Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Gondbán a telektulajdonosok Minek — ha nem építhetünk rá? Nehéz helyzetbe került néhány telektulajdonos Salgótarjánban. Hétvégi ház építése céljából Salgótarján és Ereszt- vény között telket vásároltak Somoskőújfalu termelőszövetkezetétől. Néhányan már bekerítették, kőből és fából egykét szemrevaló, de több környezetet rontó épületet emeltek. Ezek a tulajdonosok azért kerültek bajba, mert építési engedély nélkül építkeztek! Viszont akik még csak telekkel rendelkeznek, azok a jövőben már nem építhetnek — még szerszámos- kamrát sem! Minek a telek, ha nem építhetünk rá?— kérdezik. Ökörkőn kezdődött Nem is olyan régen Somoskőújfalu termelőszövetkezete még veszteségesen gazdálkodott. Rosszak a természeti adottságaik. Számottevő területen nagyüzemi- leg gazdaságosan nem művelhető földdel rendelkeztek. A veszteségből való kijutás egyik eszközének szánták a rossz legelők, kővel hintett, kiszáradt földek értékesítését. Ehhez az illetékesektől engedélyt is kaptak. — Az értékesítési akciót 1971. decemberében kezdtük — emlékezett vissza Kiss Gergely, a termelőszövetkezet ügyintézője. — Közel 300 telek került parcellázásra. Ebből közel 230-at eladtunk. Először Ökörkőn értékesítettünk. Az igazsághoz tartozik, hogy kezdetben nem az előírásoknak megfelelő nagyságú telkeket adtak el. Ezek között voltak 100 négyszögölön aluliak is, holott a minimumhatár 200 négyszögöl. Később már tartották magukat az előíráshoz. Parcellacsoportokat alakítottak ki a somoskői útelágazásnál, Eresztvény fölött, és legújabban Salgótarján tő- szomszédságában, a 21-es. főút mellett, a Nyeséslápa-dűlő- ben. Errefelé 115 parcellát alakítottak ki, még 30 nem talált" gazdára. A szántóföldi művelésre nem használható földek eladása kitűnő üzlet a szövetkezetnek. Négyszögölét 30 forintért adják. Eresztvényben viszont csak 25 forint, mert — bár pompás a kilátás — rosz- szak a megközelítési lehetőségek, és a föld is rendkívül köves. Lényegében eddig csaknem egymillió forint bevételre tett szert a közös gazdaság a telkek eladásából — de ezt az összeget csak fejlesztésre használhatja fel. Ennyiben lehet összefoglalni a telekeladási-vételi akció előzményét. De nem érdemtelen azt sem megvizsgálni, hogy miként alakult ki az áldatlan helyzet, amely senkinek sem haszpál, sok bosszúság okozója. Az 1967-ben megjelent földtörvény lehetőséget biztosított, hogy a termelőszövetkezetek a tulajdonukba került, nagyüzemi módon gazdaságosan nem művelhető földeket hatósági engedély- lyel értékesítsék. Építésről ebben nem esett szó! Ez volt az egyik lehetőség. A másik: az olyan állami tulajdonú (tehát nem szövetkezeti) földeket, melyek nem kerültek szocialista nagyüzemi művelésre, a tanácsok az OTP útján szintén eladhatják a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó dolgozóknak. A cél mindenképpen az volt, hogy bár kisüzemi módon, de biztosítsák a föld művelését, kertészkedés, gyümölcsös kialakítása útján. Az 1968-ben megjelent 18-as jogszabály viszont több félreértésre adott okot. A telektulajdonosok tájékozatlansága megbosszulta magát! Az előbb említett rendelkezés arról szólt, hogy az államtól vásárolt hétvégi telken 30 négyzetméter alapterületnél nem nagyobb hétvégi házat, vagy szerszámoskamrát lehet építeni. Ám a jelen esetben nem állami, hanem szövetkezettől vásárolt telkekről van szó! Ezekre viszont nem vonatkozik az 1969-es jogszabály! A kétféle telekértékesítési akcióra tehát kétféle jogszabály vonatkozik. Sokan akkor tévedtek, amikor egy kaláp alá vették, mondván: ha Ádám szomszéd építhet a Szilvásban, én miért ne építhetnék Salgótarján és Somoskőújfalu között? Ebben nem volt igazuk! Inkább felkereshették volna az építési hatóságot, hogy tájékoztassák őket, miként is állnak a' dolgok. Ezt legtöbben elmulasztották, még azt a fáradságot sem vették, hogy építési engedélyt kérjenek... A közelmúltban — 1973. áprilisában — megjelent a Minisztertanács 11. sz. rendelete. Ez újabb helyzet elé állította az eladókat-vásárlókat. Ezzel a rendelkezéssel korlátozzák a telekeladást. Ennek megfelelően városokban, nagyközségekben és országos üdülőkörzetekben a jövőben sem állami, sem szövetkezeti tulajdonban levő telket nem lehet eladni! Ezzel szűkítik az értékesítési lehetőségeket, csökkenteni kívánják az elharapózott túlkapásokat. Somosra nem vonatkozik Az áprilisi Mt.-rendelet viszont nem vonatkozik Somoskőújfalu külterületére. A termelőszövetkezet tehát a jövőben is eladhatja földjét — csak legyen, aki megveszi! A közelmúltban ugyanis lapunk hasábjain számos alkalommal az illetékes megyei szervek Közleményét publikáltuk, melynek lényege: az Országos Építési Szabályzat értelmében termelőszövetkezetektől vásárolt külterületi parcellákon semmiféle épületet, építményt (még szerszámoskamrát sem) lehet emelni! Lényegében arról van szó, hogy a vásárló azt hitte: hétvégi telekhez jutott, holott olyan mezőgazdasági ingatlant vett, melyet csak megművelni lehet! A szövetkezet azért is hibáztatható, mert erről a lényeges különbségről nem tájékoztatta a telekvásárlókat. A korábbi adásvételi szerződésekben nem tesznek említést a beépítés lehetőségéről. Az idén áprilistól megkötött szerződések viszont már nem 9, hanem 11 pontból állnak. A 9. pont: „Beépítési lehetőséget, illetve annak lerendezését az eladó nem vállalja. Ez ügyben az illetékes tanács döntése az irányadó.” Visszape- relheti-e a tulajdonos a pénzét — kérdezték többen. Véleményünk szerint kevés reménnyel, mert a szövetkezet beépítésre garanciát nem vállalt! És mi történik a már felépített hétvégi házakkal? — Az állampolgári fegyelemmel nincs baj. Az építési fegyelem viszont nagyon rossz — mondotta erről Pethő Ottó, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának megbízott vezetője. — Hatósági eljárás kezdődik az engedély nélkül építőkkel szemben, és nem riadunk vissza a lebontatástól sem! Az első fokú építési hatóság bontási határozatát már kiküldte az egyik tulajdonosnak. Az építmények zöme kifejezetten rontja a táj képét. Miért tettek kivételt? Ám 4—5 telektulajdonos ■— valamilyen úton-módon — kapott építési engedélyt, hogy Ökörkőn hétvégi házat emelhessen. Az illetékeseknek érdemes lenne megvizsgálni, hogy ezekkel a tulajdonosokkal miért tettek kivételt! Csávába kerültek tehát azok, akik már építettek, de a döntéseknek azok sem tapsolnak, akik — így panaszkodnak — csak művelhetik hétvégi telküket, de nem építhetnek rá. Ha cipőt vesz a vásárló, három üzletet is felkeres, használati utasítást olvas át. A telekügy végső tanulsága: nem haszontalan dolog vásárlás előtt megnézni, hogy milyen telket is veszünk, és mire tudjuk hasznosítani ! Rozgonyí István „Majd rendbe hozom a dolgokat...” A minap érdekes beszélgetésnek voltam fültanúja. Az igazgató elvtárs — szabadságáról megtérve — kijelentette: majd rendbe hozom a dolgokat, hiába az egyhónapi távollétem megbosszulta magát. A jelenlevők egymásra nézve, kissé félszegen jegyezték meg: minden rendben ment, a termelésben nem volt fennakadás, az igazgatóhelyettes elvtárs szépen dolgozott. A napbarnított, dinamikus igazgató azonban oda sem figyelve így folytatta: jól kipihentem magam, egy darabig ismét bírom a megerőltető munkát. Ilyen beszélgetést hallva természetes a kérdés: van-e pótolhatatlan vezető? A válasz talán közhelyként hangzik, de' az igazság az: nincs. A másik kérdés: van-e a vezetőnek helyettese? A vezetéselméletnek afféle íratlan szabályai: a jó vezetőnek egyik ismérve, hogy jó helyettese van. Labilis az a vállalat, nem megfelelő az a szervezet, amely megérzi egy vezető rövidebb, vagy hosszabb Ideig tartó távollétét. Nem helyes, ha az ilyen esetek intézkedési szünetet váltanak ki, termelési zavarokat okoznak. „Nélkülözhetetlen” vezetők csak ott lehetnek, ahol rosszul szervezett a munka, ahol nincs megfelelő helyettes, nincs olyan ember, aki tájékozott az egész vállalat munkájáról. Kérdezhetné valaki: van-e a vezetőnek állandó helyettese? Sok helyen olyan tapasztalatokkal találkozhatunk, hogy a vezető esetenknét jelöli ki helyettesét. Másutt pedig állarjdó helyettese van egy-egy Vezetőnek. Melyik a jobb módszer? Feltétlenül az utóbbi, hiszen az esetenként kijelölt helyettes tekintélye kissebb, nincs állandó megbízatása, éppen ezért felelősség- érzete is kisebb. Egy másik olyan kérdés, amely szorosan összefügg a vezetőnek és helyettesének viszonyával: tájékozott-e a helyettes annyira, hogy szükség esetén bármely pillanatban átvehesse a vezetést? Minél alaposabban bevezeti helyettesét a vezető a munkába, annál inkább megóvja az irányítása alatt álló vállalatot, vagy intézményt a téves, elhamarkodott döntésektől. Mindez azt feltételezi, hogy a vezető és helyettese között legyen jó a személyi kapcsolat. Hellyel-közzel természetesen találkozhatunk ennek ellenkezőjével. így azután pszichológiai konfliktusok keletkeznek. A nézeteltérések adódhatnak abból, hogy a vezető nem tájékoztatja megfelelően a vállalat ügyeiről helyettesét, illetőleg a tájékoztatás hatékonyságát a rossz személyi kapcsolatok rontják. Mindez a szervezet egész munkáját csorbítja. Az ilyen esetek „szülik” a hatáskör nélküli helyetteseket. A káros jelenség kialakulását sokféleképpen lehet magyarázni. Az egyik ilyen helytelen módszer az, amikor a vezető nem segíti helyettesének fejlődését. A vezetéselmélet és -gyakorlat elsajátításának igazi iskolája a helyettesi rendszer. Itt tanulhat a legtöbbet a jövő vezetője, S aki tisztában van vele, hogy minden vezetőnek előbb-utóbb a helyettese veszi át munkáját, hiszen az életét megállítani nem tehet, az fokozatosan hozzászoktatja helyettesét az önállósághoz, és azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek egy jó vezetőnél. ^ Az éremnek azonban van másik oldala is. A helyettessel is lehetnek problémák. Sok vezető azért nem ad hatáskört helyettesének, mert az „zöld lámpának” tekinti azt az időt, amíg ő irányítja a vállalatot, mondván: elérkezett az idő, hogy. megvalósítsam saját elképzeléseimet. Most mindent meg lehet csinálni, mert egyedül vagyok, s megmutátom mire vagyok képes! Aki így gondolkodik az a legrosszabb helyettes. Bármennyire is lehetnek tökéletes elgondolásai, egy vállalatot mégis egyetlen gondolat, egyetlen vezetési elv szerint kell irányítani. Éppen azért a jó helyettesnek az az ismertetőjele, hogy gondolkodásmódjában, szellemében, alapvető célkitűzéseiben a vezetőhöz igazodva cselekszik. A jó helyettesi rendszer kialakítása a folyamatos, zavartalan munkán túlmenőén hozzájárulhat ahhoz is, hogy tehermentesíti a vezetőt. Ott, ahol megfelelő helyettes van, az elvégzi a vezető munkájának egy részét is. Viszont ha egy vezető pótolhatatlanná akarja tenni magát, és fokozatosan csökkenti helyettesének hatáskörét, az esetek többségében összeroppan a nagy teher alatt, s végül odáig jut, hogy kifakadva azt mondja: mindent magamnak kell csinálni, semmire sincs időm! ■Jogy milyen tehát a vezető és helyet■ ■ tese munkakapcsolata, egymás közti munkamegosztása — egyáltalán nem mindegy a vállalat, az üzem szempontjából. A Központi Bizottság múlt év novemberi határozatából, a negyedik ötéves terv teljesítéséből sok feladat hárul a vezetőkre. Ezt a vezetők csak helyetteseiket tisztelve, az egymás közt helyesen elosztott munkavégzéssel, az egymás iránt érzett emberséggel lehet végrehajtani. Jó volna, ha erről egyetlen vezető sem feledkezne el..; fr. «.) Asszony a KISZ vezetésben Klub saját erőből Manapság, Ka egy fiatal átlépi huszadik évének küszöbét, már nem tartja magához illőnek, hogy esténként a tizenévesekkel szórakozzon, vasárnap délelőtt korán felkelve a KISZ-alapszervezet által szervezett társadalmi munkál végezni siessen. Ez főleg azoknál a fiataloknál jelentkezik, akik hamar házasságot kötnek Az ifjú asszony, vagy férj egy idő után, annak ellenére, hogy fiatalok, megszűnnek az ifjúsági mozgalom számára. Ezért lepett meg Felsőpetényben Hugyecz Jánosné esete. — Nem mondhatnám, hogy a mi alapszervezetünkben hemzsegnek a fiatalok Egyrészt érthető is, mert itt az ásványbányában nehéz munka várja őket Mapapság nem szívesen választják a bányász > szakmát leli a fiatalasszony. A gazdaságvezető pártmegbízatásként végzi munkáját az ifjúsági szervezetben. Mive) főleg 20 éven felüliek az alapszervezet tagjai és többen párttagok is, sokat adnak a megbízatásokra. — A pártvezetőség rendszeresen beszámoltat bennünket munkánkról. Emiatt senki sem akar lemaradni a másiktól — magyarázza, majd még hozzáteszi — a fiatalok szabad idejük jelentős részét töltik a KISZ-szervezetben. Ilyenkor, nyáron, mint az szokás, a könnyedebb programok kerülnek napirendre. A bá - nyában dolgozó KISZ-eseknél hagyomány, hogy a melegebb hónapokban kirándulásokai szerveznek. GYERMEKKÓRTEREMBEN Amit elmond, kitűnik az alapszervezet tagjainak számából is. Alig több mint húszán vannak, de nem is igen lehetne többet összeszedni. Hugyecz Jánosné a bérelszámoláson dolgozik. így természetesen ő a KlSZ-alapszer- vezet „pénzügyminisztere”. Máshol e „tárca” csupán formális. A felsőpetényi bányászfiatalok azonban adnak köny- velnivalót a gazdaságvezetőnek. — A srácok sokszor vasárnap is dolgoznak. Megéri, meri társadalmi munkájuk ellenértékéként a közelmúltban 36 ezer forintot raktunk az alapszervezet betétkönyvébe — tájékoztat, s amikor látja, hogy kételkedem, jól halottam-e az összeget, megismétli: — Harminchatezer forintot! — Mit csinálnak ennyi pénzzel?—* kíváncsiskodom! — Nagy terveink vannak. Kaptunk egy helyiséget, ebben szeretnénk egy klubot kialakítani. Kifestettük, a rendelkezésünkre álló összegből megvásároltuk a berendezést is, csinos kis otthona lesz a — Voltunk Egerben, Pécsett, Budapesten színházban — sorolja a gazdaság vezető. — Hogyan vélekednek az ilyen kirándulásokról? — Nagyszerű lehetőség, hogy a társaság jobban összeková- csolódjon, s amellett igyekszünk úgy megszervezni, hogy ne legyen fárasztó. Hugyecz Jánosné nemrég ment férjhez. A szomszédos községben laknak. Sikerül ösz- szeegyeztetni az otthoni munkát és a KISZ-ben előtte álló feladatokat. — Férje mit szól hozzá# — Hasonló helyzetben van ő is. Máshol a KlSZ-szervezet gazdaságvezetőjének szinte csak a tagdíjjal van dolga. A felsőpetényi bányánál azonban gazdálkodni is kell. Ezt bízták a legutóbbi vezetőségi választáson a fiatalasszonyra, mondván: ehhez a nők jobban értenek. Hugyecz Jánosné nagy felelősséggel látja el a gazdaság- vezetői munkát, a kis közösség megelégedésére. Sz. Gy. NÖGRAD — 1f73. augusztus 12=, vasárnap 3
