Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
Kevés volt az eső Ütemesen halad Egyéni boldogulás as őszi mezőgazdasági munka Az őszi vetésekre való felkészülés jó ütemben halad a tsz-üzemekben. Az előirányzott terület 58—60 százalékán, közel 16 ezer hektáron végezték el a szántást és a talajelőkészítést. A tartós szárazságból eredő kemény talaj komoly megpróbáltatások elé állítja a traktorosokat. Az erő- és munkagépek romlanak. A mezőgazdaság dolgozói ennek ellenére végzik az őszi vetések alá a magagy előkészítését. A jó talaj- előkészítéssel egyidőben gondoskodnak — a talaj táp- , anyagkészletét figyelembe véve — a talajerő visszapótlásáról. Az őszi vetések megfelelő minőségben és időben való elvégzése érdekében felülvizsgálták a vetőgépek állapotát. A következő évi termés biztonsága érdekében csak csávázott vetőmag kerülhet a földbe. Azoknak az üzemeknek, amelyek még nem rendelkeznek szükséges mennyiségű és minőségű vetőmaggal, a Vetőmagtermeltető és -ellátó Vállalat magas biológiai értékű szaporítóanyagot biztosít. A száraz időjárás hatására a kukoricaterület zömén a a termés beérett. Betakarítása jelentős erő-, munkagép- és szállítókapacitást igényel. A veszteségmentes, időben való betakarítás csak szervezetten érhető el. A megye kukoricaterületének eddig mintegy 5— 7 százalékán kezdték meg a termés törését. Azokon a helyeken, amelyeken a kukoricát kalászos követi, különösen sürgős a betakarítás, hogy a talajelőkészítést időben megkezdhessék. Termelőszövetkezeteink a feldolgozó vállalattal megállapodott ütemezés szerint megkezdték a cukorrépa szedését. A tervezett területről közel 5—7 százalékon betakarították a termést. Üzemeink fokozott gondot fordítsanak a répa minőségére. Ugyanis a cukorrépának mintegy húsz százaléka rosszul, vagy egyáltalán nincs fejelve. Egyes átvételi telepeken a földdel, gazzal és levéllel való szennyezettség meghaladja a megengedhető mértéket. Jó ütemben halad a silókukorica betakarítása. A tervezett terület 90 százalékán, 3370 hektáron végezték el ezt a munkát. A megtöltött silótér eléri a 73 600 köbmétert. A téli takarmányozás fontos bázisa az idejében besilózott kukoricaszár, amelyhez a cukorgyárak jelentős mennyiségű répaszeletet tudnak biztosítani. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az őszi munkák ütemének egyik jelentős meghatározója a szállítási kapacitás Diztosftása. Üzemeink vizsgálják meg, hogy milyen terményszállításra alkalmas járművekkel rendelkeznek. A munkák akadálymentes elvégzését egy megfontoltan előkészített betakari- tási és szállítási ütemterv nagymértékben megköny- nyíti. A tartós nyári szárazság után számítanunk kell arra, hogy esetleg csapadékosabb ősz köszönt ránk. Ki kel) használni minden lehetőséget, hogy az őszi betakarítási és vetési munkákat Időben és jó minőségben tudjuk elvégezni. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteinkben szorgos munka folyik, amely biztosítéka a megnövekedett feladatok sikeres elvégzésének. Műanyagkiállítás A lIUNCEXPO-hoz befutottak az első jelentkezések a jövő év tavaszán sorra kerülő HUTNIGAROPLOSOZ ’74 nemzetközi műanyagkiállításra, amelyet ezúttal rendeznek meg hatodik alkalommal. A kiállítást Kőbányán, . a budapesti nemzetközi vásárköz- ponthan nyitják meg, a most épülő 22 000 négyzetméteres modern csarnokban. Az elsőik között jelentkezett, a nemzetközi találkozóra a NDK műanyagipara. A zagyvapálfalvi síküveggyár festőüzemében naponta tizenegyezer petricsésze és siküvegtálka készül el. Fehér linik, festő nemrég került az üzembe, de munkájával megbecsülés vált ki dolgozótársai körében. Képünkön siküvegtalkát fest Fodor Tamás felvétele TVaipjaink egyik állandó, s szinte min- ^ deruütt jelenlevő vitatémája a szocialista közgondolkodás kiterjedése, illetve a negatív jelenségek megítélése. Az MSZMP X. kongresszusán elhangzott beszámolóban hallhattuk: „Szocialista építőimunkánk, társadalmi életünk fontos eleme a szocialista közgondolkodás, közfelfogás, erkölcsi normák érvényesülése. A műveltségi színvonal emelkedésével, közoktatásunk, nevelési rendszerünk fejlődésével erősödött a szocialista erkölcs, az egyén és közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősségérzet, a társadalom iránti elkötelezettség.” Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az életkörülmények változása csak hosszabb időszak elteltével jár együtt a tudat változásával. Ennek valóságát, konfliktusait, s természetesen szocialista rendszerünk negyed- százados fejlődésének nagyszerű példáit is naponta érzékelhetjük, akár egyéni életünkben, akár pedig közös munkánk sikereiben. A társadalom iránti elkötelezettség és felelősségérzet megmutatkozik a szocializmus építésének minden területén a párttagság példamutató helytállásában, a szocialista műn ka verseny-mozgalmakban résztvevők kiváló munkájában, a párt,, a tanácsok, a tö- megszervezetek és tömegmozgalmak sok százezernyi aktivistájának a köz javára végzett önzetlen társadalmi munkájúiban. Nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi esztendők gazdasági és politikai törekvései, az államélet fejlesztésére vonatkozó intézkedése, az állampolgárok jogait megalapozó és kiszélesítő szocialista demokrácia, az egyéni és közösségi érdeket jobban kifejező szocialista gazdaságirányítási reform — a1 korábbinál jobban tudatosította a végzett munka és az össztársadalmi érdekek közöl ti kapcsolatot. Fejlődött az emberek jgazságérze- Ijc, és a [elismerés, hogy a szocializmusban a boldogulás csak a közösség érdekével összhangban érhető el, és alapja a munka. Természetesen, amilyen magasra vezethetnek a szocialista közgondolkodás fejlődésének a lépcsőfokai, olyan sok fáradságos és együttes erőfeszítést is kívánnak. Munkahelyen, lakóterületen és baráti körben egyaránt fellelhetjük azokat, akiknek tetteiben és véleményében a sorrend mindig ugyanaz: közösség és én, S ez nem valamiféle szokal - lan szerénység, vagy áldozat, hanem annak felismerése, hogy életünket gazdagabba, emberibbé tenni csak a közösség érdekeinek felülemelésével lehet. Életünk ezernyi példája mutatja, hogy a közösségért cselekvők és az egész társadalom számszerűsége közé oktalanság lenne egyen- lőségi jelet elképzelni. De ki tagadhatná, hogy városainkban, falvaihkban, lakótelepeinken és régi bérházainkban, — mindenütt találkozhatunk azokkal, akik közösségi gondolkodásukkal kelesztői, állandó éleszt- getői az egymással törődésnek, az egymásért cselekvésnek. A szocialista közgondolkodás nagy dolgokban és kis emberségekben egy-' aránt megmutathatja magát. A Hazafias Népfront szervezeteinek tevékenysége a város- és községfejlesztés és-szépítés méreteit tekintve millió forintokban is számolható; de nem csak az az érlék, amit matematikai műveletek ' kimutatnak. Egy idős, elesett ember segítése, egy kellő pillanatban elmondott intelem a lakóház nyugalmának érdekében, egy kevéske munka a park szépségéért; — s sorolhatnánk tovább azokat a mindennap ezrével mutatkozó példákat, amelyek „értéke” nem mérhető, de amelyek nélkül mégis szegényebb lenne a közösség. Társadalmunk rohamtempójú fejlődése következetesen igényli a szocialista közgondolkodás kiterebélyesedését. Éppen ezért, az ezzel ellentétes jelenségek élesebben mutatkoznak meg, az átmeneti társadalom talaján tovább élő, s részben újratermelődő és felélénkülő individualizmus, egoizmus, anyagiasság tünetei az eddigieknél többel, foglalkoztatják a közvéleményt. Nem jelentéktelen az a küzdelem, amelyet e közösségellenes jelenségek igényelnek. „A szocializmus az emberért van; célunk, hogy az emberek jobban, kultúráltabban éljenek, javuljon életük — hangzott az MSZMP X. kongresszusának beszámolója. — Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizrmist.. De a szocializmus eszméivel, s társadalmunk erkölcsi felfogásával ütköző anyagiasság szellemének elburjánzásával és a visszás jelenségekkel nem békülünk meg... Erősíteni kell azt, a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a t.ársadalomelle- nes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget,, a közösség megkárosítását.” A 'szocialista közgondolkodás erősítése nem konfliktusmentes. Mindannyian magunkban hordozzuk azokat az emberi gyengeségeket, amelyek az ellenirányba hatnak, s nem kevés esetben elnézőek vagyunk környezetünkkel. Nem egyszerű meghúzni a határokat, hol kezdődik a közösségellenes magatartás, illetve hol végződik a helyénvaló törekvés, amely a család életét akarja .gazdagítani, jobbá tenni. Ha azonban min den gondolatunkat és, cselekedetünket ahhoz mérjük, hogy javára, vagy hátrányára Vagyunk a közösségnek, ha. a környezetünkben mutatkozó negatív tüneteket a többség értékítéletéhez, a szocialista erkölcs írott és inatlan normáihoz viszonyítjuk, akkor a ma- guinik és a köz javára döntünk, cselekszünk. C ebben a hosszú távra szőlő, megall- tavásmentes munkában a legszebb bizonyítás — a cselekvés. A társadalmi-politikai feltételek jók! Az önfeláldozőan dolgozó, felelősséget vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén sem szorulhatnak háttérbe! Kiemelkedő szerepe van ebben a tevékenységben a Hazafias Népfront szervezeteinek, aktivistáinak, akik a lakosság legszélesebb rétegeivel, varrnak mindennapi, szoros kapcsolatban. Eddigi tevékenységük is igazolta, hogy ismerik és érzik a feladat nagyságát. S bizonyosan a továbbiakban is jelentős emelői lesznek annak, hogy a szocialista közgondolkodás elmélyítésével, szélesítésével bizonyítsák ha egymás javára teszünk, akkor cselekszünk igazán, saját gazdagodásunkért HA EREJE LENNE... \ if pl n (11/ takarta in- Í\.C CiUUR dulatát. Nem akarta, . hogy ez az ember lássa rajta. Ilyenkor feltűnően halkan beszél, de sűrűn bólogat. Ezzel ad nyo- matékot mondanivalójának. Ügy érezte, hogy a traktoros nem fogja fel amit cselekedett. Ettől a gondolattól csak fokozódott a haragja, amitől sápadt lett az arca. Ismerte a traktorost, az egész famíliáját is, hiszen egy faluból valók. Az apját külön is tisztelte, mert messze környéken nem tudott különb pásztorembert nála. A gyerek pont az ellenkezője apjának. Most is kifejezéstelen a tekintete, szeme zavaros, vékony arca színtelen. Az elnök nagyot nyelt, és mélyen beszívta a levegőt. Foga között morzsolta a szót. — Gépet nem bízok rád többé. Mehetsz ahová akarsz... A traktorost véglegesen elbocsátották a termelőszövetkezettől. Egy darabig lézengett a faluban, napjában berúgott, aztán elment a városba munka után. Az egyik üzemben kapott helyet, mint rakodó. A teste ezt a munkát nem szokta. A gyár levegője is nehéz neki. Alig él. Munka után, amikor otthon kiszáll az autóbuszból, megáll az út mentén, és hallgatózik, hol zúgnak a traktorok. Fent, a Hollótetőn-e, vagy közelebb, a Csornán? A hangjukról megismeri, melyik gép merre dolgozik. A mély hangú, a lánctalpas, az volt az övé. Bőrülése van. Abban télen sem lehet fázni. Nyáron pedig szellőztetni lehet, mert ablaka van. Hogy tud az rtienni, fel a hegyekre is, ahonnét mesz- sze lát az ember. Most pedig a gyár, ahol neki minden fekete, még a levegő is. Csak a raktári lámpák világítanak. A keserűségtől összeszorította a fogát. Hallotta az elnök hangját: „gépet nem bízok rád többé”. .. Fiatalon, az iskola elvégzése után jött le a tanyából a faluba a fiú. Kocsis lett, de mindig a gépek körül sündörgött. Kitaníttatták vele a traktorvezetést egy tanfolyamon. Akkor sokszor ragyogott az arca. Képes volt reggeltől estig a gépen ülni. A vezetőség a kedvében járt. Lakást adtak neki,' amikor nősülni akart. Ki tudja, hogyan romlott el, kitől tanulta az italozást. A reggeli ivásokat követte a nappali. Már a vezetőfülkében is ott volt az üveg. Az üzem vezetője mondta el, hogy annyi gondot, mint ez az ember, az egész traktorosgárda nem okoz, A domboldalak megművelését már nem merték rábízni. Féltek, hogy felborul. De a laposabb területeken sem viselkedett különbül. Egy alkalommal a patak partján szántott. A gép zúgása árulkodik a traktoros szorgalmáról. Fél délután sem volt még, amikor az üzemvezető arra lett figyelmes, hogy a patak partján nem dolgozik a gép. Kisebb hibára gondolt. De amikor egy óra múlva sem hallotta a gépet zúgni, nyugtalan lett, és kiment megnézni. A gép két kazal között, rejtve a szem elől, állt. A traktoros pedig a vezetőfülkében horkolt. Az alkohol szaga erősebb volt az üzemanyagénál. Az elnök akkor határozta el, hogy elbocsátja, amikor a Hollótetőn dolgozott. Tizenegy óra sem volt, leállította a gépet és bejött a faluba, egyenesen az italboltba. Az elnök meglátta őt, amikor ivott. A traktoros arra hivatkozott, hogy a gépe elromlott, szerelőhöz jött. Még méltatlankodott is: — Két üveg sört ittam, az is valami? Ez a* ember fájdalmasan visszavágyakozik a traktorra. De amikor arról esik szó, hogy jobb belátásra bírják, nem érti meg. A múltkor bement a tsz- irodára, az elnököt kereste. Kérte, hogy vegyék vissza.. Ekkor szegődtünk a nyomába. A kocsma előtt találtuk meg. A lépcsőn ült, és várta, hogy nyissanak. Hazahívtuk. Még a tsz lakásában lakik. A tágas, gondozatlan szobában egy vetetten prices és egy szekrény. Ez maradt ott az új bútorból. A többit már elvitte a felesége. Hazaköltözött. Ült az ágyon a volt traktoros. Fázott. Egyre csak azt hajtogatta, — Két féldecitől már fáj a gyomrom... Került minden olyan beszédet, amelyik arról szól, hogy az italozás miatt küldték el a tsz-ből. Azt mondta, hogy haragszanak rá, de nem tudja, miért. Felnézett, és kutatta, hogy igazat adunk-e neki? KI tudja, mit gondolt, amikor ezt mondta: — Visszamennék, ha visz- szafogadnánák __ E gy szóval ““ ról, hogy lemond az italról. Pedig anélkül nem mehet vissza gépre. Ott egész emberekre van szükség. Ha ereje lenne egész embernek lenni! Ha ereje lenne. .. Bobál Gyula A Salgótarjáni Kohászati üzemekben 134 brigád közül 8t kollektíva rendelkezik névadóval. A szocialista brigádok 1973-as javaslatában szerepelt a névadó és a brigád életének feldolgozása. A „Komarov” Szocialista Brigád 1959-ben alakult meg. Azóta már hat alkalommal nyerték el a brigád - versenyben az arany fokozatot és egy alkalommal a „Vállalat Kiváló Brigád”-ja címet. A kollektíva a szalagedzőben dolgozik harminchét taggal. Szép eredményt értek el a „Dolgozz Hibátlanul” mozgalomban, melynek vállalati szinten való kezdeményezését ók javasolták. Képünkön a névadójuk és brigádjuk életét motiváló transzparenseket nézegetik a gyár dolgozói NÓGRÁD — 1973. szeptember 23., vasárnap 3 \
