz- szavai a népmesék kérlelhe' zuk a lakónyilvántartó köny­vet. Azt számoljuk, hányán költöztek el, az utolsó öt év­ben. A hivatalsegéd, Noskó tétlenségével hullnak a csend­ben. — Itt a Gyürki porta. A gazdája 51 éves. Mezőkeresz­A ház előtt asszonyok há­rom-négy fős csoportjába bot­lom. Mikór megtudják miben járok, egyszerre kezdenek el beszélni: — Nincsen munkalehető­ség ... Hajtja őket, hogy szó­_________ _ ______ r akozzanak. Itt nincs mit tógi titkárának,' TOrte Sándor* ~ — Nincs szórakozási lehető­ség. csak egy kocsma van. Én elmennék. Pincér vagyok. Persze, ha lenne itt mondjuk egy presszó, akkor talán ma­radnék ... Megigazítja a palackot,’ megy tovább. Kokavecz Ilonka ugyancsak bejáró. Pásztón dolgozik ő is. — Én nem mennék el... Gimnazista voltam Balassa­gyarmaton, de nem éreztem jól magam. Örömmel jöttem haza. Most újraalakult i KISZ, hetente többször ősz- szejöhetünk, ígértek magnót, lemezjátszót is. NEM AZ EGYETLEN .'.l Néhány részlet a közös köz­ségi tanács végrehajó bizott­Károlyné maga is itt nőtt i fel. tesen főagronómus. ö nem Iskolás koromban, még a akarja eladni a házát. Ha háború slőtt úgy emlékszem, nyugdíjba megy, itt él majd hétszáz fölött volt a község lélekszáma. Legalábbis igy ta­nultuk. A napokban megszá­moltam. Valamivel több jött ki háromszázhúsznál. Ha be­legondol az ember, elszomoro­dik. 1968-tól — nem számitva azokat, akik a szomszédos fal­vak valamelyikébe költöztek csak át — 129 felnőtt hagyta el a falut. Legtöbben csalá­dostól, gyerekestől mentek, te- . kirendeltséeael szem­hát a ténylegesen elköltözők ^ A kirenaeitseggei szem ezen a szép vidéken. Most is hazajár néha, rendbe tenni a házatáját. Nyugdíjasán hazajöna jelenlegi lakosság több mint egyharmada nyugdíjas. Éven­te hét nyolc haláleset, szüle­tés, jó ha egy... HOL KERESSENEK? Kokavecz Márton nyugdí­dolgoznl... Ét a téesz? ... Az nem fiataloknak való mosta­nában ... Vagy mit tudjuk mi, miért... Amikor a nevük kérdezem, hirtelen elhallgatnak. nak a községet illető jellem­zéséből: „A cserhátszentiváni klubkönyvtárnak elkülönített költségvetése nincs. A cser­hátszentiváni, kutasói és bo­kori klubkönyvtárak költség' vetése 1973-ra együtt 32 000 Ft. Ebből a legnagyobb részese­dést a cserhátszentiváni kap­ja, de ez csaknem teljes egé- Megkérdeztem fiatalokat is. szében az ott dolgozók illet- Sraimkó Kati Pásztóra jár dől- menyére vonatkozik. Kevés gozni. fenntartási és beszerzési ösz­— Egyáltalán nem lehet itt szeg is rendelkezésre áll, új szórakozni. Munkalehetőség könyveket vásárolnak, mint- sincs. Hiányzik a fiatalok ősz- egy 1500 forintért. Ebbe bele­ILONKA NEM AKAR ELMENNI száma ennél is több. — Sok az eladó ház. Régeb­bieket 30—40 ezerért, új, für­dőszobás, kétszobás házakat pedig már 130 ezér forintért kínálják eladásra a tulajdono­sok, de nem kell senkinek. közt lakik. Nem magas em­ber. Arcát mintha tölgyfá­ból faragták volna. Mélv rán­szetartása, de nem is csoda. Hét közepén alig vagyunk itt­hon öten-hatan, hét végén 'így tizenöten, harmincán. Megint megalakították a értendő a folyóiratok, napila­pok előfizetési díja is... A község lakosainak lélekszáma jelenleg 382 fő. Ez nem pon­tos adat, mert szinte állandó­ikat szántott 'homlokára _KISZ-szervezetet, harmadszor, an mozgásban van... A tér­nhh ■mint Hnotyo-»-. t-,^1 1.----___________ n yolcvan éve. — Hogy miért mennek el? A fiatalok szeretnek az ipar- _________ „ Udvarukat embermagas gaz ban dolgozni. Itt nincs valami náziumot, harmadikos vagyok, veri fel, az ablakba papirt fényes megélhetés. Hol keres- ha befejezem, szeretnék el­Több mint húszán beléptek. Talán kezdődik valami. — Elmennél-e a faluból? — Levelezőn végzem a gim­senek? Elhallgat, elgondolkozik, va­lahová messzire néz. — Ahogy az eszemet tudom, ez volt itt a környék központja mindig. Ez a tesznek, ne látszódjanak a ko­pár falak. Van, akinek az ab­lakát a legyek papírozzák be, látni, ahogy a nap a megva­kult ablakszemekre süt. — Miért mennek el a fia­talok? falu. Már most a tanács sem Gázpalackot vitt a vállán. Rö- megyében. — Nem csak a fiatalok, el- itt van. Egy-két év múlva ki- viden beszélt, sietett. melőszövetkezet kedvezőtlen adottságú. Természetesen jól keresnek a kulcsemberek (traktorosok, gépkezelők, állat- tenyésztők), de más jól fizető munkahely nincs. Gyalogos munkaerőre kevésre van szük­ség, de ennek a kevésnek sem tudnak csak kampányidőszak­menm. — Mit szólnak hozzá a szü leid? ________________________ — Én azt hiszem, megérte- ban munkát biztosítani...” nek. Mit kezdjek itt... Kasza Nem Cserhátszentiván az Jánossal az utcán találkoztam, egyetlen kiürülő falu Nógrád n -rTVn 1 n »,„11 A _ TI . — . í _ Gáspár Imre ségről van szó, azt magunk ci­peljük a kívánt helyre, csak akkor várakozunk, ha sok anyagról van szó. — Mennyit állnak ilyenkor? — Fél, egy, vagy ' másfél órát. — Mivel töltik idejüket? — Ha nem találunk más munkát, akkor leülünk beszél­getni. Szerencsénk van, hogy eddig kisebb motorhiba for­dult elő, amit gyorsan kijaví­tottak. nak velünk. — Megértenék a vezetők — veti közbe Pusztai István bri­gádvezető. — Miben jelentkezik ez? — Abban, hogy a segéd­munkát jelentő anyagszállí­tást nem teljesítménybérben, hanem órabérben számolják el. Egyébként minden jogos kérésünket orvosolnak, ha nincs igazunk, azt is szépen mondják meg. Érezzük, hogy tisztelnek bennünket — vall­ják egyöntetűen. — Keresetükkel is elégedet­tek? — Az egyik munkahelyen elért kevesebb fizetést ellen­súlyozza a másik jobban fi­zető munkahely. Pár perccel később Deák- Egyáltalán nincs nagyobb ***■& “ ÄÜ munkaterületük? — De van. Ez a bordásfal, vagy a díszfal, mutat a szem­ben levő téglafalra. Két kő­művesnek, meg két segédmun­kásnak biztosít folyamatos munkát erre a hónapra. Az Ilyen és ehhez hasonló töme­ges munkát kedveli a brigád — hangsúlyozza Bíró József, Szép Pál kőművesbrigádjá­nak helyettes vezetője, aki 1969 óta dolgozik a Nógrád Szocialista Brigád címet el­nyert kollektíva vezetőjével beszélgetek, aki tagja a szak- szervezeti tanácsnak, műhely - bizottsági titkár és párttag. Ö is dolgozott az Arany János utcai építkezésen. Tőle kér­dem: jogos-e Pusztaiék pa­nasza? — Sajnos, igen! Megsértet­ték önérzetükben őket. Tanul­hatnának az itteni vezetőktől emberséget, munkástiszteletet. megyei Állami Építőipari Vál- De nem c,sak emberséget ha­nem munkaszervezést. Vere­laiatnál. Mint megbolygatott méhkas úgy kezdtek el beszélni a Pusztai István vezette ácsbri­gád tagjai. —Kár, hogy most jött csak hozzánk, örültünk volna, ha az Arany János utcai építke­zésnél is találkozunk, — Miért? — Mert ott nem emberhez méltóan bántak velünk, ami­kor szóvá tettük, hogy sze­rintünk egy hónap alatt nem dolgozhatunk olyan rosszul, hogy a 16 forintos órabérünk 10 forintra csökkenjen. Ez ügyben voltunk benn a vál­lalat központjában is. Ha a vezetőség nem helyez ide bennünket, akkor leszámo­lunk, pedig 1950 óta itt dol­bélyi elvtárs művezetőnk min­dig elmondja elképzeléseit, közli a feladatokat, a megol­dás lehetőségeit, de utána se hagy magunkra. Így cselek­szik a többi fiatal művezető is. Bármivel fordulunk hozzájuk, segítenek, intézkednek. — Az ön brigádjának van folyamatos munkája? — Igen. — A brigádtagok, vagy se­gédmunkások hordják a zsa­luzóanyagot? — Az anyagszállítás benne van a normában. Ez nem csak a fiatalok, hanem az egész brigád feladata. — Elégedettek a keresetük­kel? — Teljesítménybérben dol­gozunk, átlagbérünk 14 forint gozunk — mondják egyszerre 73 fillér. Számításunkat eddig többen is, egymás szavát ki- még megtaláltuk. Ha az egyik egészítve, mély felháborodás- hónap gyengébb, akkor a má­sai a hangúkban. sík hónap erősebb. A munka- és üzemszervezés színvonalának megítélésé­ben különböznek ugyan a vélemények, egy dologban azon- ba.n egységesek a munkások. Ez pedig a vezetők segítő- készségének megítélése, a munkások iránt tanúsított tisztele­tűk. Ez viszont olyan lendítőerő, amely feledtetni tudja a munka- és üzemszervezés kisebb, vagy esetleg nagyobb hiányosságait. Venesz Károly NÓGRÁD - 1973. október 16., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents