Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
Tisztítják a lucernamagot Erdökürtön. A November 7- Termelőszövetkezetben 132 katasztrális holdról 152 mázsa lucernamagot takarítottak be. Zömét kiválóra minősítették és mázsánként 4400 forintot fizetnek érte. Vetőmagként használják fel. Képünkön :Szvetlik Jánosné, és Haviár ■Tánosné lucernamag-tisztítás, zsákolás közben. (Fodor Tamás felvétele) Automatizálás Kazahsztánban Emellett az üzemekben télEbben az évben 180 automatizált vonalat és több ezer automata gépet helyeznek üzembe Kazahsztán különböző iparágaiban. A köztársaságban. 15 üzemet az év végéig teljesen automatizálnak. jes a foglalkoztatottság. A rohamosan fejlődő ipar újabb és újabb kádereket követel. Kazahsztánban a munkások száma például évente több mint 100 000-rel növekszikNem ártana ismerni... Van egy régi mondás, hogy „jó bornak nem kell cégér". Vagyis, ami több és jobb mint áz átlag, azt nem szükséges dicsérgetni, mert külön reklám nélkül is kivívja a megbecsülést. Ez valóban így van. De csak bizonyos mértékig ... Nemrégiben a salgótarjáni tűzhelygyárban jártunk. Többek között olyan jól dolgozó munkást kerestünk, aki egyúttal a tanácstag megtisztelő posztját is ellátja. Nyilvánvaló, hogy sok ilyen ember akad egy háromezer embert foglalkoztató gyárban. Ez meggyőződésünk. Sajnos, nem jártunk sikerrel. Mert senki nem tudta megmondani, hány tanácstag van, és kik azok? Végezetül, hosszas telefonálgatás és kérdezge- tés után az egyik illetékesnek sikerült kinyomoznia a, három salgótarjáni városi tanácstagot. Ök akkor valami oknál fogva nem tartózkodtak a gyárban. Azután pedig megállt a tudomány. Nem tudtak több tanácstagot mondani. „ ... Sok a dolgunk, nem tartjuk még ezt is számon .............nem a mi k ötelességünk, .., nálunk ilyen lista nincs” — mondták. A dolog elgondolkodtató. Tehát arról a munkásról, aki nap mint nap dolgozik a gyárban, senki nem tudja — talán még a legközelebbi munkatársa sem —, hogy fontos közéleti megbízatást tölt be. tanácstagnak választották. Nyilván olyan ember, aki nemcsak a munkapad mellett állja meg a helyét. Lehetne sorolni a jó példákat olyan munkahelyekről, ahol nem csak számon tartják a tanácstagokat, hanem időnként össze is hívják őket baráti beszélgetésre. Megkérdezik tőlük, szükség van-e segítségre, foglalkoztatja-e őket valamilyen probléma, mit tehet a gyár az érdekükben? Elég, ha csak a kohászati üzemeket említem, ahol a tanácstagoknak nagyon jó a véleményük erről a módszerről. De nem is ez a l^iyeg. Hanem az, hogy azok az emberek, akik közvetlenül, szabad idejük egy részének feláldozásával vállaják a közéleti posztot, erejüket és energiájukat nem kímélve tevékenykednek, megérdemelnének annyit, hogy a munkahelyükön legalább azt tudják róluk, hogy tanácstagok. Mert ez is hozzájárul a közéleti emberek megbecsüléséhez, amiről annyit beszélünk... —cs— Kerek asztal a cukorrépáról Ä cukorrépa-termesztés fejlesztése alapvető népgazdasági érdek — jól tudják ezt Kálión. Viszont a betakarítás embertelenül nehéz munka- művelet volt évtizedeken keresztül. Csökkent a termőterület. Néhány éve viszont megjelentek a korszerű külföldi és hazai egymenetes. több menetes gépsorok, megnyílt az út a termőterület, a hozamok növeléséhez. A nehéz fizikai munka kiküszöbölésével- pedig lehetővé vált a jövedelmezőbb cukorrépatermesztés. A technológia változásáról, az idei termesztési tanulságokról, és a fejlesztési kilátásokról a közelmúltban Kálión mini-kerekasszalbe- szélgetést kezdeményeztünk Dóra Jánossal, a káliói Űj Tavasz Termelőszövetkezet elnökével, és Sulyok - Jánossal, a mátravidéki cukorgyárak felügyelőjével folytattunk eszmecserét. — Kedvelt ipari növény Kálión a cukorrépa? — Termesztése mifelénk hagyományos. Az idén 92 hektárról takarítjuk be a termést. Rendelkezünk egy szemenkén- ti vetőgéppel és egy betakarító gépsorral. Az idei termés gyengébb a korábbinál. A szárazság miatt. Volt olyan évünk, hogy 250—280 mázsa is termett holdanként. — öntözés nélkül! — vetette közbe Sulyok János. — Ahol öntözni lehet, ott sokkal jövedelmezőbb a cukorrépa. Űjszászon például az idén holdanként több mint háromszáz mázsát takarítanak be. — A hatvani és selypi cukorgyár a nógrádi gazdaságokkal milyen termőterületre szerződött az idén? — A pásztói járásban 850 hektárra és a salgótarjáni járásban 20 hektárra. Ennél jóval nagyobb területen lehetne cukorrépát termeszteni! Véleményem szerint a pásztói járásban 1500—1800, a salgótarjáni járásban 300—350 hektáron lenne érdemes cukorrépával foglalkozni. Mátramind- szent és Kisterenye környékén nagyok a lehetőségek. Egyelőre más a valóság és más a lehetőség. Nógrádban rövid idő alatt 1752 hektárról 1071 hektárra csökkent a cukorrépa területe. — Véleményük szerint a szövetkezetek miért húzódoznak a cukorrépa termesztésétől? — A cukorrépát nem lehet félvállról venni, akárhogyan csinálni. Odaadó munka esetén 200—300 mázsás átlagtermést lehet betakarítani, ellenkező esetben a 150 mázsát sem éri el. Természetes, hogy ez esetben baj van a jövedelmezőséggel. Másrészt a Pártmunka és várospolitika A KÜLÖNBÖZŐ pártszervezetek, pártszervek közül jelentőségükben kiemelkednek a városokban működők. A városokban koncentrálódik a lakosság tekintélyes része, itt él a munkásosztály zöme, ennélfogva a politikai életben meghatározó szerepet játszanak. A városok fontos gazdasági, politikai és kulturális centrumok. A termelés vezető ágazata, az ipar és főleg a nagyipar a városokba települ. Itt találhatók a különböző országos vagy regionális irányító szervek, igazgatási hivatalok, a kultúra ápolásának és terjesztésének magasabb fokozatú intézményei, fórumai. Kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi szempontból is középpontjai környezetüknek. A városi életnek ez a sokszínűsége, gazdagsága már önmagában a közélet csomópontjává teszi őket. Fejlődésük, helyzetük nagymértékben befolyásolja, sok tekintetben meghatározza a vonzási körzetükben levő községek, települések életét, létkörülményeit. Ezért a városok fejlődésének jelentősége túlnő határaikon, s egyáltalán nem érdektelen a községek, a falvak népe számára sem. A városoknak ez a kiemelkedő politikai szerepe késztette a párt Politikai Bizottságát arra, hogy a közelmúltban külön foglalkozzon az itt működő ' pártbizottságok, pártszervezetek munkájával. Állásfoglalásában meghatá- rozta tevékenységük továbbfejlesztésének feladatait, amelyek szorosan kapcsolódnak a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972. novemberi ülése határozataihoz. A városi pártbizottságoknak nemcsak a politikai szerepük sajátos, de a politikai munka, a pártszervezetek tevékenysége is sok tekintetben eltérő vonásokkal rendelkezik itt — összetettebb, több rétű, mint a községekben. Különösen érvényes ez a megállapítás a nagyobb városokra, megyeszékhelyekre. A városi pártbizottságok politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a város- poliltika kialakítása és gyakorlati megvalósításának irányítása. Gondos körültekintés és megfelelő mérlegelés szükséges ahhoz, hogy a különböző tervek és elképzelések kialakítása során a reális szükségletek és a lehetőségek összhangban legyenek. Ez a pártszervektől mindenekelőtt politikai mérlegelést igényel. A fejlesztés a lakosság különböző rétegeit általában nem egyformán érinti, a szükségletek is eltérő módon jelentkeznek és a reagálások is különbözőek. Ezért a várospolitika a szó szoros értelmében politika, amelyben a pártszerveknek marxista—leninista elveken alapuló osztályszempontokat kell érvényesíteniük. Pontosabban szólva, olyan munkáscentrí- kus várospolitika kialakítása szükséges, amely egyúttal szem előtt tartja a párt szövetségi politikáját, mindenekelőtt a munkásosztály és az értelmiség szövetségének erősítését, ennek elvi alapjait.' A helyes elveken alapuló várospolitika kialakítása és megvalósítása nem nélkülözheti a különböző pártszervezetek és pártezervek szoros együttműködését. Űgyszintén elengedhetetlen követelménye a párttagság, a lakosság rendszeres tájékoztatása, s egyúttal a tájékozódás a reális szükségletekről, azok szociális természetéről, politikai vonatkozásairól. A—kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere teszi lehetővé, hogy a lakosság megismerje a kialakított várospolitikai elképzeléseket, terveket, a megoldásokra kialakított elhatározásokat. A szükségletek és a lehetőségek közötti ellentmondás is így válik feloldhatóvá, s így ismerhetik meg az érdekeltek a célok elérésének feltételeit, amelyek megteremtése sokszor nem kismértékben függ a lakosságtól. A várospolitikai kérdések helyes eldöntésének és megoldásának nem csak hangulati vonatkozásiban, a politikai közérzet szempontjából van politikai jelentőségük, hanem a szükséges társadalmi érdeklődés és aktivitás felkeltése miatt is. Eredményes várospolitikát csak a lakosság közvetlen és széles körű bevonásával lehet megvalósítani. A tapasztalatok is bizonyítják, hogy e tekintetben milyen hatalmas tartalékok,’ még ki nem aknázott erőforrások vannak. Ezek feltárásában és ésszerű hasznosításában ugyancsak jelentős feladat hárul a pártszervezetekre, a.kommunistákra. Az ő aktív részvételük, példamutatásuk nélkülözhetetlen a város fejlesztésére szervezett társadalmi munkában. A VÁROSOKBAN folyó pártélet természetesen sokrétűbb, s korántsem merül ki a várospolitikában. A termeléssel, a társadalom- politikai és pártpolitikai kérdésekkel való törődés és foglalkozás semmivel sem igényel kisebb figyelmet. E pártszervezetek működési területén különböző fontos intézmények, társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak találhatók, amelyeket politikailag irányítanak. Mindezeken a területeken külön-küLön is megvannak a sajátos munkamódszert igénylő feladataik. E felsorolás a jelen esetben csupán jelezni kívánja azt a bonyolult és összetett tevékenységet, amelyet a városi pártszervezeteknek végezniük kell, egyben érzékeltetve a számukra nélkülözhetetlen figyelem szükségességét. Rákos Imre 1 .......... "-"I.....— < M inden nőt foglalkoztatnak Nógrádszakálban a volt határőrségi laktanyát a községi tanács vette kezelésbe. Kezdetben kulturális célokra akarták felhasználni. A község asszonyai azt kérték, segítsék elő egy olyan üzem létesítését az épületben, amelyben lehetőséget kapnak a nők a foglalkoztatásra, A tanács tárgyalást folytatott a fővárosi kefegyárral egy üzem létesítésére. Megszületett a megegyezés. Az épületet átadták a gyárnak, amely megkezdte az átalakítását. Erre a célra 3—4 millió forintot fordítanak. Az üzem megindulása után Nógrádszakálban minden nő, aki az otthonán kívül dolgozni kíván, erre lehetőséget kap. talaj előkészítésre több és nagyobb teljesítményű erőgépre van szükség. Ezzel nem minden közös gazdaság rendelkezik — összegezte véleményét a felügyelő. — Nálunk jövedelmező a cukorrépával való foglalkozás — mondotta a szövetkezet elnöke. — Sok a munka vele, de meghálálja. Fejlesztési terveink nincsenek. Cak egy gépsorral rendelkezünk, és 92 hektárnál nagyobb területről már nem tudnánk vele betakarítani a termést. — A jövő útja kétségtelenül a gépesítés. Nagy lehetőség rejlik az összefogásban. Szurdokpüspökiben októberben egy tanácskozást szervezünk. Társulásos cukorrépatermesztés gondolatával foglalkozunk ebben a körzetben. Hasonló működik — eredményesen — Űjszászon. Nógrádi meghonosítása napjaink sürgető feladata — hangsúlyozta befejezésül a cukorgyári felügyelő. Rozgonyi István Mai kommentárunk Ami méltó az ellenőrző bizottsághoz A termelőszövetkezeti üzemekben nagy szerepet töltenek be az ellenőrző bizottságok. Most, amikor a félesztendőnek a második felébe léptünk, és készülnünk kell az év végére, egyre nagyobb érdeklődés kíséri ennek a bizottságnak a munkáját. Természetesen hiba lenne, ha a tsz-nek ez a tagság által nagy hatáskörrel felruházott szerve egész évben semmit nem tevékenykedett volna és most kezdene valamilyen kampánymunkába. Szerencsére olyan tapasztalatokat szereztünk, hogyyi legtöbb helyen egész éven át szem előtt tartotta a gazdálkodást az ellenőrző bizottság. Vannak ettől eltérő helyek, ott azonban majd az év végi zárszámadáson arról kell gondoskodni, hogy más, a munkáért nagyobb felelősséget vállaló embereket bízzanak meg az ellenőrzési feladatokkal. A mezőgazdasági üzemek nem panaszkodhatnak, sikerekben gazdag hónapokat hagytak maguk mögött. Jól sikerült a tavaszi munka, gazdagon termett a gabona, és ami a legmegnyugtatóbb, a szárazság ellenére a kapások is jó termést ígérnek. Azt hihetné az ember, hogy ilyen helyzetben nincs is szükség az ellenőrző bizottságokra. Közgazdászok tudományos igénnyel végzett vizsgálódások után bebizonyították, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek többsége az eddig folytatott gazdálkodással már nem képes magasabb szintű gazdasági eredményt elérni. Emelni kell a gazdálkodás színvonalát. Ez sokféleképpen lehetséges. Termelésszerkezet-változtatással, területi kooperációval, termelési eszközök összevonásával, nem utolsósorban olyan vezetőkkel, akik korszerű közgazdasági szemlélettel félvértezve irányítják a termelőüzemet. Mindezek megvalósításáért nem mindenütt lelkesednek. Különösen nem ott, ahol a régi, megszokott, a biztonságosnak vélt nem akarja átadni helyét az újnak. Attól pedig egyenesen fáznak egyesek, hogy átadják helyüket a nagyobb tudású, eredményesebben irányító embereknek. Az ellenőrző bizottságok nagy segítségére lehetnek a tsz- nek, amikor vizsgálataik alapján bebizonyítják, hogy szükséges változtatni üzemük helyzetén, ha nagyobb eredményeket akarnak elérni. Senki annyira nem ismeri a tsz belscf helyzetét, mint ők. Ott élnek a termelő tagok között, hiszen maguk is kétkezi munkások. Ismerik az első számú gazda, a tagság véleményét a tsz belső helyzetéről, nem utolsósorban a vezetésről. Módjuk volt egész esztendőben betekinteni a tsz pénzügyi helyzetébe. Ha tapasztalataikat megbeszélik a párt- szervezetekkel, nem titkolják a tsz vezetősége előtt sem, közösen sok okos, az üzem érdekeit képviselő javaslatokat dolgozhatnak ki arra az időre, amikor a zárszámadó közgyűlésen számot kell adniuk egész évi munkájukról. A tsz-ben működő ellenőrző bizottságok eddig jelentősebb mértékben olyan apró-cseprő dolgokkal foglalkoztak, amelyek egy-egy személyhez kapcsolódtak. Erre is szükség van. De most, amikor már elmondhatjuk: az ellenőrző bizottságok felnőttekké lettek, mélyebbre kell tekinteniük a gazdálkodásban. Bátran tárják fel a tsz-t egyhelyben topogásra kényszerítő gazdálkodásaikat. Ez méltó már azokhoz a nagy tapasztalatokkal rendelkező ellenőrző bizottságokhoz, amelyek a tagság képviseletében szemmel tartják az üzem működését. — B — NÓCRÁD - 1973. szeptember 28., péntek 3