Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-11 / 160. szám
Kádár János és Tito Brioni szigetén a tengerész díszőrség tisztelgését fogadja A Szovjetunió és Franciaország hozott Tíz évre szóló együttműködési megállapodás Na Dom napján ötvenkét évvel ezelőtt, 1921. július 11-én Mongóliában győzött a népi demokratikus forradalom. Ezen a napon vonultak be az akkor még nyomorúságos jurtatáborból álló Ulánbátorba a mongol partizánok és az őket támogató Vörös Hadsereg egységei. Ezzel új szakasz kezdődött e sokat szenvedett nép életében. S a Szovjetunió mellett, annak állandó internacionalista támogatásával kialakult és fokozatosan fejlődik az az ország, amely a világon másodiknak lépett a szocializmus építésének útjára. Szinte közhely emlegetni, hogy Mongólia Ázsia egyik legelmaradottabb országa volt, amelyben 52 évvel ezelőtt a törzsi szervezet maradványai uralkodtak. S ilyen körülmények között, bármilyen odaadással is harpolt, épített volna a felszabadult mongol nép, egyedül nem boldogulhatott volna. De a mongol nép a Szovjetunió segítségével,, majd a második világháború után a többi szocialista országgal együtt a baráti, testvéri családban, a KGST keretébén hatalmas lépéseket tett, hogy előbb agrár-ipari országgá, majd fejlett iparral rendelkező modern állammá válhasson. S a hajdan jóformán csak — igen primitív fokon — állattenyésztéssel foglalkozó mongol nép ma már korszerűen berendezett, a hazai szükségletek ellátása mellett exportálni is képes ipari üzemek egész sorával rendelkezik. A szocialista testvéri együttműködésben jelentős szerepet játszanak a magyar—mongol kapcsolatok is. Az új szocialista város Darhan közelében • a húskombinát tervezésében, építésében a magyar szakemberek nagy munkát végeztek. S éppen ezekben a napokban avatták fel a magyar kormányküldöttség jelenlétében a szonginói biokombinátot. A magyar építőket magas kitüntetésekkel tisztelték meg mongol barátaink, ezzel is kifejezésre juttatva, mennyire értékelik a messze a hazától, a közös ügyért küzdő elvtársak erőfeszítéseit. A Na Dom napján, a felszabadulás nemzeti ünnepén a magyar nép baráti szeretettel és szövetségi hűséggel köszönti a Mongol Népköztársaságot és további nagy sikereket kíván népének a szocialista társadalom felvirágoztatásáért folytatott munkájában. Nehéz frigy Függetlenné váltak a Bahama-ssigetek Megyénk olvasási kultúrája fi elveti Egyiptom és Szíria katonai stratégiáját, s az Izraellel szembeni álláspontja is merőben ellentétes: Líbia elnöke a katonai megoldás, míg Szadat — akárcsak Asz- szad szíriai elnök — a békés rendezés, a tárgyalások hívé. Az sem térítette el Kadhafit tervétől, hogy Líbiában nincs túlzott rokonszenv az egyiptomiak iránt- Amikor például izraeli vadászgépek orvul lelőttek egy líbiai utas- szállítót a Sinai-félsziget fölött, Tripoliban tüntettek Egyiptom ellen, sokan azt hitték, csapdába csalták a repülőt. Mindezekből világos: a két ország egyesülése körül sok még a tisztázatlan kérdés. Nehéz frigy — vélekednek róla a megfigyelők, s erre utal az a kairói vélemény is. amely szerint szeptember 1-én — tehát a tervezett időpontban — legfeljebb közzétesz- nek egy nyilatkozatot az egyesülésről, de az unió csak fokozatosan, lépésről léoésre valósul majd meg. Persze, ez is csak merő találgatás, mint az a másik hír, amely tudni véli, hogy Kadhafi és Szadat a közeljövőben Tripoliban folytatja az eszmecserét. Hacsak a szeszélyes Kadhafi be nem váltja fenyegetését és le nem mond elnöki tisztségéről Igaz, hogy ezzel az egyesülés terve is lekerülne a napirendről, lévén ő ennek legfőbb "és egyetlen szószólója Károly herceg nyújtja át az alkotmányos okmányokat a bahamai kormány első fekete bőrű miniszterelnökének, Lynden O. Pindiingnek. A húsz év óta önkormányzatot élvező Bahama-szigetek 168 000 főnyi lakosságának 80 százaléka fekete bőrű. Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Giscar d’Estaing francia pénzügyminiszter kedden Moszkvában a Szovjetunió és Franciaország közötti, tíz évre szóló gazdasági és ipari együttműködési megállapodást írt alá. A nagy fontosságú okmány aláírására a francia—szovjet együttműködés állandó szervének, az úgynevezett nagybizottságnak az ülésszakán került sor. Az egyezmény részleteit még nem hozták nyilvánosságra. Ismeretes, hogy Leonyid Brezsnyev legutóbbi franciaországi látogaVéget ért Helsinkiben a földrészünk biztonságával és jövőjével foglalkozó nagy- jelentőségű értekezlet, az eseményekkel teli, zsúfolt napok alatt, a tudósítónak aligha lett volna módja és lehetősége arra, hogy a tények kommentálásán kívül a részletekről is jelentést küldjön. Néhány körülmény, adat még így utólag is érdekes lehet az olvasó számára. így például az, hogy a sajtóközpontba négyszáznál több külföldi és körülbelül 200 finn újságíró kérte akkreditálását a helsinki külügyminiszteri tanácskozásra. A legnépesebb külföldi újságírócsoport az Amerikai Egyesült Államokból érkezett. 71-en tudósították lapjukat, hírügynökségüket, rádió-, illetve tévéállomásukat. Hazánkat 13 tudósító képviselte. A, házigazdák kitűnően szervezett sajtóközpontot hoztak létre. Egyidejűleg 39 külföldre szóló telefonbeszélgetést bonyolíthattak le a tudósítók és harminchat telexgépen kopogtathatták le a legfrissebb helsinki híreket, eseményeket a krónikások. A Finlandia-palotában 50 városi telefonállomás és ki tudja hány hazai állomás működött. A palota földszintjén helyezték el a 9 rádió- és nagy tévéstúdiót. Onnan jelentkezett naponta háromszor Kulcsár István, a rádió krónikájában, illetve Ipper Pál, a Tv-híradóban. tása idején, amikor a ram- bouillet-i kastélyban tárgyalt Pompidou elnökkel, erről a megállapodásról is szó esett, s a gazdasági együttműködés, valamint az ipari kooperáció főbb elveinek ilyen hosszú távra való megfogalmazását mindkét fél igen jelentősnek ítélte. Ugyancsak kedden, a megállapodás aláírása előtt, Giscar d’Estaing-t fogadta Alek- szej Koszigin szovjet miniszterelnök, jelezve azt a változatlanul nagyfokú érdeklődést, amellyel Moszkvában a két ország közötti együttműködés minden újabb fejleményét kísérik. A gazdasági kapcsolatok A külföldi újságírók névsorában számos finn nevet is olvashattunk, az egyik amerikai hírügynökséget pedig a magyar származású kolléga tudósította. Japán is nagy érdeklődést tanúsított a konferencia iránt: 11 újságírót küldött Helsinkibe. Sokan kíváncsiak arra, mennyibe kerülhet egy ilyen nagyszabású tanácskozás' megrendezése. A külügyminiszterek helsinki konferenciája a gyors mérleg szerint kereken egymillió dollárba került. A legtöbbet, 8,8 százalékot természetesen a „nagyok”, a Szovjetunió, az USA, Franciaország, a legkevesebbet, 0,2 százalékot, a „kicsik”, Izland, Liechtenstein, San Marino fizetik. Hazánk a költségek két százalékának megtérítésével járul a konferencia kiadásaihoz. A tapasztalt finnországi utazók — és az útikalauzok is —, azt állítják, hogy a finn nyár messze elmarad a, mienktől. Ügy látszik az idei július kivétel. Nem ritkán ugyanis 28—33 fokot mértek árnyékban, holott a meteorológiai statisztika szerint 15— 17 fok a júliusi átlagos hőmérséklet. Ennek megfelelően, a hűvöshöz , szokott helsinkiek ugyancsak levetkőztek, mezítláb, trikóban jártak-keltek az utcán, „fürödhettek” az este tizenegykor is mosolygó napfényben. Az európai tanácskozás résztvevői és krónikásai viszont a szigorú etikett szerint sötét öltönyben, fehér távlatait a nagybizottság ülése kapcsán mindkét fél igen nagyra értékelte. Szovjet részről Kirillin miniszterelnökhelyettes azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az ülésszak új lendületet ad majd az üzleti kapcsolatok fejlesztésének, s sikerül elérni a kitűzött célt, a kereskedelmi forgalom megkétszerezését az 1970—74-es időszakban. A francia miniszter a Moszkvai Televíziónak adott rövid nyilatkozatában méltatta a tízéves megállapodás fontosságát, hangoztatva, hogy ez az első hosszú lejáratú megállapodás, amely egy szocialista ország és Franciaország között valaha is létrejött. (MTI) ingben, nyakkendőben élték át a tanácskozás nem egyszer „meleg” pillanatait. A jelek szerint senki sem csalódott. Európa a mostani tanácskozással nagyot lépett előre. Reméljük, hogy ősszel Géniben, további eredményeket érnek el a küldöttek. A felszabadító erők sikerei Kambodzsában A Phnom Penh-1 rezsim csapatai a fővárostól 13 kilométerre új védelmi vonal kiépítésére kényszerültek azt követően, hogy a felszabadító erők a hét végén több kulcs- fontosságú állásból kiszorították őket — közli a UPI amerikai hírügynökség. Mint a VNA jelenti, a felszabadító erők múlt pénteken a fővá#- rostól 30 kilométerrel délkeletre megsemmisítették a kormánycsapatok egyik jelentős állását és felszabadították a közelben fekvő járási székhelyet. A harcok során az ellenség 360 katonáját tették harcit képtelenné. Az amerikai vadászborhbá- zók kedden hajnalban a Mekong folyó mentén fekvő felszabadított területeket bombázták. A népi erők a fővárostól 45 kilométerrel északra elfoglalták a kormánycsapa- tok egyik állását. Phnom Penh-i szóvivők szerint az ország északi részében, Angkor Wat romváros közelében ismét fellángoltak a harcok a kormánycsapatok és a felszabadító erők között. (MTI) Kadhafi elutazott Kairóból Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök kairói tárgyalásainak befejztével Kadhafi nem a startra kész kü- lönrepülőgépen, hanem gépkocsin hagyta el Egyiptomot, hogy útközben ellenőrző látogatást tegyen a Földközitenger partvidékén állomásozó líbiai katonai egységeknél. Dzsallud líbiai miniszterelnök, a parancsnoki tanács tagja még egy ideig Kairóban marad, hogy folytassa megbeszéléseit az egyiptomi kormány tagjaival. A Kadhafi kíséretéhez tartozó egyik gépkocsi Alexandria közelében, El-Amirijánál összeütközött egy teherautóval. A gépkocsi három utasát: — Mahamed Abdel Szalam el- Validit, Husszein Ibrahimot, Kihavabdel Raljman el-Szádit — könnyebb sérülésekkel szállították kórházba. Kadhafi folytatta útját Merza Matruh- ba, majd Benghaziba. A teherautó vezetője megszökött a baleset színhelyéről. Kézre kerítésére nyomozást indítottak. yíMTI) Váratlanul érkezett, majd szokatlanul hosszú ideig: 18 napig maradt Kadhafi líbiai elnök Kairóban. Szadat elnökkel, az egyiptomi kormány több tagjával, az ASZÚ parlamenti csoportjával és titkárával, a nőszervezet képviselőivel folytatott tárgyalásain egyetlen témát: Egyiptom és Líbia szeptember 1-re tervezett egyesülését vitatták meg. Bár hivatalos jelentések erről nem számoltak be, a bilaterális tárgyalások históriájában szinte példa nélkül áll. A maratoni eszmecserék súlyos ellentéteket sejtetnek. Annyi nyilvánvaló, hogy Kadhafi az azonnali és teljes egyesülés híve, míg Szadat és az egyiptomi politikusok , alaposabb előkészítés után a fokozatosság mellett kardoskodnak. Valószínű, hogy az alapvető kérdésekben — akárcsak az EAK elnökének június elején Líbiában tett látogatása alkalmából — most sem sikerült az álláspontokat közelíteni. Sok ellentétes voná^ akadályozza a két ország egyesítését. Az Al-Akhbar című kairói lap főszerkesztője szerint az eltérő alkotmányos és gazdasági feltételek, a külpolitikai vonalvezetés terén tapasztalható különbözőségek, az úgynevezett líbiai kulturális forradalom és az egyiptomi alkotmányosság közti ellentétek mind-mind gátat vetnek a gyors egyesülésnek. Hozzájárul ehhez az is, hogy KadhaHárom évszázados brit gyarmati uralom után július 10- ével, kedden függetlenné vált a háromezer szigetből és sziklából álló Bahama-síigetcso- port. A Nassaubgn, a nagy folyónál rendezendő függetlenségi ünnepségen II. Erzsébet királynő képviseletében (Folytatás a 1. oldalról) hazai és nemzetközi politikai és egyéb kérdésekben ad tájékoztatást, segíti, formálja a közvéleményt. Néhány érdekes Nógrád megyei vonatkozású adatot is hallottunk. A lakosság számához viszonyított olvasói arány tekintetében megyénk országosan a második helyen áll. Az állományi ellátottság, s a könyvkölcsönzés tekintetében pedig a negyedik helyen. Verseghy György előadását Szabó Ernőkének, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesének és Menyhárt Istvánnénak, az SZMT központi könyvtára vezetőjének korreferátuma követte. Szabó Ernöné a megye könyvtárainak a kulturális forradalom idején betöltött szereperői, a tanácsi könyv hálózat helyzetéről beszélt. Menyhárt Istvánne előadásában ugyanezeket a kérdéseket érintette a szak- szervezeti könyvtárhálózat vonatkozásában. Az előadások után vitát rendeztek. A felszólalók között volt dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács elnök- helyettese is, aki politikus köz- művelődési tevékenységre hívta fel a könyvtárosok figyelmét. A konferenciával egyidőben nyitották meg A magyar könyv története című kiállítást, melyet a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár rendezett. 2 NÓGRÁD — 1973. július 11.. szerda Kulcsár László A Mongóliában tartózkodó magyar kormányküldöttség vezetőjének, Fehér Lajos miniszterelnök-helyettesnek és Jávor Ervinnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének Luv- szan. a Nagy Népi llurál elnökhelyettese magas kormányki- tüntetesl nyújtott át Helsinki híradás a tudósítókról, a költségekről, a nyárról \