Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
* ■ S P O R T = A IX- olimpia Helytálltak a nógrádi pajtások Oiinaúj városban Elöl vitték a táblát, azután a testnevelő tanár következett, mögötte a versenyző. Nógrá- dot az I. úttörő-olimpián Budapesten egy versenyző képviselte nagyszerű« eredménynyel. Oswald György, a salgótarjáni Rákóczi úti iskola tanulója 535 cm-es úttörőcsúcs- csal mindenkit megvert és első lett. Azóta, 1965. óta még egyszer sikerült első helyet szerezni nógrádi úttörőknek a nyári olimpiákon. A nagybá- tonyi négytusacsapat 1969- ben Pécsett győzött! Az olimpiák történetében az idén Dunaújvárosban nagy létszámú csapattal, 35 fővel indult Nógrád, és ha nem is sikerült újabb első helyet szerezni, derekasan helytálltak úttörőversenyzőink. Mit mutat a táblázat? A IX. nyári úttörő-olimpia helyezési és ponttáblázata t I. H. ni. ív. V. VI. P. 1. Budapest 19 18 27 7 12 6 428 2. Fejér m. 22 14 19 7 7 8 428 3. Baranya i 7 1 6 2 4 143 4. Bács m. 3 9 2 7 3 7 .136 5. Békés m. 5 3 2 1 1 2 1 92 6. Szolnok 4 3 3 2 3 2 83 7. Veszpr. - 4 2 4 — l — 81 8. Hajdú m. 1 3 5 2 — 5 76 9. Vas m. 5 1 4 1 — —64 10. Heves m. 3 2 2 2 2 1 38 11. Borsod ' 1 4 2 3 2 1 57 12. Pest m. 2 1 — 1 2 3 46 13. Szabolcs 1 2 2 1 1 2 44 14. Nógr. m. — 5 2 1 1 — 44 15. Kom. m. 1 1 1 3 4 2 42 16. Győr m. 2 — 2 — 1 2 28 17. Somogy l 1 — 1 1 1 24 18. Tolna m. — 3 1 — 1 — 24 19. Csongr.v 1 1 — — 1 — 14 20. Zala m. — — — 1 1 1 7 Megjegyzés. Az egyéni számokban 1.—6. helyezésig 7—5—4—3—2 —l-es, csapatszámokban 1—6. helyezésig 14—10—8—6—4—2 pontozás alapján készült. Kezdjük a helyezettek sorát Komáromi Katalinnal, aki a lányok II. korcsoportjában a négytusa összetett versenyben 332 ponttal 7. lett ugyan, de távolugrásban ezüstérmet szerzett. A jobbágyi kislány végig vezetett, de végül is Makkai Gyöngyi a dunaújvárosiak legjobbja két centivel megelőzte. Komáromi Kati 467 cm-el lett második! Nagy versenyt vívtak a leány távolugrók, ahol Kispál Mariann 549 cm-es új úttörőcsúccsal győzött! Bartha Angéla 523 cm-es kiváló eredménnyel a 4. helyet tudta csak megszerezni. Javított 100-on, ahol 12,7-del ezüstérmet szerzett. A legeredményesebb Nógrád megyei versenyzőnek Zán- doki Géza, balassagyarmati pajtás bizonyult, aki a fiúk II. korcsoportjában a négy tusa egyéniben 239 ponttal ezüstérmet szerzett. Ha magasban átugorja a 155 cm-t, akkor első az összetettben. Teljesítménye így is rendkívüli, mert 152 cm-t ugrott és kereken 12 centiméterrel javította meg eddigi legjobbját. Ez az eredmény is ezüstérmet jelentett, hiába volt azonos az első helyezettel, Zándoki egyszer többet javított. A hatodikos balassagyarmati fiú 60 m-en 7,9- del is ezüstérmet szerzett, míg távolugrásban 501 cm-el bronzérmet. Nógrád hét érméből egymaga 4 szerzett! Külön fejezetet érdemel a salgótarjári Mártírok úti iskola labdarúgócsapatának szereplése. A kezdeti rossz rajt után végül is hat ponttal — három győzelemmel — a 3. helyet sikerült megszerezni 10:8-as gólaránnyal. Hegedűs István (4), Tarján Miklós (3), Kovács Viktor (2) voltak a csapat legeredményesebb góllövői, ugyanakkor jól is játszottak. A népes Nógrád megyei küldöttség vezetője Miklós Bertalan testnevelő tanár volt. Tőle kérdeztük elsőként mi a véleménye a pajtások teljesítményéről ? — Mindenki igyekezett, mindent megtett a sikerért. Buzdításban nem volt hiány, mert akiknek nem volt versenyszámuk, azok lelkesítették a többieket. Egyénileg Zándoki Gézát emelném ki, aki csúcsformába, érkezett Dunaújvárosba. Bartha Angéla és Komáromi Katalin is helytállt. Dicséret illeti a labdarúgókat, akik hőseis küzdelemről tettek tanúbizonyságot. JA csapat minden mérkőzése kánikulában, délelőtt 11 órakor kezdődött. Így jött ki a sorsolás. Nem számított a meleg, mert a gyerekek mindig a második félidőben újítottak, vették át az irányítást. Ha Taksonytól nem kapunk ki, előbb végzünk! — Mi a véleménye a versenyek színvonaláról? — Több úttörőcsúcs dőlt meg — igen magas volt a színvonal! Magasugrásban a fiúknál 183, a lányoknál 165 cm-rel győztek. Ez mindennél többet mond. — Sok dicséretet halluttunk a rendezésről. Valóban olyan kiválóan tudnak rendezni a dunaújvárosiak? — Igen! Csak felső fokban lehet beszélni a rendezésről! Már tavaly, amikor megtudtuk, hogy Dunaújvárosban lesz a IX. olimpia, tudtuk, hogy jó kezekbe került a rendezés. Amit aztán lent tapasztaltunk, azt őszintén, nem vártuk. A Vasmű munkásai például három-négy hónap alatt felépítettek egy edzőcsarnokot, hogy a tornaversenyek megfelelő helyen kerüljenek lebonyolításra. Zászlódíszbe öltözött Dunaújváros. A megnyitáson és a záróünnepségen is 10—15 ezer ember volt jelen. Mondhatom, hogy az egész város magáénak érezte az olimpiát. Mindenkihez kedvesek, szívélyesek voltak az emberek. Több meghívást kaptunk munkáscsaládokhoz. Kértek, ha már itt vagyunk, látogassunk el hozzájuk. Itt kell megemlítenem, hogy ezen az olimpián nem volt óvás! Egyetlen versenyző sem szerepelt jogosulatlanul ! Focicsapatunkat nagyon megszerették. Minden találkozón a Ságvári iskolások — főleg a lányok — dudákkal, csengőkkel, kürtökkel felszerelve buzdítottak. Szabad időben hangversenyek, sétahajózás, vidámpark. Egyetlen nap nem múlt el program nélkül. Kitűnő volt az ellátás. Minden résztvevő szép ajándékcsomagot kapott. — Személy szerint minek örült a legjobban? — Annak, hogy sikerült végre ellépnünk az utolsó helyekről. Remélem, jövőre pár helyet még ugrunk az összesítésben. — Salgótarján rendez-e úttörő-olimpiát? — A válaszra nem vagyok illetékes. Ügy tudom, hogy jövőre, az egyik területi döntőt mi rendezzük. (sz. 1.) A §a!iSi 1800 éves? A sakkjáték nem az időszámításunk utáni VI. században keletkezett, mint korábban feltételezték, hanem már az időszámításunk utáni II. században — állítják a taskenti tudósok. A Szurhordarini terület Dal- verzin-tepe nevű városában, mely az időszámításunk előtti II. évszázadban keletkezett. egy ásatás során ugyanis két darab elefántcsontból készült sakkfigurát találtak. Az egyik egy futó, a másik egy — valószínűleg a bástya szerepét betöltő — zebu. A futófigura 2,4 centiméter, a bástya 1,8 centiméter magas. A megállapítások szerint a sakkfigurák valószínűleg indiai eredetűek. Ezen a régészeti ásatáson találták az időszámításunk II. ' évszázadából származó sakkfigurákat Az 1800 éves sakkfigurák Sátortábor a Bükkben Sátoros táborozást szervez július II-tői július 31-ig az Egri városi Tanács Természet- barát Szakszövetsége a Bükk- hegységben az Eger—Felsőtár- kány—Lillafüred műút mentén, a Háromkő és a Tarkő lábánál fekvő Hereg-réten a Lénárt-förrás közelében. Az önköltséges táborozás célja a romantikus természetjárás népszerűsítése pihenéssel, túrázással. A táborozok ellátásukról magukkal hozott élelmiszerrel gondoskodnak. Á táborozáson mindenkit, a nem szervezett természetbarátokat is szívesen látják. Esténként a megjelentek közös tábortűzön vesznek részt. Jelentkezés a helyszínen „dr. Lénárt János, IV. Hegyi Tábor” vezetőjénél, saját táborozási felszereléssel. A tábor megközelítése Egerig vonattal, onnan autóbusszal. Vasárnaponként közvetlen MÁVAUT-járat BudapestrőL Bár Pelének még ma Is a labdarúgás a szerelme, a pályán eltöltött hosszú évek kitörölhetetlen emlékeket hagytak benne — jóllehet csapatában az F. C. Santosban még kergeti a bőrt —, mégis ma már inkább üzletember, mint játékos. Pelé nemrégen részt vett klubjának, az F. C. Santosnak európai portyáján, s ez alkalommal csodálatos pályafutásának sok, új érdekességét tárta fel az újságíróknak. „A fekete gyöngyszem” ma már, visszavonulása küszöbén ..meggyónja” azokat a „bűneit”, amelyekről ázeiőtt nem akart tudomást venni. így elmondta — többek közt —, hogy az edzésekét sokszor ellazsálta. nem egyszer el is kerülte azokat, túlságosan is bízva született tehetségében és rutinjában. Még a mérkőzések előtti bemelegítést is gyakran kihagyta, s ez okozta aztán sorozatos, izomsérüléseit. — „Elismerem, hogy sérüléseimnek nagyrészt én voltam az okozója — vallotta —, de az ellenfél védői is sokszor kíméletlenül igyekeztek elválasztani a labdától és a góllövésben megakadályozni, Sőt. — mint az 1966-os angliai VB-n is — brutálisan leterítettek !” ... Pelé hazája játékvezetőiről sincsen valami jó vélePelé: „Ma már inkább üzletember vagyok!” ménnyel. Ennek egyik szubjektív oka, hogy Armando Marques, a világhírű brazil FIFA-bíró nem kevesebb, mint öt alkalommal leküldte őt a pályáról. — „Ezekre a sorzatos büntetésekre semmiképpen sem szolgáltam rá, hiszen mindenkor arra törekedtem, hogy fiatalságunk sportideálja legyek!... Ezzel magyarázható, hogy ’ külföldön sokkal szívesebben játszottam, mert az ottani játékvezetőkkel sohasem volt bajom!” — tnondotta Pelé a zürichi SPORT riporterének. — Ma már inkább üzletember vagyok, mint játékos! Az idő eljárt, s meg kellett anyagilag is alapoznom azokat az éveket, amikor már végképp eltűnők a pályák gyepszőnyegéről. Ez idő szerint az egyik nagy bank reklámigazgatója vagyok és két filmben is játszom nagyobb szerepet. Természetesen közben azért edzenem is kell, hiszen az F. C. Santos szerződtetett játékosa vagyok. Nem csoda tehát, ha nincs egy pillanatnyi szabad időm. Rengeteg meghívást kapok itthon NÓGRÁD - 1973, július 8., vasárnap és külföldről is vacsorára, élménybeszámolókra. Vannak olyan dúsgazdag sznobok, akik „mutogatni” szeretnének vendégeiknek, sokszor nem is kis összegeket ígérve. No, persze ezeket a „kedves” meghívásokat mindig udvariasan elhárítom — mondja mosolyogva a „király” ... — Tisztában vagyok azzal, hogy üzleti ügyeimet csak addig tudom 100 százalékos eredménnyel lebonyolítani, ameddig még fut a nevem a brazil közvéleményben. Mert ugyebár ma még „sík” üzletet kötni Pelével, az „ügynökkel”! ... Ma még beszédtéma vagyok, de tudom, hogy a holnap már egyre kevesebb lehetőséget ígér. Ma ott tartok — hála iabdarúgónevem- nek —. hogy az üzleteken többet keresek mint a pályán, pedig ott is mindenkor jól megfizettek. Azért persze Pelééknél sem minden tejfel. Neki is vannak gondjai, amit mi sem bizonyít jobban — bár több ízben kijelentette, hogy a következő szezonban szögre akasztja a stoplis cipőt —, újabb szerződést írt alá az F. C. Santos- saL Vajon miért? Pelé valóban a világ legjobban kereső futballistája. Az igazság az, hogy az F. C. Santos elnöksége még mindig horribilis gázsival honorálja Pelé csodálatos játékművészetét. Mások úgy, vélik: bár Pelé már nem egészen az, aki néhány évvel ezelőtt volt, ‘ talán nem tud búcsút mondani a pályának, a labdarúgómérkőzések légkörének? Talán attól fél, hogy elveszti a hosszú évek alatt, megszerzett hallatlan népszerűségét? Lehet, hogy ezekben is van valami. De az igazi ok gyökere mélyebbre nyúlik. Pelének — mint hírlik — körülbelül tízmillió forint adótartozása van. Ezt ki kell valahogy fizetni. Tehát játszik tovább. Végezetül megkérdezték Felét: nem-e hiányzik számára a válogatottság, illetve az, hogy már nem tekintik „nemzeti hősnek”? — Ennek örülök a legjobban — mondjg mosolyogva —. hiszen hosszú éveken át nem volt magánéletem, egy nyugodt pillanatom sem. Bárhol megjelentem, körülvettek 3 szurkolók, s ez alól a mozi, színház, étterem, sőt, még a borbély sem volt kivétel. Mindenütt kínoztak. auto- grammot kértek, lökdöstek, ráncigáltak, tippekért, fényképekért, sőt, még alamizsnáért is esedeztek. — Valamit jövőbeni terveiről? — Nagyon sokat bosszankodtam azon a sok sületlenségen. amit az évek során rólam írtak. Persze, a tizede sem igaz ezeknek a fantázia szülte koholmányoknak. Eltökélt szándékom, hogy végleges visszavonulásom után kiadom azt a könyvet, ytmiben megírom Pelét, a labdarúgót, az embert olyannak, mint amilyen valójában volt. „A fekete gyöngyszem” azt nem árulta el, hogy hány százezer, talán milliónyi dollárnyi összeg szerénykedik takarékbetét-könyvében? Any- nyit azért elárult, hogy „ösz- szefocizott” egy olyan álomvillát, amelynek kertjében kényelmes úszómedence áll családja és azon vendégei számára, akiket ő hív majd meg házába. — Persze, azért nem szakad meg minden kapcsolatom a focival, mert lesz egy kis gyepes futballpályám is. Csak akkora, amelyen 2x7-es létszámú csapatok játszhatnak! — fejezi be szavait Pelé — minden idők egyik legnagyobb futbalistája. Somos István A „§eld= sztorinak”* nincs vége! Á labdarúgásban . mindig voltak, vannak és lesznek úgynevezett „fenegyerekek”, akik nem csak ragyogó technikájukkal. hanem a pályán kívüli történeteikkel váltak még „hiresebbeké!” ... Dragoslav Sekularac, a jugoszláv labdarúgás egykori szemefénye. a ragyogó gólgyáros/ aki kiismerhetetlenül ördöngős cseleivel oly sokszor keserítette meg a védőjátékosok életét, talán a „iegforróbbfejűnek” bizonyult valamennyi, hasonló temperamentumú társa között. „Seki”, ahogyan világ« szerte nevezték 1958. és 1963. között 34 alkalommal játszott a nemzeti tizenegyben, és nem is akárhogyan. Amikor Jugoszlávia l 1958-ban, Wembley-ben, nagy meglepetésre 1:0-ra legyőzte az angol válogatottat, a tekintélyes „Daily Express” így írt róla: — „Sekularac olyan kiemelkedő klasszis játékos, akit, ha kissé »megkapar- nánk", kiderülne róla, hogy angol származású.,.” Hogy ennek az égig ma« gasztalt játékossztárnak pályafutása, legalábbis Európában oly gyorsan a végéhez közeledett, abba belejátszott az a nizzai botránya, amikor a játékvezetőt, mivel annak egyik ítéletével nem értett egyet egyszerűen „felrúgta” ... Ezért 18 hónapi eltiltást kapott! E világsajtót is bejárt botránya után egy időre eltűnt a színről. Hogy továbbra is edzésben maradjon — reuma- és szívbántalmaira (!) hivatkozva, a hadsereg csapatában rúgta a bőrt. 1965-ben az OFK Beogradot elhagyva, az NSZK-ba tette át működésének színhelyét. A Karlsruher FC-ben játszott, de többet játszott Baden-Baden- ben, a világhírű német üdülő rulettasztalán, mint a karlsruhei pálya gyepszőnyegén. Sekularac ekkor még dúskált a pénzben, hiszen komoly összegeket vágott zsebre. A baden-badeni kaszinó azonban nem volt olcsó mulatság. Esténként ezüstszürke Mercédes kocsiján hajtott a kaszinó bejárata elé, s olyan „nagyvilágian’’ viselkedett, hogy röviden csak „pasának” nevezték a rulettklub környékén. Előfordult, hogy egy este 16 ezer márkát hagyott „elugrani” a körben forgó ruletten, s mivel állandóan éjszakázott, olyannyira leromlott erőnléte, hogy csapatában nem tudott már többé helytállni. Az Egyesült Államokban ez időben történt az európai értelemben vett labdarúgás komolyabb megszervezése. A Karlsruher FC, hogy mentse a „veszett fejsze nyelét”, boldogan adta el Amerikának a lezüllött joguszláv csatárt. „A vér nem válik vízzé!” — tartja a szólásmondás, Sekularac a tenger túlsó partján is a régi, könnyelmű bohém maradt. Ott is csakhamar túladtak rajta, s alig egy év elteltével már ismét otthon volt Belgrád- ban. Űjbói régi klubjához, az OFK Beográdhoz indent éppen akkor, amikor a csapat a tabella utolsó helyén, kiesésre állt. Seki hazai „vendégs íereplése” is csak „tiszavirágéletű” volt Amikor napfényre került, hogy a ..Madeirában”. az ismert belgrádi művészlokálban adóssága mintegy 300 ezer(t) forintra rúgott, s mivel „forró” lett lába alatt a talaj, Dél-Amerikába. a kolumbiai Bogotába tette át működése színhelyét. Az utolsó hír. ami tavaly decemberben a UPI hírszolgálati iroda közlése nyomán róla érkezett, így hangzott: — „Sekularacot, a volt sokszoros jugoszláv válogatott labdarúgót a bogotai rerdőr- ség őrizetbe vette, mert gépkocsijával elgázolt egy lányt, akinek mindkét lábát amputálni keltett!” A „Seki-sztori” tehát még nem ért végett. 4