Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

Kitüntették Leonyid Brezsnyevet i Táborról táborra (Folytatás a 1. oldalról) Moszkva dolgozói nevében 8 Lihacsov-autógyár képvi­selője és egy tanítónő köszön­tötte Leonyid Brezsnyevet. Zoja Malahova tanítónő az SZKP főtitkárának személyes érdemeit méltatva egyben ar­ra is utalt, hogy a Lenin-bé- kedíj odaítélése a lenini bé­kepolitika óriási nemzetközi tekintélyének elismerését is jelenti. Az üdvözletekre válaszolva Leonyid Brezsnyev elöljáró­ban kijelentette: mély meg­hatottsággal vette át a kitün­tetést, mert úgy véli,, hogy munkájának nem lehet meg- tisztelőbb elismerése a Lenin- békedíjnál. Az SZKP főtitkára röviden érintette a nemzetközi helyzet néhány aktuális kérdését. A jelenlegi helyzet sajátosságát abban jelölte meg, hogy a bé­keprogram egyes pontjai már megvalósultak, más pontjai pedig a végrehajtás stádiumá- bán vannak, ezért a szovjet politikai vezetésnek folyama­tosan kell kidolgoznia a béke megszilárdítását célzó újabb lépéseket. Ebben a munkában Brezs­nyev szerint az első számú feladat a Szovjetunió és a szocialista országok közötti barátság megszilárdítása. A fontos tennivalók közé sorolta Brezsnyev a nemzeti felszabadító mozgalmak tá­mogatását, különösképpen a közel-keleti válság megoldá­sát. Nem szabad megtűrni, mondotta, hogy az imperia­lista erők és nemzetközi ka-» landorok a világnak e megle­hetősen nagy kiterjedésű kör- zetépen továbbra is fenntart­sák a feszültséget. A szovjet pártvezető állást foglalt a válság mielőbbi felszámolása mellett, az arab népek törvé­nyes jogainak biztosítása alapján. A Szovjetunió — közölte Brezsnyev — nagy jelentőséget tulajdonít a latin-amerikai or­szágokhoz fűződő kapcsolatok javításának és további lépése­ket kíván tenni ebben az irányban. Fontosnak tartja a barátság ápolását Ázsia és Afrika országaival is. Változatlanul nagy gondot fordít a Szovjetunió az Egye­sült Államokkal és más tőkés­országokkal fenntartott kap­csolatainak fejlesztésére. Eb­ben a tekintetben a legfonto­sabb időszerű feladat az ed­dig létrejött nemzetközi szer­ződések és megállapodások végrehajtásának biztosítása — állapította meg Brezsnyev. Európában Leonyid Brezs­nyev szerint a szovjet külpo­litika elsőrendű célja a biz­tonsági konferencia végleges sikerre vitele. Az a deklarációtervezet, amelyet a szocialista testvér­országokkal összhangban dol­goztak ki, valamint a baráti országok által előterjesztett javaslatok hatékony eszközzé válhatnak a történelmi fela­dat elvégzésében, vagyis ab­ban, hogy Európa a béke kon­tinensévé váljon. A leszerelés területén a so­ron levő lépések célja az, hogy Ismét a középbal Uj korszakot nyit-e Itáliában a felújított középbal kor­mányzati formula? Mariano Rumor kabinetjének minapi megalakulása óta ez a kérdés. Formailag kétségkívül új szakasz kezdődik Olaszország­ban. Pontosabban: egy régi próbálkozás megújhodásának le­hetünk tanúi. Tizenegy évvel ezelőtt, 1962. januárjában a ná­polyi San Carlo Színházban rendezett kereszténydemokrata kongresszuson a párt akkori főtitkára, Aldo Moro — a ké­sőbbi miniszterelnök, majd külügyminiszter — hétórás beszá­molójában vázolta „az olasz társadalom stabilabb és bizton­ságosabb egyensúlya” érdekében a középbal koalíció sikerrel kecsegtető perspektíváját. Nos, tíz év múltán ez a négyes szövetség felbomlott. S egyesztendős dicstelen pályafutása után a centrizmus is cső­döt mondott, Andreotti kabinetje megbukott Kevés alkalmasabb politikust találtak volna a 33. új olasz középbal kormány élére, mint Mariano Rumort. Megfigyelők körében már a júniusi kongresszus első napjától kezdve az ő nevét emlegették, mint leendő kormányfőét, aki ismét elfog­lalja helyét a Palazza Chigi, az olasz miniszterelnökség első­emeleti dolgozószobájában. Az 58 éves politikus többször töl­tött már be kormányfői tisztséget, vagy viselt tárcát a külön­böző kabinetekben. Most azonban a korábbinál nehezebb feladatok megoldá­sa vár rá és kormányára. Mindenekelőtt a neofasisztákkal szemben remél tőle erélyes és főleg hathatós intézkedéseket az olasz közvélemény. Ez a téma különben a keresztényde­mokraták nemrégiben lezajlott kongresszusán is felmerült. Nem csoda: Itáliában a centrista kormány egy esztendeje alatt vérszemet kapott az MSI, az olasz neofasiszta párt. Súlyos provokációk, gyújtogatások és bombamerényietek, demokra­tikus pártok helyiségei elleni támadások és egyéb terrorak­ciók figyelmeztettek: Almirante és rohamosztagos hívei ko­rántsem hajlandóak az alkotmányos keretek között működni. Egyéb nehézségekkel is szembe kell néznie Rumor új ka­binetjének. Például a stagnáló gazdasági helyzet fellendítése is sürgős teendői közé tartozik. Olaszországot az utóbbi idő­ben sűrűn érte szemrenányás a Közös Piac részéről ipari ter­melésének nem megfelelő fejlődése miatt. A nyugati valuta­válság egyik legérzékenyebb csapását az olasz líra szenvedte el, s az infláció méretei az Alpoktól délre jóval meghaladják a többi nyugat-európai államét. A tőke pedig menekül az oi-szágból — elsősorban svájci — bankokba, valamint nyugat­európai és tengerentúli befektetésekbe, ahelyett, hogy az or­szág iparosításra szoruló deli részén, vagy Szicíliában, Szardínia szigetén teremtenének új munkalehetőséget gyárak, üzemek építésével. Egyik probléma vonzza a másikat: a fentiekből követke­zik. hogy a gazdasági reformok elhúzódása — például a dél fejlesztésének lassú üteme — miatt nem enyhül a társadal­mi feszültség. Az olasz belső emigráció, vagyis a megfelelő kereset, illetve munkaalkalom nélküli déliek északra és kül­földre áramlása, ha nemileg lassult is, valójában máig is ele­ven, Sürgősen megoldásra váró probléma. A középbal kísérlettől otthon és külföldön is rugalma­sabb, kezdeményezőbb külpolitikát is várnak. Aldo Moro, az új külügyminiszter személye kétségkívül, reményt nyújt ar­ia, hogy dinamikusabb külpolitikát folytatnak majd. Rumor kormánya iránt a centrizmus csalódást keltő korszaka után az olasz közvélemény óvatos reményeket táp­lál. Kérdés azonban, hogy a koalíció gépezete mennyire bi­zonyul majd olajozottnak? Elsősorban a kereszténydemokra­ta-szocialista együttműködés tekintetében sok még a kérdő­jel. Egy másik alapvető kérdés, hogy vajon a középbal for­mula feltámasztása meghozza-e a várva várt társadalmi, gaz­dasági reformokat, amelyekért az olasz baloldal, mindenek­előtt az olasz kommunisták már évek óta következetesen küzdenek. Gyapay Denes 2 NOGRAD - 1973. július 12., csütörtök ' SZIBÉRIÁBÓL JÖTTÜNK, PIONÍROK VAGYUNK Üttörő-eszmecsere két leélvén: Előre! — „Bugy gatóv!” Ma­túz József, a megyei pártbizottság titkára a szovjet pionírok­kal és vezetőkkel nógrádi élményeikről beszélget a nemzetközi helyzetben elért politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítsék ki. En­nek megfelelően a Szovjet­unió mindent elkövet a had- eröcsökkentési és a genfi le­szerelési tárgyalások sikere érdekében. , A szovjet békepolitika meg­valósításában — mondotta Brezsnyev — munkájával minden egyes szovjet ember részt vesz. Az SZKP nemzet­közi tevékenysége a szovjet emberek békés alkotó munká­juknak folytatásához szüksé­ges feltételek megteremtésére irányul, a szocialista gazda­ság sikerei viszont biztosítják a megfelelő bázist ehhez a külpolitikai tevékenységhez. Végezetül Leonyid Brezs­nyev hangoztatta, hogy ma­gánéletében is kiemelkedő eseménynek tekinti a Lenin- békedíj odaítélését, s ha ezen az ünnepségen mégsem ma­gánügyeiről szólt, hanem a közös múltról és jövőről, en­nek az az oka, hogy kora ifjú­ságától kezdve életútja össze­forrt az SZKP tevékenységé­vel. Az SZKP főtitkára kö­szönetét mondott az elhang­zott jókívánságokért, a kül­földről és a Szovjetunió min­den részéből érkezett üdvöz­letekért. Biztosította az SZKP-t és a szovjet embere­ket, hogy további tevékenysé­gét is — mint mondotta — a legszebb és leghumánusabb célnak — a népek közötti bé­ke megszilárdításának : kíván­ja szentelni. (MTI) Nincs előrehaladás (Folytatás az l. oldalról) azt javasolta, hogy délután három-négy megbízott részvé­telével magánjellegű, titkom tanácskozásra üljenek össze. A javaslatot Nguyen Van Hleú miniszter, a DIFK küldöttsé­gének vezetője visszautasítot­ta, \ Az ülés után Hieu miniszter újságírók kérdésére válaszol­va kijelentette: a titkos ta­nácskozásra vonatkozó javas­lattal a saigoni fél a sürgető problémák megoldását akarja elkerülni. A DIFK-küldöttség szóvivő­je délután, a Kleber sugárúti konferenciaközpontban meg­tartott sajtóértekezleten el­mondta. hogy a saigoni fél egyszerűen semmit sem vála­szolt arra a logikus javaslat­ra, hogy plenáris ülésen tár­gyaljanak. A saigoni küldött­ség szóvivője rövid tájékozta­tójában az általános elvek megvitatásának fontosságát fejtegette, de semmivel nem indokolta a konkrét problé­mák megvitatásának vissza­utasítását és a titkos találko­zóra tett javallatot. Az újság­írók egyetlen kérdést sem tet­tek fel neki. A DIFK-küldöttség szóvivő­je kommentálta Thieu saigo­ni elnöknek azt a nyilatkoza­tát, amelyben az általános vá­lasztások megtartásának kö­vetelésével állt elő, és kije­lentette, hogy nem változtat a rendszeren. Thieu a közvéle­ményt akarja félrevezetni a követeléssel — mondotta a szóvivő. (MTI) A Balassagyarmat melletti nyírjesi úttörőtábor kellős kö­zepén két zászlót lobogtat a szél. Az egyik lobogó piros- fehér-zöld, a másik egyszínű vörös, rajta sarló és kalapács. Szovjet úttörők és magyar ifivezetők közösen táboroz­nak a festői környezetbe il­lesztett, messziről sárgán vi­lágító faházakban. Nógrád megye szovjetunió­beli testvérmegyéjének pio­nírjai igazán otthonosan ér­zik magukat. A messze Ke- merovó megyéből érkeztek és húsz napot töltöttek ha­zánkban. E húsz nap, s különösen a nógrádi napok élményei fe­lől érdeklődtem a kék inges, vörös nyakkendős fiúktól, lá­nyoktól. — Természetesen, először járunk Magyarországon — mondja Vovka Martinenkij. Többen derülnek ezen, ami érthető is, hisz’ a legidőseb­bek most fejezik be a kilen­cedik osztáiy tanulmányait. Mármint, hogy szeptember­től kezdődően jövőre! Kevés szovjet úttörőnek adatik meg a magyarországi utazás, ezért különösen örül­tek mind a huszonnyolcán, amikor megtudták, hogy ná­lunk pihenhetnek a nyári va­káció alatt. — Voltunk a Balaton mel­lett, megismerkedtünk a fő­várossal, Budapesttel, Nógrád megyében Salgőbányán tábo­roztunk pár napig, voltunk a Bányamúzeumban, a salgótar­jáni öblösüveggyárban — so­rolja a jurgani Tánja Zajga. Az asztalitenisz mind a szovjet pionírok, mind a ma­gyar ifivezetők kedvenc tá­bori sportjai közé tartozik. Így gyakori a rögtönzött „nemzet­közi” találkozó. A küzdelmek egyenrangú erők harcát je­lentik. Hol az egyik, hol a másik fél bizonyul erősebb­nek. Látogatásunk Ideje az utol­só előtti napra esett. A szov­jet úttörők épp az „ifisek” akadályverseny-bemutatójá­nak megtekintésére készültek. A kispálya mellett sikerült nagy nyelvi nehézségek után szóra bírni néhányukat. — Aztán mit tudtok már magyarul? — kérdeztük kí­váncsian, mert ugye húsz nap az nagy idő. — „Keszenem szépen”, kis­lány, kisfiú, baratsag, szer­vusztok — dicsekedtek egy­más szavába vágva a szovjet pajtások. Legszebb összefüggő mon­datukat alkalmi szavalókórust alakítva „adták” elő: — Éljen a szovjet—magyar barátság! A bátrabbak mér dicseked­tek is. —■ Tudunk egy magyarnó­tát is... a szép, akinek a szeme kék...” A nap már jóval a fejülc felett van. A pionírok egy ré­sze strandol, a fiúk fociznak. Keverednek a szavak, orosz és magyar nyelven — töredék­kel — beszélgetnek a keme- rovói és a Nógrád megyei út­törők. Kisebb csatakiáltás hangzik el. Az ügyeletes je­lenti, hogy vendég érkezett a nyírjesi táborba. Matúz Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára mindjárt az üdvözlés után szibériai üzeneteket ad át a szovjet delegáció tagjai­nak. Kemerovóból, Novokuz- nyeckből, Prokopjevszkből ho­zott meleg szavakat a szülők­től, a szibériai elvtársaktól. Nem bomlik meg a tábor rendje. A megyei pártbi­zottság titkára köré pionírok és vezetők csoportosulnak. Szó esik a tábor életéről, az ellátásról és a három hét programjáról. A pionírok és a vezetők elégedettek. Azt hangsúlyozzák valamennyien, hogy Szibéria hatalmas terü­letén, Kemerovo területén sok-sok ezer pionírvezető és pionír vár arra, hogy elláto­gasson a testvérmegyébe, Nógrádba. Arra már senki sem számít, hogy egy-egy de­legációként ; ismét láthassa Magyarországot, NógrádoL őket mások követik majd. A pionírok körülveszik a megyei pártbizottság titkárát. Kérdések, válaszok hangza­nak, sőt az egyik pajtás ked­ves magyarnótával köszönti Matúz Józsefet és a kíséreté­ben levő megyei, illetve ba­lassagyarmati vendégeket A tábor egyik sarkában mód nyílt arra, hogy beszélgetést folytassunk a szibériai pio­nírok vezetőjével, Szlava Bechterrel. ö summázta a háromhetes magyarországi tá­borozás tapasztalatait. — Régi hagyomány, hogy a két testvérmegye — Kemero­vo és Nógrád — kölcsönösen biztosítja az úttörők nyári tá­boroztatását. Mi testvérme­gyénk, Nógrád vendégeiként Jöttünk Magyarországra, s vendéglátóink rendkívül szí­vélyesek voltak. Biztosítot­ták a zánkai, a Balaton-parti nagyszerű táborozást, voltunk Salgőbányán, s a magyaror­szági tartózkodásunk utolsó napjait itt, Balassagyarmat mellett, a nyírjesi táborban töltjük el. Kár, hogy csütörtö­kön már hazautazunk^ Mit ta­pasztaltunk? Azt,' hogy itt, Magyarországon és ezen belül szűkebb hazájukban, Nógrád- ban is nagyon-nagyon sokat tesznek a fiatalokért. Ismer­jük a párt ifjúságpolitikai ha­tározatát, s meggyőződhettünk arról is, hogy a KlSZ-'szervc- zet mennyit törődik az úttö­rőkkel. Mi mindezeket el­mondjuk otthon, a kemerovói televízióban, rádióban, beszá­molunk újságunk, a Kuzbas/, hasábjain* itteni tapasztalata­inkról, de pajtásaink elmond­ják benyomásaikat, élményei­ket őrsi, illetve csapatgyűlé- _ seken is. Mi tudjuk, hogy h most itt-tartózkodó fiatalok mély benyomásokkal, a ma­gyar dolgozók, a pajtások iránt érzett szeretettel hagy­ják el az önök szép országát, és ezek a benyomások hosszú - hosszú evekig megmaradnak úttörőinkben, de a delegáció /vezetőjében Is. Gyermekeink számos magyar szót megta­nultak. A kér&nszépen után a béke és a barátság monda­tát is, s ma már a tábortűznél magyarok és szovjetek együtt mondják: éljen a magyar— szovjet barátság! Gyermeke­ink pedig ezeket meggyőző­désből mondják. Mi úgy kö­szönünk el, hogy viszontlá­tásra, Magyarország, Nógrád megye, s úgy, hogy várjuk a Nógrád megyei pajtásokat Ke- merovóba. Találkozzunk mi­nél gyakrabban egymással! A nap már lehanyatlóban. A szovjet és a magyar pajtá­sok túlvannak a vacsorán. A nyírjesi tábor csücskében ha­talmas máglya ég. Tábortűz van. És ismét közös • szavak* hangzanak: egy a jelszóiík, a béke... \ Somogyvári László — Szabó Gyula Hazaérkezett Helsinkiből Péter János külügyminiszter, aki az európai biztonsági konferen­cia első szakaszán részt vett magyar küldöttséget vezette. Képünkön: Péter János nyilatko­zik Ferihegyen a sajtó képviselőinek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents