Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
Szövetkezet Ipolyvecén Hűsévpénzt kapaak a *; if f*-' ■l'T * ijf ■£*&£:* * ' «Sju, léptem. Mindig másnak dolgoztam, azt hittem továbbra is így lesz. Semmi nélkül kerültem össze a férjemmel, szerettünk volna boldogulni. Ma már sokat változott, sokkal jobb az élet. Nem eszünk más asztalá* k, i? ; ?•*■■■' •zflfcprv1! 1 -I ’, '«: jj ij W nál. ;:|||||; Havonta 15—20 napot dolgo' ;;l™ i ,i j ;l; ''' 1 zik. Júniusban például 130— 150 forintot is keresett napon« ta. PP I lílllil — Tudjuk, hogy van hűségI1 % pénz. örülünk neki. De keveset beszélünk róla. Valahogy A 4*. 1 természetesnek tűnik. .. IlWr A fogatosok' Ipolyvecén he1'Will'll íVlif ten vannak, mint a gonoszok. A Cseresi-dűlőben éppen a * Éltt 11ilitÉÖwüídilj ...J ....... m álna lókapázásához készülődSzekeres István raktáros Megbecsülik a termelőszövetkezet tagjait Ipolyvecén. Ennek a közös gazdaság 'irányítói nemcsak szavakban, hanem tettekben is tanúbizonyságát adják. — A termelőszövetkezeti törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az anyagi megbecsülés érdekében tagságii pótlékot adjunk — mondotta Súlyán József főkönyvelő. A tagok hűségpénznek mondják. Az idén január 1-től kapják, minden hónapban. Aki 5—10 éve tagja a kő'zös- nek és teljesíti a kötelező munkanapot, az havi fizetésének 3 százalékával részesül. Az a szövetkezeti tag, aki több mint tíz éve lépett be: havi járandóságának 6 százalékát kapja. — A tagsági pótlék összege attól függ, hogy havonta ki, mennyit keres — újságolta a főkönyvelő. — Általában egy év alatt 800—1000 forint fizetésen kívüli jövedelemhez jutnak így tagjaink. Az Idei termés közepes volt, de így is hozott a konyhára 22 ezer forintot. Ebbőil a felét megkaptam. Kell is a pénz a Cservenák háznál, hiszen eladósorban a húszéves leány. A stafírung nek, amikor Mjitasz János fo- gatos megigazítja öreg' kalapját és azt mondja. — Hat százalék hűségpénzt kapok. Kell is, mert négy gyerekem van. Hétéves korom óta lóval dolgozok. Sok jó lovam volt már. A mostanit Deresnek és Duhajnak hívják. mSB Cservenák Józsefné .ól v ény termesztő (Vajon mit szólnak mindenhez azok az alapító tagok, akik 1960-ban léptek be Ipolyvecén a közösbe, vagyis hamár együtt van, bizonyára vőlegény is akad hamarosan. Azután az alapítás körüli időkre terelődik a szó. — Őszintén megmondom, sírtam, amikor 1960-ban beMitasz János fogatos vonta 6 százalék hűségpénzt kapnak. A központi majorban anyarozskeveréket lapátolnak a padlásról egy vontatóra. Azután tisztítják, zsákolják, szállítják a Sárszentmihályi ÁFÉSZ-nek. Fontos vérzéscsillapító gyógyszer készül belőle. A vakációt munkával töltő középiskolás fiatalok munkájára ifj. Szekeres István raktáros felügyel. — A szövetkezetnek 13 év óta vagyok a tagja. Anyag- és terményraktárosként dolgozom, emellett műhelyfőnök is vagyok. A havi fizetésem 3200 forint. A hűségpénzt nagyon jó dolognak tartom. Amikor a szövetkezetei alakítottuk, a központi major hélyén szántóföld volt. Látja, milyen sokra jutottunk? Ma már megengedheti magának a szövetkezet, hogy még inkább megbecsülje a törzsgárdatagjalt. , A Kőkút-dűlőben epret kapál Cservenák Józsefné. Kényes gyümölcs az eper. Sok gondozást igényel. Háromszor kapálják szedés előtt, háromszor utána. — Felesben műveljük, az eperföld a szövetkezeté. Az en területem 400 négyszögöl. (Fodor Tamás felvételei) A közösben megtalálja a számítását. Havi 4200 forintot keres, de meg kell érte dolgozni. — Beteg lennék, ha nem dolgozhatnék — mondja. Szavai őszintének tűnnek, társai is bólogatnak. A munkának van értelme. Szép háromszobás házat épített amióta belépett a közösbe. Bevezették a hideg-meleg vizet is. Fürdőszobával szin tén felszerelték. Zárszámadáskor motorkerékpárt szeretne vásárolni a fogatos. Hűségpénzt a megyében egyelőre csak Ipolyvecén fizetnek. Talán nincs távol az idő, amikor több közös gazdaság erejéből futja arra, hogy hűséges tagjait erkölcsileg és anyagilag még inkább megbecsülje. w Rozgonyi István Éjszakai őrjárat a munkásőrséggel A felelősség terhe alatt... MÄR SÖTÉT borítja a salgótarjáni utcákat. Kiss Józseffel, a munkásőrség megyei parancsnokával járjuk a várost. Azokat a helyeket keressük, ahol a különböző objektumoknál munkásőrök látják el az éjszakai ügyeletet. Az első zászlóaljnál több parancsot ad Kiss József. Kovács András munkásőr gyorsan végrehajtja azokat. A többi között a megyei törzsnek is jelenti, hogy a parancsnok ellenőrzésen van. Néhány észrevétel is elhangzik. Gyorsabban, pontosabban kell a kapott parancsot végrehajtani. .. Az éjfél is közeledik, mire az ellenőrző útról a' megyei parancsnokságra érkezünk. Kis meglepetésben volt részem. A körletben, kint az udvaron egy asszonyt pillantok meg. Szabályos öltözetben. Vállán a géppisztoly. Amikor meglátja a megyei parancsnokot, s a társaságában levő ügyeletest, azonnal jelent. — Parancsnok elvtárs! Ho- dován Jánosné munkásőr jelentem, hogy a szolgálat teljesítése közben semmi különösebb esemény nem történt. Feladatom a külső behatolás megakadályozása... — Köszönöm! Hodován Jánosné még tiszteleg, megfordul, s tovább végzi szolgálatát. Magam először csodálkoztam, később sok mindent megértettem. Várnom kellett néhány percet, hogy leváltsák az ügyeletes munkásőr- asszonyt, hiszen a szolgálat közben is jár a pihenő. Csak ekkor tudtam néhány szót váltani vele. — Ez az első éjszakai ügyeletéin — mondja, amikor belép a pihenőszobába, s közben válláról leemeli a géppisztolyt. Még megigazítja a haját, s mosolyogva mondja: kicsit elhúzta a váltam a géppisztoly. De meg lehet mindezt szokni. Csak akarat kell hozzá! Csendes az épület. Ezt az éjszakai csendet ritkán egyegy telefon- csörgése zavarja meg. Közben éppen éjszakai ellenőrzésre megérkezett Pécsi Róbert, a munkásőrség városi parancsnoka is. — Mi úgy gondoljuk, hogy, aki vállalta a munkásőrséggel járó önkéntes feladatokat, légyen az nő, vagy férfi, az egyenlőség elvei alapján kell elbírálni őket. Ez pedig azzal is jár, hogy vállalni kell a női munkásőröknek is az éjszakai szolgálatot. Hodován Jánosné, \ aki már lerakta felszerelését, azonnal válaszol Pécsi Róbert véleményére. — Rosszul is esne, hogy mert nő vagyok, kihagynának ennek a feladatnak az ellátásából. Ha vállaltam a munkásőrséggel járó feladatokat, azért vállaltam, mert örömmel is teszem azt. Kétórás a pihenő. Kell is, hiszen a reggel még messze van. SOK MINDENT megtudtam a 33 éves asszonyról. Talán jobb is, ha ő mondja el annak a történetét, hogyan is lett munkásőr. — Édesapám bányász volt. Ö nem érhette meg ezt a napot. Édesanyám büszke rám, hogy munkásőr vagyok. Mind a ketten ezerkilencszáznegy- venöttől párttagok. Én ezerki- lencszázhatvanhatban léptem be a pártba. Előképzős voltam, s januárban volt az eskütételem. A bányagépgyári egységnél egyedül vagyok nő... Ügy látszik, hogy a nővérem megirigyelt, jelentkezett munkásőrnek, most ő az előképzős... Régi emlékek elevenednek meg ezen az éjszakán. Hodován Jánosné mindig is szerette a fegyelmet. Még lánykorában történt, hogy ejtőernyősnek jelentkezett az MHSZ-nél. Sikerült. összesen 33 ugrást tud maga mögött. A „civil” életéről is szó esik. a beszélgetés során. — Tizenhárom évig a kiste- renyei bányánál dolgoztam, mint gépkezelő — folytatja a beszélgetést. Mo^t betanított munkás nagyok a bányagép- gyárban. A nővéremmel egy esztergagépen dolgozunk, felváltva. Nem panaszkodom a keresetre sem. Havonta kéte- zer-hétszáz—háromezer forint körül mozog. Ügy, ahogyan a normát teljesíteni tudom. Szóval, sok minden rajtam is múlik. De egy igaz. Ez a pénz egy nőnek, nem rossz kereset... A környezet mintha befolyásolná a beszélgetés témáját, ismét a munkásőri teendőkre terelődik a szó. — Egyébként lövész vagyok. Az előképzés során kiválót, most a gyakorlaton jó eredményt értem el. A kiváló azért szebben is hangzik. Arra törekszem, hogy ismét ilyen eredményt érjek él... Ami pedig ezt az éjszakai szolgálatot jelenti. Kicsit furcsa még a katonás jelentés, de belejön az ember. Ha viszont az ember a felelősség terhe alatt végzi ezt a munkát, akkor sikerélménynek is számít. Megakadályozni a külső behatolást! Az egységen belül egyetlen nő Hodován Jánosné. Nem furcsa ez? — Egyáltalán nem. Az egységen belül mindenki ismer, Sokat segítenek a férfiak, nen* hagynak magamra. Ez pedig sokat jelent. Ezért is csinálom örömmel. Ha pedig a nővérem is közénk kerül, akkor talán még könnyebb lesz minden... A beszélgetés bizony hosszúra nyúlt. Alig fél órája van még a szolgálatba lépésig Hodován Jánosnénak. Mi magyarázkodnánk a feltartásáért ö másképpen vélekedik. — SZAMOMRA EZ a beszélgetés is pihenés volt. Aludni úgy sem szerettem volna. Majd reggel lefekszem otthon, s délután, két órakor már a munkahelyemen jelentkezem. Annyi különbséggel, hogy a géppisztolyt az esztergapaddal váltom fel... Somogyvári Szakemberek továbbképzése Szécsényben Á mezőgazdaságban dolgozó szakemberek rendszeres to-, vábbképzésére jelentős figyelmet fordítanak a szécsényi mezőgazdasági technikumban. Erdős Ferenc mérnök-tanár elmondotta, hogy három év óta általában 5—6 alkalommal rendeznek évente továbbképző tanfolyamot középszintű vezetők részére. A korszerűsödő élelmiszer-gazdaság megköveteli az újabb ismeretek elsajátítását, gyakorlati alkalmazását. Ä növény- és állat- tenyésztők eredményesen elvégezték a tanfolyamot, most a gépesítési brigádvezetőkön a sor. A nagyfokú gépesítés szükségessé teszi, hogy megismerkedjenek a legújabb technikai berendezésekkel. Tanfolyamukat két részben kívánják lebonyolítani. Szeptember 10—22-ig a betakarítási munkálatok teljes gépesítésével foglalkoznak. Olyan közös gazdaságokba látogatnak el, ahol komplex gépsorokat láthatnak munka kö»- ben. Lucerna-, cukorrépa-, kukorica-, burgonya-be tekarító gépsorokkal ismerkednek. December 3-tól 15-ig pedig asi elméleti továbbképzésre kerül sor. Az idei tematikában még egy tanfolyam szerepel. Október—november hónapban az állattenyésztésben dolgozó középfokú képesítésű szakemberek ismerkednek a legújabb állattenyésztési módszerekkel. Hatékonyabban, gazdaságosabban llllég egyszer a bányászati konferenciöről S B ogyan lehetne a megle- JpW vő gondokon úrrá lenni, közös összefogással a fejlődésben nagyobb eredményeket elérni, fokozni a gazdaságosságot? Akár ezt a mottót is adhatták volna a bányász üzem- és munkaszervezési szakemberek salgótarjáni konferenciájának. Végső soron erről volt szó. A megvitatott tanulmány a nógrádi szénbányák történetéről, a tapasztalatok összegezése és a még meglevő gondok feltárása ehhez alapot adott. A tények azt is igazolták, hogy vállalati, megyei összefogással és ahol szükséges, központi segítséggel, ha nem is könnyen, de megoldható humánusan olyan feladat is, mint a szénbányák visszafejlesztése. Ebben a nógrádi példa mások számára is adott sok hasznos tapasztalatot, mert nem véletlen jelenségről, hanem az élet szabta szükségszerűségről van szó. Mindez szocialista módon, úgy valósult meg, hogy egy pillanatra sem feledkeztek meg az emberről. Sok olyan kérdés vetődött fel, amelynek önállóan, kü- lön-külön is megérnének egy szakmai1 vitát. Például a termelők és felhasználók kapcsolata, érdekeinek még jobb egyeztetése az egymásra utaltság függvényében. Megnyugtatóan tisztázni a jelenleginél hosszabb távon is az igényeket. — A vállalatoknál tudják mit akarnak tenni, de jogos a kívánság, hogy legalább középtávon ismerjék azt is, hogy milyen igényeket támasztanak velük szemben. Ennek hiánya igen sok bonyodalmat okoz még ma is. A széntermelést gazdaságosabbá tenni igen fontos feladat. Ennek nagyon sok összetevője van. Többek között az olyan kiegészítő tevékenység is ide tartozik, ami a vállalati eredményeket javítja és a széntermelés veszteségét mérigényelte. A munka- és üzemszervezés ilyen körülmények között még bonyolultabbá vált. A melléküzemek létrejötte enyhítette a gondokat, de egy vállalat helyzetét elsősorban az határozza meg, hogy alap- tevékenysége mennyire rentábilis. A mellék- és segédüzemi tevékenység mint sékli. Kiderült a vita során, kaimat, ma már létszámhiány' hogy még ebben is nagy lehe- nyal küzdenek és a bányász- tőségek vannak, csak a szén- átlagéletkor is igen magas. termelő vállalatok közötti koo- Az alap- és kiegészítő te- , ,. , . , . , , perációt kellene valahogyan vékenység kapcsolata jelenlegi csak ldei®len“., le" jobbá tenni. Van ilyen már, formájában meddig tartható? <^tt..ug^an.is’ aho1 ^anyós ezt kellene tovább széle- Ez a kérdés is felmerült a vi- .a leJlf;SZtesl alap, ott tej- síteni, hatékonyabbá tenni. A ta során. Erről szólt többek tiszta profil, a csak szénter- között Devcsics Miklós, melés ma már egyre kevésbé megyei pártbizottság járható út. is, aki arra hívta fel a fiAz alaptevékenység és a gyeimet, hogy ezt a kérdést a kiegészítő termelés kapcsola- társadalompolitikai, közgaz- táról is sok szó esett. Nógrád- dasági környezetváltozással ban az élet követelte a kiegé- együtt szabad csak vizsgálni, szító termelés létrehozását. A A megye ipari struktúrája je- foglalkoztatási gondok megöl- lentősen megváltozott, és ez a tétkérdés a nógrádi szénbá- dása és nem utolsósorban a folyamat tovább tart. Új ipari nyáknál, amit ez a konferen- vállalati gazdálkodás javítá- üzemek létesültek. A szén- cia talán kimondatlanul is sa. A gazdaságtalanul ten- bányáknál nemcsak a pozíci- megerősített. Az utóbbi idő- melő aknák bezárása mellett ók változtak, hanem a terme- ben ennek érdekében már so- ügyanis ez is hozzájárult ah- lés szerkezete is. Ez a társa- kát tettek. A feladat igen hoz, hogy ma a nógrádi szén- dalompolitikai mozgás igen nagy. Alapos, összehangolt bányák gazdaságossági mutatói sok embert érintett. A me- munkát igényel a még meg- jobbak. A. borsodi küldött vi- gyei erőt meghaladó feladat levő tartalékok feltárása, hasz- szont arról számolt be, hogy volt, ami a központi erőfor- nosítása. náluk ez hiányzjk, mivel a rásokból kapott segítséget is B. J. visszafejlesztés során felsza- ■ badult munkaerő a fejlődő I i vegyiparban talált munkaal- J NÓGRÁD — 1973. augusztus 9., csütörtök 3 melléktevékenység nyeresége titkára fr'3- a széntermelés veszteségét hivatott csökkenteni, ami olyan kérdés, amivel foglalkozni kell a jövő érdekében. hatékonyság fokozása, az üzem- és munka- szervezés fejlesztése
