Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

ßi|j©5ess©i!ffls ®so©i®ils*® bfif/äti A pásztói malomban már új búzát őrölnek a hengerek. A finom, friss liszt azonnal a zsákokba, majd zacskókba kerül, néhány nap múlva ízletes kenyérként fogyaszthatunk belőle. A pásztói malomból azonnal szállítottak a salgótarjáni kenyérgyárba, így vasár­nap már az ebből készült bucikat, süteményeket, cipókat tehetjük az asztalra. A keres­kedelemben is szállítják a kilós csomagolású új lisztet. Guth Istvánná vezetésével Becze Gézáné, Zsiga Gyuláné, Surányí Józsefné és Kecskés Lászlóné méri, csomagolja a ke­nyérnekvalót Épül, szépül Nagybátony A nagyközség négyéves programja A nagybátonyi tanács leg- júsági park építését. A jelölő A tanácsülésen szó volt ar- utobbi ülésén Kenyeres Pál gyűléseken a bányavárosban rbi hogy a jelölő gyűlése- tanácselnök megnyitó szavai- az esztétikusabb és egészsége- k ú„ipl„ntpH i„ónvpw _ ban kiemelte, hogy a válasz- sebb környezet kialakításáért . , . „ y tasok fontos és egyben ünne- emeltek szót a választópolgá- °ar azok többségükben jogo- pi aktusán túl a dolgos hét- rok. Ezért a programban 190 sak — az anyagi eszközök hi- köznapok következnek. Ezért ezer négyzetméter területű ányában csak az V. ötéves minden figyelmet a tanács park fejlesztése, gondozása is tervben és az azt követő terv- előtt allo gazdasági, politikai szerepel, amire 1,2 millió fo- ... és társadalmi feladatok végre- rintot fordítanak. A korábbi C1^us°kban tudjak megolda- hajtására, megoldására kell évek gyakorlatának megfele- ni. fordítani. lően a feladat megoldásánál A község fejlesztése, az élet­A négyéves program — a évenként közel egymillió fo- színvonal emelése — állapítja párt irányelvei alapján — el- rint társadalmi munkával is meg a program csak a készült, mert a tanács a vá- számolnak. népgazdaság egészében képző­1 asztok megbízása szerint ele- Szahálvozzák a Kecskés-oa- dő nemzeti jövedelem község- get akar tenni a jelentkező üzaDaiyozzaK a tvecsKes-pa- h-ínvaHáhnl nlöható igényeknek takot 1974-ben 1,2 millió fo- re eso hányadából olünato 7 , . .. rint értél-ben de a tanácsi me§> fey a koltsegvetesi be­A ciklusprogram kereteben rmt érteimen, ae a tanácsi . , , Tn_uatárn__jsk „ knnk­a tanács a néDkénviseleti ön- költsegvetesbol és társadalmi v?telek mehatarozzak a kőnk a tanacs a nepkepviseieti, on- öf°-, „ - kilométeres ret tervezést, mgevalositast. A kormányzati es igazgatási te- osszeiogassai, .J,a kilométeres n „vhát vi tanácsülés köz- vékenvséaének további iaví- hosszúságban megoldják a há- nagybatonyi tanacsu es ko vekenysegenek mvaooi javi & árkok közterek és megelegedesre a helyi felada­tasat alapvető feladatnak te- zaK G10lu árkok, közterek es meeoiriásáhen azok nmi- kinti A cél megvalósítása ér- utak vízelvezetését, az átere- tok h^egoldasaban, azok rang A el , g.,, er szpk fenntartását iavítását is sorolásában a kollektív bol­dekeben növelni kell — eme- szek fenntartását, javitasat is. csesség elve alapján helyesen li ki a program az állam- A harmadik negyedév vé- döntött. igazgatásban dolgozok politi- ére elkészül az iskola és a G Lászlő kai szakmai felkeszultséget, közis konyha tervdoku- a tanácsi bizottságok szere­Vidámak, de néha idegesek az asszon!®! ^-^LQFORJTüL, hogy ide­geskedünk — mondja Zá- borszky Zoltánné, a/. Ipoly Bútorgyár 11. Rákóczi Ferenc nevet viselő nyolcszoros szo­cialista brigádjának tagja, aki csak három éve dolgozik itt. — Mi váltja ki? — A rossz anyag, és a ki­sebb kereset. Január óta, a múlt hónapot kivéve, négy­ötszáz forinttal kevesebbet vittem haza. Ezt nagyon ész­reveszi a család. Az idő meg így is, úgy is eltelik. Van, ami­kor jobb anyagot kapunk. An­nak mi örülünk a legjobban. — Másért is kell idegesked­ni? — Nem! Jó szellemű bri­gád a miénk. Jól érzem itt magam, nincs is szándékom­ban továbbállni. Ha hívnak bennünket társadalmi műm kára, szívesen megyünk. Nemrég a Nyírjesben levő víkendházat takarítottuk ki. Mi végezzük el a kultúrterem időnkénti nagytakarítását is. Egy időben patronáltunk egy idős asszdnyt. Sajnos, becsa­pott bennünket. Fiatal párt vett magához albérletbe, és amit mi vittünk neki, azt ne­kik adta. Pintér bácsinak meg azért nem tudtunk segíteni, mert attól tartott, hátha el­viszünk valamit a lakásából, amikor rendbe tesszük. Tőle a szót a vígkedélyű Bugyi Istvánná veszi • át, mondván: — Ha én mérges vagyok, akkor már nagy baj van. Aztán felém fordulva folytatja: — ha szomorko- dom, akkor sem lesz több a fizetésein, ezért inkább jó­kedvű vagyok. Igazam van? Pedig a mostani gyenge mi­nőségű anyag tényleg nem derít bennünket valami jó­kedvre. Arcáról csak egy pil­lanatra tűnik el a mosoly, mi­közben többször egymás után ismétli: az a fontos, hogy az anyag jó legyen ... — Mindenkit érint a kere­set csökkenése? — A vakarcsot — mutat a mellette álló Pintér István- néra —, majd jót kacag hozzá — nem. Kiváló tehetség ... — A múlt hónapban is meghaladta a keresetem a 2000 forintot — avatkozik a beszédbe Pintér Istvánná. — Nemcsak ügyes keze, ha­nem nagy szája is van — jegy­zi meg Bugyiné. — Tudod te nagyon,' hogy ez is kell a megélhetéshez. Másképp még most sem len­nének óvodában a gyerekek — zárja le a témát Pintémé. Egyébként nemcsak az üzem­ben, hanem odahaza is jóke- délyű, vidám. Ugyanilyen a bátyja is. Ez jellemzi a csa­ládot. Bugyi Istvánnénak sincs ... , . ... . , mentációja, s megkezdik az pet, hogy a lakosság ügyeinek épitést A további iskolabóví- intézésé nagyobb hozzáértés- - ­sei történjék. Új üzemek Az iparpolitikai feladatok­nál megállapította a tanács­ülés, hogy az energiastruktú­rában jelentkező eltolódás mi- kerül” sor "’az ’ utak, 'hidak és att az iparszerkezet is átala- járdák felújítására is. Macon- kult, a bányászat mellett vas- kan befejezik az Arany János ipari és könnyűipari üzemek u - javítását, a Kossuth utat települtek le a községben. egykilométeres szakaszon Az újonnan telepüit üzenek újítják fel. Kijavítják töb- a beruházási terveknek meg- bek között a Ságvári, az Aká- felelően épülnek, s kezdik cos és a Rákóczi út járdáit, meg a termelést. Az új üze- Már megvalósították a köz- mekben a FŰTŐBER-nél már ségben és Szorospatakon a 1973-ban, a Harisnyagyárban buszváró építését, s ebben a pedig 1974-ben megindul a VKG- és a KV-üzem dolgozói termelés. társadalmi munkában szor­A program a szociálpoliti- goskodtak. kai feladatoknál részletesen írja elő a lakáskörülmények javítását, az egészségügy, a közoktatásügy fejlesztését. WAiWUSik A IV. ötéves tervben 227 la- _ benzinkút kást építenek állami költség- vetésből, de az OTP is 72 la­kással járul a lakásfeszültség Az áruellátás jobb megszer- feloldásához. A község terű- vezése érdekében a tanács az tésre nagyobb anyagi erőket koncentrálnak, hogy a párt közoktatás-politikai határoza­tának megfelelően az általá­nos iskola tárgyi feltételeit a lehetőséghez kepest maximáli­san biztosítsák. A negyedik ötéves tervben létén 1,6 kilométer yillanyhá- iUetékeg hat0sagokkal tárgya- lozat bővítésé mellett a lám- “ , pahelyek sűrítését is megold- lasokat folytatott, s megalla- ják, többek között a Vörös podtak abban, hogy a négy- Hadsereg^ a Rózsa, a Mátrai, éves program keretében bőví­tik az üzlethálózatot, az olaj­kutak kapacitását, s a lehető­séghez mérten benzinkutat nyitnak, miután a gépkocsik számának jelentős emelkedé­Ságvári Endre utakon. Ifjúsági park 1975-re befejezik — főleg társadalmi munkával -— a 3 ezer négyzetméter területű if- sével kell számolni. miért szégyenkeznie, mert a Kiváló Dolgozó címet es ok­levelet legutóbb z kollektíva neki adományozta. — Jó társaság a miénk — ragadja magához Bugyiné 7 is­mét a szót. — Együtt ünnepeljük a névnapokat. Megértjük egy* mást, összetartozunk, nem veszekszünk. Egy évben két­szer, vagy háromszor felme­gyünk a felsőpetényi gyer­mekotthonba és átadjuk a brigád ajándékát; játékokat, fakockákat, kárpitos hulla­dékanyagokat — folytatja a kollektíva egybetartozását ér­zékeltető konkrét tények fel­sorolását Pintérné. MÉSZÁROS Lászlóné így egészíti ki az előbbieket: — Közös elhatározás alapján, minden hónapban személyen­ként 20 forintot teszünk a brigádkasszába. A gyerekek­nek szánt ajándékokon kí­vül ebből fedezzük a kö­zös kirándulás költségeit. Tavaly Bánkon voltunk, az idén még nem döntöttük el, hogy hová megyünk. Ezt követően Deme Magdi kér szót. — Mint kárpitos szakmun­kás nemrég kerültem át az illesztőbrigádba. Tapasztala­taimat így tudnám összefog­lalni: összetartó brigád, sze­retjük egymást, nem veszeke­dünk. Jókedvűek és vidámak vagyunk, különösen Bugyiné és Pintérné. Amikor ide át­kerültem mindenki segített, hogy mielőbb megtanuljam az alapvető fogásokat. Brigád­gyűlésen pedig felvettek tag­nak. Jól érzem köztük ma­gam, szeretek itt dolgozni. Kácsor Lajosné, aki tavaly októberben jött ide dolgozni, így vélekedik: — Kezdettől fogva jól érzjem itt magam. Nagyon jó, megértő ez a bri­gád. Problémáinkat egymás­nak elmondjuk. A vidámsá­gért sem szaladunk a szom­szédba. Különösen a névna­pok sikerülnek jól. Balga Valéria az idén érett­ségizett. Még nem tudja, hogy megy-e, vagy maradi Óvónő szeretne lenni. Mivel beteg az édesanyja, valószínű egy évet halasztania kell. Azt mondja: — olyat nem mond egyikünk sémi amivel megsérthetné a másikat. Még akkor sem, ha kisebb a kereset. Mert a gyenge minőségű anyag egy­formán sújt mindannyiunkat. Alapjában véve az előbbie­ket összegezi Tátrai János, a brigád választott vezetője. Hozzáfűzi, hogy a lehetősé­gekhez képest a több gyerme­kes édesanyák is aktívan be­kapcsolódnak minden társa­dalmi akcióba. Székes György szakmai brigádvezető pedig elismeri, hogy a gyengébb mi­nőségű anyag következménye jelentkezik a fizetés alakulá­sában. Ilyenkor valóban ide­gesebb a hangulat. — Már megint ilyen rossz anyagot hoztak, alig van benne vala­mi jó — mondják az asszo­nyok. Ügy igyekszem eloszta­ni az anyagot, mindenkinek jusson jobb és gyengébb mi­nőségű is. Ha, viszont jó az anyag, akkor jóformán alig van gondom. Jó a hangulat, minden simán megy ... azt mutatják, hogy összeforrott, megértő kollektíváról van szó, akik joggal nyerték el nyolcszob a megtisztelő címet. Amiért időnként idegesek, az érthető és indokolt. Mert nemcsak egyéni érdekeiket nézik, ha­nem a Szocialista cím ismé­telt elnyerésére törekszenek, amikor jobb anyagot kérnek. V. K. Öriil a szem, ha látja: Szendehelyen, a tanácsi kirendcltséc kertjében a szivárvány minden színében pompáznak a szebb­nél szebb rózsák, virágok. Szereti, gondozza őket Oravecz jó­zsefné hivatalsegéd, keze nyomán mindig ápolt a kis park Mai kommentárunk Hol szorít a cipőt Érdekes és bizonyosan hasznos megbeszélést rendeztek a napokban Magyamándorban. A járás szakemberei, és a termelőszövetkezetek irányítói arról tanácskoztak, hogy me­lyik gazdaságban mikor, és milyen lépések megtételére van szükség a szarvasmarhaprogramban foglaltak sikeres elő­mozdítása érdekében. Mert e program nem egy-két évre, ha­nem hosszabb távra szabja meg a feladatokat! Magyarnán- dorban nem építettek légvárakat, mert nagyon jól tudják a szakemberek, hogy hol szorít a cipő. Például ott, hogy korábban nem érvényesült átgondolt . tenyésztési koncepció. Emellett nem választották tervszerűen szét a tej- és húshasznosítású irányokat, a kettős hasznosítás terén pedig alacsony volt a tej- és húshozam, ezáltal termé­szetesen jövedelmezőségi gondok jelentkeztek. A tartástech­nológia elavultságának felszámolása — sok munkaerőt igé­nyel, fáradságos —, és a férőhely-kihasználtság megoldása sem megy egyik napról a másikra. A takarmánybázis megte­remtése, és a képzett szakemberek munkába állítása szintén sürgető feladat. Gyepfejlesztésre 6,6 millió forint áll idén a megye rendelkezésére. Felhasználását az illetékesek a jövő­ben hatékonyan kívánják ellenőrizni. Képzett felső- és közép­fokú szakemberek, szakmunkások nélkül fából vaskarika lenne e nagy horderejű program megvalósítása. Amikor a lehetőségeket taglalták Magyamándorban, a járási tenyésztési koncepció kialakításán munkálkodtak, e körülményekből indultak ki. Hol, miben rejlenek kedvező lehetőségek, mennyi pénzből, mennyi idő alatt valósíthatók meg? — erről folyt nagyon is konkrét eszmecsere. Felvető­dött, hogy tejtermelő tehenészet kialakítására Érsekvadker- ten és örhalomban a legkecsegcetőbb a helyzet. Két év alatt e két tehenészetben elérhető a 3500—-4000 literes tehenenkén- ti hozam, sőt, a következő öt évben tovább növelhető. (Csak közbevetőleg jegyezzük meg: jó néhány gazdaságban alig 2000 liter fölött tartanak, holott 2600 liter alatt semmiféle „varázs­eszközzel” nem lehet gazdaságos a tejtermelés!) E két szövet­kezetben tehát számottevő előrelépésre nyílik lehetőség: egy­részt a hozamnövelés, másrészt a tehénlétszám növelése foly­tán. A szakemberek véleménye szerint hústípusú tehenészetet csak Magyamándorban érdemes kialakítani. A tervek sze­rint a tehénlétszámot 1975-ig 300-ra, míg 1980-ig 500-ra növe­lik. A fajtakérdésben — szögezték le — keresztezés útján legcélszerűbb lépéseket tenni. A járási fejlesztési koncepció szerint 1980-ig a tehené­szeti telepek számát 10-re érdemes növelni, összesen 3800 fé­rőhellyel. Ehhez az anyagi erők koncentrálására van szük- . ség, melynek formája az egyszerű együttműködés és társulás lehet. A takarmánybázis biztosításához növelni szükséges a lu­cerna területének arányát, és betakarító gépsorok vásárlása kívánatos. A 900 hektár mesterséges legelő telepítése mellett az öntözési lehetőségek kihasználása ugyancsak ajánlatos. A MAGYARNÄNDORI megbeszélés nem egyedülálló. Hasonlót rendeztek a többi- járásban is. A cél közös: a szövet­kezeteknek olyan javaslatokat tenni, melyek megvalósítása nyomán megtalálják számításukat a közös gazdaságok, és ez­által több tej/ tejtermék, marhahús kerül a dolgozók asztalá­ra. R. I. NÓGRÁD - 1973. július 12., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents