Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

Segítenek a vállalatoknak Mindenki talpon órhalomban Nyári munkák Nincs elegendő másodvetés Iskola, tanfolyam ás találkozó Napjainkban a gazdálkodás­nak olyan korát éljük, amely nem nélkülözheti a magas toAÚ szervezettséget, valamint a vezetés és irányítás tudomá­nyos ismereteit. Éppen azért van nagy jelentősége a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság Nógrád megyei cso­portjának. Ez a megyei szer­vezet tulajdonképpen 1970- ben alakult meg, s miután túljutott a szervezettség egész megyét átfogó kezdeti gondjain, több életrevaló kez­deményezéssel siet a vállala­tok segítségére. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság --ké­szítette a munkahelyi vezető- képzés tankönyveit és tema­tikáját. Most azzal fordult a Nógrád megyei vállalatokhoz, hogy a jelentkező igényei alapján szervezett keretek kö­zött bonyolítja le az üzemek munkahelyi vezetőinek kép­zését. Az üzemek reagálása, érthetően, a várakozásnak megfelelően nagy, hiszen a párt- és kormányhatározatok által támasztott igények csak­is jól felkészült vezetők köz­reműködésével valósíthatók meg. Ugyancsak nagy érdeklődés várható az iránt a háromnapos tanfolyam iráht, amelyeke) ez év októberében kívánnak megrendezni. Lényegében ej a háromnapos tanfolyam le­hetőséget biztosít arra, hogy a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére vo­natkozó párt- és kormányha­tározatok megvalósításához ismert egyetemi, főiskolai ta­nárok, vagy szakterületen nagy gyakorlati tapasztalatok­kal rendelkező előadók adja­nak tanácsot. A tanfolyamon szerzett ismeretek, módszerek, és gyakorlati példák széles skálán mutatják meg a mun­kaszervezési és üzemszervezé­si lehetőségeket. A háromnapos tanfolyamra azokat a vállalati szakembe­reket várják, akik szervezési területen tevékenykednek, s a tanfolyamon megismert mód­szereket mindennapi munká­jukban alkalmazni tudják. S még egy figyelmet érdem­lő kezdeményezés: a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság megyei vezetői ez év szeptemberében Salgótarján­ban megrendezik a fiatal szer­vezők találkozóját. Ez a ta­lálkozó lehetővé teszi, hogy a most kezdő fiatal szervező szakemberek már a kezdet kezdetén egymásra találjanak, s részükre a kétnapos rendez­vény keretében előadást tart­sanak és vitát rendezzenek. ÜVEGFESTŐK rica betakarítását, később a vetést és az őszi növények be­takarítását. A szalma eltávolítása, ha lassan is, de befejezéshez kö­zeledik. Manapság már min­denképpen szükséges e mun­kafolyamat lezárása, hiszen számottevő akadályt jelent a nyári szántások végzésénél. Amennyiben alászántásra ke­rül a szalma, akkor a pento- zán hatásról nem szabad meg­feledkezni, hiszen a nitrogén- .vegyületek mennyisége ideig­lenesen csökken. Ezért az át­lagosnál nagyobb adagú nitro­génműtrágyát célszerű fel­használni. összességében a nyári talaj- munkák 66 százalékát augusz­tus 20-ig elvégezték, az elmúlt év hasonló időszaka 33 száza­lékával szemben. Különösen jól haladnak a nyári szántás­sal és tarlóhántással a pásztói járásban, ahol eddig 7500 hek­táron végezték el. Kedvezőtlen jelenség, hogy kevés a másodvetés! Az el­múlt évi 820 hektárral szem­ben idén csak 260 hektár a vetés területe. Viszonylag jó ütemben végzik az őszi veté­sek alá a szántást, mely mint­egy 6000 hektáron befejező­dött. Lemaradás a rétsági já­rásban mutatkozik, a szántás ütemét mindenképpen gyorsí­tani szükséges! Az elmúlt évek tapasztalatai alátámaszt­ják, hogy csak azok az üze­mek tudnak sikeresen megbir­kózni az őszi betakarítási mun­kákkal, amelyek a nyár végi tennivalókat az őszi munka­csúcs kezdetéig befejezik. Fontos, aktuális termivalB, a silókukorica betakarítása es, tárolása. A késlekedés jelen­tős mennyiségi és minőség! veszteség forrásává válhat. Szükséges az időben való fel­készülés, a betakarító- és szál­lítógépek kijavítása. Az üzemeknek időben fel kell készülniük a kapásnövé- nyék betakarítására. Az üzemanyagtároló-terek feltöl­tése, a kombájnok és adapte-: rek kijavítása, a szállító- és' szárítókapacitás felmérése, munkaerőméríeg készítése a tervszerű munka egy-egy alapeleme. A tanácsi szektorban köze! 23 ezer hektárról, termelőszö­vetkezetekben mintegy 11 ezer hektárról kell a kapás- és; egyéb őszi érésű növényeket betakarítani. Ezenkívül erre az időszakra esik a gyümöl­csök és zöldségek, a pásztói járásban pedig a szőlő szüre­telése is. A kapósnövények betakarításának gépesítése az elmúlt években jelentősen fej-J lődött — kukoricánál megkö­zelíti a 40 százalékot —, de még most sem kielégítő. Ezért, szükség lesz a kombájnokra felszerelhető adapterekre. Az aratáskor kialakult együttmű­ködés az őszi betakarításnál is kívánatos, sőt tovább lehet fejleszteni, még szervezetteb-: bé tenni. Következtetésként leszűrhe-' tő, hogy a megye mezőgazda- sági üzemei összességében • megfelelően felkészültek a so­ron következő feladatok megol­dására, és ezek sikeres elvég­zése várható. NÓGRÁD - 1973. augusztus 22v szerda 3 Szüret a burgonya fő városában A vágat, amit hajtanak, idő­re kell. Ez lesz az új frontfej­tés légvágata. TH-idomokkal kapuíves biztosítást készítenek Molnár Vendelék és hajtják a métereket. Versenytársuk az idő — mondanák sportnyelven, így igaz. — Van egy jő elővájási bri­gádunk, őket mindig oda irá­nyítjuk, ahol legszükségesebb a munka és rövid az idő. El­érték már gép nélkül havi 80 —90 méteres előrehaladást, ami kiváló teljesítmény. Fiata­lok, jól bírják. Jó az összhang közöttük — mondta elöljáró­ban Kaszás József, a ménkesl akna vezetője. — Még hátravan 50 méte­rünk, de mire a frontnak szüksége lesz a légvágatra, ad­digra elkészül. Tegnap 4 méter 70 centit haladtunk előre. Az előírás 2,70 méter. Műszakon­ként két esetben robbantunk. Mindennap megbeszéljük, hogy mennyit is kell elvégez­ni, azután egymás kezére dol­gozunk. A füstrevárási időt az anyagelőkészítéssel hasznosít­juk. Fiatalok vagyunk, van erő és jókedv — mondta Molnár Vendel brigád vezető. Mun Itőaareok Az elő váj ók brigád vezet ő j e — Nem alacsony ez a nor­ma, amit ennyire túlteljesít­hetnek? — kérdezem inkább csak kíváncsiságból. Elmoso­lyodik és gyorsan válaszol. — Nem alacsony és ezt a kérdést már a hozzáértő mű­szakiakkal is megvitattuk. Igaz legutóbb is 210 forintos műszakkeresetet értünk el, de például tegnap is ketten 21 csillét raktunk meg. Azért ketten, mert egynek szállítani kell. Ezt felrakni, előkészíteni, fúrni, robbantani, beácsolni és anyagot előkészíteni is kell. Aki nem csinálta, nem tud­hatja, mennyi munka ez, de talán a felsorolásból is érzé­kelhető. Sok múlik a szervezé­sen és a három szak összmun­káján. Kilencen vagyunk a szocialista brigádban, de egy akaraton. Egyik szak a másik kezére dolgozik. Ez az ered­ményünk titka. Most, hogy bányásznapi ver­seny van, és a legjobb ered­ményt elérő elővájási brigádot külön jutalmazzák, mi is tár­gyaltunk erről. Megpályázzuk ezt a jutalmat, csak ne legyen anyagellátási gondunk. — Gyakran előfordul ilyen? — Nem panaszkodhatunk, de néha az egész bánya ellátása akadozik. Itt, ahol most mi dolgozunk, csak két csapat van. Érthető, hogy első a fej­tések kiszolgálása. Nagy ez a bánya, hosszú a szállítóútvo­nal. Mi legalább négy és fél kilométerre vagyunk a bejá­rattól a. föld alatt. Ebből adó­dik néha egy kis zavar, de re­méljük, most nem lesz ilyen — mondta. Molnár Vendel annak idején Mátranovákon kezdte a bá­nyamunkát. Ott lett vájár. Dolgozott frontfejtésen, de úgy vélekedik, hogy az előkészítés, a feltárás, az elővájás az igazi munkahelye. Ez a megszokot­tabb. Kisebb kollektívánál könnyebb a munkát is meg­szervezni. Áthelyezéssel ke­rült Ménkesre. A bejárás miatt mindegy! Ez sincs messzebb Mátramindszenttől. A többiek is odavalók, egy do- rogházi és derecskéi kivételé­vel. A brigádvezetőnek tekinté­lye van a többi előtt. Munká­val, magatartással, hozzáértés­sel szerezte. Nem csupán a tisztségből fakadó kényszerű tekintély ez, hanem annál sokkal nagyobb. Olyan, ami­lyen csak igazán jó barátok körében alakulhat ki. Ez talán sikerük egyik alapfelté­tele is. Jövőre már a szocia­lista brigádkitüntetés arany lfokozata az esedékes. Eléré­séért nem csak a termelésben, hanem a tanulásban, egymás­hoz és a közösséghez való vi­szony alakításában is tettek egyet és mást *. J. A burgonya őshazája Chile. Fővárosa a megyében őrha­lom. A krumpli betakarítása megmozgatta őrhalom apraja- nagyját. Bármerre tekintünk zsákerdők tűnnek fel. A ház­tájiban 280 hektáron termesz­tenek burgonyát — összesen 251 hektár a szö­vetkezet burgonyaföldje. A legkorszerűbb zárt rendszer­ben vetőburgonyát termesz­tünk. A növényvédelmet re­pülőgéppel végeztük. Vettünk két nyugatnémet burgonya­művelő gépsort. Ezzel az idén először takarítunk be. Várha­tólag szeptember 10. körül végzünk. Mindezt Bállá Istvántól, a Hazafias Népfront Termelő- szövetkezet elnökétől tudtuk meg. Kevés ember ismeri ná­lánál jobban a burgonyater­mesztés csínját-bínját a me­gyében. Közel 1Ó0 hektár krumpli betakarításával már végeztek — tudtuk meg Kovács Győző főagronómustól. A homokos termőföld zömén holland De- sire-fajtát termesztenek. Fél­száz hektáron pedig magyar vetőburgonyát. A teimés kitű­nőnek látszik. A szövetkezet vezetői azonban óvatosak, még ma sem bocsátkoznák becsié" sekbe. Nem szeretnék idő előtt saját szájukból kiénekétni a sajtot. De rendkívül bizako­dóak és már ez is jelez — nem is keveset. Amikor őrhalomban jártunk, éppen a Nagymezőn dolgoz­tak, Nógrádmarcal határában. Néhányan gépek árnyékában ebédeltek. Így volt idő véle­ményt cserélni Vetter István traktorossal. Ö vezeti azt a traktort, melyet az egyik beta­karítógép elé fogtak. — Ma délelőtt már négy pótkocsi burgonyát beszállí­tottunk a központi majorba. Ott azután válogatják, tárol­ják. Egy nap alatt három- négyszáz mázsa krumplit sze­dünk fel. asszony állva dolgozik. Rögöt és más hulladékokat szednek Az aratás sikeres befejezése után Nógrád mezőgazdasági üzemeiben nagy ütemben meg­kezdődött a nyári talajmunkák végzése. A nyár végi és őszi munkák — kedvezőtlen idő­járás esetén — a gabona be­takarításánál is nagyobb fel­adat elé állítják a megye ter­melőszövetkezeteit és állami gazdaságait. Csaknem egyidő- ben kell elvégezni a szántást, a talajelőkészítést, a silókuko­Munkában a burgonyabetakaritó gép. Négy evvel ezelőtt be­mutatón vett részt Örhalomban a nyugatnémet RAU béták*- rítógép. Az őrhalmiak megnézték, megvették, megkedvelték ki. Járja Fererscné, Hegedűs Jánosné és Fábián Jánosné jól keres, napi 100—120 forint üti a markukat. De becsülettel megdolgoznak érte, porban és hőségben. Nem is irigyük tő­lük. A határszemle nyomán le­szűrhettük, hogy a burgonya (Fodor Tamüß felvétele) betakarításával fdt hatadnak Órhalomban. Egyik alapvető megélhetési forrás errefelé a krumpli. A szövetkezet közel 11 millió forint árbevételre számít burgonyából. Gaboná­ból csupán feleannyi folyt be a szövetkezet kasszájába! Rozgonyi István ' Hosszó asztal mellett ülnek *z üvegfestők, itt születik a virágszirom, az aranyszegélyű pohár, a lepkemintás korsó. Többségük szakmunkás. Jó néhány éve tanulták az ecset­fogás fortélyait, az üvegdíszf- fcés mesterségét. A salgótarjáni öblösüveggyár legjobb szak­emberei közé tartozik Bognár István, aki már több mint 20 esztendeje az üvegfestők kö­zött dolgozik. Már háromszor nyerte el a Kiváló Dolgozó cí­met, legutóbb 1970-ben tüntet­ték ki. Elégedett S anyagilag is megbecsült ember. Csaknem háromezer forintot visz haza havonta. Munkatársa, Heiser Dezsőné szintén törzsgárdatag; tizedik esztendeje dolgozik az „öblösben”. — kulcsár —

Next

/
Thumbnails
Contents