Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-10 / 186. szám

/Jó árai mond Otthon és munkahely Jönnek az ellenőrök Korán kel, későn nyugszik a nap Április közepén a főváros­ban 32,40 volt egy kilogramm élő csirke Győrben 33, Kecs­keméten 30, Komlón 32, Sze­geden 31,30, Szolnokon , 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legala­csonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabad­piaci árat a kereslet és a kí­nálat szabja meg — te­gyük fel —, kimondanák, hogy 20 forintnál nem lehet drá­gábban adni a piacon egy ki­logramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált mennyiség. Sorállás, veszeke­dés. pult alóli, árusítás, a ter­melői kedv megcsappanása lenne a következmény; lát- szatárrögzítésre semmi szük­ség. Az indokolt és indokolat­lan ármozgások elválasztására, az árkalkulációk ellenőrzésére annál inkább. Évente egyszer Évente legalább egyszer minden gazdálkodóegységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke az 1973. január 30—31- én rendezett országos ár­konferencián. Ez valóban alap­vető követelmény. 1972 negye­dik negyedében az árhatósá­gok és a kereskedelmi felügye­lőségek az állami vállalatok­nál több mint 14 000 árelle- i nőrzést tartottak, a helyi ár­hatóságok pedig 3000 magán­kisiparos és -kiskereskedő ára­it ellenőrizték. Huszonkét eset­ben kezdeményeztek árdrágí­tás miatt bűnvádi eljárást. 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi el­járás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni... „Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdál­kodószerv feladata” — mon­dotta F’ock Jenő kormány el­nök, az országgyűlés márciusi ülésszakán. Érvényt szerezni ennek már nehezebb. Újraosztott jövedelmek Közgazdászok körében is­mert a mondás: ami az egyik­nek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján — nem kívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl, az ún. tipikus piaci cik­keken — pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divat­áruk —, s az iparban helyé­be a szerződéses ár lépjen. Te­hát az az egyezség, amelyet a termelő és az eladó köt, még­pedig központi kalkulációs irányelvek alapján. A mondat e befejező része fontos új­donság. Néhány minisztérium —• így a Kohó- és Gépipari, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési — már kiadta a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egy­idejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezett­séget. Ami a korábbiakhoz mérten — mind magukat az árakat, mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimu­tatható ugyanis a tisztességte­len haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. Központi intézkedések Az árak alakulásában meg­különböztetett szerepet ját­szanak a központi elhatározá­sok. Így egyebek között ezek­nek köszönhető, hogy megtor­350-féle dobos Alig három éve működik a Globus Nyomda rétsági telephelye. A fiatal üzem a kezdeti nehézségek után egyre jobban fejlődik, ma már százhúsz dolgozóval fo­lyik a termelőmunka. A teljes üzemáttelepítés 1974- ben fejeződik be, amikor a teljes létszámot száznyolc­van főre fogják emelni. A jelenlegi gépparkjukat új, modern gépekkel fogják ki­egészíteni. Az itt gyártott dobozok hatvan százaléka exportra kerül, ezen belül körülbelül 350-féle dobozfaj­tát készítenek. Megtalálható itt a különböző mosóporos­dobozoktól kezdve a legkü­lönfélébb fajta lámpadobo­zokig minden. Modern gép­parkjuk ofszet négyszínnyo- másos rotációs gépekből és automata haj tó-ragasztó gé­pekből áll. A telep dolgozói közül 80 százalék nő. A PCR-tipusú hajtó-ragasztó gépen Tóth Lászlóné és Arató Irén szá­molókorong-dobozokat ké­szítenek. Fodor Tamás képriportja pant az építőipari árak szem­beszökően gyors emelkedése, a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalék­ra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Ugyancsak központi intézkedés az ár­változtatás bejelentési kötele­zettségének kiterjesztése, de az is — az érem másik oldalát megmutatva —, hogy az ál­lami költségvetésből három- milliárd forintot használnak fel idén a világpiaci árak emelkedése egy részének kö­zömbösítésére az import anyagoknál, ami főként a bőr, a gyapjú, a cukor áremelkedé­sét ellensúlyozza. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésé­nek indokolatlan részét, s nem is késtek az intézkedések. Ez­zel egyik alapvető feladatát teljesítette, tudniillik az ár­politika egészének és egyes ré­szeinek gvakorlatbani elemzé­sét. Teendője továbbá az ár­megállapítás helyességének — jogosságának, ár és minőség összefüggésének, indokoltsá­gának — az utasítások, számí­tási kulcsok betartásának, —, az árszint, árarányok alakulá­sának, az ezekre ható ténye­zőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatósági, lakossági, társad*!- mi szervezeti bejelentéseké szintén. Közös kötelesség Minderre egyetlen hivatal képtelen, s nem is kell, hogy alkalmas legyen. Joggal mon­dotta ki tehát a miniszterel­nök — ahogy a cikk elején idéztük — valamennyi gazdál­kodószerv feladataként az árellenőrzést. S ebben, mi tagadás, sok még a tenniva­ló. A törvények, a rendelkezé­sek széles körű ármegállapítá­sai, árellenőrzési joggal ru­házzák fel az Országos Anyag­os Árhivatalt, a minisztériu­mokat, az országos hatáskörű szerveket, helyi árhatóságként a tanácsokat, de például a bankot is, a beruházások költ­ségeinek alakulásánál. E fel­sorolás érzékelteti, hogy kö­zös kötelezettségről van szó, azaz aki árat mond, annak a hatásokkal szintén számolnia kell. Mindenütt, minden tekin­tetben. Még a legkisebb egy­ségben is: a műhelyben. Mészáros Ottó Hogyan élnék nui falun az emberek? Nagyjából ugyanúgy aho­gyan máshol — válaszolhat­nák sokan a túlságosan álta­lánosan megfogalmazott kér­désre. De hogyan élnek azok, akiknek részben az ipar, rész­ben a mezőgazdaság, a háztá­ji a megélhetésük forrása? Sok-sok családot ide lehet so­rolni, hiszen a falun élő ipa­ri dolgozók az üzemi munka mellett szinte kivétel nélkül a kertet, a háztájit is megmű­velik. Mit csinálnak, amikor letelik a műszak és hazamen- nek? Csurja József lakatos cso­portvezető a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója, törzsgárda- tag a Villtesz Ktsz diósjenői üzemében. Budapesten tanul­ta a présgépbeállitást, a laka­tos szakmát. Hatvannyolc ja­nuárjától októberig már a szö­vetkezet fővárosi központjá­ban dolgozott. Akkor jött ha­za, amikor Diósjenőn az üzem megalakult. Tíz éven keresz­tül eljárt falujából dolgozni, míg végre helyben talált mun­kát és megélhetést. — Amikor idekerültem, ki­lenc, vagy kilenc húsz volt az órabérem — mondja. — Most tizenkét forintot kapok, öt év alatt szépen megemelkedett a keresetem. Ehhez még jön az elért teljesítmény arányában pár száz forint. Általában há­romezer forint körül van a fizetésem. Az öt évvel ezelőt­tihez viszonyítva körülbelül ezer forinttal magasabb ma a családi jövedelmünk. Csurja József hatvanhétben kezdett építkezni, azóta föl­épült a családi ház, amiből a fürdőszoba sem hiányzik. Van televíziójuk, mosógépük, de a porszívó, a centrifuga, a hűtő- szekrény ezután következik. — Van még mire költeni a pénzt — nevet Csurja József. Két gyermek van a Csurja családban, a kislány tizenkét éves, a kisfiú nemrégen múlt három. — A feleségem most itthon maradt — folytatja a fiatal férfi. — A Váci Híradás- technikai Gyárba járt dolgoz­ni, de a szülési szabadság után nem ment vissza az üzembe. Szükség van rá a ház­nál A gyerekek miatt is, ráadásul az édesanyám beteg, ápolásra szorul, meg a nagy­anyám is velünk él. Van édes­anyámnak egy hold földje, meg a nagyanyai szőlő. Azt is meg kell művelni. — Mivel töltik a szabad idejüket? Ma például mit fog csinálni, amikor hazamegy? — kérdem. — Még nem tudom bizto­san. A feleségem talán kiment a földre, akkor én is utána­megyek. Ott megterem a ku­korica, a krumpli, pár száz négyszögöl búzánk is van. Megígérte a tsz, hogy a kom­bájn ma learatja. Ha így lesz, akkor ott kell segíteni. Csak így lehet létezni. Ha az em­ber azt csinálná, hogy haza­megy 'és otthon a lábát lógat­ja, akkor megnézhetné ma­gát. őszintén szólva, amióta az új kultúrotthon megvan, azóta még nem voltunk mozi­ban, pedig annak már legalább két-három éve. Nekem nem is hiányzik. Vasárnap a gye­rekeket akarjuk fölvinni Bu­dapestre. Ez lesz a program. Néha motoron elmegyünk a feleségemmel kirándulni egy ismerős családhoz... Barna Istvánná betanított gépmunkás szintén a törzsgár­dához tartozik, öt és fél évig dolgozott a vasútnál, a pálya­fenntartóknál, ahp! igazán nem könnyű a munka, még eg- férfinak is becsületére válik. Szívesen cserélte fel ezt a munkahelyet a Vi!ltesz-te- leppel. Először öt forint tanu­lóórabért kapott, jelenleg hét forintot keres óránként. S er­re ő is kap teljesítményszáza­lékot. Férje a fővárosban dol­gozik. Vasbetonszerelő. Egy gyermekük van. — Tizenhárom éves házasok vagyunk — mondja. Lakásunk megvan, szépen be is rendez­tük. Nagyjából mindent elér­tünk, amit akartunk. Kocsira nem vágyunk. Talán majd a fiúnknak... Körülbelül öt- ötezer-ötszáz forint a jövedel­münk. Ha a legszükségesebbe­ken kívül semmit nem ven­nénk, akkor havonta legalább kétezer-ötszázat félre tudnánk tenni. Amikor hazamegyek, ott a kert, a bevásárlás, főzés, takarítás... — Hogyan telik a el a va­sárnap? — Legtöbbször az is mun­kával. Korán nem kelünk. Délelőtt főzök, a férjem tesz- vesz a ház körül, aztán dél­után elmegyünk sétálni, a rokonokat meglátogatjuk, be­beülünk a presszóba, a ven­déglőbe. Moziba nem nagyon járunk. Ott a tv,,az a mi szó­rakozásunk. — És a jövö? Mit tartanak o legfontosabbnak? — Szeretnénk a fiúnkat szé­pen fölnevelni. K. S. Az ötvözetgyárban Kétmilliós megtakarítás A salgótarjáni ötvözetgyár­ban legutóbb már a hármas kemencén is áttértek az úgy­nevezett Sőderberg-elektróda alkalmazására. Múlt év elején a négyes kemencén kezdték meg a kísérleteket, amelyek sikerrel jártak. Az üzem tmk- részlege júliusban végezte el igen nehéz körülmények kö­zött a kemence átalakítását, ami ma már az új elektródá­val üzemel. A korábban alkalmazott olasz import helyett alkalmaz­zák ezt az önsülős, újfajta elektródát, amely sokkal ol­csóbb. A most átalakított ke­mencén például az év hátra­levő öt hónapjában mintegy kétmillió forintot takaríthat­nak meg az önköltségből. CsuklOn wiselt ■nentüOii Ha az ember a vízben hir­telen merülni kezd és nem ve­szítette el a fejét, akkor nyom­ban eszébe jut az a kis cso­mag, amelyet karóraként a kezére erősített. Ez a csoma­gocska elősegíti, hogy a me­rülőben levő ember a felszí­nen maradjon. Elég megnyom­ni a csomagban levő szénsav­gázzal töltött patron gombját, s a patron burkolata máris fel­fúvódik és biztonságos mentő­övvé alakul át. Fiatalok a pártban „Azóta másként látom.. n Forgácsolóműhely. Néhá" nyan íülvédőben dolgoznak, mert olyan elviselhetetlen a zaj, hogy a levegő is resz­ket. A pokoli zaj — zaj? in­kább robaj — ilyenkor falat von az emberek közé, szót sem válthatnak egymással. Kikényszerültünk az ud­varra. A mosolygós fiatalem­ber csuklóját nyújtja a kéz­fogáskor, az ujjai feketék az olajtól. — Már majdnem 10 éve, 1964 óta dolgozom itt, a pász­tói MEZÖGÉP-nél. Azonnal beléptem a KISZ-be, amint idekerültem. — Van e különbség az ak­kori, és a mostani ifjúsági munka között? — Nehéz ezt meghatározni. Akkor is végeztünk társadal­mi munkát, szerveztünk ki­rándulásokat. De most, azt hiszem, okosabb a szervezés, kézzel foghatóbbak az ered­mények. Persze van itt más, is, ami csak az üzemi KISZ- esekre jellemző. Egy közép­iskolában „természetesebb” KISZ-tagnak lenni. De egy munkahelyen, ahol sokaknak van családja vagy bejáró és ki van számítva az ideje — nehezebb egyeztetni az elkép­zeléseket. De az is igaz, hogy mióta párttag lettem, tisztáb­ban látom ezeket a dolgo­kat. Ügy érzem, segíteni is tu­dok valamit, hogy a mozgalmi munkában — ' legalább itt nálunk — kikerülhessük a buktatókat. Bóna László, 1971-ben lett párttag. Most 29 éves, szo­cialista brigádvezető. Kilenc éve szakmunkása a MEZŐ­GÉP Vállalatnak. Győri Mátyás KISZ-titkár: — Kétszázhetvenen dolgoz­nak a vállalatnál. Hatvanan KISZ-tagok. A forgácsoló­műhelyben 23 év az átlag­életkor. Sokan itt tanulják a szakmát, felszabadulnak, s itt dolgoznak tovább. De éppen azért, mert sok a fiatal, na­gyon nagy segítség a pártta­gok munkája. Hiszen egy autóbusz-kirándulás nem minden, csak úgy ér vala­mit, ha egy szemlélet is ki­alakul mellé. Néhány napja kommunista műszakot szer­veztünk, 2 órát dolgoztunk túlórában. Mindenki vállalta. De azt is tudniuk kell a gye­rekeknek, hogy mikor, mit miért vállalnak. Bóna László: — A párttag egyik légion­tosabb feladata, hogy foglal­kozzon és tudjon bánni az emberekkel. Ügy érzem, mint szocialista bngádvezető meg­felelek ennek a kivételnek. A brigádmozgalom négy éve in­dult nálunk. Azóta jócskán előre jutottunk. Két éve, mi­óta párttag vagyok, ezt is másként látom. Nem mintha azelőtt felesleges címoszto­gatásnak tartottuk volna a brigádversenyt, de Időközben megértettem a közös munka, az egymás lelkiismeretességén múló teljesítmény értékét Ezt szeretném — remélem nem sikertelenül — a brigád­tagjaimmal, a KISZ-esekkel is megértetni. A párttagság vállalása po­litikai felelősséget jelent De a politikai munka nemcsak a párthatározatok ismeretét az elvi koncepciók kidolgozá­sát és ismertetését jelenti. A körülöttünk élők nevelését is magában foglalja. És aki időt szán az emberekkel való tö­rődésre, azt másként bírálják el a társai. Bóna László: — Érzem, tudom, hogy megbecsülnek. Jó ebben a közösségben dolgozni. Szere­tem a munkámat, megtalál­tam a helyem a vállalatnál. És az emberek között is. — orosz — NÓGRÁD -1973. augusztus 10., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents