Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

Helsinkiben befejeződött a biztonsági értekezlet első szakasza

A külügyminiszterek közleményt fogadtak el

Az európai biztonsági konferencián a külügyminiszterek, szombaton röviddel délelőtt tíz óra után zárt Ülést tartottak Péter János magyar külügyminiszter elnökletével. Az ülés néhány percig tartott, s utána közölték a sajtó képviselőivel, hogy tíz pontban megegyezés jött létre, egy pontban azonban még vitatkoznak egymással a máltai és a kanadai küldöttség.

A külügyminiszterek a délelőtti szünetet meghosszabbítva csak déli egy óra tájban (helyi idő), folytatták a zárt ülést. Több mint egy óra elteltével, az elnöklő Péter János, magyar külügyminiszter szünetet rendelt el.

, Konferenciakörökben szerzett értesülés szerint kizárólag az Algéria és Tunézia meghívását szorgalmazó máltai javaslat körüli vita akadályozza a külügyminiszteri szakasz befejezését. Az esetleges közlemény tíz pontjában már reggel óta teljes az egyetértés, csak a tizenegyedik pontban, a máltai javaslat kérdésében nem jutottak egyhangú döntésre a miniszterek.

Értesülések, szerint a máltai küldöttség — amelyet Mintoff miniszterelnök és külügyminiszter elutazása óta Málta helsinki nagykövete vezet — kijelentette, hogy csak akkor fogadja el a többi tíz pontot, ha a többiek cserébe elfogadják a máltai javaslatot, vagyis a tizenegyedik pontot.

Szombaton helyi idő szerint 14.28 órakor Karjalainen finn külügyminiszter rövid zárszavával Helsinkiben befejeződött 133 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereinek ötnapos tánácskozása, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza.

A külügyminiszterek közleményt fogadtak el.

Értesülések szerint a máltai javaslat kérdése, amely miatt késlekedett a záróülés berekesztése, olyan formán került a kommünikébe, hogy ebben a kérdésben a miniszterek nem tudtak konszenzust kialakítani. (MTI)

Fehér Lajos Mongóliában

Gromiko

találkozói

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja szombaton Helsinkiben találkozott William Ro- gersszel, az Egyesült Államok külügyminiszterével, akivel baráti légkörű megbeszélést folytatott. A két külügyminiszter megvitatta a helsinki értekezlet kérdéseit és foglalkozott néhány nemzetközi problémával.

Grömiko szombaton találkozott Laureano Lopez Rodo spanyol külügyminiszterrel is. A szovjet külügyminiszter őszinte és hasznos vélemény- cserét folytatott spanyol kollégájával a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről, (MTI)

Szombaton, helyi idő szerint 16 órakor, a mongol fővárosba érkezett Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes vezette magyar kormányküldöttség,

amely részt vesz a hazánk segítségével épült szonginoi állati gyógyászati, oltóanyag- és tápszergyár átadásán és a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság VII. ülésszakán.

Az Ulánbátor közelében fekvő bujántuhai repülőtéren a magyar miniszterelnök-helyettest, aki egyben együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke is, Sz. Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének ügyvivő elnöke és a minisztertanács első elnökhelyettese fogadta — Sz. Luvszan korábban volt, T. Kagcsa jelenleg a bizottság mongol tagozatának elnöke. A repülőtéri fogadáson megjelent D. Szodnom, az ‘állami tervbizottság elnöke, M. Das földművelésügyi miniszter, és többen mások. (MTI)

Így látja a hetet kommentátorunk, C. Tóth Béla:

Sikeros kezdet

rökttxlemény

r 'Ä helsinki konferencia külügyminiszteri szakaszának szombati záróülésén a résztvevők egyhangúlag elfogadták a tanácskozásukról szóló közleményt. Ennek szövege a következő:

Közlemény az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszáról.

1. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszát 1973. július 3. és 7. között tartották Helsinkiben. A korábban történt megállapodás szerint a konferen' ciának ezt a szakaszát külügyminiszteri szinten tartották.

2. Az értekezleten az alábbi országok vesznek részt: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Iz- land, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britan- nia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Közátrsaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország, Vatikán.

3. A konferencia megnyitó ülésén üdvözlő beszédet mondott dr. Urho Kekkonen, a

Finn Köztársaság elnöke. Beszédet mondott továbbá a konferencián dr. Kitti Waldheim, az ENSZ főtitkára.

4. A .miniszterek elfogadták a helsinki konzultációk ajánlásait, amelyek magukban foglalják a konferencia bizottságainak napirendjét és a bizottságoknak szóló útmutatásokat, továbbá az ügyrendi szabályokat és az értekezlet lebonyolításával kapcsolatos más rendelkezéseket. Az ajánlások szövegét nyilvánosságra hozták.

5. A miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját az európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatos lényeges problémákról és a konferencia további munkájárók

6. Több ország külügyminisztere javaslatokat terjesztett elő a napirenddel kapcsolatos különböző kérdésekről. Mások kinyilvánították azt a szándékukat, hogy javaslatokat nyújtanak be a konferencia második szakaszában.

7. A miniszterek megvizsgálták, hogy az értekezlet mi módon ismerkedjék meg nem résztvevő országoknak a különböző napirendi pontokkal kapcsolatos álláspontjával. Ezt a kérdést különösen a Málta és Spanyolország álA Pravda Helsinkiről

~~ A Pravda szombati vezércikkében arra mutat rá, hogy a helsinki tanácskozás, amelynek tárgyalóasztalánál először gyűltek össze harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői, a békeszerető erők nagy sikere. Jelentős eredménye annak a szívós harcnak, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista állam folytat korunk égető problémáinak megoldásáért.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a hidegháborús Időszakból visszamaradt dogmák hívei, a militaristák és a különféle revansista körök különböző manőverekbe bocsátkoztak. A tanácskozás megakadályozása érdekében először megkísérelték lejáratni magát az eszmét. Amikor ez a kísérletük kudarcba fulladt, az úgynevezett szovjet diktatúrával ijesztgették a nyugat-európai kormányokat. Mindez azonban kudarcba fulladt, mert a józan gondolkozása nyugatiakat nem tudták félrevezetni az imperialista reakciónak és a vele egy húron pendülő pekingi vezetőknek az „összeesküvő” szuperhatalomról szóló provokációs koholmányával.

A Pravda megállapítja, hogy a világ felfigyelt a Szovjetunió újabb békeszerető kezdeményezésére. A szovjet dele- 1 gáció Helsinkiben előterjesztette az európai biztonság alapjait, és az európai államok közötti kapcsolatok elveit rögzítő általános nyilatkozattervezetét. Az általános nyilatkozat tervezete — mutat rá végezetül az SZKP sajtóorgánuma — meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió kész minden tőle telhetőt elkövetni annak érdekében, hogy egyszer, s mindenkorra kiiktassa a háborút a társadalom életéből, fejlessze és szilárdítsa a különböző társadalmi rendszerű államok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést. (MTI)

Chile végrehajtja programját

Salvador Allende chilei elnök péntek este sajtóértekezletet tartott külföldi újságíróknak. Közölte, hogy szabad eltávozást engedélyeznek annak a hét személynek, akik részt vettek a június 29-i sikertelen puccskísérletben, majd különböző dél-amerikai országok santiagói nagykövetségein kerestek menedéket, és ott politikai menedékjogot kértek. Az összeesküvők közül öten az ecuadori, egy személy a kolumbiai és egy a paraguayi nagykövetség épületében tartózkodik.

Allende kifejezésre juttatta,

hogy a jövőben nem kerülhet sor a június végihez hasonló, szélsőjobboldali puccskísérletre. Az elnök élesen elítélte a reakciós sajtó kampányát, amely megpróbált viszályt szítani a fegyveres erők és a kormány, a hadsereg és a

chilei nép között. Az elnök

hangsúlyozta a politikai ellenzékkel való együttműködés fontosságát és lehetőségét, de kiemelte, hogy a kormány az alapvető kérdésekben nem hajlandó engedményekre, és nem tágít a társadalmi-gazda sági átalakulás programjának végrehajtásától.

tál Algéria és Tunézia érdekében előterjesztett kéréssel kapcsolatban vették fontolóra. A kérdést megvizsgálták a Földközi-tenger mentén fekvő más, nem résztvevő országok vonatkozásában is. Egyelőre azonban nem alakult ki konszenzus ebben a kérdésben.

8. A miniszterek elhatároztak: a konferencia második szakasza 1973. szeptember 18-án nyílik meg Genfben, azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza a napirenden szereplő kérdéseket, továbbá, hogy az első szakaszban beterjesztett és még ezután beterjesztendő javaslatok után kidolgozza a nyilatkozat-, ajánlás- és határozattervezeteket, valamint bármilyen más végleges dokumentumot.

9. A résztvevő országok képviselőiből álló koordinációs bizottság 1973. augusztus 29-én tartja első ülését Géniben. hogy előkészítse az értekezlet második szakaszai.

10. A miniszterek kifejezték kormányuk eltökéltségét, hogy hozzájárulnak az értekezlet további munkájának eredményességéhez.

11. Az értekezlet résztvevői őszinte köszönetüket nyilvánították a finn kormánynak a vendégszeretetért és azért a jelentős hozzájárulásért, amelyet Finnország az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése és első szakaszának lebonyolítása terén tett. (MTI)

Fogadás

Á barátsági hét keretében Bencsik Istvánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának vezetésével Finnországban tar tózkodó politikai delegációnk tiszteletére helsinki főpolgármestere pénteken ebédet adott, majd a magyar vendégek a finn főváros nevezetességeivel is merkedtek, a többi között megtekintették a Finlandi-házat, az európai biztonsági konferencia színhelyét. Este a magyar küldöttséget a finn kor' mány nevében Johannes Viro- lainen pénzügyminiszter és felesége, Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Társaság elnöke vacsorán látta vendégül,

AMIÉRT oly’ sok munka fáradság, két- és többoldalú tárgyalás, ezernyi vita, különböző nézetek egyeztetése, jó szándékok érvényesítése, indokolatlan gyanakvások elhárítása folyt évek óta, ami a szocialista diplomácia átfogó, nagy akciójának a célja volt, íme, a héten a megvalósulás útjára lépett: külügyminiszteri szinten megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia, annak a tárgyalássorozatnak a nyitánya,

amely hivatva van létrehozni kontinensünk új biztonsági

rendszerét.

A helsinki kezdet kétségkívül sikeres volt. A szocialista országok ismét mindenki másnál felkészültebbnek, aktívabbaknak bizonyultak. Még emlékezetes, hogy a nagykövetek június 8-án egy előzetes „ajánlással” fejezték be munkájukat, s ezt átadták a kormányoknak, hogy alapot teremtsenek az érdemi tárgyalásokhoz. Az „ajánlások” négy napirendi pontot javasoltak a biztonsági konferenciára. A szocialista kormányok a közbeeső időt arra használták fel, hogy az „ajánlások” menetét követve, minden napirendi ponthoz egy-egy gondosan kidolgozott. okmányszerű határozattervezetet állítottak össze és elfogadásra a biztonsági konferencia elé terjesztették.

Ez újabb hozzájárulás a konferencia munkájában az előrelépéshez. A nyugati országoknak ilyen részletesen kidolgozott határozati javaslattervük nem volt, kinyilvánították azonban véleményüket a szocialista országok javaslatairól. A vélemények többsége a javaslatok jó részét kedvezően fogadta. S bár nem kívánjuk csökkenteni a helsinki tanácskozások ünnepélyességének jelentőségét, meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos nyugati taktikázások, amelyektől már a nagyköveti konzultáció sem volt mentes, most továbbfolytatódtak.

Nevezetesen arról van szó, hogy egyes külügyminiszterek háttérbe kívánták szorítani a konferencia előtt fekvő javaslatok közül a leglényegesebbeket (az európai országok együttélésének és biztonságának alapelveit), és majdhogynem kizárólagosságot biztosítani kétségkívül fontos, de mégis csak kisebb jelentőségű ügyeknek (például a kulturális együttműködés részproblémáinak).

Harmincöt ország harmincöt külügyminisztere természetesen sokféle véleményt képviselhet és tekintetbe véve az európai országok gazdasági és társadalmi sokféleségét, nem is volt várható, hogy minden ország kormánya valamennyi kérdésben azonos nézetet valljon. A döntő azonban a fő kérdésekben kialakítandó egyetértés, ami remélhetőleg a konferencia további menetében létrejön.

A külügyminiszteri nyitány ismertté tette az általános politikai nyilatkozatokat. Az őszszel következik Genfben a munkabizottságok ülése, ahol már szakterületekre bontva, a részleteket dolgozzák ki. Véleményünk szerint ezt a münkát olyan ütemben lehet végezni, hogy még ebben az évben ösz- szeülhet a konferencia záróg7alfíiciyfl

HELSINKI alkalmat nyújtott a külügyminiszterek kétoldalú találkozóira is. Közülük magyar szempontból Péter János és Walter Scheel tárgyalásai a legjelentősebbek. A két külügyminiszter ezen megállapodott, hogy a közeljövőben kormányszintű tárgyalásokat kezdenek Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezésére.

Miközben a világ Helsinkire figyelt, nem maradtak háttérben egyéb külországi események sem. Így . például az, hogy a szovjet diplomácia bé- keoffenzívéja a magas szintű államférfiak látogatásaival, eszmecseréivel tovább folytatódik. Nylkolaj Podgornij szovjet államfő Bulgáriában a két testvéri szocialista ország kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt, Alekszej Koszigin pedig Ausztriába látogatott. Ez alkalommal az illetékes szovjet és osztrák vezetők három egyezményt írtak alá a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, műszaki-tudományos együttműködésről, illetve a

Tisztelgő

A hatalmas marseille-1 kikötő életének továbbra Is egyik érdekes szinfoltja az a három szovjet hadihajó, amely tisztelgő látogatást tesz francia vizeken.

A marsellle-lek türelmesen állnak sorban' a kikötőben, hogy feljuthassanak a hajók

Az Erópa-parlament ülésszaka

Kívánatos a kölcsönös engedmény

NQORAp « 1973. július 8,, vasárnap

Babenko, a TASZSZ tudósítója jelenti;

Pénteken Strasbourgban befejezte munkáját az Europaparlament júliusi ülésszaka. Az ülésszak folyamán megtárgyalták a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok közt Idén ősszel sorra kerülő fontos kereskedelmi tárgyalások előkészületeit, valamint a közös mezőgazdasági politika problémáit.

Az Európa-parlament munkájában először vettek részt a francia parlament kommunista képviselői. Gérard Bordu, a francia nemzetgyűlés kommunista képviselője, a gazdasági és valutaproblémákról folytatott vitában kijelentette, hogy az Európai Gazdasági Közösség azért nem képes leküzdeni a növekvő valutaválságot, mert a kapitalizmus általános csődbe jutott. Bordu hangsúlyozta, hogy a kapitalista államok az infláció segítségével a válsághelyzet egész terhét a dolgozótömegekre igyekeznek áthárítani.

Az ülésszak jóváhagyta azt az alapvető politikai irányvonalat, amelyet a nyugat-európai országok kötelesek szem előtt tartani, az úgynevezett Nixon-forduló keretei között az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokon. Követelni akarják az Egyesült Államoktól, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban tartsa tiszteletben a kölcsönös engedmények elvét. Védeni akarják az EGK-országok közös mezőgazdasági politikáját, a tengerentúli versenytárs mesterkedéseitől, bizonyítani óhajtják, hogy a valutaárfolyamok ingadozásának a kereskedelmi cserére gyakorolt hatását állandóan figyelembe kell venni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a közös-piaci országok nem kívánják többé magukra vállalni a dollár csökkenő árfolyamának fenntartásával járó pótkiadásokat, és ezért harcolnak, hogy maga az Egyesült Államok hozzon valutája megmentésére hatékony intézkedéseket. Munkája befejezésé előtt a júliusi ülésszak határozatot hozott, amelyben felhívja a „kilence- ket” tegyenek lépéseket az ENSZ-nél az általános és ellenőrzött nukleáris leszerelés érdekében. (MTI)

két ország közti közúti forgalom szabályozásáról.

Európán kívül két ország került a világsajtó első oldalaira, s mindkettő a dél-amerikai kontinensen van: Chile és Uruguay. Chile még a múlt héten túljutott egy súlyos válságon, amelyet katonatiszti, körök összeesküvése és az ennek nyomán kirobbant puccskísérlet okozott. Mint emlékezetes. a hadsereg kormányhű erői leverték a lázadást és a bűnösök bíróság elé kerülnek, Allende elnök ebben a helyzetben — hogy megőrizze a hadsereg egységét és hagyományos „politikán kívüliségét” — úgy döntött, hogy újjáalakítja kormányát és ebbe nem vonja be a tábornokokai, főtiszteket. Azért van ennek jelentősége, mert a hadsereg döntő többsége mindenekelőtt az alkotmány védelmezőjének tekinti magát* és mivel Chile alkotmányos kormányát az Allénde körül tömörült Népi Egység hozza létre, a hadsereg mindeddig megőrizve „alkotmányos pártatlanságát", megvédte a Népi Egységet a jobboldali támadásoktól. Al- lende a most felmentett katonaminisztereknek ismét lehetővé tette, hogy ne a politikai hovatartozásuk, hanem „tisztán” az alkotmány szolgálata alapján védelmezzék a törvényes kormányt,

URUGUAYBAN ugyanakkor — mintha csak időben egyeztetve lett volna a chilei eseményekkel — a jobboldali Bordaberry elnök újabb támadást intézett a dolgozók szabadságjogai ellen, letartóztatott 52 szakszervezeti vezetőt és' elrendelte az engedetlen munkások koncéntrációs táborba zárását. Ügy tűnik, hogy Dél-Amerikában a feudálistőkés uralkodó osztályok — megijedve a több országban tapasztalható baloldali előretöréstől — egyre kétségbeesettebb lépésekre szánják el magukat.

látogatás

fedélzetére, beszélgethessenek a szovjet tengerészekkel.' Ugyanakkor a szovjet tengerészek is tesznek látogatásokat külön csoportokban Marseille környékén, vagy más városokban. Mindenütt szívélyesen; üdvözlik a szovjet tengerészeket (MTI)

Újabb milliók fegyverekre

Az Egyesült Államok szenátusa pénteken 50 szavazattal 42 ellenében jóváhagyta azt a pénzügyi keretet, amely-' bői az 1974-es pénzügyi év-' ben hitelbe fegyvereket ad-’ nak el, és katonai segélyt nyújtanak külföldi államoknak. A keret 770 millió dollár.

A korábbiakhoz hasonlóan az összeg alapvető részét a tömbbeli szövetségesek szükségleteinek kielégítésére, továbbá Dél-Korea és más, az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban álló - országok felfegyverzésére - fordítanák, Izrael például 300 millió dollár összegben, részesül e keretből.

A szenátusi vita, során több törvényhozó sürgette a külföldi katonai segélyprogram fokozatos felszámolását,

f