Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
rmi S■ r js e r 1 alalkosas ax XF—116-os csoporttal Í lton-útféle$t A bátrak sportja NEM, KEDVES olvasó, nem kell valami különleges dologra gondolni. Nem diverzios, vagy egyéb feladattal megbízott ügynöki csoportról van szó az XF—7116-os olvasásakor Külföldről. Franciaországból hozta el mindannyiu- kat a kíváncsiság, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, véleményt cseréljenek egy szocializmust építő ország lakóival. fiataljaival. Hogy honnan ered ez az elnevezés? Az Express ifjúsági és Diák Utazási Iroda ezen a számon tartja nyilván ezt a francia csoportot. Legtöbbjük a Francia Kommunista Ifjúsági Szervezet tagja. Munkások. diákok, akik érdeklődve figyelik azt is. hogy mi történik Francia- ország határain túl. Az XF—116-os csoport hazunkba érkezése után Nógrád- verőeén, a nemzetközi kempingtáborban ütötte fel szálláshelyét. A Duna-kanyarból érkeztek palócország székhelyére. a mindinkább nagyváros benyomását keltő Salgótarjánba. Rövid ittlétünk alatt ismerkedtek a város nevezetességeivel, ellátogattak a bá- nyamúzpumba, a vegvigép- ayárba. majd a somoskői várhoz. Mindezek után hétfőn este örömmel tettünk eleget az invitálásnak, amikor a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kétszeres Aranykoszorús címmel kitüntetett ifjúsági klubjába kísérhettük el a vendégeket. ahol felejthetetlen órákat töltöttek. A FRANCIA testvérszerve- zet tagj ált előzékenyen fogadták a kohászfiatalok, és a tánccsoport jelenlevő tagjai saját feldolgozású népi tán- coxkal kedveskedtek a vendégseregnek. Szinte „VIT-han- guiat” uralkodott a teremben. Politikai eszmecsere következett. Misei Shoshany, a csoport vezetője tolmácsolta a franciák kérdéseit. Hogyan élnek Magyarországon az ifjúmunkások? Mennyi a fizetésük a kezdő szakembereknek. — technikusoknak, mérnököknek, szakmunkásoknak? Milyen termékeket gyárt a Salgótarjáni Kohászati. Üzemek? Hány fiatal dolgozik a vállalatnál, és ebből mennyi a KISZ tagja? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések özöne hangzott el. Miután tájékozódtak a kohászati üzemiek példáján a magyar fiatalok helyzetéről, saját sorsukról is ízelítőt adtak. Az egyik ifjúmunkás hangoztatta, hogy keresetének nagy részét a lakásra, az élelmezésre fordítja. Beszélt arról is. hogy Franciaországban igen sok a munkanélküli fiatal. Hazatérve a katonaságtól. legtöbb esetben új munkahely után kell nézni. A hosszan tartó véleménv- esere után a vendégek ellátogattak a művelődési központhoz'.közel eső egyik bér- házba is. ahol meggyőződhettek arról, milyen a magyar munkások lakása, életkörülménye. Ifjú Maiczen Lajos, a KTSZ-klub vezetője odahaza s boldogan gardírozta a francia fiatalokat. Később egyesek táncoltak, mások asztali futballban mérték össze tudásukat, míg néhánvan továbbra is az „adatgyűjtésre” szentelték Idejüket. Könnyű József, a vállalati KISZ-szervezet képviseletében válaszolt a szűnni nem akaró kérdésáradatra. Tanács Máriának, az utazási iroda megbízottjának, a csoport magyar vezetőjének is bőven akadt tolmácsolnivalója. Közben szótár segítségével kisebb csoportokat alakítva, közelebbről is megismerték egymást a jelenlevők. A KISZ- klub vezetősége nevében ifjú Majczén Lajos ajándékkal kedveskedett a francia ifjúkommunistáknak. A néhány óra alatt sok jelvény is gazdát cserélt, hogy ezzel is elmélyítsék a barátságot. Végül Misei Shoshany a francia csoport vezetője ezeket mondta: — Itt, Salgótarjánban valóban meggyőződhettünk arról, hogy korántsem olyan a magyar munkások, a magyar fiatalok élete, mint ahogyan azt nálunk, Franciaországban sokan hiszik. Eddigi tapasztalataink éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Vidáman, gondtalanul élnek az emberek, jó és olcsó az ellátás, a kirakatok Is rendezettek. Remélem útunk további állomásain, Budapesten, majd a Balatonnál is ilyen pozitív tapasztalatokat gyűjthetünk. A CSOPORT tagiai lemezt adományoztak a KlSZ-klub- nak. amely a francia kommunista fiatalok indulóját tartalmazta. A véleménycsere után a francia fiatalok a késő esti órákban vettek búcsút a kohász KISZ-klub tagságától. A pásztói—mátraszőllősl határban, a 21-es út mellett kicsik és nagyok, mind. kíváncsiskodva álltáik körül a képen látható — immár szállításra szétszedett — „Góbét”, Széplaki Pál vitorlázó repülőgépét . — Hogy került ide? ■— csatlakoztunk mi is az érdeklődők táborához. — A dunakeszi MHSZ postás repülőklub tagja vagyok — válaszolja a jó kiállású, bátor fiatalember. — Reggel azt a vizsgafeladatot kaptam, hogy repüljek el Pásztora. — Ez sikerült S nehéz volt? — Nem kellett különösebben. ügyeskednem. • Jó volt az idő, a légjárás, megfelelően tudtam tájékozódni is. Két és fél óra alatt „kényelmesen” ideértem. Már telefonáltam is Dunakeszibe, a re' pülőtérre, hogy minden rend* ben van, jöhetnek. Széplaki Pál az idén érettségizett a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Szakközépiskolában. Először elsős korában, 1970-ben, ült repülőgépen. Azóta egyre 'jobban megkedvelte a repülést, amelyet kizárólag, kedvtelésből, sportból űz. Ez azonban jó előkészítést jelent a honvédelmi szolgálatra is. (ok) Ma: egy keltéválasztolt barakk A jövőben: kis-zagyvavölgyi kultúrkombinát Nagybárkányban találjuk a környező falvak közös tanácsát — vajon a kulturális élet központja is itt alakul ki? Milyen adottságokkal, lehetőségekkel számolhat a község népművelője? Milyen feladatokat kell ellátnia? Szolnoki Józsefnek, a helybeli iskola igazgatójának, a kultúrház megbízott vezetőjének tettük fel ezeket a kérdéseket. A JEGYZŐ GARÁZSA ÉS MOSÓKONYHÁJA VOLT — Látták a kultúrotthont? A tanácsház udvarán az a kis épület. Kívülről most Is még barakkjellegű. Sok baj van a belső kiképzéssel is — Igaz, hogy a KISZ-esek segítségével kettéválasztottuk, de így is nehéz fűteni. A rendezvények közül, amelyek vidéken szokásosak, sokat nem tudunk itt megtartani. A színpadon van elhelyezve a szabadpolcos könyvtár, onnan nyílik egy kétszer két méteres kis öltöző. Mit tudunk csinálni, ha meghívunk ide valakit fellépésre? A könyveket becipeljük az öltözőbe, de akkor nincs öltöző... Persze, anyagilag sem állunk úgy, hogy komolyabb programokra gondolhatnánk. Pár ezer forint a költségvetésünk, ebből csak a szükséges bevásárlásokat, tatarozást tudjuk intézni. — A helyi tsz-től nem kapnak anyagi támogatást? — Igen, másutt ez szokásos dolog: a termelőszövetkezet szocialista szerződést köt a kultúrotthonnal. pénzzel segíti. melynek fejében a népművelők szervezik meg a különböző előadásokat, rendezvényeket a tagság számára. Fel is vetettük a vb-ülésen. hogy a kulturális alapból ránk is gondolhatnának. A legtöbb pénz kirándulásokra megy el, ami nem rossz, de nem ez az egyetlen terület. Szó esett arról. hogy a szocialista brigádjaiknak előadást tartunk — de szerződésről nem beszéltek... A KLUB ÖSSZEDÖLÉSSEL FENYEGET — Klubfoglalkozásokra tudják-e használni a kultúrhelyi- séget? — Volt régen Is egy klubunk, az öreg iskolában. Jól összejött ott egy fiatal gárda, csak az épület nem szolgálta jól a szórakozást, kultúrát: életveszélyessé vált, összedő- léssel fenyegetett. Most a kultúrotthonban tarthatnák a fiatalok a foglalkozásokat, de... egy Idő óta nincs megfelelő vezetősége a KlSZ-szervezet- nek. A jelenlegi titkár nős, nem is ebben a faluban lakik. A fiúk általában elmennek a faluból, már komolyan gondolni lehet arra, hogy a környék első leány KISZ-szervezetét kell létrehozni. — Az iskola pedagógusai ad- nak-e segítséget a kulturális élet javításához, színesebbé tételéhez? — Ősztől az előbbre lépés feltételei meglesznek, hiszen két éve még csak egyedül én laktam itt helyben, míg ma már a hat pedagógusból négy Itteni lakos. Ketten még Sáin- sonházáról, illetve Lucfalváról járnak át. Különösen számítunk a fiatal pedagógus házaspár, Molnár Béla és felesége munkájára, Béla rajz szakos, ősszel a munkáiból kiállítást is tervezünk. Általában az a helyzet, hogy az iskola, a pedagógusok nélkül elképzelhe- telen a kulturális élet. Az úttörők most Hevesen vannak, ott egyik programjuk, hogy az augusztus 20-1 ünnepélyre műsorral készüljenek. ORVOSI ELŐADÁSOK, SZÜLŐK ISKOLÁJA. ÉRTELMISÉGI FÓRUM — A felnőttek részére milyen előadásokat tartottak a téli időszakban? — Az iskolában Szülők iskolája keretében beszéltünk több témáról. „Társadalmi munkában” sok egészségügyi tájékoztatás volt. Szó esett a szülésszabályozásról is, többek között. A falu lakosságának egyharmada cigány — számukra is szerveztünk előadásokat. TIT-keretben rendeztük a háromnapos értelmi4 NÖGRÁD — 1973. augusztus 10., péntek ségi fórumot, komplex témákkal. — Hogyan lehetne igazi kulturális központtá tenni ezt a községet? — Jelenleg a lucfalvi művelődési otthon többet tud nyújtani, mint ml. Mozielőadások az egész völgyben sehol sincsenek. Most várjuk az őszt, hogy a KISZ-esek is újra szerveződjenek, a fiatal pedagógusok segítségével értelmes, hasznos klubfoglalkozásokat alakítanak ki. De az igazi megoldás a következő ötéves terv célkitűzései között szereplő kulturális kombinát felépülése lesz. Ki van már jelölve a központi iskola és a központi kultúrház helye... G. Kiss Magdolna Balassagyarmaton Előadás demográfiai kérdésekről A világ egy részét a túlnépesedés fenyegeti. Már napjainkban is komly gondokat jelent például India lakosságának az élelmezése. Az európai országok között viszont egyre nő a „fogyó nemzetek” száma. Hazánk is a demográfiai hullámvölgyben levő országok közé tartozik. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről tartanak előadást Balassagyarmaton augusztus 13-án, hétfőn. A világ népességének alakulásáról, a demográfiai hullám jellemzőiről kérdéseket is tehetnek fel a rendezvény résztvevői. A nagyon aktuális és izgalmas előadást a- városi tanács nagytermében tartják. Az előadók és a vita vezetői Kovács Ferenc középiskolai szakfelügyelő és dr. Kövér Imre főorvos lesznek. HUMOR Jóskának dolgozatot kell írnia. A téma: „Az én családom.” A dolgozat bevezető része már elkészült: „Hárman vagyunk. A papa a mama, meg én. Én vagyok a legfiatalabb.” X A papa kiállításra viszi a fiát. Ott állnak Rodin „Gon- dolkodó”-ja előtt és nézik. A kisfiú megkérdezi: — Papa, miért meztelen ez a bácsi? De mindjárt maga felel a kérdésre: — Ja, már értem. Azon gondolkodik, mit vegyen feL vVWWi/VWWWWVVWV'WWWV/'VWWWWWWWV' I PÓKHÁLÓ i (22.) i írta: Galgóczi Erzsébet A halastónál a halászok már kint vannak a vízen. A teherautó is itt áll. a sofőr végignyúiva az ülésen, alszik. A kunyhó előtt a fülesek és a mázsa szomszédságában két öregember üldögél: Andris bácsi, a csősz és az öreg Koller, akiit kihozott magával. Pipáznak, s kukoricát morzsolnak a zsebükbe. Feltűnik egy motorkerékpár s ketten szállnak le róla. Selyem Zsiga és Pigniczki. Odamennek az öregekhez. — Jó reggelt. — Jó reggelt — köszönnek csodálkozva az öregek. Hogy kerül ide Zselyem Zsiga? — Mától kezdve Pigniczki a brigádvezető — mondja Zsiga. — Brigádvezető? — A két öreg összenéz. A csősz mondja: — Minek ide brigádveze- tő? Négyen-öten dolgozunk itt mindössze... Sosem volt itt brigádvezető. — Ezután lesz! — mondja Zsiga ellentmondást nem tűrő hangon. — Adja át az iratokat, öregúr, aztán,., hazamehetnek. Magukra itt többé nem lesz szükség. A csősz gondolkodik egy kicsit, s tempósan mondja; — Engem senki nem értesített. Se arról, hogy az ag- ronómus elvtáreat visszavették, se arról, hogy Pigniczki vált fel engem. — Én értesítem magát — mondja türelmetlenül Zsiga. — Megfelel? — Nem — mondja konokul az öreg. — Engem csak Nik- lai értesíthet. Ö állított engem ide. Nyolc évvel ezelőtt. Pigniczki békítőén közbeszól, — Andris bátyám, Niklai majd értesíti magát ma. Ügy látszik tegnap elfelejtette. Zsiga félretolja. ' — Nekem nincs szükségem spiclire! — Ha az ember a kötelességét teljesíti... — kezdi a csősz fölindultán, de most az öreg Koller áll közbe. — Menjünk innen Andris ! Ne vitatkozz! Nem a mi dolgunk — s húzni kezdi magával — Spicli — motyogja az öreg csősz. Majdnem sír. A motorzúgás elhal, kialszik a lámpa. Pigniczki azonnal megismeri Zsuppámt tömzsi alakjáról, a mozgásáról — nem óhajt vele találkozni. Zsiga azt hiszi, az elnök jön, mint máskor. S amikor Pigniczki bejelenti: Megyek, megnézem a varsákat — csak bólint, fel sem tűnik neki, hogy itt egyáltalán nincsenek varsák. Pigniczki el* iszkol a sűrűbe. Zsuppán Zsiga elé ér. Remeg a felháborodástól. Nem köszön. Most már Zsiga is megismeri, kényelmetlen érzése támad. — Hogy merted sértegetni az apámat? — kiáltja Zsúp- pán. — Az én apám tisztességben, becsületben őszült meg. Soha egy szalmaszál nem tapadt a kezéhez, azért állították csősznek. Ha valaki a kötelességét teljesíti, az nem spicli! — Zsuppán már ordít, s ökölbe szorul a keze. Zsiga önkéntelenül hátrál. — Hogy beszélsz velem? — Ahogy megérdemled! Te tolvaj! Te mered elkergetni az apámat! — Zsuppán elveszti maradék higgadtságát és jó erősen pofonüti Zsigát. (Régóta gyűlik a tenyerében egy pofon). Zsiga hátrál, tekintetével Pigniczkit keresve. De az újdonsült brigádvezető sehol. — Megütöttél? — kiáltja, hogy Pigniczki meghallja. — Megállj, lesz még ennek következménye! — Lesz? Tessék! — kiáltja Zsuppán, s még egyszer pofon vágja Zsigát. Öldöklő szemmel nézi még egy pillanatig, aztán hátat fordít, s fújtatva motorra «ÜL Pigniczki egy fa mögül lesi a jelenetet. Kajánul röhög. Niklainé, kezében az uzson- nás csomaggal — az ürügy- gyei — belép a téeszirodára. Hajnal van, még csak Pista bácsi piszkálgatja söprűjével a padlót. Csodálkozva pillant feL — Jó reggelt, Pista bácsi — köszön az asszony. — Az uram nincs itt? — Valami baj van? — Dehogy van, csak me-' gint otthon felejtette a reggelijét. — Nincs még itt — mondja az öreg. — Ilyenkor nem szók itt lenni még senki se. Hatkor jönnek a szerelők, fél hétkor a Sáray úr... — az öreg sorolná még, ki mikor érkezik, de Anna megállítja. — A motorja itt van az udvaron... Neki is itt kell lennie valahol. Pista bácsi óvatosan mondja: — Nem hiszem, hogy az az ő motorja. — Hát csak megismerem az uram motorját ? — mondja felháborodva az. asszony s köszönés nélkül otthagyja az öreget. (Folytatjuk)
