Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
/Jó árai mond Otthon és munkahely Jönnek az ellenőrök Korán kel, későn nyugszik a nap Április közepén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm élő csirke Győrben 33, Kecskeméten 30, Komlón 32, Szegeden 31,30, Szolnokon , 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabadpiaci árat a kereslet és a kínálat szabja meg — tegyük fel —, kimondanák, hogy 20 forintnál nem lehet drágábban adni a piacon egy kilogramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált mennyiség. Sorállás, veszekedés. pult alóli, árusítás, a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; lát- szatárrögzítésre semmi szükség. Az indokolt és indokolatlan ármozgások elválasztására, az árkalkulációk ellenőrzésére annál inkább. Évente egyszer Évente legalább egyszer minden gazdálkodóegységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke az 1973. január 30—31- én rendezett országos árkonferencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972 negyedik negyedében az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az állami vállalatoknál több mint 14 000 árelle- i nőrzést tartottak, a helyi árhatóságok pedig 3000 magánkisiparos és -kiskereskedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdeményeztek árdrágítás miatt bűnvádi eljárást. 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni... „Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodószerv feladata” — mondotta F’ock Jenő kormány elnök, az országgyűlés márciusi ülésszakán. Érvényt szerezni ennek már nehezebb. Újraosztott jövedelmek Közgazdászok körében ismert a mondás: ami az egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árak emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján — nem kívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl, az ún. tipikus piaci cikkeken — pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —, s az iparban helyébe a szerződéses ár lépjen. Tehát az az egyezség, amelyet a termelő és az eladó köt, mégpedig központi kalkulációs irányelvek alapján. A mondat e befejező része fontos újdonság. Néhány minisztérium —• így a Kohó- és Gépipari, az Építésügyi és Városfejlesztési — már kiadta a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget. Ami a korábbiakhoz mérten — mind magukat az árakat, mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. Központi intézkedések Az árak alakulásában megkülönböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások. Így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtor350-féle dobos Alig három éve működik a Globus Nyomda rétsági telephelye. A fiatal üzem a kezdeti nehézségek után egyre jobban fejlődik, ma már százhúsz dolgozóval folyik a termelőmunka. A teljes üzemáttelepítés 1974- ben fejeződik be, amikor a teljes létszámot száznyolcvan főre fogják emelni. A jelenlegi gépparkjukat új, modern gépekkel fogják kiegészíteni. Az itt gyártott dobozok hatvan százaléka exportra kerül, ezen belül körülbelül 350-féle dobozfajtát készítenek. Megtalálható itt a különböző mosóporosdobozoktól kezdve a legkülönfélébb fajta lámpadobozokig minden. Modern gépparkjuk ofszet négyszínnyo- másos rotációs gépekből és automata haj tó-ragasztó gépekből áll. A telep dolgozói közül 80 százalék nő. A PCR-tipusú hajtó-ragasztó gépen Tóth Lászlóné és Arató Irén számolókorong-dobozokat készítenek. Fodor Tamás képriportja pant az építőipari árak szembeszökően gyors emelkedése, a kötött árak aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Ugyancsak központi intézkedés az árváltoztatás bejelentési kötelezettségének kiterjesztése, de az is — az érem másik oldalát megmutatva —, hogy az állami költségvetésből három- milliárd forintot használnak fel idén a világpiaci árak emelkedése egy részének közömbösítésére az import anyagoknál, ami főként a bőr, a gyapjú, a cukor áremelkedését ellensúlyozza. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésének indokolatlan részét, s nem is késtek az intézkedések. Ezzel egyik alapvető feladatát teljesítette, tudniillik az árpolitika egészének és egyes részeinek gvakorlatbani elemzését. Teendője továbbá az ármegállapítás helyességének — jogosságának, ár és minőség összefüggésének, indokoltságának — az utasítások, számítási kulcsok betartásának, —, az árszint, árarányok alakulásának, az ezekre ható tényezőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatósági, lakossági, társad*!- mi szervezeti bejelentéseké szintén. Közös kötelesség Minderre egyetlen hivatal képtelen, s nem is kell, hogy alkalmas legyen. Joggal mondotta ki tehát a miniszterelnök — ahogy a cikk elején idéztük — valamennyi gazdálkodószerv feladataként az árellenőrzést. S ebben, mi tagadás, sok még a tennivaló. A törvények, a rendelkezések széles körű ármegállapításai, árellenőrzési joggal ruházzák fel az Országos Anyagos Árhivatalt, a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, helyi árhatóságként a tanácsokat, de például a bankot is, a beruházások költségeinek alakulásánál. E felsorolás érzékelteti, hogy közös kötelezettségről van szó, azaz aki árat mond, annak a hatásokkal szintén számolnia kell. Mindenütt, minden tekintetben. Még a legkisebb egységben is: a műhelyben. Mészáros Ottó Hogyan élnék nui falun az emberek? Nagyjából ugyanúgy ahogyan máshol — válaszolhatnák sokan a túlságosan általánosan megfogalmazott kérdésre. De hogyan élnek azok, akiknek részben az ipar, részben a mezőgazdaság, a háztáji a megélhetésük forrása? Sok-sok családot ide lehet sorolni, hiszen a falun élő ipari dolgozók az üzemi munka mellett szinte kivétel nélkül a kertet, a háztájit is megművelik. Mit csinálnak, amikor letelik a műszak és hazamen- nek? Csurja József lakatos csoportvezető a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója, törzsgárda- tag a Villtesz Ktsz diósjenői üzemében. Budapesten tanulta a présgépbeállitást, a lakatos szakmát. Hatvannyolc januárjától októberig már a szövetkezet fővárosi központjában dolgozott. Akkor jött haza, amikor Diósjenőn az üzem megalakult. Tíz éven keresztül eljárt falujából dolgozni, míg végre helyben talált munkát és megélhetést. — Amikor idekerültem, kilenc, vagy kilenc húsz volt az órabérem — mondja. — Most tizenkét forintot kapok, öt év alatt szépen megemelkedett a keresetem. Ehhez még jön az elért teljesítmény arányában pár száz forint. Általában háromezer forint körül van a fizetésem. Az öt évvel ezelőttihez viszonyítva körülbelül ezer forinttal magasabb ma a családi jövedelmünk. Csurja József hatvanhétben kezdett építkezni, azóta fölépült a családi ház, amiből a fürdőszoba sem hiányzik. Van televíziójuk, mosógépük, de a porszívó, a centrifuga, a hűtő- szekrény ezután következik. — Van még mire költeni a pénzt — nevet Csurja József. Két gyermek van a Csurja családban, a kislány tizenkét éves, a kisfiú nemrégen múlt három. — A feleségem most itthon maradt — folytatja a fiatal férfi. — A Váci Híradás- technikai Gyárba járt dolgozni, de a szülési szabadság után nem ment vissza az üzembe. Szükség van rá a háznál A gyerekek miatt is, ráadásul az édesanyám beteg, ápolásra szorul, meg a nagyanyám is velünk él. Van édesanyámnak egy hold földje, meg a nagyanyai szőlő. Azt is meg kell művelni. — Mivel töltik a szabad idejüket? Ma például mit fog csinálni, amikor hazamegy? — kérdem. — Még nem tudom biztosan. A feleségem talán kiment a földre, akkor én is utánamegyek. Ott megterem a kukorica, a krumpli, pár száz négyszögöl búzánk is van. Megígérte a tsz, hogy a kombájn ma learatja. Ha így lesz, akkor ott kell segíteni. Csak így lehet létezni. Ha az ember azt csinálná, hogy hazamegy 'és otthon a lábát lógatja, akkor megnézhetné magát. őszintén szólva, amióta az új kultúrotthon megvan, azóta még nem voltunk moziban, pedig annak már legalább két-három éve. Nekem nem is hiányzik. Vasárnap a gyerekeket akarjuk fölvinni Budapestre. Ez lesz a program. Néha motoron elmegyünk a feleségemmel kirándulni egy ismerős családhoz... Barna Istvánná betanított gépmunkás szintén a törzsgárdához tartozik, öt és fél évig dolgozott a vasútnál, a pályafenntartóknál, ahp! igazán nem könnyű a munka, még eg- férfinak is becsületére válik. Szívesen cserélte fel ezt a munkahelyet a Vi!ltesz-te- leppel. Először öt forint tanulóórabért kapott, jelenleg hét forintot keres óránként. S erre ő is kap teljesítményszázalékot. Férje a fővárosban dolgozik. Vasbetonszerelő. Egy gyermekük van. — Tizenhárom éves házasok vagyunk — mondja. Lakásunk megvan, szépen be is rendeztük. Nagyjából mindent elértünk, amit akartunk. Kocsira nem vágyunk. Talán majd a fiúnknak... Körülbelül öt- ötezer-ötszáz forint a jövedelmünk. Ha a legszükségesebbeken kívül semmit nem vennénk, akkor havonta legalább kétezer-ötszázat félre tudnánk tenni. Amikor hazamegyek, ott a kert, a bevásárlás, főzés, takarítás... — Hogyan telik a el a vasárnap? — Legtöbbször az is munkával. Korán nem kelünk. Délelőtt főzök, a férjem tesz- vesz a ház körül, aztán délután elmegyünk sétálni, a rokonokat meglátogatjuk, bebeülünk a presszóba, a vendéglőbe. Moziba nem nagyon járunk. Ott a tv,,az a mi szórakozásunk. — És a jövö? Mit tartanak o legfontosabbnak? — Szeretnénk a fiúnkat szépen fölnevelni. K. S. Az ötvözetgyárban Kétmilliós megtakarítás A salgótarjáni ötvözetgyárban legutóbb már a hármas kemencén is áttértek az úgynevezett Sőderberg-elektróda alkalmazására. Múlt év elején a négyes kemencén kezdték meg a kísérleteket, amelyek sikerrel jártak. Az üzem tmk- részlege júliusban végezte el igen nehéz körülmények között a kemence átalakítását, ami ma már az új elektródával üzemel. A korábban alkalmazott olasz import helyett alkalmazzák ezt az önsülős, újfajta elektródát, amely sokkal olcsóbb. A most átalakított kemencén például az év hátralevő öt hónapjában mintegy kétmillió forintot takaríthatnak meg az önköltségből. CsuklOn wiselt ■nentüOii Ha az ember a vízben hirtelen merülni kezd és nem veszítette el a fejét, akkor nyomban eszébe jut az a kis csomag, amelyet karóraként a kezére erősített. Ez a csomagocska elősegíti, hogy a merülőben levő ember a felszínen maradjon. Elég megnyomni a csomagban levő szénsavgázzal töltött patron gombját, s a patron burkolata máris felfúvódik és biztonságos mentőövvé alakul át. Fiatalok a pártban „Azóta másként látom.. n Forgácsolóműhely. Néhá" nyan íülvédőben dolgoznak, mert olyan elviselhetetlen a zaj, hogy a levegő is reszket. A pokoli zaj — zaj? inkább robaj — ilyenkor falat von az emberek közé, szót sem válthatnak egymással. Kikényszerültünk az udvarra. A mosolygós fiatalember csuklóját nyújtja a kézfogáskor, az ujjai feketék az olajtól. — Már majdnem 10 éve, 1964 óta dolgozom itt, a pásztói MEZÖGÉP-nél. Azonnal beléptem a KISZ-be, amint idekerültem. — Van e különbség az akkori, és a mostani ifjúsági munka között? — Nehéz ezt meghatározni. Akkor is végeztünk társadalmi munkát, szerveztünk kirándulásokat. De most, azt hiszem, okosabb a szervezés, kézzel foghatóbbak az eredmények. Persze van itt más, is, ami csak az üzemi KISZ- esekre jellemző. Egy középiskolában „természetesebb” KISZ-tagnak lenni. De egy munkahelyen, ahol sokaknak van családja vagy bejáró és ki van számítva az ideje — nehezebb egyeztetni az elképzeléseket. De az is igaz, hogy mióta párttag lettem, tisztábban látom ezeket a dolgokat. Ügy érzem, segíteni is tudok valamit, hogy a mozgalmi munkában — ' legalább itt nálunk — kikerülhessük a buktatókat. Bóna László, 1971-ben lett párttag. Most 29 éves, szocialista brigádvezető. Kilenc éve szakmunkása a MEZŐGÉP Vállalatnak. Győri Mátyás KISZ-titkár: — Kétszázhetvenen dolgoznak a vállalatnál. Hatvanan KISZ-tagok. A forgácsolóműhelyben 23 év az átlagéletkor. Sokan itt tanulják a szakmát, felszabadulnak, s itt dolgoznak tovább. De éppen azért, mert sok a fiatal, nagyon nagy segítség a párttagok munkája. Hiszen egy autóbusz-kirándulás nem minden, csak úgy ér valamit, ha egy szemlélet is kialakul mellé. Néhány napja kommunista műszakot szerveztünk, 2 órát dolgoztunk túlórában. Mindenki vállalta. De azt is tudniuk kell a gyerekeknek, hogy mikor, mit miért vállalnak. Bóna László: — A párttag egyik légiontosabb feladata, hogy foglalkozzon és tudjon bánni az emberekkel. Ügy érzem, mint szocialista bngádvezető megfelelek ennek a kivételnek. A brigádmozgalom négy éve indult nálunk. Azóta jócskán előre jutottunk. Két éve, mióta párttag vagyok, ezt is másként látom. Nem mintha azelőtt felesleges címosztogatásnak tartottuk volna a brigádversenyt, de Időközben megértettem a közös munka, az egymás lelkiismeretességén múló teljesítmény értékét Ezt szeretném — remélem nem sikertelenül — a brigádtagjaimmal, a KISZ-esekkel is megértetni. A párttagság vállalása politikai felelősséget jelent De a politikai munka nemcsak a párthatározatok ismeretét az elvi koncepciók kidolgozását és ismertetését jelenti. A körülöttünk élők nevelését is magában foglalja. És aki időt szán az emberekkel való törődésre, azt másként bírálják el a társai. Bóna László: — Érzem, tudom, hogy megbecsülnek. Jó ebben a közösségben dolgozni. Szeretem a munkámat, megtaláltam a helyem a vállalatnál. És az emberek között is. — orosz — NÓGRÁD -1973. augusztus 10., péntek
