Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-22 / 195. szám
Képernyő előli Műsorok az ünnep hetében A hosszúra nyúlt hétnapos műsorhét sok érdekes, figyelemre méltó eseményben bővelkedett. Okvetlen meg kell emlékeznünk arról az immár több hete szerény időtartamban folyó, de igen dicsérendő riporteri vállalkozásról, melyet Gondolatok a boldogságról címmel, különböző mesterségek egyszerű, névtelen „katonáiról” láthattunk. Nemcsak a sportbarátoknak jelentett csemegét, jóval szélesebb figyelemre tarthatott számot kedden a Két olimpia — és közben egy világháború című dokumentumösszeállítás is. mely az 1936-os berlini olimpia magyar hőseit idézte elénk, nyomon követve útjukat az azóta eltelt évtizedekben. Igényes művészi pálya eredményeiről adott keresztmetszetet csütörtökön Bánki Zsuzsa előadóestje, mely a világ- és magyar irodalom pompás gyöngyszemeit villantotta fel sajátos művészi ötvözetben. Tetszett pénteken Kardos Lászlóról, a 75 éves irodalomtudósról, költőről, műfordítóról bemutatott portréfilm, és azt hiszem minden tévénézőnek tartós élménye marad a szombati műsorban látott Ne bántsátok a feketerigót című. 1962-ben készült amerikai film, mely az amerikai Dél kíméletlen fajüldöző világára nyit kaput, s döbbenetes képet tár elénk egy olyan társadalomról, melyben négernek lenni a legteljesebb kiszolgáltatottságot jelenti. A maga szűkszavúságában, mondhatni szótlanságában is megkapó pillanatokat jelentett a képernyőről A lánckovács című vasárnap délután vetített kisfilm, egy kihaló mesterség képviselőjéről, Marjai Béla kézikovácsról. Méltó megemlítésre, hogy a film rendező-operatőrje Knoll István volt. Az esti programban Hegv- nek fel címmel Kellér Andorra emlékezett a televízió, irodalmi hagyatékának néhány mély gondolati tartalmú kis remekét felhasználva Illés Endre tapintatos segédletével. A műsorban Somogyvári Rudolf, Gábor Miklós, Ráday Imre, Makay Margit, Ve- lenczey István nyújtott markánsan találó portrét egy letűnt világ nevezetes alakjairól. Hétfőn, alkotmányunk ünnepén, természetesen nagyob- bára a jeles nap eseményeié volt a műsor. A képernyő révén jelenlevők lehettünk a Kossuth Lajos téri tisztavatás szép aktusán, megismerhettük a baráti hadseregek spartakiádjára készülő magyar katonafiatalokat, csodálhattok a budapesti honvédelmi nap dunai, légi- és víziparádéját, pillanatképekben értesülhettünk a nap országos történéseiről. Délután Csehov Jubileum című egyfelvonásos tréfájában Békés Itala, Inke László, Márkus László, Psota Irén remeklését élvezhettük, este Csiky Gergely Mákvirágok című vígjátékának tévéváltozata nyújtott jó szórakozást, a főszerepekben Lontay Margittal, Feleki Kamillái, Sztankay Istvánnal. Horváth Józseffel, Dégi Istvánnal, Gyenge Árpáddal, Szegváry Menyhérttel, Békés Italával, Andai Katival és Sütő Irénnel. Az ünnepi est méltó befejezéseként mai magyar költők verseiből hallottunk igényes válogatást. Az új hét műsorából felhívnám a figyelmet a Fél óra a családról című, szerdán látható riportfilmre, a csütörtöki programból a fiatalok önismereti műsorára, melyet Rólad van szó címmel kapunk. Pénteken jelentkezik a Szülők, nevelők egymás közt című sorozat, szombaton kerül képernyőre a veszprémi tévétalálkozó egyik díjnyertes filmje. a Diagnózis, vasárnap este Az én háztájim című új műsorával jelentkezik Abody Béla. (barna.) Színházi esték + A helység kalapácsa, szabadtéren Á franciák azt mondják, hogy farce, az olaszok, hogy commediá déll’arte, aminek a magyar azonosa a vásári játék lehet. Rég letűnt ez a színházstílus, holott eleink tiszta szívből szerethették, mert egyszerű és természetes volt, az utca modorában, erkölcsi ízlése, ítélkezése szerint való komédiá- zás, mindenféle irodalmi fel- lengzősség nélküli tömegmu- iattatás. A népszínház fogalmának gyökereit valahol itt keresnék a színházcsináló emberek, a spontán érzelmi-értelmi hatás e darabos, de legtöbbször célravezető eszközeiben, de kevés az olyan írói vállalkozás, amely ennek megfelelne. Jó néhány éve . Illyés Gyula vállalkozott a középkor színpadi műfajának felelevenítésére, amikor az Állami Déryné Színház részére megírta Bolhabál című játékát, melyben most, a napokban a képernyőről a Thália Színház produkciójaként is gyönyörködhettünk, Bál a pusztán címmel. A Déryné Színház tudatos törekvését dicséri, hogy most újabb népi komédiát tűzött műsorára, mégpedig olyan rangos költőnk, mint Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposzának színpadi változatát. A helység kalapácsa költői fogantatása percétől színpadra kívánkozott, a televízió a maga formanyelvén fel is dolgozta néhány éve, Simon István Kossuth- díjas költőnk azonban most úgy közelített az alapműhöz, hogy messzemenően tiszteletben tartotta Petőfi szellemiségét, ugyanakkor nagyon ízléses keretek között napjaink világába helyezte át a történést. A múlt századi falusi kocsma eszerint Béke bisztróvá korszerűsödött, Fejenagyból, a helység kalapácsából tsz-elnök lett, s hasonlóképpen idomullak napjainkhoz a komédia más szereplői is. A Déryné Színház az alkotmányünnepet megelőző esten a Megyei Művelődési Központ előtt szabadtéri színpadon mutatta be Salgótarjánban a művet. A jórészt fiatalokból tevődő gárda rendkívül élvezetes, jókedvű, friss előadást produkált. Rég nem láttunk ilyen vérbő, természetes köz- vetlenségű teljesítményt a színháztól. Ebben jelentős érdeme van Szalai Vilmos ötletgazdag rendezésének, a komédia megjelenítőinek sorából pedig elsősorban Koldus Nagy Lászlónak, Somlai Évának, Holl Jánosnak, Horváth Ottónak, Illyés Máriának, Sirrién- falvi Lajosnak, Gömöri V. Istvánnak, Balázs Gyulának és Gönczöl Anikónak tapsoltunk. De jól szolgálta ezt a játékmodort — ahogy a színlap hirdeti: Petőfi Sándor eszméi nyomán — Wegenast Róbert egyszerűségében jól alkalmazkodó díszlete, Rimanóczy Yvonne kosztümterve és Lukács Lóránt karmesteri munkája is. (b. t.) Táborok a Balaton partján MÁR AZ ÉSZAKI parton csodáljuk a természet sokszínűségét; a szelíden hajló dombokat, az édes terhet termő szőlőskerteket, a mélyzöld erdőket, a domboldalak patinás, fehérre meszelt házait. A dél; part óriási nyüzsgése után jólesik ez a csend, a méltóságteljes nyugalom. Szigliget; itt vertek tábort a berceli úttörők a dombok hajlatában. A tábor teljesen élettelen. A sátrak üresek, csak egy-egy kint felejtett ruhadarab jelzi, hogy lakói nem mehettek messzire. Ebédidő lévén bízunk abban, hogy a gyomruk hamarosan hazavezényli a gyerekeket. — Sportverseny volt a strandon — mondják, amikor megérkeznek. Mert az előre összeállított programból minden napra jut bőven. Az bizonyos, hogy a gyerekek nem fognak ellustulni a táborozás ideje alatt. — Először volt egy félnapos túránk a szigligeti várhoz, de az igazi még csak ezután következett. Az egész napos túrán gyalog mentünk a badacsony- lábdi hegyre, aztán megnéztük a Kisfaludy-házat, a múzeumot. Visszafelé már hajóval jöttünk, de még így is több Úszni is mint tíz kilométert gyalogoltunk — mesélik a lányok' Mravik Lívia, Alexovics Zsuzsa, Paskó Klára és Bene Piroska. — Én már egy éve taposom a cipőmet, de most úgy feltörte a lábam, hogy alig bírjam vánszorogni — panaszkodik a hatodikos Holtai Gábor. Á többiek lehurrogják: mert miiyen legény az, akit egy kis gyaloglás is megvisel. Ott volt a négy kisdobos — a tábor négy szem alsó tagozatos lakója —, azok szó nélkül csinálták végig a túrát, sőt a hazajövetel után még arra is volt erejük, hogy körjátékot játsszanak! — A tábori programunk célja az, hogy a gyerekek megismerkedjenek a Balaton és környéke tájaival, irodalmi nevezetességeivel. Megyünk majd Keszthelyre és Tapolcára is, gyakoriak a sportversenyek, az utolsó este pedig tábortűz lesz a VIT jegyében — tájékoztat Benyó Béla, a tábor vezetője. tanulnak A táborban igazi katonás szellem uralkodik. Zászlófelvonás, reggeli torna, napiparancs, sátorszemle van mindennap, s mindez a tábortanács segédletével. A tanács elnöke egy ifivezető, a reszortfelelősök pedig valamennyien úttörők. — Az az egy bajunk, hogy kévés a koszt. Még teából is csak két csészével lehet kérni — mondja Paskó Klára. — Meg aztán itt egészen más ízű ételeket főznek, mint otthon — kapcsolódnak be a többiek is. Holtai Gábor azt kifogásolja, hogy nagyon sok a tészta és kevés a hús. — Ez a tábor a Szentesi városi Tanácsé, övék a felszerelés, a sátrak, meg az ágyak is. Az ő személyzetük főz a 77 fős csoportunkra. Furcsállják a gyerekek az idegen ízeket. Egyébként a napi négyszeri étkezés egy-egy gyereknek tizenhét forint öt ven fillérbe kerül. Van egy kis gyűjtött pénzünk is, még a szilvaszedésért, meg a kukoricatörésért kaptuk otthon — ebből veszünk a 4 NÓGRÁD - 1973. augusztus 22» szasria j Zajtalan villamos London utcáin a közeljövőben újfajta villamos vonalak fognak megjelenni, amelyeken a közlekedés meg fog felelni a legszigorúbb mai követelményeknek is. Ezeken a vonalakon a villamosközlekedés először is zajtalan lesz, mivel itt femaínek helyett préselt gumiból készült síneket fognak alkalmazni. Ezenkívül ezeken a vonalakon a villamoskocsik kicsik lesznek, mindössze 10-20 utas befogadására lesznek alkalmasak, számuk viszont jóval több lesz mint a régi, nehézkes villamoskocsiké. És ami még nagyon fontos — ezekhez a villamosokhoz nem lesz szükség kontakt elektromos hálózatra, mivel akkumulátorral működnek majd. Népművészeti kiállítás Balassagyarmatou A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ értő gondozásában harmadszor rendezték- meg a népi díszítőművészeti szakköri kiállítást Balassagyarmaton, a Horváth Endre Glóriában. A kiállításon nem csak a népművészet térhódítását ünnepelhetjük, hanem Nógrád megye legfiatalabb fafaragó népművészét. Egri Istvánt is, aki az elmúlt napokban a Népművészet Ifjú Mestere címet nyerte el. Joggal büszkék rá a balassagyarmatiak, hiszen ebből a népművészeti szakkörből való... Tőle kevés munkát láthatunk ezen a kiállításon. mert legszebb alkotásait a VIT-re küldte. A többi fafaragótól viszont sok tehetséggel készített művészi figurákat, áttört faliképeket, díszdobozokat, tükröst és egyéb használati tárgyat láthatnak az érdeklődők. A remek fafaragásokkal díszített alkotások mellett a kézimunkázó asszonyok és lányok hímzései ékesítik majd a kiállítást, bizonyítva, hogy a szépen kivarrt és jól elhelyezett hímzések a női és gyermekruhákon milyen korszerűek tudnak lenni. Subrikás futók, palóc virágos, leveles térítők, hangulatos lakásdíszítő elemek csakúgy, mint a hímes- tojások ragyogó virágdíszei, karcolt díszítései finom ízlésről, nagy kézügyességről tesznek bizonyságot A balassagyarmati népművelők megint életre hívtak valami újat, egyszerűt, hasznosat es szépet —eleket.— gyerekeknek gyümölcsöt, csokoládét. — Úszni is tanulunk ám! A reggeli tornán elméletben, aztán kint a Balatonon, a gyakorlatban. A hazautazás előtt tneg úszóversenyt rendezünk majd — újságolják a gyerekek. — Szóval, jó ez a civilizálatlan élet — vág közbe Gábor. — Mit értesz a civilizálatlan élet alatt? — kérdezem tőle. — Azt, hogy nem kell mindig mosakodni — vágja rá. — Engem meg bevittek a kórházba, mert torokgyulladásom volt. Még lázas is voltam — meséli Oroszi Laci, amikor bekukkantunk a sátrába. Azt sajnálja legjobban, hogy egyelőre eltiltották őt a tanár nénik a fürdéstől. Így hát kis társai egy izgalmas autó- kártya-játékkal próbálják vigasztalni. A BERCELI pajtások a kapuig kísérnek minket, búcsúzóul kör játékot rögtönöznek. 5 már berreg a busz motorja, amikor felhangzik az ismerős csatakiáltás: Dirr bele, durr bele, rá bele, bele. Hajrá, hajrá Nógrád megye! Hosszan tartó integetés, aztán egyre fogynak a kilométerek, sorra hagyjuk el az északi part fürdőhelyeit. Nemsokára Zánkán leszünk. % Kiss Mária Alkotmányunk ünnepének nem meghatározó, mégis ** sajátos színfoltja: ezen a napon méretnek meg, s jutnak „kézzel foghatóan” méltó állami elismeréshez a köz- művelődési munkában elöljáró népművelők. A szellemi munka sajátosságai közé tartozik, hogy eredménye csak közvetve, s azonnal ritkán mérhető. Fokozott felelősséget kell érezzen hát, aki életét ilyen tevékenységnek szenteli. Különösen a közművelődésnek nevezett területen. Hiszen az orvos beteget kezel, gyógyít — s az egészségesen távozók során leméri munkája sikerét. A mérnök tervez — s az anyagba dermedő tervek gondolatai termékenységének állítanak örök emléket gépek, épületek, ezernyi tárgy formájában. A pedagógus is közvetlenül számot vethet legalább annyival: okítottam ebben az évben ennyi és ennyi tanulót, életre érett ilyen és ilyen hányaduk. S mi által mérje meg magát nap mint nap a népművelő? Kulturális intézményeket sorjázó napi útjaim alkalmával nem egyszer találkoztam a ki-kibukó kétséggel, s az utána következő sóhajjal: — Vajon azt és úgy teszem-e, ahogy a legjobban szükséges? S hogyan nyerhetnék erre hihető igazolást? A népművelő — elhivatottságból — embereket formál, alakit. Nem máról holnapra változó „anyagot”. Hány sikertelen akció, rendezvény, tanfolyam, elődás; mennyi eredménytelennek tűnő nekirugaszkodás fér bele (belső törést jelentő következmények nélkül) egy emberi'életbe? Nyugtalan napok és álmatlan éjszakák mekkora sora fűződik egymáshoz — midőn a „kultúra felesküdt katonája” úgy érzi, hogy nagyon egyedül vagy nagyon kevesekkel van? Mert akiket jobbít, azok sem színük változásával, sem neki szánt szóval nem adhatnak róla bizonyságot: „ma ennyit ért, amit értünk tettél.” Érzem én, hogy talán kissé fennköltebb e gondolatmenet hangvétele a kelleténél. Szolgáljon mentségemül, hogy egyéniségükről és munkájukról alkotott személyes tapasztalatom sarkal érre. S az eredmény (mély persze csakis a sok milliós közösség hathatós közreműködése folytán volt és lesz lehetséges!), hogy szellemi életünk folyton gazdagabbá válik, fokról fokra nemesednek társadalmunk ifjú és felnőtt tagjai egyaránt. De éppen mert a kultúra fokozott demokratizálódása azt jelenti, hogy „ki-ki érezze belső igényből fakadó kötelességének a művelődést” — több teher rakódik a népművelők vállára. Még képzettebbekké, érzékenyebbekké kell válniuk. Még fogékonyabbakká a kor és emberének legapróbb változásai iránt is. önmaguk és mások érdekében. Ahogy a munkás új és új anyagokkal ismerkedve meg, megkell ismerje alakításának szükségesen új technológiáit. Augusztus húszadikán, a korszerű közművelődés által már tagadott, de mégiscsak jelenlevő „évadkezdés” küszöbén őket dicséri az elismerés: művelődési otthonok, filmszínházak, könyvtárak, múzeumok, levéltárak dolgozóit, vagy éppen olyanokat, akik a termelőmunka más szférájában munkálkodva áldoznak időt népművelő munkára. Akiket nem tévesztenek meg napi kudarcok, mert szívük és felkészültségük tudatja velük: az ember a mindig jobbra született. S ennek igazolásául előttük ál! népünk közel háromévtizedes fejlődése. V. Kiss Mária Benzin helyett metán A nyugatnémet Daimler— Benz cég olyan négyütemű belső égésű motorral ellátott autóbusz konstrukcióját dolgozta ki, amelyben metánt alkalmaznak üzemanyagként, Az autóbusz konstrukciója némileg bonyolultabbá vált, mivel a metánt speciális, hőszigetelt tartályokban kell alacsony hőmérsékleten tárolni, ezt azonban teljesen kárpótolja az ú’j típusú autó' busz legfőbb előnye, amiért tulajdonképpen létrehozták: a levegőt kipufogógázokkal nem szennyezi. Kémiai eljárás a hidrogén raktározására Holland tudósai; újfajta eljárást fedeztek, fel a hidrogén raktározására. A hidrogén, amely csekély túlnyomás esetén reakcióba lép a lantánnikkel—ij-fcel, hidrid formájában rögzíthető. Ennek során a lantánnikkel kötés minden molekulájában több hidrogénatom raktározódik. A nyomás csökkentésekor a hidrogén ismét felszabadul. A nyomástól és a hőmérséklettől függően kémiai egyensúly alakul ki a hidrogéngáz és a megkötött hidrogén között, azaz a megkötött hidrogén tömege a nyomástól és a környező hőmérséklettől függ. Az új eljárás gazdaságosabb, mint a hagyományosak, mert az eddigi hidrogénraktározási eljárásokhoz szükséges magas nyomásra vagy igen alacsony hőmérsékletre nincs többé szükség. A kémiai módszer ezenkívül több biztonságot is ad. Mivel a lantánnikkel kötés csali hidrogént vesz fel, az eljárást a hidrogén szeny- nyezőanyagainak leválasztására is fel lehet használni. Műbírálat — Mester, a múzeumunkat kirabolták, de az ön képeit egy ujjal sem cmteüekL(A Weltwoche-ből)
