Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
Ideológiai feladatok az alapszervezetben /gyakorlati tapasztalatok tanúsítják a gazdaság és ideológia, politika és ideológia, kommunista nevelés és ideológia elválaszthatatlan egységét a pártalapszervezeti munkában is. A pártszervezeteknek nem csak kötelességük, hanem többnyire a lehetőségeik és képességeik is adottak, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a marxizmus—leninizmus elsajátításához, alkotó alkalmazásához, egységének és tisztaságának védelméhez, a kommunisták és párton kívüliek szocialista szellemű neveléséhez. Egyszóval: a hatékony ideológiai tevékenységhez. Nincs olyan alapszervezet, amely ne járulhatna hozzá tagjai marxista műveltségének gyarapításához. Hiszen itt kezdeményezik a tanulást, tesznek javaslatot a felsőbb szervek által kiválasztottak iskoláztatására. Az alapszervezet dönt, kiket vonnak be a pártoktatásba hallgatóként, illetve propagandistaként. Itt dől el, kapnak-e „testhez álló” megbízatást a magasabb politikai végzettségűek, és hogy a választások alkalmával ezek beke- rülnek-e a vezetőségbe. Mindez pedig fontos ideológiai tevékenység. Kézzel fogható ideológiai feladat az is, hogy a pártszervezetek következetesen ellenőrizzék a vállalati, intézményi oktatási tervek, az ezekben rögzített politikai képzési programok megvalósítását. Ennek alapján időszerű feladat, hogy a most következő oktatási évad előkészítésében nagy figyelmet fordítsanak az alapszervezet titkárának, vezetőségi tagjainak, a tömegszervezetek irányítóinak, az üzemek, vállalatok, intézmények felső- és középszintű vezetőinek intenzívebb politikai képzésére. A pártalapszervezetek ideológiai teendője, hogy a propagandisták munkájukhoz megkapják az összes lehetséges információt. Itt kell törődni azzal is, hogy mielőbb szerezzék meg a munkájukhoz nélkülözhetetlen pedagógiai-módszertani felkészültséget: ne csupán „ismeretközlők” legyenek, hanem rendszeres nevelő hatást gyakoroljanak a rájuk bízottakra, egész környezetükre. Bizonyos kispolgári tünetek láttán kifejezetten alapszervezeti, ideológiai feladat kritikusa bbá tenni a párttagságot a kispolgári életvitel, ízlés elleni harcban. Nem elég ezeket a jelenségeket általánosságban elmarasztalni, vagy tünetileg kezelni, hanem alkalmanként, konkrét tények, esetek, megnyilvánulások kapcsán szükséges fellépni az álradikalizmus, a közöny, a közpénzen történő „rongyrázás”, a harácsolás, az elkényelmesedés, s minden effajta jelenség ellen. Halaszthatatlan feladata az alapszervezeteknek, hogy működési területüket ebből a szempontból is folyamatosan vizsgálják, s elemezzék a tapasztalatokat. A pártszervezet tagjai az őszinteség jegyében pártszerűen, jó szándékú, elvtársi figyelmeztetéssel, kommunista bátorsággal és következetességgel — ha kell, a személyi konzekvenciák levonásával is — lépjenek fel a kispolgári tünetekkel szemben, mindenekelőtt a kommunistáknál. Különös figyelmet érdemel az alapszervezeti ideológiai munkában az ifjúság. Igen fontos és hasznos az ifjúsági szervezetek kommunista jellegét erősítő, az ifjúság érzelmi nevelését szolgáló helyi megmozdulások kezdeményezése és ösztönzése. A politikai irodalom, a különböző kiadványok, folyóiratok, a sajtó terjesztése és fel- használása ugyancsak fcmtos alapszervezeti faladat. Az üzemi és közművelődési könyvtárak látogatottságának növelése, az általános és szakmai műveltséget gyarapító tanfolyamok, szocialista brigádok művelődési jellegű vállalásai, s még sok más helyi teendő kötelezi a pártszervezeteket a közművelődéssel történő hatékony foglalkozásra. Kezdeményezhetik a komplex, jól összehangolt művelődési programok összeállítását és megvalósítását. Tme, csupán néhány az állandó jellegű feladatok közül annak bizonyítására, hogy az ideológiai munka nem valami megfoghatatlan, misztikus dolog az alapszervezetekben, hanem a pártélet szerves része, a mindennapi munka hatékonyságának nélkülözhetetlen emelője. Dézsi Mátyás Értékelték a versenyt N agy háton y ban Ä nagybátónyi gépüzemben az idén 50 brigád vesz részt a szocialista brigádmozgalom- ban. Közülük kilenc ifjúsági szocialista brigád. A fizikai dolgozók mellett négy műszaki és hét adminisztratív brigád is részt vesz a hármas jelszó jegyében ebben a nemes mozgalomban. Az idén a felajánlások szervezésekor nagyobb igényekkel léptek fel a vezetők a szocialista brigádokkal szemben. Ezzel is erősíteni kívánják a mozgalom élenjáró jellegét, tekintélyét. Most, amikor az I. fél év eredményét értékelték, megállapították. hogy valamennyi brigád eleget tett ígéretének, teljesítette a vállalt feladatokat. Több brigád igen jó eredményt ért el. A Kaffka Margit nevét viselő brigád, amely villamos motorok, gyengeáramú gépek szigetelését végzi, 132 százalékra teljesítette féléves tervét. Kisterenyén Kö- vendi József brigádja még ennél is jobb, 148 százalékos eredményt ért el, Salgói János brigádja 125 százalékot. A Vörös Október brigád 119 százalékkal büszkélkedhet, és bár a Morse szocialista bri- dág eredményét százalékokban nem lehet értékelni, mivel TMK-munkát végeznek, ők is maradéktalanul teljesítették azt a többletmunkát, amit felajánlottak. A gazdasági eredmények mellett igen figyelemreméltó az a fejlődés, amit politikai téren lehet tapasztalni az üzemben. A különféle rendezvényeken, vetélkedőkön, a tanulásban, továbbképzésben való részvétel, író-olvasó találkozók szervezése mind azt bizonyítja, hogy valóra válnak a hármas jelszó szellemében tett felajánlások. A legtöbb brigádnál eredményesen tevékenykednek a műszaki-politikai patronálok. Néhány helyen azonban még nagyobb igényeket támasztanak velük szemben az elkövetkezendő időben. Ezt az értékelésben név szerint is érzékeltetik. Beszélgetések a munkáról (IV.) És ha nincsen szükség technikusra 'ÁZ UTÓBBI WÖBEN egyre több szakközépiskolát végzett fiatallal lehet találkozni fizikai munkakörben. A pásztói szerszám- és készülék- gyár „Dózsa György” ifjúsági brigádjában ketten is vannak. Egyikük, Sőregi József technikusi minősítő vizsgára készül. Ha a terve sikerül, akkor néhány év múlva esetleg irányítói, de legalábbis műszaki munkakört kér magának. Amennyiben helyben nem talál teret a képességei kamatoztatásához, akkor feltehetően odébbáll egy házzal. Az ipar egyrészt kifejezetten sürgeti a művelt, szakmailag jól felkészült embereket, másrészt — érdekes ellentmondás — az automatizálás egyre több betanított munkást igényel. A tehetséges fiatalok elé sokszor megannyi akadály gördül, s az érvényesülés többnyire éppen ott a legnehezebb, ahol leginkább szükség lenne a vérfrissítésre, ahol „... a kis kaliberű vezetők... a maguk képére leformált hasonszőrűek pártfogásával inkább a kontraszelekció elősegítői” (Magyarország ”73/29). Pedig egyáltalán nem mindegy, ha az emberek energiáik tekintélyes részét helyük megtalálására, s nem a tényleges munkára fordítják. Sőregi „sorstársa” a Dózsa brigádban a valamivel fiatalabb Kovács József. — Szurdokpüspökiből járok be mindennap dolgozni az édesapámmal — mondja magáról. — Hetvenháromban végeztem a szakközépiskolát Sőregi öccsével. A munkahelyet azért választottam, mert közel van. Hét forint hatvan fillér órabérrel vettek fel dolgozni. Nem nagy pénz, de teljesítményben vagyunk, s ennél sokkal többre kijön a kereset. Egyik barátom is ide jár. Neki köszönhetem, hogy bekerültem a gyárba. Igyekeztem minél hamarabb munkába állni. Lehet, hogy ősszel bevisznek katonának. — Hányán vannak testvérek? — Egyedül vagyok. Egy hónap szünetet még tartottam az iskola után, de tovább már nem akartam húzni a dolgot. Már így is négy évig tanultam. Nem kerestem semmit. Valamit már illik törleszte- nem. — Hazaadja a fizetését? — Hát, majdnem mindet. — Hallottam, vannak olyan fiatalok, akik ugyan minden fillért hazaadnak, de aztán hónap közben többet elhordanak otthonról, mint amennyit keresnek. El-elvisznek egyszerre két-háromszáz forintot. — Én százast eddig még ritkán kaptam. — Milyen tervei vannak? — Hasonlók Sőregi Józsiéhoz. Két év gyakorlat után lehet technikusi minősítő vizsgát tenni. Megpróbálkozom vele. Különben, engedéllyel, az üzem kérésére, úgy tudom, hogy egy év gyakorlati is elég. A MÁSIK HÁTRÁLTATÓ tényező, ütközési pont és csalódások forrása lehet a szakközépiskolások számára, ha kellő előrelátás, vagy kényszerítő okok miatt olyan munkahelyet választanak, amelyArotás Cereden Egy kalap alatt... Vastag Intézkedési tervet tett elénk Cereden Pál Vij^ mos csúcsvezetőségi párttitkár. — Az aratást komplex módon kezeljük. Az intézkedési tervben minden tennivalót rögzítettünk. Nincs gond, mert az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket. Errefelé mostanában nem esett eső. A megye nagy kiterjedésű közös gazdaságában 241 hektáron búzát, 286 hektáron tavaszi árpát termesztenek, a rozs vetésterülete 34 hektár. Ehhez kellett ezen a dirnbes- dombos vidéken a megfelelő gépeket biztosítani. Hat kombájn, három aratógép és egy rendrevágó segíti a gyors betakarítást. Eddig a gabona 60 százalékával végeztek. A határszemléről elégedetten tért vissza a szövetkezet elnöke, Sótér István. — Mindent a legnagyobb rendben találtam — közölte derűs arccal. — Nincs gond az aratással Cereden. A járulékos munkákat ütemesen végezzük. Lehúzzuk a szalmát, kazlazunk, tarlóhántást végzünk, másodvetéssel foglalkozunk. ) — A fáradtsággal úgy vagyok — magyarázta —, ha jól megy a gép, akkor nem érzem. Ellenkező esetben még a munkakedv is rosszabb. A ceredi kombájnosok manapság általában reggel 5-kor kelnek és este 10 óra után kerülnek ágyba. — Igyekeztünk az ellátásukról gondoskodni — mondotta a csúcstitkár. — Istenmezejéről minden délben meleg ebédet kapnak. Ma például paradicsomlevest és rántott húst rizzsel. A túloldalon porzik a szántóföld, Szilágyi Barnabás gyű-, rűshengerrel dolgozik. Lezárja a talajt. Borsós napraforgó került a termőföldbe. Az állatok takarmányellátására ugyancsak borsós napraforgót vetettek a ceredi juhhodály mellett. Már szépen zöldell. Munkálkodnak a szalma- lehúzók és kazalrakók is. Furfangos szerelők házi készítésű szalmalehúzót állítottak össze, A tarlóról csaknem kazalnyi szalmát húznak le egyszerre. Nem mindegy ám, hol rakják a kazlat. Télen is megközelíthető legyen, és a tűzrendészeti előírásoknak is Czene Gellert kombáj'nos brigádvezető alakjára kell ügyelniök, legfontosabb, hogy ne ázzon be, mert akkor tönkremegy a szalma! De erősnek is kell lennie, máskülönben egy szélvihar ledöntheti. A kazalrakásnak már szinte külön „művészei” vannak itt. A határszemle során meggyőződhettünk arról, hogy Cereden egy kalap alatt minden aktuális nyári munkaKilátogattunk Gyepüsvölgytbe, á kombájnszérűre is. Két Farmer típusú szárítót, valamint egy tisztítóberendezést szolgáltak ki a dolgozók. A kombájnszérűn három műszakban serénykedtek. Simon István üzemegység-raktárostól megtudtuk, hogy a két szárító 24 óra alatt 480 mázsa gabona szárítását végzi eL Elégedetten csettintett, amikor a tavasza árpa hekto- litersúlyáról faggattuk. Sokkal magasabb a tervezettnél. Többet fizet érte az átvevő vállalat Két kombájnosbrigádot szerveztek. Az egyik vezetője Czene Gellért. A sziortványi határban arattak. — Igaz, hogy már tíz óra van, de most reggelizem. Tavaszi vagdalthúskonzervet Kevés idő jut ilyenkor az evésre. Addig Czene P. Vilmos tanulókombájnos vezeti a gépet. Üj még neki, hiszen alig egy-két fordulót végzett el. A kombájnosokra még 150 hold tavaszi árpa betakarítása vár. Czene Gellért úgy véli, hogy 4—5 nap alatt végeznek vele. Hinni lehet a szavának, hiszen már több mint fél évtizede minden nyáron kombájnok nek — az üzem nagyságából és a termelés jellegéből következően — nincsen szüksége újabb és újabb technikusokra. Előzőleg mindenképpen ajánlatos tájékozódni, hogy a személyes elképzelések és a munkahely távlati igényei összhangban vannak-e? — Mit csinál, ha az üzemnek nincsen szüksége technikusra ? — kérdezem Kovács Józsefet. — Akkor nem tudom ... — A technikusi munka rangosabb, mint lakatosnak lenni? — Ez inkább szellemi munka, ugye? Rajzokkal dolgozik az ember, tényleg ő készíti, tervezi. .. Szóval, szellemi munkát végez. Rajzokat ugyan már mi is csináltunk a „suliban”, de az más volt. Az üzemben minden teljesen az emberre van bízva. S amit előállít, hát azt kell legyártani. Felelősségteljes „meló”!... — Ügy gondolja, hogy jó technikus lenne? — Talán megvan bennem a képesség. De ez még attól függ, hogy milyen gyakorlatot szerzek. Egyből biztosan nem kapok nagy munkát. — A lakatos szakma hogyan tetszik? — SZERENCSÉM VOLT. Nagyon jó brigádba kerültem. Ha fizikai munkát végzek is, örömmel csinálom. Kiss Sándor Homlokrakodó emeli magasba megfeleljen — ezek a legfontosabb követelmények. A technika itt is az ember segítségére sietett. Homlokrakodóval kerül a szalma a kazalra. Négy nyugdíjas termelőszövetkezeti tag rakja. Gondosan megtapossák a szalmát. Nemcsak a kazal A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál elkezdték az 1973-as esztendő első félévi munkaversenyének értékelését. Köztudomású, hogy az idén 25 éves a vállalat. A verseny felajánlásokat ennek jegyében vállalták a résztvevőik. Az elmúlt évi 99 brigáddal — 397 dolgozó — szemben az idén 119 kollektíva — 473 fő — vesz részt a munkaversenya szalmát ‘Fodor felvételei műveletet elvégeznek. Láncszemként. kapcsolódnak egymásba e munkafolyamatok, fennakadás sehol nincs. Az idei gabona betakarítása során nem feledkeznek meg arról, hogy a jövő évi termést is most kell megalapozni. Rozgonyi István mozgalomban. Ez ' a vállalat dolgozóinak több mint 50 százaléka. A versenyben résztvevő brigádok közül 75 a Szocialista címért küzd. A munkaversenynek is szerepe volt abban, hogy a vállalat az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az első fél évben 111 és fél százalékos forgalmat bonyolított le. Idei első féléves tervét 100,1 százalékra teljesítette. NÓGRÁD — 1973, július 27,, péntek 3 M ti d ka verseny-értékelés
