Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

Kohász-újítók Évente két. alkalommal talál gazdára az arany, ezüst és bronz újítójelvény a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A verseny feltételei a kollektív szerződést kiegészítő verseny­szabályzatban szerepelnek. Az évenként változó újítási terv tartalmazza a megoldásra váró témákat, tájékoztatja a kivi­telezőket a megoldás különjutalmáról, amely 2-től 5 ezer fo­rintig terjed. Ahhoz, hogy valaki valamilyen fokozatot elér­jen, a bronzhoz 250 ezer, az ezüsthöz 500 ezer, az aranyhoz 1 millió forintos, egy év alatti újítási megtakarított összeg szükséges. Az újítási díjtól függetlenül a fokozatokhoz külön- jutalmat kapnak a dolgozók; a bronznál 500, az ezüstnél 1000, az aranynál 2000 forintot. A IV. országos újítókongresszus és a november 7-d két arany- és öt bronzjelvény kiosztásának időpontja egybeesett volna, ezért a vállalat az ünnepélyes átadást előbb tartja meg. 1971-ben 5431 ezer, 1972-ben 9248 ezer, 1973 első fél évében 4 941 142 forint volt az újításokból eredő megtakarítás. Hegyes Ferenc üzemvezető április 4-én aranyjelvényt kapott a Rustráth-kemence kapacitásemelése és a kötőszalagok gyártásának bevezetésére. Jelenleg vékony acélszalagok felü­letének minőségi javításán dolgozik Szabó István X. szerszámraktáros munkássága során 44 újí­tási javaslatot adott be. A novemberi jutalmazáskor ő kapja meg az egyik aranyjelvényt és a vele járó 2000 forintot Kovács Lajos IX. géplakatos eddig összesen 22 újítási javas­latot készített. A novemberi jutalmazáskor bronzjclvényl kap a vele járó 500 forint jutalommal — Fodor T. képriportja — A Nemei Kommunista Párt öt éve Tizenkét évvel Németország Kommunista Pártjának (KPD) betiltása után, 1968 szeptem­berében az NSZK-beli Majna- Frankfurtban megalakult a Német Kommunista Párt (DKP). A nyugatnémet társa­dalmi fejlődés sürgető pa­rancsa volt, hogy a demokra­tikus és a szocialista erőket egy legálisan dolgozó kommu­nista párt megerősítse. A Kurt Bachmann vezette új pártot törvényesen engedélyez­ték; a betiltott KPD azóta is illegálisan folytatja tevékeny­ségét. A DKP megalakulásáról szoló közlemény aláírói hang­súlyozták, hogy a párt tiszte­letben tartja az alkotmányt, védelmezi a demokratikus alapjogokat és alapelveket. Belpolitikai céljaikban leszö­gezték: „Célunk az állam és a társadalom szocialista átala­kítása.” A párt követelte a fennálló határok elismerését. Bonn egyedüli képviseleti igé­nyének feladását és az egyen­jogú kapcsolatok helyreállítá­sát a Német Demokratikus Köztársasággal. E követelések jogosságát azóta a történelmi események bizonyították... A párt első, Essenben meg­tartott kongresszusán hozott határozat kinyilvánította: a DKP a gyakorlatban minden demokratikus és szocialista erő széles szövetségének meg­teremtésére törekszik. A bal­oldali erők egyesítése, az el­képzelhető legszélesebb de­mokratikus szövetség annál is inkább az idő, parancsa, mert az NSZK-ban a monopóliu­mok hatalma növekszik, a dolgozó emberek demokrati­kus jogai szűkülnek. A DKP értékelése szerint napjainkban e tendenciák is­mét veszélyes mértékben erő­södnek. A párt vezetői a kö­zelmúltban Bonnban részle­tes dokumentációt adtak át a sajtó képviselőinek e problé­makörről. Bachmann, Max Reimann tiszteletbeli elnök és a pártvezetőség több tagja rá­mutatott: a német kommunis­tákat azzal vádolja a burzsoá­zia, hogy pártjuk alkotmány- ellenes. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a DKP egyik legfőbb feladatának tekinti az alkotmány védelmét a nagy­tőke támadásaival szemben, hogy az alkotmányt a dolgozó emberek érdekeinek megfele­lően a törvényhozásban és a politikai gyakorlatban meg­tartsák. A DKP harci programja le­szögezte: minél jobban támo­gatja a dolgozó nép a kommu­nista pártot, annál nagyobb súlyt kapnak szociális, gazda­sági és demokratikus követe­lései, a nagy- és a hadiipari tőke ellen, a demokratikus ha­ladásért, a békéért és a bizton­ságért folytatott akciói. A DKP ereje, tekintélye, befo­lyása nőttön nő. Soraiban a régi, harcedzett kommunisták ezrei mellett máris számotte­vő fiatal erő található, főleg a dolgozó ifjúság és a fiatal értelmiség köréből. Ahogy as építtető igényli ANYAGOT hoztak, az elnö­köt keresik. Az meg bosszan­kodik. — Százezer forintos munkát kellett volna átadnom, de nem jött még az illetékes. Pedig egy ekkora szövetkezet­nél, mint a miénk, nem mind­egy, mikor tudunk számlázni — zsörtölődik Ceba József, a káliói Építőipari Szövetkezet elnöke. Az a hír járja róla, hogy szeret mindenről szemé­lyesen megigyőződni és örökké úton van egyik munkahelyről, a másikra. Azért látogattuk meg, hogy érdeklődjünk: mi­lyen' a megrendelőkkel, a la­kossággal a szövetkezet kap­csolata? Hogyan tudnak alkal­mazkodni az igényekhez? A szövetkezet számai önma­gukért beszélnek. Tavaly 41 lakást adtak át. Ezenkívül 34 lakást tettek lakhatóvá. Csak a külső vakolás maradt el. Évente minden dolgozóra jut egy házépítés. — Az idén a tavaly vakolat­lanul maradt épületeket befe­jeztük, továbbá 48 lakás épí­tésére volt megrendelés. Ezt mind befejezzük. Űjabfo tíz la­kásra kötöttünk szerződést. Ezeknek az alapozását meg­kezdjük és a jövő évben fe­jezzük be. Még lesz ilyen szer­ződésünk. mert több megren­delővel tárgyalunk — mondja az elnök —, majd így folytat­ja: — Az idén sem utasítottunk vissza egyetlen megrendelőt sem. Munka nélkül eddig sem voltunk, az előjelek szerint jö­vőre sem leszünk. Ezután a szövetkezet mun­katerületéről érdeklődöm. — HÄROM megyére terjed ki, de nem az egészre, csak- itt a környékre. Három megye szélén vagyunk és Hatvantól Vácig van munkánk. A leg­több itt, Kallón, Versegen, Er­dőkürtön, Erdőtarcsán, Ácsán. Az idén 13 millió forint az ér­téktervünk. Ebből tízmillió a lakossági építőmunka. Van közületi is. Részt vettünk a környék iskoláinak tatarozá­sában. Ácsán három tantermet és egy pedagóguslakást építet­tünk. Augusztus 20-án volt az avatás. Kálión két pedagógus- lakás készült el a nyáron. Né- zsán egy ikerlakást, Bercelen peremboltot építünk, novem­ber 7-re átadjuk. Részt ve­szünk a tejipari rekonstruk­cióban. Hatvanban egymillió forint értékű átalakítási mun­kát vállaltunk. Ez azért is jó, mert itt téli munkánk lesz. Ná­lunk pedig mindig ez okoz gon­dot. Lakossági munka télen alig van. Most folyik a tárgyalás a műemlékvédelemmel. Erdőtar­csán az egyik kastélyt.kellene átalakítani művelődési házzá. Itt is téli munkára számítunk — mondja az elnök. — Ügy tudom, itt sajátos építési módszer, illetve kap­csolat alakult ki építők és építtetők között. Hallhatnánk erről? — Nincs ebben semmi kü­lönös. Kezdettől fogva az igé­nyekhez alkalmazkodtunk. Az utóbbi időben csökkent pél­dául az anyagforgalmunk. Az építtetők megvásárolták előre az anyag nagy részét. Nálunk ez értékben nem jelentkezik. A másik sajátosság, hogy ál­talában összeáll a rokonság és ismerősök, ők adják a se­gédmunkát. Így olcsóbb az építtetőnek, akinél bizony minden fillér megtakarítás számít. Nekünk is jól jön. Dolgozóink 90 százaléka szak­munkás és nehéz segédmun­kást találni. Elterjedt ez a kalákamódszer és ehhez kell alkalmazkodnunk. Nagyobb anyagforgalommal kétségtelen nagyobb lenne a termelési ér­ték is. A másik gond viszont abból fakad, hogy így nagyobb az átlagbérmutatónk, amit ne­héz tartani. Mi azonban nem csak teljes építésre kötünk szerződést, hanem az igények­nek megfelelően részfeladat tokra is. Ezért nem félünk, hogy nem lesz munkánk. A saját erő, a rokonság és isme­rősök segítése pedig olcsóbbá teszi az építkezést — mondta Ceba József. Az ember, ha végigmegy Kállón, de bármelyik szom­szédos községen, rengeteg új családi házat lát. Modernek, tetszetőseit, és ezeket kevés kivétellel a szövetkezet építet­te. Fennállása óta hány házat épített a káliói Építőipari Szö­vetkezet ? — NEHÉZ LENNE hirtelen összeszámolni, de egy nagy­községet kitenne — kaptam a választ. Az igényeknek évről évre jobb technikai felkészült­séggel tesznek eleget. Saját fejlesztési alapjukhoz a Kl- SZÖV-től is kaptak segítséget. Az idén újabb két betonkeve­rőt vásároltak. Most már öt van, és mindenütt alkalmazni tudják, ahol villany van. Egy új hattonnás darus teherautót is vásároltak. Parkettacsiszolót tavaly, hegesztőtrafót az idén vettek. Jövőre ugyancsak köz­ponti segítséggel az asztalos­éi 'lakatosműhelyt is átépítik. Mindez hozzájárul, hogy a jó hírnév mellett az egyre na­gyobb építési kedvnek megfe­lelően felkészüljenek az igé­nyek kielégítésére. B. J.- Háztáji Nógrádmegyerben Hat hízóbika az istállóban \ Szövetkezetpolitikai, alapéi- sei, és kiléptem. A kishartyá- veink egyike, hogy szükséges ni közös gazdaság tagja let- mégteremteni a közös és a tem. A sóshartyáni üzemegy- háztáji szerves egységét. A ségben traktorosként dolgoz- népgazdaságnak szüksége van tam. azokra a javakra, melyek a Érthető, hogy múlt időben nak. Szerződött állatok, háztájiban teremnek. Egyrészt beszél. Másfél év óta rokkant- De a tehenekre sem pa- megoldják a családok önéi- sági nyugdíjas. Megerőltette a naszkodik. A két tehén álfa­hogy hat hízóbikávál, két te­hénnel, három borjúval meny" nyi munka van. A hat bika közül ötöt az óv végéig átér dók az Állatforgalmi Vállalat­látását, másrészt piacra is derekát, gerincsérülést szen- termesztenek. . vedett. Azóta 1800 forint Nem mindennapi háztáji nyugdíjat kap, és reményke- szarvasmarha-állománnyal di- óik, hogy egyszer még mun- csekedhet Nógrádmegyerben kába állhat. Elek Ferenc. Sok munka van Szép, takaros ház a falu az állatoikkal. Nevelésükre egyik mellékutcájában. Az nem a kényszer vitte rá. Elek udvarban két istálló. Az egyi- Ferene mindig szeretett az két öt évvel ezelőtt salak­iában évi 3—3500 liter tejet ad. Megfelelő takarmányozás esetén egy nap 20—22 litert is fejnek. Ezzel kapcsolatos Elek Ferenc egyik gondja. — Mindennap a házi hasz­nálaton kívül összegyűlik 30 —35 liter tej. Nem tudok mit. kezdeni vele! Négy litert el­áll átokkal foglalkozni. Csak blokkból építették. A kisebb a^ok a szomszédoknak, isme­csöndben jegyzi meg, hogy még ma is többre becsül egy szép lovat, mint egy traktort! Persze, ez inkább érzelmi kö­tődés, hiszen tudja, hogy kor­szerű mezőgazdaságot terem­teni gépek nélkül nem lehet. — A szövetkezetbe 1957­vlszont jóval korábban, vá­lyogból készült. Szénakazlak ölelik körül a két istállót. Sovány, középkorú ember. Kék svájcisapka, kék munka­ruha, állunk az udvar köze­pén, és emlékezik. — Érdekes, hogy háztáji ben léptem be Nógrádmegyer- állatokkal csak azóta foglal- ben. Öt évvel ezelőtt összekü- kozom, mióta beléptém a szö- iönböztem az akkori vezetés- vetkezetbe. Gondolhatják, Két szocialista együttműködése Érdekes kezdeményezés Komárom megyében Aláírták Kalász és Duna Tsz szocialista együtt működési szerződését. Az ok­mányokat előzőleg mindkét közö6 gazdaság vezetősége jó­váhagyta. A szerződésben a a kocsi Arany évről évre mintegy egymilli- 1971-es évet 2,6 millió lórin a neszmélyi Kék árd forintnyi megltülönbözte- tos mérleg- és alaphiánnyal tett támogatást kapnak, tér- záró, és ezért szanált közös mészeti adottságaik olyanok, gazdaság a nagyigmándiak segítségével 1972-ben már hogy így is nehezen tudnak előrehaladni. Ebben az össze­függésben országos érdeklő­kocsi_ tsz azt vállalta, hogy désre tarthat számot a Komá- hozzásegítik a Kék Duna Tér- rom megyei kezdeményezés, melőszövetkezetet saját gaz- A biztos alappal, magas fo­ci álkodási és jövedelmi szint- kú szervezettséggel dolgozó, jük eléréséhez. Nem kis fel- kitűnő eredményeket elérő adatra vállalkoztak, hisz’ a közös gazdaságok és állami neSzmélyi közös gazdaság ta- gazdaságok — a megyei szer- valy 4,5 millió forint veszteség- vek javaslatára — szoros gél 1,6 millió forint alaphiány- együttműködést alakítanak ki nyal zárta az esztendőt. A két a gyengébben gazdálkodó, tsz együttműködése kiterjed a kedvezőtlen adottságú terme- gazdálkodás szervezésére, ve- lőszövetkezetekkel. zetésére, irányítására és sok Így vállalkozott a múlt év más területre. elején elsőként a 2500 hektá­Az ország mintegy 2300 me- ros nagyigmándi Üj Élet Tsz zőgazdasági termelőszövetke- a már hosszú idő ót® gyengén zetéből mintegy 700—800 működő 900 hektáros ácste- gyenge adottságú. Bár ezek szeri tsz patronáiására. Az várakozáson felüli eredmé­nyeket ért el. Meglehetősen magasra szabott éves tervét 107 százalékra teljesítette, s amellett, hogy első ízben léte­sített fejlesztési, kulturális és szociális alapot, 22 000 forint­ról 27 000-re növelte a rend­szeresen dolgozó tagok éves keresetét. Az idén még jobb eredményekre számítanak. Már most látszik, hogy 3 év alatt vissza tudják fizetni a szanálási hitelt és közben a tagok jövedelme és életszín­vonala a nagyigmándiakéhoz hasonlóan alakúk nősöknek. A zöme azonban veszendőbe megy. Nincs tej- begyűjtő a faluban, így nem tudom eladni. A sok állat töméntelen mennyiségű takarmányt kí­ván. Hogyan teremti elő Elek Ferenc, aki rokkantsági nyug­díjas, tehát a kaszát sem fog­hatja kézbe. — A szövetkezet áltál ju­tok hozzá a kellő mennyisé­gű takarmányhoz. Részes ka­szálást igényelek. Betakarí­tásában sokat segít a bátyám. Napszámost is kénytelen va­gyok fogadni, mert betegsé­gem miatt nem tudok kaszál­ni. Különös viszont, hogy a portán, baromfit alig látunk. Csapán néhány tyúkot tarta­nak, hogy tojásból ne szen­vedjenek hiányt. Viszont a lí éves Melinda — a család egyetlen gyermeke — nagyon szereti a nyálakat. Az EÍek- Dortá.n manapság is 70 nyá­lat nevelnek! Amikor elérik a szükséges súlyhatárt, az ÁFÉSZ segítségével értékesí­tik. A család különösebben nem szereti a nyúlhúst, in­kább csak a belőle készülő levest. Jól jövedelmez a marha­hizlalás és a nyúl tenyésztés Elek Ferencéknek. Miután a szövetkezet segít ,a szükséges takarmány előteremtésében, megvan a feltétele, hogy nép- gazdasági igények kielégítésé­re is adjanak le állatokat. Jól járnak Elekek, de több kerül a közösség asztalára is R I. NÓGRAD - 1973. szeptember 22. szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents