Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
A munkahelyi közösség kovácsolni N apinink'-inn tovább erősödik és í-llődlK a szocialista brigacimozga- Iom. A hangsúly a szocialista brigádtagok számának növeléséről áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesítésire. A pártszervezeteknek jelenleg ezt a tendenciát kell még következetesebben szorgalmazniuk és érvényesíteniük. így érhetjük el, nogv a szocialista brtgádmozgalom mindinkább a gazdasági tevékenység bázisává, a szocialista ember formálásának ösztönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek é'etében a szocialista brigádok összetett szerepet játszanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőket. A szocialista brigádok gazdasági tevékenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Élen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ők alkotják a szocialista munkaver- senymozgalom bázisát Is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs tennivalójuk e kollektív gazdasági tevékenység fejlesztésében. Sőt, éppen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen szükséges. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják, hogy a brigád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A jelenlegi vállalások között még akadnak csupán formálisak, mert a brigádok nem ismerik eléggé a vállalat legégetőbb gondjait, az előttük álló konkrét feladatokat Az üzemi pártszervezeteknek és pártbizottságoknak törekedniük kell arra, hogy a gazdasági vezetők ne csupán tudomásul vegyék, „láttamozzák” a vállalásokat, hanem tevékenyen vegyenek részt kialakításukban. Meg kell érteni: a brigádok öntevékenysege nem jelentheti azt, hogy a gazdasági vezetők magukra hagyják őket vállalásaik kialakításában. i A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás értekelésének fontosságát! Az értékelés nem korlátozódhat csak negyedévi, félévi, vagy esetleg éves ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerülhető, ha az értékelés rendszeres és folyamatos. Helyesen cselekednek ott, ahol nem csak év végén, hanem év közben is — a teljesítményekhez ezáltal rugalmasabban igazodva — jutalmazzák a kiemelkedő eredményeket. Jól bevált ösztönző például a „havi brigádzászló”, amelyet a legjobbnak bizonyult szocialista brigád egy hónapig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb értékelések Is reálisabbá válnak, mert a havonként, mintegy „menetközben” elvégzett értékelések jobb alapot képeznek. A szocialista brigádok sokoldalú társadalmi-politikai aktivitást Is kifejtenek. Széles körűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezdeményeznek. Különböző szociális- jóléti akciók kezdeményezésében és végrehajtásában is jelentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó intézetek patronálása. Könyvtárosok országos tanácskozása A könyvtárosok szeptember rendezésében sorra kerülő ta19-én, szerdán országos ta- nácskozásra Nógréd megyéből nácskozáson találkoznak Esz- is utaznak résztvevők: Szabó tergomban, hogy megvitassák Ernőné, a salgótarjáni Balassi a megyei könyvtárak tájékoztatóinak és híradóinak időszerű módszertani kérdéseit. A Komárom megyei könyvtár Bálint Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese és Belkó Jó- zsefné, a megyei könyvtár propagandistája. A szociálpolitikai célok és tevékenységek gazdag változatossága is mutatja, hogy a szocialista brigádok tevékenysége nem csak a termelőmunkában jelentős, hanem az új típusú szocialista közösségi szellem kialakulásában is. A kollektivizmus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelentkeznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nélkül állítható: a szocialista brigádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemek jelentős részében e kollektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, állami, szak- szervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit bevonják a lényeges döntések meghozatalába. Ennek formái, módszerei természetesen eltérőek, hiszen az üzemek létszáma, szervezeti felépítése, technikai fejlettsége ugyancsak különböző. Néhol a szocialista brigádok vezetői rendszeresen részt vesznek a műszaki tanácskozásokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntéseket és határozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a helye« úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brlgédve- zetők sokoldalú bevonását döntéseik kialakításába. Ó vni kívánunk azonban a szocialista brigádok szerepének félreismeréséről. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádokon múlik. Hangsúlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista brigádok mozgalma, ha csak ők vállalnak részt a feladatok megoldásából. De akkor erős a szocialista brigádmozgalom, ha hajtóerejeivé válik a munkahelyi közösségnek, ha tevékenységével, példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dolgozójának tevékenységét a helyes, meghatározott irányban befolyásolja. Dr. Jeney György Ilyen kegyetlen meleg nyár végére még a legidősebbek. és csuk messze visszavezetve emlékeznek a Fekete-víz völgyében. Mohoránál kiszáradt a patak. A libák az Iszapban karistolnuk. Visszataszítóan maszatosak. A szántó akár a kemence, Izzik a melegtől. Egyszerre érik minden a mohorai határban. A nagy szárazság ellenére sem panaszkodnak. az ősziekből is jók a terméskilátások. Nagy érték van most a földeken. Rados Mihálynak legnehezebb a helyzete. Háromezer holdra neki kell őrködnie, övé a mohorat és a halápi körzet. Az pedig külön próbára teszi minden erejét, hogy Mohórán sok a cigány, és van köztük egynéhány „nehézfiú”. Előfordult, hogy a dögkútból kiszedték az elpusztult csibéket. Közibük kell csapni, nehogy terjesszék a ragályos betegséget. A múltkoriban összecsaptak valamin, és verekedőeszköznek a drága husánggá gyarapodott fákat törték ki. A munkával elfoglalt nép nem ér rá velük hadakozni, Rados Mihály feladatává tették, hogy fékezze őket. A sok más mellett ezzel is próbálkozik. Ellenkezőleg letarolnák a határt. Na, aztán, ebből komoly összecsapások Is keletkeznek. A Jomúltkor az állomás alatt érte tetten őket. Ra- dosnak ugrottak, szeme fölött, a homlokét Is megsértették. Vérzett Is. Ott volt a puskája, védhette volna magét, de asszonyok, gyerekek körülötte, ezt a megoldást nem választotta. Pedig egy pillanatig AMIKOR ELJÖTT A VIRRADAT bajban volt. A határozottságtól hőköltek meg támadói. A biróség aztán jól megbüntette a szolgálatát teljesítő mezőőrre támadókat. A „nehézfiúk” óvatosabbak is lettek. Tekintetükkel messziről kísérik Radost, amikor a falu szélétől elindul kőrútjára. Most nincs megállása. Hol a Látó-hegyen, hol a dolinkal pincéknél, hol a baglyasiban tűnik fel. Az emberek nem győzik a betakarítást, vigyázza, nehogy amire még nem került sor, megptszkolják. Hajnalban indul, délután már újra a határt járja. Napközben segít betakarítani. A napokban a tanácselnök kérdezte meg tőle aggodalmaskodva: — Miska bátyám, maga napjában mennyit pihen? Meghökkent a mezőőr. Nemigen szoktak tőle Ilyesmit kérdezni. Otthon is az előszobára nyíló klsszobábnn rendezkedett be, hogy hajnalban, amikor indul, este, amikor hazatér, ne zavarja az övéit. Vele a fia családja, három unokával, azoknak többet kell még pihenniük. Felnézett es gondolkodott. Még a fehérbe fordult hajét Is simogatta. Világos színű ' szemével az elnökre nézett. — Miért kérdésit — nedves lett a szeme, vékony szája idegesen megrándult. — Hogy pihen-e annyit, amennyire szüksége van? Rados megnyugodott. Újból gondolkodott, aztán felemelte egyik kezét, és mutatta kinyújtott négy ujját. — Ennyit... A melegtől verej_ tékezett magas homloka. Hóna alatt Is vizes volt az inge. A telt arca égett. Nem mai gyerek mér. Dohánykertész volt, úgy lépett a közősbe is. Életében sem gondolt arra, hogy valaha mezőőr lesz. Ráesett a vezetőség választása. O pedig tisztelettudó ember. Kevés a fizetése, a kétezer forintot sem éri el, de nála a munka becsület kérdése. Ellenkezőleg ml hajtaná, hogy őrizze a közös vagyonát? Akadnak, akik meg is alázzák. Klszikkadva a melegtől, ha este betér egy pohár sörre, és a biciklijét a falhoz támasztja, nem tud olyan rövid idő alatt végezni, hogy ne eresszék le a gumiját. Nem szól semmi, táskájában a tartalék, kicseréli. Csak a szívét mardossa a fájdalom. A szabadban, amikor már az estében elcsendesedik minden, megnyugszik. Azért ment. ki akkor este is a Vöröst fölé. Nagy tábla lucerna vár harmadik kaszálásra. Bohém módra dalolnak benne a tücskök. Szép muzsika. Azt hallgatta, amikor megütötte fülét, hogy suttognak a táblában, és tépik a termést. Elfogta az indulat. Elő a messzehordó cső- lampát, és a hangok irányába A magyarországi üzemek többféle alkatrészt készítenek a Togliattiban levő Zsigull-gép* kocsigyárnak. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára évente háromszázezer darab komplett műszerfalat szállít. November hónapban kerül szállításra a félmilliomodik műszerfal. A képen: a kész műszerfalak végellenőrzése Fooadószobája a kertkapu — Nem kellett ahhoz bátorság, hogy oda üssek egyet. Nem is csinálhattam mást, különben ő ütött volna. Ez Oravecz József véleménye a néhány héttel ezelőtt történtekről. Ahogyan elmondja, hogyan segített elfogni menekülés közben egy határsértőt, abból sem büszkeséget, sem túlzott szerénységet nem lehet kiolvasni. — Mert egyikre sincs okom — mondja egyszerűen. — Megtettem, amit a helyzet kívánt. Tizenkét éve önkéntes rendőr. Szelíd, kék szeme, halk beszéde, kisfiús mosolya nem árulja el, milyen kemény fából faragták. — Nem tudom, hogy ezért-e — mondja nevetve —, de egy lelkész egyszer rá akart beszélni a kántorságra, mert szerinte az illenék a fizimiskámhoz. Mondtam én, hogy nem tudok imádkozni, de csak legyintett. Majd megtanul, azt tartotta. Két ember volt, mér telt zsákokkal. Oda, és keményen fellépett. — Azonnal kiönteni, mert baj lesz... A tolvajok gúnyosan nevettek, és emelték a zsákjaikat. Az egyik még szemtelen is volt. —- öreg, ne bolondozzon, nem azért kaszáltuk I 9 Rados lekapta a puskát. Kemény a hangja ennek a kis növésű, köpcös, fehér hajú embernek. Vége lett a szemtelen kedésnek. Az egyik tolvaj jobbnak látta kereket oldani. Levegőbe egy riasztó lövés. A szaladó ember ijedtében megbotlott és hasra esett. Aztán felugrott és eltűnt az estében. A mezőőr utána kiáltott: — Hiába futsz, ismerlek... A másik megszelídült, kiöntötte a lopott takarmányt, es eloldalgott. Csak távolból mert visszukialtuni: — Megiszod még ennek az árát... Raclü8 leült> nehéz Ictl a teste, és görcsöt érzett u torkában. Nem értik, hogy a .másét senkinek sincs jogú elvinni. Aztán eszébe jutott a Kis- puszta. Egy szabadfészerben tartják ott a közös gabonáját, amire Oláh Lajos, az öreg éjjeliőr vigyáz. Elindul át a hegyen, hogy megnézi. A holdvilág volt útitársa. A pusztán a fészerben a szél kergetődzött. Az öreg Jóízűen aludt. Rados távolabb leült, csendes maradt az éjszaka. Mikor virradt a Látó felett, elindult hazafelé. Az éjjeliőr köszönt neki... Bobál Gyula mondta. — Derűsen mosolyog. — Persze, ez csak vicc.'Párttag vagyok és bizalmi. És nagyon szeretem a munkámat. Postás vagyok, az apám is az volt. Én őt váltottam le itt, Karancslapujtőn. Evek óta napi húszkilométeres utat teszek meg. És mert naponta sorra járom a házakat, nem kell eljönnie hozzám, akinek valami gondja, baja van; elmondhatja a saját kapujában is. — Sok gondot kell megoldania? — Mint önkéntes rendőrnek, nem. Néha le kell csillapítanom a kocsmai hangoskodó- kat, néha adódnak kisebb lopási ügyek... Égyszer ellopták a szolgálati kerékpáromat. A nyomozás során előkerült néhány más lopott kerékpár, de az enyém- soha. De hát, Így van ez — legyint egy kis öngúnnyal —, az ember ne akarjon okos lenni a saját ügyében. Elmondja, hogy tennivalóinak többsége egészen más jellegű. Gazdasági vezető a helyi sportkörben, egészségügyi állomásparancsnok a Vöröskeresztnél, lövészetvezető az MHSZ-ben. Ügy tartják róla. ha megkérik valamire, azt mondja; ez a legkevesebb. Olyan magától, értetődő természetességgel, hogy sokan már észre sem veszik, mennnyit vállal. — Ez is természetes — állapítja meg tárgyilagosan. — Én szoktattam hozzá az embereket, hogy természetesnél^ tartsák. — Az óráját nézi, aztán „bevallja”, hogy ma a A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben különleges feladatokat lát el a szalagedző. A fómfűrészek, órarugók és redőnyrugók különleges anyagait állítják elő polírozott, sárgított, kéldtett, vagy az Igényeknek megfelelően szélgöm- bölyltett kivitelben. S a hazai igények kielégítésén túl a többi között vevőköréhez tartozik India, Törökország, Algéria és még egy néhány távoli ország. Törökországnak jelentős mennyiségű fémfűrész- és roló- rugóanyagot készítenek, Algériának szintén nagy mennyiségű redőnyrugóanyag készül szélgömbölyitett kivitelben. Indiában sajátosan minden köz-' véradást kefl megszerveznie. Ö maga vagy tízszer adott már vért. — Mikor jut ideje szórakozásra? — Azért jut. Van egy 4—800 kötetből álló könyvtáram, köztük a teljes Berkesi-sorozat. ö a kedvencem... Azután szeretek kirándulni a narancsra — egyedül. — Társaságba, moziba nem jár? — Mozi? Én vagyok «t » mozi közönségszervezője — mondja széles mosollyal. — A társaság... sokszor hívnak este a barátaim, de ha dolgom van, nem megyek. Másnap aztán mondják; miért nem Jöttél, olyan jól mulattunk. Jól van, mondom. Én nem mulattam olyan jól, de most nyu- godtabb vagyok, hogy végeztem a munkámmal. Az arca is elárulja a sok önként vállalt terhet, egy kicsit fáradtnak látszik. — Tegnap részt vettem *z önkéntes tűzoltók gyakorlatén, ez lehet az oka. No, önkéntes tűzoltó azért már nem vagyok — teszi hozzá gyorsan. — Csak éppen ehhez is érteni kell. » — Miért vállal ennyi mindent? — Szerelem ezt a falut —, mondja csendesen, egyszerűen. — Itt élek huszonkilenc éve, a születésem óta. És szeretném. ha rendben mennének a dolgok, szeretném, ha minden jó lenne... Szöghy Katalin ségben, faluban és városban több nagy nyilvános óra tájékoztatja a lakosokat a pontos időről. Még a legkisebb községben is legalább két-három olyan nagy óra van nyilvános helyen felállítva, amelyet hetenként egyszer kell felhúzni. Ezeknek az óráknak a rugóanyagát a gyár szalagedző üzeme készíti. A gyár szakemberei a tengeri szállítás tanúságaiból okulva újabban korroziógátló olajjal vonták be a mintegy másfél tonna órarugó anyagát, s emellett a korábbitól eltérő újfajta csomagolással indították útjára az indiai megrendelők újabb szállítmányát. NOGRAD — 1973. szeptember 9., vasárnap 3 Óvják a kiváló termék jó hírnevét i
