Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

rmi S■ r js e r 1 alalkosas ax XF—116-os csoporttal Í lton-útféle$t A bátrak sportja NEM, KEDVES olvasó, nem kell valami különleges dolog­ra gondolni. Nem diverzios, vagy egyéb feladattal megbí­zott ügynöki csoportról van szó az XF—7116-os olvasása­kor Külföldről. Franciaor­szágból hozta el mindannyiu- kat a kíváncsiság, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsenek, vé­leményt cseréljenek egy szo­cializmust építő ország lakói­val. fiataljaival. Hogy honnan ered ez az elnevezés? Az Ex­press ifjúsági és Diák Utazási Iroda ezen a számon tartja nyilván ezt a francia csopor­tot. Legtöbbjük a Francia Kom­munista Ifjúsági Szervezet tagja. Munkások. diákok, akik érdeklődve figyelik azt is. hogy mi történik Francia- ország határain túl. Az XF—116-os csoport ha­zunkba érkezése után Nógrád- verőeén, a nemzetközi kem­pingtáborban ütötte fel szál­láshelyét. A Duna-kanyarból érkeztek palócország székhe­lyére. a mindinkább nagyvá­ros benyomását keltő Salgó­tarjánba. Rövid ittlétünk alatt ismerkedtek a város neveze­tességeivel, ellátogattak a bá- nyamúzpumba, a vegvigép- ayárba. majd a somoskői vár­hoz. Mindezek után hétfőn este örömmel tettünk eleget az invitálásnak, amikor a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek kétszeres Aranykoszorús cím­mel kitüntetett ifjúsági klub­jába kísérhettük el a vendé­geket. ahol felejthetetlen órá­kat töltöttek. A FRANCIA testvérszerve- zet tagj ált előzékenyen fogad­ták a kohászfiatalok, és a tánccsoport jelenlevő tagjai saját feldolgozású népi tán- coxkal kedveskedtek a ven­dégseregnek. Szinte „VIT-han- guiat” uralkodott a teremben. Politikai eszmecsere követke­zett. Misei Shoshany, a cso­port vezetője tolmácsolta a franciák kérdéseit. Hogyan él­nek Magyarországon az ifjú­munkások? Mennyi a fizeté­sük a kezdő szakembereknek. — technikusoknak, mérnökök­nek, szakmunkásoknak? Mi­lyen termékeket gyárt a Sal­gótarjáni Kohászati. Üzemek? Hány fiatal dolgozik a válla­latnál, és ebből mennyi a KISZ tagja? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések özöne hang­zott el. Miután tájékozódtak a kohászati üzemiek példáján a magyar fiatalok helyzetéről, saját sorsukról is ízelítőt ad­tak. Az egyik ifjúmunkás hangoztatta, hogy kereseté­nek nagy részét a lakásra, az élelmezésre fordítja. Beszélt arról is. hogy Franciaország­ban igen sok a munkanélküli fiatal. Hazatérve a katona­ságtól. legtöbb esetben új munkahely után kell nézni. A hosszan tartó véleménv- esere után a vendégek ellá­togattak a művelődési köz­ponthoz'.közel eső egyik bér- házba is. ahol meggyőződhet­tek arról, milyen a magyar munkások lakása, életkörül­ménye. Ifjú Maiczen Lajos, a KTSZ-klub vezetője odahaza s boldogan gardírozta a francia fiatalokat. Később egyesek táncoltak, mások asztali futballban mér­ték össze tudásukat, míg né­hánvan továbbra is az „adat­gyűjtésre” szentelték Idejüket. Könnyű József, a vállalati KISZ-szervezet képviseletében válaszolt a szűnni nem akaró kérdésáradatra. Tanács Má­riának, az utazási iroda meg­bízottjának, a csoport magyar vezetőjének is bőven akadt tolmácsolnivalója. Közben szótár segítségével kisebb csoportokat alakítva, közelebbről is megismerték egymást a jelenlevők. A KISZ- klub vezetősége nevében ifjú Majczén Lajos ajándékkal kedveskedett a francia ifjú­kommunistáknak. A néhány óra alatt sok jelvény is gaz­dát cserélt, hogy ezzel is el­mélyítsék a barátságot. Végül Misei Shoshany a francia csoport vezetője eze­ket mondta: — Itt, Salgótarjánban való­ban meggyőződhettünk arról, hogy korántsem olyan a ma­gyar munkások, a magyar fi­atalok élete, mint ahogyan azt nálunk, Franciaországban so­kan hiszik. Eddigi tapasztala­taink éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Vidáman, gondta­lanul élnek az emberek, jó és olcsó az ellátás, a kirakatok Is rendezettek. Remélem útunk további állomásain, Bu­dapesten, majd a Balatonnál is ilyen pozitív tapasztalato­kat gyűjthetünk. A CSOPORT tagiai lemezt adományoztak a KlSZ-klub- nak. amely a francia kommu­nista fiatalok indulóját tartal­mazta. A véleménycsere után a francia fiatalok a késő esti órákban vettek búcsút a ko­hász KISZ-klub tagságától. A pásztói—mátraszőllősl ha­tárban, a 21-es út mellett kicsik és nagyok, mind. kí­váncsiskodva álltáik körül a képen látható — immár szál­lításra szétszedett — „Gó­bét”, Széplaki Pál vitorlázó repülőgépét . — Hogy került ide? ■— csatlakoztunk mi is az érdek­lődők táborához. — A dunakeszi MHSZ pos­tás repülőklub tagja vagyok — válaszolja a jó kiállású, bátor fiatalember. — Reggel azt a vizsgafeladatot kap­tam, hogy repüljek el Pász­tora. — Ez sikerült S nehéz volt? — Nem kellett különöseb­ben. ügyeskednem. • Jó volt az idő, a légjárás, megfelelően tudtam tájékozódni is. Két és fél óra alatt „kényelme­sen” ideértem. Már telefo­náltam is Dunakeszibe, a re' pülőtérre, hogy minden rend* ben van, jöhetnek. Széplaki Pál az idén érett­ségizett a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Szakkö­zépiskolában. Először elsős korában, 1970-ben, ült repü­lőgépen. Azóta egyre 'jobban megkedvelte a repülést, ame­lyet kizárólag, kedvtelésből, sportból űz. Ez azonban jó előkészítést jelent a honvé­delmi szolgálatra is. (ok) Ma: egy keltéválasztolt barakk A jövőben: kis-zagyvavölgyi kultúrkombinát Nagybárkányban találjuk a környező falvak közös taná­csát — vajon a kulturális élet központja is itt alakul ki? Mi­lyen adottságokkal, lehetősé­gekkel számolhat a község népművelője? Milyen felada­tokat kell ellátnia? Szolnoki Józsefnek, a hely­beli iskola igazgatójának, a kultúrház megbízott vezetőjé­nek tettük fel ezeket a kérdé­seket. A JEGYZŐ GARÁZSA ÉS MOSÓKONYHÁJA VOLT — Látták a kultúrotthont? A tanácsház udvarán az a kis épület. Kívülről most Is még barakkjellegű. Sok baj van a belső kiképzéssel is — Igaz, hogy a KISZ-esek segítségével kettéválasztottuk, de így is nehéz fűteni. A rendezvények közül, amelyek vidéken szoká­sosak, sokat nem tudunk itt megtartani. A színpadon van elhelyezve a szabadpolcos könyvtár, onnan nyílik egy kétszer két méteres kis öltöző. Mit tudunk csinálni, ha meg­hívunk ide valakit fellépésre? A könyveket becipeljük az öl­tözőbe, de akkor nincs öltöző... Persze, anyagilag sem állunk úgy, hogy komolyabb progra­mokra gondolhatnánk. Pár ezer forint a költségvetésünk, ebből csak a szükséges bevá­sárlásokat, tatarozást tudjuk intézni. — A helyi tsz-től nem kap­nak anyagi támogatást? — Igen, másutt ez szokásos dolog: a termelőszövetkezet szocialista szerződést köt a kultúrotthonnal. pénzzel segí­ti. melynek fejében a népmű­velők szervezik meg a külön­böző előadásokat, rendezvé­nyeket a tagság számára. Fel is vetettük a vb-ülésen. hogy a kulturális alapból ránk is gondolhatnának. A legtöbb pénz kirándulásokra megy el, ami nem rossz, de nem ez az egyetlen terület. Szó esett ar­ról. hogy a szocialista brigád­jaiknak előadást tartunk — de szerződésről nem beszéltek... A KLUB ÖSSZEDÖLÉSSEL FENYEGET — Klubfoglalkozásokra tud­ják-e használni a kultúrhelyi- séget? — Volt régen Is egy klu­bunk, az öreg iskolában. Jól összejött ott egy fiatal gárda, csak az épület nem szolgálta jól a szórakozást, kultúrát: életveszélyessé vált, összedő- léssel fenyegetett. Most a kultúrotthonban tarthatnák a fiatalok a foglalkozásokat, de... egy Idő óta nincs megfelelő vezetősége a KlSZ-szervezet- nek. A jelenlegi titkár nős, nem is ebben a faluban lakik. A fiúk általában elmennek a faluból, már komolyan gondol­ni lehet arra, hogy a környék első leány KISZ-szervezetét kell létrehozni. — Az iskola pedagógusai ad- nak-e segítséget a kulturális élet javításához, színesebbé tételéhez? — Ősztől az előbbre lépés feltételei meglesznek, hiszen két éve még csak egyedül én laktam itt helyben, míg ma már a hat pedagógusból négy Itteni lakos. Ketten még Sáin- sonházáról, illetve Lucfalváról járnak át. Különösen számí­tunk a fiatal pedagógus házas­pár, Molnár Béla és felesége munkájára, Béla rajz szakos, ősszel a munkáiból kiállítást is tervezünk. Általában az a helyzet, hogy az iskola, a pe­dagógusok nélkül elképzelhe- telen a kulturális élet. Az út­törők most Hevesen vannak, ott egyik programjuk, hogy az augusztus 20-1 ünnepélyre műsorral készüljenek. ORVOSI ELŐADÁSOK, SZÜLŐK ISKOLÁJA. ÉRTELMISÉGI FÓRUM — A felnőttek részére mi­lyen előadásokat tartottak a téli időszakban? — Az iskolában Szülők is­kolája keretében beszéltünk több témáról. „Társadalmi munkában” sok egészségügyi tájékoztatás volt. Szó esett a szülésszabályozásról is, töb­bek között. A falu lakosságá­nak egyharmada cigány — számukra is szerveztünk elő­adásokat. TIT-keretben ren­deztük a háromnapos értelmi­4 NÖGRÁD — 1973. augusztus 10., péntek ségi fórumot, komplex témák­kal. — Hogyan lehetne igazi kul­turális központtá tenni ezt a községet? — Jelenleg a lucfalvi mű­velődési otthon többet tud nyújtani, mint ml. Mozielő­adások az egész völgyben se­hol sincsenek. Most várjuk az őszt, hogy a KISZ-esek is új­ra szerveződjenek, a fiatal pedagógusok segítségével ér­telmes, hasznos klubfoglalko­zásokat alakítanak ki. De az igazi megoldás a következő öt­éves terv célkitűzései között szereplő kulturális kombinát felépülése lesz. Ki van már je­lölve a központi iskola és a központi kultúrház helye... G. Kiss Magdolna Balassagyarmaton Előadás demográfiai kérdésekről A világ egy részét a túlné­pesedés fenyegeti. Már nap­jainkban is komly gondokat jelent például India lakossá­gának az élelmezése. Az eu­rópai országok között viszont egyre nő a „fogyó nemzetek” száma. Hazánk is a demog­ráfiai hullámvölgyben levő országok közé tartozik. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről tartanak előadást Balassa­gyarmaton augusztus 13-án, hétfőn. A világ népességé­nek alakulásáról, a demográ­fiai hullám jellemzőiről kér­déseket is tehetnek fel a rendezvény résztvevői. A na­gyon aktuális és izgalmas előadást a- városi tanács nagy­termében tartják. Az előadók és a vita vezetői Kovács Fe­renc középiskolai szakfelügye­lő és dr. Kövér Imre főorvos lesznek. HUMOR Jóskának dolgozatot kell írnia. A téma: „Az én csa­ládom.” A dolgozat beveze­tő része már elkészült: „Hárman vagyunk. A papa a mama, meg én. Én vagyok a legfiatalabb.” X A papa kiállításra viszi a fiát. Ott állnak Rodin „Gon- dolkodó”-ja előtt és nézik. A kisfiú megkérdezi: — Papa, miért meztelen ez a bácsi? De mindjárt maga felel a kérdésre: — Ja, már értem. Azon gondolkodik, mit vegyen feL vVWWi/VWWWWVVWV'WWWV/'VWWWWWWWV' I PÓKHÁLÓ i (22.) i írta: Galgóczi Erzsébet A halastónál a halászok már kint vannak a vízen. A teherautó is itt áll. a sofőr végignyúiva az ülésen, al­szik. A kunyhó előtt a füle­sek és a mázsa szomszédsá­gában két öregember üldögél: Andris bácsi, a csősz és az öreg Koller, akiit kihozott ma­gával. Pipáznak, s kukoricát morzsolnak a zsebükbe. Feltűnik egy motorkerékpár s ketten szállnak le róla. Se­lyem Zsiga és Pigniczki. Odamennek az öregekhez. — Jó reggelt. — Jó reggelt — köszönnek csodálkozva az öregek. Hogy kerül ide Zselyem Zsiga? — Mától kezdve Pigniczki a brigádvezető — mondja Zsiga. — Brigádvezető? — A két öreg összenéz. A csősz mond­ja: — Minek ide brigádveze- tő? Négyen-öten dolgozunk itt mindössze... Sosem volt itt brigádvezető. — Ezután lesz! — mondja Zsiga ellentmondást nem tű­rő hangon. — Adja át az iratokat, öregúr, aztán,., ha­zamehetnek. Magukra itt töb­bé nem lesz szükség. A csősz gondolkodik egy kicsit, s tempósan mondja; — Engem senki nem érte­sített. Se arról, hogy az ag- ronómus elvtáreat vissza­vették, se arról, hogy Pig­niczki vált fel engem. — Én értesítem magát — mondja türelmetlenül Zsiga. — Megfelel? — Nem — mondja konokul az öreg. — Engem csak Nik- lai értesíthet. Ö állított en­gem ide. Nyolc évvel ezelőtt. Pigniczki békítőén közbe­szól, — Andris bátyám, Niklai majd értesíti magát ma. Ügy látszik tegnap elfelejtette. Zsiga félretolja. ' — Nekem nincs szüksé­gem spiclire! — Ha az ember a köte­lességét teljesíti... — kezdi a csősz fölindultán, de most az öreg Koller áll közbe. — Menjünk innen Andris ! Ne vitatkozz! Nem a mi dol­gunk — s húzni kezdi ma­gával — Spicli — motyogja az öreg csősz. Majdnem sír. A motorzúgás elhal, kial­szik a lámpa. Pigniczki azonnal megismeri Zsuppámt tömzsi alakjáról, a mozgásá­ról — nem óhajt vele talál­kozni. Zsiga azt hiszi, az elnök jön, mint máskor. S amikor Pigniczki bejelenti: Megyek, megnézem a varsákat — csak bólint, fel sem tűnik neki, hogy itt egyáltalán nin­csenek varsák. Pigniczki el* iszkol a sűrűbe. Zsuppán Zsiga elé ér. Re­meg a felháborodástól. Nem köszön. Most már Zsiga is megismeri, kényelmetlen ér­zése támad. — Hogy merted sértegetni az apámat? — kiáltja Zsúp- pán. — Az én apám tisztes­ségben, becsületben őszült meg. Soha egy szalmaszál nem tapadt a kezéhez, azért állították csősznek. Ha valaki a kötelességét teljesíti, az nem spicli! — Zsuppán már ordít, s ökölbe szorul a keze. Zsiga önkéntelenül hátrál. — Hogy beszélsz velem? — Ahogy megérdemled! Te tolvaj! Te mered elkergetni az apámat! — Zsuppán el­veszti maradék higgadt­ságát és jó erősen pofonüti Zsigát. (Régóta gyűlik a te­nyerében egy pofon). Zsiga hátrál, tekintetével Pigniczkit keresve. De az újdonsült brigádvezető sehol. — Megütöttél? — kiáltja, hogy Pigniczki meghallja. — Megállj, lesz még ennek kö­vetkezménye! — Lesz? Tessék! — kiáltja Zsuppán, s még egyszer pofon vágja Zsigát. Öldöklő szem­mel nézi még egy pillanatig, aztán hátat fordít, s fújtatva motorra «ÜL Pigniczki egy fa mögül lesi a jelenetet. Kajánul röhög. Niklainé, kezében az uzson- nás csomaggal — az ürügy- gyei — belép a téeszirodára. Hajnal van, még csak Pista bácsi piszkálgatja söprűjével a padlót. Csodálkozva pillant feL — Jó reggelt, Pista bácsi — köszön az asszony. — Az uram nincs itt? — Valami baj van? — Dehogy van, csak me-' gint otthon felejtette a reg­gelijét. — Nincs még itt — mond­ja az öreg. — Ilyenkor nem szók itt lenni még senki se. Hatkor jönnek a szerelők, fél hétkor a Sáray úr... — az öreg sorolná még, ki mi­kor érkezik, de Anna meg­állítja. ­— A motorja itt van az udvaron... Neki is itt kell lennie valahol. Pista bácsi óvatosan mondja: — Nem hiszem, hogy az az ő motorja. — Hát csak megismerem az uram motorját ? — mond­ja felháborodva az. asszony s köszönés nélkül otthagyja az öreget. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents