Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-15 / 190. szám
XIV. szegedi nyári tárlat Nógrádiak sikere Joggal idézi Bereczky Ló- ránd, a kiállítás katalógusának előszavában a szállóigét: „Nyáron a kultúra Szegedre költözik”. Aki fellapozza a szegedi ünnepi hetek ízléses műsorfüzetét, meggyőződhet a mondás igazságáról. A tudományos, művészeti, sport-, turisztikai-idegenf&rgalmi rendezvények gazdag választékát kínálja a város. Ha valaki elmerül ebben a kínálatban, tapasztalni fogja, hogy a szabadtéri játékok egy a rangos események sorában. A kultúra teljessége bontakozik ki az érdeklődők előtt. A városba látogató kétkedő idegen arról is meggyőződhet, hogy az egyes rendezvényeket tömegek látogatják, nincs vissz- hangtalan program. Jeléül annak, hogy a szállóige csak töredékében igaz: egész évben jelen volt ott a kultúra, ahol ilyen közönség él; még akkor is, ha a közönségsiker méreteiben része van a nagyszámú bel- és külföldi turistaforgalomnak. Ha pusztán a képzőművészeti események mindegyikéről kívánnánk szólni, terjedelmi kötöttségeinket jóval túllépnénk. Pedig nem szívesen hagyjuk kommentár nélkül a szegedi műgyűjtők negyedik tárlatát, amelyen többek közt Csók István, Med- nyánszky, Nagy István, Rud- nay, Ripl Rónai, Vaszary alkotásaival találkozhattunk. Szintén csak megemlíteni tudtuk Süli András immár világhírű naiv festő nagy közönségsikerű tárlatát. Ehhez azonban kínálkozik egy helyi vonatkozású megjegyzés: ha lenne közönségcentrikus megyei kiállítási koncepció már folyamatban lehetne egy naiv festőkből kialakított kiállítási sorozat. Hatásmélyítő, csatolt rendezvényekkel párosulva egyik lehetséges útja ez a közönség és az elvontabb formanyelvű, modem törekvések közelítésének. Legközvetlenebbül a XIV. nyári tárlaton voltunk érdekeltek. A több mint másfél száz kiállító művészt és kétszerié több kiállított művet felsorakoztató tárlat országos rangja évről évre emelkedik. A bejutás önmagában is minősítés. Megyénkben művészek azonban nem csak bejuttattak, hanem magas minőséget képviselve reprezentálták képzőművészeti életünket. A szegediek mindig előnyben részesítették a realista törekvéseket. Pataki József nívódíja — aki ugyan jelenlegi lakóhelye után már nem mondható nógrádinak, de két portréjának manierja mégis nálunk alakult ki, így sikerének mi is örülünk — ennek egyik megnyilvánulási formája. A díjazások alapjául szolgáló realistafogalommal azonban valami baj lehet. A hazaiaknál maradva: Lóránt János anyagának visszhangta- lansága az egyik bizonyíték erre. Az Alföld népével közösséget vállaló művészek ezen a tárlaton is túlnyomó többségben egy külsőségeiben is elavult, mélyebb összefüggéseket pedig legritkább esetben felvillantó módon bizonyították tájegységhez kötődésüket. A. kiüresedett naturalizmustól kezdve, a szimpla szimbolikán keresztül a nem kevésbé üres dekorativitásig mindezzel találkoztunk. Lóránt közösségvállalása azonban modern lel- külettel, s a korszerű törekvéseket is ötvöző formanyelvvel párosul. Szintézisteremtő realizmusa példaadó meghaladása egy rosszul értelmezett rea- lizmusfogalomnak. Hajnal című képén lehetetlen nem észrevennünk, hogy itt nem pusztán impresszionisztikus ízű pantheista magányáról van szó. Hanem az „oldás és kötés”, a bekerítettség érzése és a röptető honi föld szeretete közötti férfias melankóliával árnyalt küzdelemről. Mintha Ördögh Szilveszter első no- vellás kötetét olvasnám, aki az írott szó eszközeivel vall ugyanerről a drámáról. Mesz- szire vezetne, ha Lóránt János szintetikus realizmusát — hazai közönségünk által is ismert — Madáchcsal, vagy Falusi ravatalozóval bizonyítanám. A fiatal Molnár Béla különösen kék aktájának erőteljességével aratott sikert. Jánossy Ferenc expresszivitása egyetlen képével is kitűnt. Bár nem vagyunk meggyőződül színvonalasabb iskolai testnevelésért Emelkedik az általános iskolások száma Szécsényben. Tavaly 750 tanuló járt a két iskolába, idén már 800-an vannak. Saját tornaterem és testnevelő szakos tanár nélkül egyre nehezebb megoldani a gyerekek tornaóráit. Eddig a gimnázium tornatermét használták, de a zsúfoltság miatt ez nem megfelelő már. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola félmillió forintos beruházással tornaszobát és fizikai előadót épít Folynak a tárgyalások egy testnevelő alkalmazására. Tóth Győző, akit szerződtetni szeretnének, szé- csényi fiatalember. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola számára pedig a volt népház átalakításával próbálnak tornatermet biztosítani. Egy Nóg- rád megyei ösztöndíjas, jövőre végző testnevelő tanárnőt alkalmaznának ide. Így talán megoldódna ez a komoly probléma és a gimnázium tornatermét a két középiskola használná. Persze, az egyre növekvő beköltözések felvetik majd egy új iskola építésének gondolatát is — amely remélhetőleg már tornateremmel épülne. Űj kiállításra készülnek Pásztón Július első napjaiban nyitotta meg a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága Pásztón, a helytörténeti múzeumban id. Szabó István, Kos- suth-díjas érdemes művész szoborkiállítását. A tárlatot — melyet az idős mester több évvel ezelőtt faragott bányatörténeti sorozatából állítottak össze — a muzeológusok ezen a héten lebontják és a nemrégiben felújított szécsényi Forgácn-kastélyba szállítják. A pásztói helytörténeti múzeumban a szoborkiállítás után a Nógrád megyei közoktatás felszabadulás utáni történetét bemutató kiállítást rendezik meg. Munkásfestő — bányászokról Az amatőr festők legutóbbi jugoszláviai tárlatán nagy feltűnést keltettek Misa Szkorn- sek képei. A sostanji hőerőmű munkását egész Szlovéniában tehetséges amatőr művészként tartják számon, képei többször szerepeltek kiállításokon Ljubljanában, Ra- dencben és a köztársaság más városaiban. A realista mun- kásmüvész vásznainak főszereplői: a Salesi-medence bányászai. Szkornsek — aki 1946-ban kezdett festeni, amikor egy hatalmas autóút építésén dolgozott, a salesi ércmedence öntevékeny művészei szövetségének elnöke. Ismereteit és tapasztalatait rendszeresen megosztja a festészetet kedvelő munkásokkal. 4 NÓGRÁD = 1973. augusztus 15« szerda ve róla, hogy mindazokat az értékeket, amelyet festészete jelent, maradéktalanul felvonultatta. Ha nem részesítettük volna előnyben megyénk festőit, feltétlenül szólnunk kellett volna Bálint Endre, Galambos Tamás, Ország Lili, Korga György, Pataki Ferenc, Tenk László, Svály Lajos, Végh András képeiről. Számszerűen a grafikai anyag csak töredéke volt a három szintet és a lépcsőházat elárasztó táblaképeknek. Sajátos módon a népi motívumok felhasználása dominált. Sajnálatos azonban, hogy a dekorativitás itt még szembetűnőbb módon érvényesült. A Czinke Ferenctől ismert át- hasonítást és a mondanivaló szolgálatába állított teremtett népi motívumokból való építkezést hiába kereste a tárlatlátogató. Talán, ha Czinke Ferenc ilyen lapokat küldött volna be... Most azonban a Művelődésügyi Minisztérium meghívásos pályázatára készült, szakmai megbízhatóságot, az érett mester letisztult eredményeit felvonultató Ma- dách-illusztrációival nevelt. Örömmel fedeztük fel Szu- jó Zoltán két lapját is. Eredeti látásmódja, figuratív formálásában tükröződő rajzkészsége éreztette, hogy bonyolultabb feladatok megoldásának akadályai nem tehetségbeliek, hanem eszközbeliek. A grafika technikai követelménye szorosan vett eszközbeli is. Induló grafikusnak ez nem mindig áll rendelkezésére. .. Csak megemlíteni tudjuk Banga Ferenc, Sziráki Endre, Tassy Béla lapjait. A szobrászati anyagból Me- locco Miklós Radnótija, Németh Mihály alkotásai. Somogyi Árpád Móricza, Józsa Bálint Kopemikusz-emlék- műve. Janzer Frigyes portréi és Szőllősi Enikő Labirintusa emelkedett ki. Szerepelt a kiállításon nem nagyszámú, de igényes ipar- művészeti alkotás is. A zománcképek készítőivel minden bizonnyal a közeljövőben találkozunk a salgótarjáni zománcművészeti biennálén. Végezetül nem leplezhetjük lokálpatrióta szívünk enyhe irigységét a jó megvüágítású, megfelelő térelrendezésű, háromszintes galéria miatt. Akkor sem, ha a helyi igények kielégítésének kisebb is megfelelne. A kiállítások azonban inkább múlnak a rendezőkön és az alkotókon, mint a kiállítótermeken. Pál József M O Z I É L E T t4 „könnyű" műfaj jellemző Akinek van egy unokatestvére bronxnan A nyár — nagyon természetesen — most is érződik a mozik műsorán. Ez a megállapításunk nem kimondottan a filmek színvonalára Vonatkozik, hanem a műfajokra. Nyári kánikulában könnyen élvezhető, különösebb szellemi koncentrációt nem igénylő műfajú filmeket — vígjátékokat, bűnügyi, tudományosfantasztikus, vagy zenés filmeket — mutatnak be a filmszínházak. Ilyen alkotások szerepelnek megyénk két premiermozijában, a balassagyarmati Madách és a salgótarjáni November 7. Filmszínházban is. Éalassagyarmaton augusztus 16—19-én az amerikai Robert Wise tudományos-fantasztikus filmjét Az Andro- méda törzset vetítik. A néző érdeklődését mindvégig fenntartó filmalkotás a tudósoknak egy ismeretlen űrbéli organizmussal szemben folyta- tatott élethalálküzdelméről szól, s nagy sikerrel ment már a salgótarjáni November 7. Filmszínházban is. A szép felvételek, a kitűnő színészi játék a film erősségét jelentik. Az Akinek van egy unoka- testvére Bromxban című angol filmvígjáték augusztus 20—22- én kerül közönség elé. Augusztus 19-én, vasárnap matinéelőadáson az Ördögcsapat című színes szovjet kalandfilmet tekinthetik meg a veszélyes vállalkozásokat, izgaiHogyan fogják becézni?... Egy vasúti kupéban voltam fültanúja az alábbi kis párbeszédnek. — Kisfiú, vagy kislány lett az unokája? — Fiú! — És milyen nevet kapott? — Hát... Krisztiánnak hívják. Én nem tudtam, hogy ez férfinév, de a menyem szerint lánynévben ez Kriszta lenne. — A mi utcánkban egy kisfiút Norbertnek hívnak. Mit gondol ez a Nórának felel meg? ... Ez a beszélgetés eszembe juttatta egy anyakönyvvezető ismerősömet. Ö számol be mindig az újabb és újabb furcsaságokról: — összeházasodik egy Anna és egy László nevű fiatal, a megszülető kicsi neve csak Richárd vagy Henrik lehet. Egy alkalommal hosszú beszélgetés után sem sikerült lebeszélni egy házaspárt arról, hogy a „Cs”-vel kezdődő vezetéknevük mellé nem illik a Csilla név. Lóránt, Erik, Fábián, Kinga, Helga és Hedvig, ezek a divatosak, előkelőek — bejegyezzük sorjában és utána gondolkodunk azon, ugyan, hogy fogják becézni? ... A napokban mosolygós ajrccal köszöntött rám. — Képzeld, mi is történt nálunk: Zsuzsanna nevet adtunk egy kislánynak. Zsuzsa, Zsuzsika, Zsuzska ... Talán Anna és Katalin is lesz majd!? Tv-shaw a Duna-parton. A Magyar és Szovjet Televízió „Fele-fele” címmel színes tv-shaw-t készít. A felvételek egy részét a Duna-parton forgatták. Képünkön: Ének a hajótetőn. Le- hoczky Zsuzsa, Farkas János, Kovács Zsuzsa, Harsányi Frigyes, Felföldi Anikó, Németh Sándor;, __ ________________________ __ ___ CMTI fotó). m ás helyzeteket kedvelők. A sikerfilmek sorozatban két nagyszerű színésszel, Sidney Poitier-vel és Rod Steiger- rel a főszerepben a Forró éjszakában című amerikai bűnügyi filmet és A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók című látványos, színes szovjet kalandfilmet játsszák. A salgótarjáni November 7. Filmszínház az új műsorhetet az Akinek van egy unokatestvére Bronxban című angol filmvígjáték bemutatásával kezdi, majd a Tudósítás az alvilágból című lengyel bűnügyi filmmel folytatja. Az előző filmet augusztus 16—19- én, az utána következőt augusztus 20—22-én vetítik. Szombat délelőtti műsorban az olasz Zeffirellinek egy korábban forgatott kitűnő munkája, a Makrancos hölgy kerül közönség elé. Elisabeth Taylorral .és Richard Burton- nal a főszerepban. Vasárnapi matinén, augusztus 19-én a Támadás hegedűszóra című szovjet háborús kalandfilmet láthatják az érdeklődők. A művészfilmek kedvelői a lengyel Zannussi alkotását, a Ritka látogatót, augusztus 17- én a József Attila Megyei Művelődési Központban tekinthetik meg. A Tarján vendéglőben egy pikáns francia filmvígjáték, A kalóz menyasszonya kerül a felnőtt korú közönség elé. A hét új filmjei közül mindenesetre a furcsa című angol filmvígjátékra hívjuk fel a figyelmet. Az Akinek van egy unokatestvére Bronxban egy szemeteslegény és eg'- amerikai diáklány kapcsolatai meséli el, a témában rejlő humor lehetőségeit maximálisan kihasználva. A film kellemes másfél órás szórakozást nyújt, amiben komoly szerepe van a főhőst megszemélyesítő Gene Wilder kitűnő alakításának is. Békési népművelők megyénkben A Békés megyei népművelők a nyarat új tapasztalatok szerzésére is felhasználták. Északmagyarországi négynapos tapasztalatcsere-kőrútjuk, amelynek során egy napot a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjánban töltöttek, a napokban ért véget. Az alföldi vendégek salgótarjáni itt-tartózkodásukkor megtekintették a 'Salgótarján című színes dokumentumfilmet, melyet a várossá nyilvánítás ötvenedik évfordulója alkalmából a neves magyar doku- mentarista, Knoll István rendezett. A vendégek a József Attila Megyei Művelődési Központban baráti eszmecserén ismerkedtek meg a művelődési központ tevékenységével, különösképp a művészeti nevelés, a munkásmüvelődés és felnőttoktatás terén elért eredményekkel és végzettekkel. A vendégek 'salgótarjáni programja délután a bányamúzeum megtekintésével ért véget. Mongólia kertjei Mongol tudósok tervszerű munkájának eredményeként az ország félsivatagi vidékein termést hozó kertek létesülnek. A Mongól-Altáj déli ■ lábánál nyáron a hőségtől, télen a fagytól repedezik meg a talaj. Mégis 1959-ben éppen itt létesítettek egy kísérleti kertet, ahol eredményes kutatásokat folytatnak a különféle gyümölcskultúrák meghonosítására. Jól akklima- tizálódnak itt például a szovjet növénynemesítőktől kapott alma-, szilva-, és feketeszeder- fák. Ipari méretekbe« sikerült termeszteni a homoktövist, amely igen értékes gyógynövény. Az erdészeti tangazdaságban topolyafacsemetéket nevelnek a Góbisivatag fásítására. Megkezdték a kísérleteket a szilfával, a sárga akáccal és a fűzfával is. Mongóliában az utóbbi időben mintegy 10 000 hektár területet hódítottak el a félsivatagoktól.
