Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

A nagybátonyl FÜTÖBER-ben — kájé — Magyarország és a GATT Oenfben, az Általános Ke­reskedelmi és Vámegyezmény (GATT) tanácsának július 30-i ülésén megszavazták a Ma­gyar Népköztársaság felvéte­lét a szervezetbe. Mi a GATT, mikor alakult meg, és milyen feladatot lát el? A GATT megalakítását 1016-ban az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsa (ECOSOC) javasolta, azzal a céllal, hogy többoldalú egyezmény jöjjön létre a nemzetközi kereskede­lem szabályozásáról. Egy év­vel később, 1947. október 30- án meg is alakult a GATT, székhelye Genf lett. Az egyez­mény felszólítja a tagállamo­kat vámtarifáik egyeztetésé­re és csökkentésére, kereske­delmi politikájuk összehango­lására. A tagállamok — a GATT-egyezmény szerint — garantálják egymásnak a leg­nagyobb kedvezmény elvét. (Ez az elv — amelynek ér­telmezése és tartalma nem tel­jesen egységes — kimondja, hogy az államok egymás köz­ti kereskedelmükben adjanak meg minden olyan kedvez­ményt a másik félnek, ame­lyet egy harmadik országnak biztosítottak.) A legnagyobb kedvezmény elvéhez ezenkí­vül szervesen hozzá tartozik a diszkriminációmentesség gon­dolata. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Nemcsak vámokkal, ha­nem más eszközökkel is sza­bályozzák az államok a kül­kereskedelmet, így az import- engedélyek megadásával (vagy meg nem adásával), bizonyos iparágaknak nyújtott állami támogatással, állami megren­delésekkel, az árkülönbözetek lefölözésével, minőségi-műsza­ki előírásokkal. A diszkrimi­náció-mentesség tehát azt je­lenti, hogy az államok nem alkalmaznak ilyen, nem vám­jellegű megkülönböztetéseket a külkereskedelemben. Egy példa a külkereskedelemben alkalmazott megkülönbözteté­sek „intézményes” formában való alkalmazására: Párizs­ban, a NATO égisze alatt mű­ködik a COCOM-iroda,' amely megtiltja a „stratégiai rendel­tetésű áruk”, például nagy át­mérőjű gáz- és olajvezeték­csövek kivitelét a szocialista országokba. Megkülönböztető politikát folytat egyes terüle­teken a nyugat-európai in­tegrációs szervezet, a 1 Közös Piac is. Különösen diszkrimi­natív az EGK-nak a mezőgaz­dasági áruk forgalmát sza­bályozó rendtartása. Miért csatlakozott Magyar- ország a GATT-hoz? Hazánk külgazdasági politikájának egyik alapelve, hogy törek­szünk részt venni minden olyan nemzetközi szervezet, intézmény munkájában, ame­lyek tevékenysége nem irá­nyul ellenünk, a szocialista országok ellen, és amelyekben az érdekeinket érintő kérdé­sekről döntenek. Érdekünk, hogy a különféle szervezetek­ben ne nélkülünk döntsék el a ránk is vonatkozó ügyeket. A GATT-alapelvek, a vi­lágkereskedelem előmozdítá­sa, a megkülönböztetések fel­számolása egyébként is meg­felelnek a szocialista orszá­Öreg halász A méregzöld nád között apró kikötő. — Idén csináltam az öblöt. Kaszával. Az egyik sarkában csónak áll. Benne fonott kosár, vö­dör, evezőlapát. — Megyek a tóra mrsázni. Jöttek egy kiló halat venni A vödörben mérem. Az idén már két mázsát fogott. Inkább az apró halakat halássza. Kárászt és keszeget. Kilóját hét forintért adja. — Szeretem a halakat, amíg úsznak. Kárász, keszeg, compó, csuka, amúr, ponty a víz mé­lyén. Körben itt-ott nádas, középen nyílt, fodrozódó víztü­kör. Nyugatról a Börzsöny tömbje zöldell. — Télen hónapokon át jó napot sem köszön senki Nyáron többen járnak erre. Horgászok, kirándulók, földművelők, traktorosok. Utat csinálnak a tóhoz a faluból. — Hajnalban kijövök. Este járok haza. A tó nem vál­tozott. Én megöregedtem. Milyen a nád? Suhog, ha fúj a szél. Nem más, mint 30 éve. A tó éltető forrása a Börzsönyben fakadó hideg vizű he­gyi patak. Saját forrása is van a tónak. Csaknem 50 hold kiterjedésű. Keleti partján apró házikó. Itt él az öreg. • — Negyven éve halászok, öregapám is Diósjenőn szü­letett. Három éve töltöttem a hatvanat. Beléptem a szövet­kezetbe. Havi 1600-at keresek. A víz ritkán csábította fürdésre. Mindig csak télen. Nem fél a hidegtől. — Pedig nyolc éve megjártam. Lékeltem a tavat, mert befagyott. Kell a levegő a halaknak. Vágtam a fejszét, vele együtt én is bele a vízbe. Huszonnégy fok hideg volt. Két napig nyomtam az ágyat. Azóta vigyázok. Csaknem egész életében a tavat szolgálta. Mostanában már néha lázadozik ellene. — Nézze meg, három fogam maradt! Ezt tette a sok száraz koszt. Talán nemsokára itthagyom a tavat. Rágyújt egy Munkásra. Sokat megélt kalapja alól kém­leli az eget. ______ — Alighanem vihar készül. De ez nem zavarja. Zömök testével nekifeszül a csónak­nak, vízre löki. Beleül. Hornos Gergely beevez halászni. Rozgonyi István gok — így hazánk — politikai céljainak. Napjainkban, ami­kor a békés egymás mellett élés politikája négy jelentősé­gű tanácskozások, megállapo­dások formájában ölt testet, fontos, hogy ezt a folyamatot tovább szélesítsük. Ebben je­lent új lépést csatlakozásunk a GATT-hoz. Nyomós anyagi érdekeink szólnak amellett, hogy a GATT-tagsággal .tovább szi­lárdítsuk külkereskedelmi helyzetünket. Magyarország nemzetgazdasága nyitott tí­pusú, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelem nagy szere­pet játszik az ország gazdasá­gi életében. Nemzeti jövedel­münk négytized része a kül­kereskedelem csatornáinak közreműködésével realizáló­dik. A GATT-ba való belépé­sünk természetesen nem je­lent engedményt szocialista gazdasági rendünk meghatá­rozó vonásait illetően. Szó sincs tehát arról, hogy meg­változtatjuk vagy feladjuk a külkereskedelmünk állami mo­nopóliumáról, vagy a szocia­lista tervgazdaságról szóló el­veinket ... u .... • i Dunai Péter Őrjáraton a KŐJÁL-lal üfí kerül as asztalra? — Hiányos feltételek — Kin múlik? A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás ellenőrei — higiénikusai — rendszere­sen látogatják a vendéglá­tóipari létesítményeket és élelmiszerboltokat fényt de­rítenek a hibákra, mindnyá­junk egészségét védik. Egy ilyen ellenőrző körútra elkí­sértük őket Folyosón a zöldség A helyszín a kisterenyei bisztró. Először a konyhát nézzük meg. Az egyik asz­talról hiányzik a tisztítható borítás. A konyhában zöldségtisz­títás hulladéka. Már viszi is ki az egyik asszony. — Előkészítőnk nincs. Ki­csi a hely. A folyosón készí­tik elő a zöldséget. Később megtaláljuk a zöldségelőkészítőt, raktárnak használják. Az üzletvezető a kevés helyre hivatkozik. A szeméttároló körül friss söp­rés nyoma. A mosogatóban a hús- és kenyérvágásra szol­gáló deszkák, valamint a tőkét helyettesítő repedezett deszkadarab. A repedések jó talajt nyújtanak a bakté­riumnak. Repedt deszka használata szabályellenes. — Ki szokott mosogatni? — Felváltva, mindenki. — Mennyi hypót tesznek a fertőtlenítő vízbe? — Egy tálba úgy fél decit, egy decit, A tál 30 literes, az előírt hypós oldatnak 2 százalékos­nak kell lenni, tehát tízlite­renként 2 deci hypó az elő­írás. Két műszakban dolgoznak itt, összesen 18—20 fő. Hét öltözőszekrény van, hideg- meleg zuhanyzó, de azt nem használják. Harmadszor is ugyanaz... Pásztó, a Nyírfácska esz­presszó. A fagylaltnál kezd­jük. A hőmérőt nem lehet kiemelni — befagyott. Való­színű nem nézik meg napon­ta. A pult nem tiszta, a tö- rölgetőruha sem. Az ostyát a pulton tartják, vagy a pult mögött felhalmozva, szabad prédájául a legyek­nek. A léfagylalt most érke­zett. A hűtőben fedél nélkül tárolják. A léfagylalt hőfoka sem megfelelő, de ezért valószí­nűleg nem az egység felel, hiszen nemrég kapták. A raktárban térdmagasságban torták, fedetlenül. Hamaro­san elviszik, de addig is le­gyek prédája. A hűtőszek­rény ajtaja nem zár. A sze­méttárolónak nincs teteje. A hűtővitrin hőmérője a pol­con. Tisztítás után elfelejtet­ték visszatenni. Árulkodik a jegyzőkönyv A jobbágyi vegyeskereske­dés a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-hez tartozik, nemrég nyílt presszó része, négyen dolgoznak itt. Az üzletvezető kedves, mosolygós fiatalasz- szony. A bolt környezete rendezett, maga az üzlet is szép, tiszta. Látszólag min­den rendben, már úgy tű­nik, semmi hiba nincs. A jegyzőkönyv azonban másról tanúskodik. A kenyér és töl­telékáru vágására külön A romok segítségért kiáltanak Az olasz tudósok az archeo­lógia történetének talán leg­szokatlanabb kérésével fordul­tak a közelmúltban a kor­mányhoz. Arra szólítanak fel: a kormány nyújtson pénzügyi segítséget ahhoz, hogy minél előbb... gyomirtó szereket sze­rezhessenek be. A dolognak az a lényege, hogy a Vezúv ha­mujától valamikor megszaba­dított Herculaneum és Pompei városokat újabbí veszélyes el­lenség borította fel: a gyomnö­vények. A valaha virágzó ró­mai városok romjait ma gaz borítja. A gaz gyökerei elpusz­títják a páratlan építmények falait és alapjait. A szakembe­rek szerint itt sürgős beavat­kozásra van szükség: nagyszá­mú mezőgazdasági helikopter­nek kell vegyi anyagokat le­szórni a gyomnövények kiir­tására. A hatóságok azonban, sajnos, eddig még nem adtak választ a tudósok kérésére. deszkát és kést kell biztosí­tani, azonban a két késsel mindkét árufajtát vágják. A töltelékáru üzleti térben le­vő részét szúnyogháló védi, de a felvágott kemény sajt már szabadon van. Lejárt szavatosságú tejfölt is talál­tak az elárusítótérben. A raktárban hasonló rendelle­nességek. „Röptében” elcsípjük a kenyérszállítást is. A kenye- resikocsin minden rendben, az áru ládákban, a ládák szabályosan felrakva, semmi hiba. Pár napig felfüggesztették A sziráki bisztró üzemve­zetője nagy hanggal, panasz­kodva fogad. — Mi mindig kifogjuk. Miért nem tetszettek lega­lább egy héttel előbb jönni? Elvitték ezelőtt egy hónap­pal a hűtőszekrényemet, ad­tak egy másikat, egész éj­szaka nem hűtött, és itt van húsz kiló húsom. Folyik belőle a panasz. De a szeméttárolás nem megfe­lelő, az előkészítőben húst sütnek, a főzőkonyhában ké­szítik elő a zöldséget. A fagylaltüstök közül csak egy használható. Ezt az egységet tavaly né­hány napig fel kellett füg­geszteni, olyan állapotok voltak. Mátraverebély, Stop biszt­ró. Külön épületben van a konyha és az étterem, az éte­leket az udvaron keresztül hordják fel. A konyha mennyezete a lakóhelyisé­geknél is alacsonyabb, egészségtelen. Egy néni főz, mosogat, ő a mindenes. A tisztaság bizony... Az üzletvezető fiatal, nem­rég került az egységhez, mindent megígér. Akik az éttermekben jó­ízűen ebédelnek, nem látják mi van a konyhában. Előfor­dul: az üzlet dolgozóinak a hanyagsága, nemtörődöm­sége az oka a sok hibának, az esetek nagy részében azonban elsősorban a felté­telek hiányoznak. Nagyobb gondot kellene fordítani a fenntartó szerveknek arra, hogy a szükséges felszerelési tárgyak és berendezések egyetlen egységből sem hiá­nyozzanak. Gáspár Imre Esőre hajló időben tévedés­ből Forgácson szálltam le a somlyótelepi buszróL Kis töp­rengés után nekivágtam a mintegy kétkilométeres erdei útnak. Pár pillanat múlva már nyitott esernyő alatt bak­tattam, átkeltem néhány kis patakon, amely a néhol negy­venfoknyi dőlési szöggel ka­nyargó köves úton átzubogott. Mégis, nemcsak a szép erdő­részlet és a csodálatosan tiszta erdei levegő miatt volt hasz­nos ez a túra. Útközben volt időm végiggondolni, mi is ho­zott ide, mi érdekel a kis tele­pülés életében. Valamikor igazi bányatelep volt, a munkaképes férfiak a bányán kívül más munkahely­re nem is gondoltak. A bányát bezárták. Aki ma is a bányá­szatból él, eljár innen, a töb­biek pedig más munkát keres­tek, szintén a telepen kívül. Mi köti mégis ide őket? Ho­gyan él egy bányatelep bánya nélkül? A másik oldal: in­dokolt-e, hogy önálló kultúr- otthont tartson fenn egy négy­száz lakosnál alig többet szám­láló kis település? Hiszen ál­talános jelenség, hogy ahol ilyen nagyszámú a bejáró dolgozók aránya, a munkából való hazatérés után nincs igény a kulturális életre. Az emberek ilyenkor inkább ott­hon, a ház körüli munkával, egy kis mellékjövedelem biz­tosításával töltik el a fennma­radó időt és a hétvégeket. X A települést jelző tábla után, az első kanyarban a sü­töde épülete bukkan elő. Itt már nincsenek távolságok; nemsokára a népboltnál va­gyok. A szemközti házban la­kik Barják János, a művelő­dési ház igazgatója. Miközben a kolóniaházak között átbal­lagunk a kultúrotthonba, szín „Ex nem falu9 ex bányatelep!••• 99 te a telep szociografikus ké­pének vázlatát állítjuk össze a rövid beszélgetés során.­— 430-an élnek itt, 110—12Ö család. Három lakás komfor­tos. De a háztól 10—15 méter­re mindenütt van kút, és eze­kért a lakásokért csak öt fo­rint tíz fillért kell havonta fi­zetni a lakóknak. Néhány éve „felszámolták” a cementpad- lós szobákat, parketta moza­ikkocka került helyébe. A be­csukott bánya dolgozói egy évig Csehszlovákiában voltak vendégmunkások, most Ká- nyásra járnak. Elég sok azok­nak a száma, akik reggeltől es­tig a telepen találhatók — de nem a munkaképes asszonyok­ról és lányokról van szó, ha­nem a mintegy hatvan száza­lékot kitevő nyugdíjasokról. A nők 90 százaléka bejár dol­gozni. Van, aki elárusító, so­kan az írószer Ktsz, a ZIM és az üveggyár dolgozói. A fia­talok szinte kivétel nélkül szakmát tanulnak — az itteni lakosság hozászokott az arány­lag magas bányászfizetéshez, és mióta nem adják át az apák a fiúknak a csákányt, nem elégednek meg a segéd­munkával, jó szakmát keres mindegyik. A felnőttek köré­ben sem elég már a régi né­hány osztály — hat éve 43-an végezték el az általános isko­lát. X . i. - ~ , Bent a művelődés! házban éppen filmvetítésre készülnek, ezért lemegyünk a pinceklub­ba. Alacsony mennyezetű kis szoba, a falai kissé tarkák a virágos mintáktól, az egyik oldalra még vitorlásokat is festettek. A fényt hangulatos kovácsoltvas lámpák szolgál­tatják. Körben székek, az egyik sarokban asztali foci, a másikban lemezjátszó van a kis asztalon. Zámecsnyik Jó­zseffel, a KISZ-titkárral arról vitázunk, hogy senkit sem küldtek klubvezetői tanfo­lyamra. Bajban van a műkö­dési engedély! Tessék vala­hogy rendbe hozni ezt az ügyet! Somlyótelep harmadik he­lyet ért el a „Húszezer mun­kanap Salgótarjánért” mozga­lomban és a jutalmul kapott ötvenezer forintból a fiatalok tekepályát szeretnének — ma­gyarázza meg a dolgot. A klubba időnként be-be- nyit valaki. Barják Ágnes, az igazgató kisebbik lánya Zagy- vapálfalván a népboltban el­árusító. — Reggel a hat óm tízessel indulok, kettőig dol­gozom. Utána csaknem min­dig hazajövök, itthon járok szórakozni. Ä fiúk is bizonygatják, hogy igenis szükség van itt a kul- túrházra. Szinte minden este 4-től 9-ig összeverődik itt a telep fiatalsága. Hogy mivel töltik az időt, mire használ­ják a klubot? Az első helyen a tánc áll, de klubdélutánok, vetélkedők, ügyességi verse­nyek is voltak. Igaz, azoknak nagy részét nem itt, hanem a kultúrteremben tartják. Mert arra nagyobb számú közönség is összegyűlik, a felnőttek is eljönnek a mulatságokra, sőt más helyekről, a városból is kijárnak. — Mulatni jól tudó bányásznép lakik itt. Nincs izgágaság, verekedés a bálo­kon. Az ötvenéves asszonyok is táncolnak, elbeszélgetnek. Jó, összetartó, áldozatkész emberek, a közösségi szellem hagyomány náluk. Pócsa Sándor pártittkár a közösség gondjairól, a moz­galmi élet hagyományairól be­szél. Megtudom, hogy százon felül van a párttagok száma. A pártépítésben problémát je­lent az a törvény, hogy min­denkit a munkahelyén kell felvenni a szervezetbe. Emi­att sokszor tényleges munkát sehol sem tud végezni a dol­gozó, a területi alapszervbe pedig csak a nyugdíjasok és a háztartásbeliek dolgoznak. A buszjáratokról, a nemrég megépített útról is szó esik. Az előzőről általában öröm­mel beszélnek, csak egy esti, hét óra negyvenes buszt sze­retnének idáig hozni még — erre igény és megoldási lehe­tőség is lenne. Az út eredeti­leg több mint egymillióból lett volna — kevesebbet szántak rá, nem is lett jó. Egyébként itt társadalmi munkát. min­den közösségi célra könnyen lehet szervezni. Régen, amikor még a bánya működött, az etesi téeszt patronálták, fu­varral, aratási munkával. Ott­hon csak a nyugdíjasok fog­lalkoznak állattenyésztéssel — ez is a bányászélet szokásai­nak maradványa, a mezőgaz­dasági munka általában ki­marad az életükből. — Megfigyeltem, hogy több­ször falunak nevezted Som­lyót. Ez nem falu, ez bányate­lep! —• javít ki a KISZ-titkár. Azt hiszem, hogy a beszél­getés után már értem a kü­lönbséget. Ív-« G. Kiss Magdolna NÓGRAD — 1973. augusztus 5., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents