Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

\ Az Egyesült Államok vétőroft Megakadályozta a helyzet Az Egyesült Államok csü­törtökön, vétójogával élve, megakadályozta a közel-keleti helyzet rendezését célzó javas­lat elfogadását a Biztonsági Tanácsban. A határozati ja­vaslatot az el nem kötelezett országok terjesztették vitára a bizottság elé. A határozati ja­vaslat mellett 13 tagország szavazott. Kína pedig nem vett részt a szavazásban. Mivel a Biztonsági Tanács csak az öt állandó tag egy­hangúságával hozhat határo­zatot, ezért az amerikai ellen- szavazat (vétó) miatt az el nem kötelezett országok javas­lata nem emelkedhet határozat erejére. Teljesítsek a párizsi megállapodást Hoang Anh Tuan vezérőr­nagy, a det-vietnami kétoldalú katonai vegyes bizottságban résztvevő DI HK-küldöttség vezetője a Nemzetközi Ellen­őrző es Felügyelő Bizottság el­nökéhez intézett jegyzékében súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy elhúzódik a saí- goni kormányzat által mind ez ideig fogságban tartott katonai és polgári személyek szabadon bocsátása kérdésének megol­dása. A jegyzék rámutat, hogy jú­lius 28-án jár le az elítélt sze­mélyek egy része átadásának határideje, amelyet a kétolda­lú katonai vegyes bizottság képviselői által július 17-én aláírt okmányok írnak elő. A saigoni fél ez idő szerint még mindig több mint 15 ooo kato­nai és több százezer, különféle politikai meggyőződésű polgá­ri személyt tart börtönökben es táborokban. A DIFK kül­döttsége követeli, hogy a Sai­gon! fel maradéktalanul telje­sítse a párizsi megállapodás­nak és a júniusi közös közle­ménynek a fogva tartott sze­mélyek átadására vonatkozó előírásait. A tiltakozás ára egy tábornok A robbantás nyomában Nixon nemet mondott Nixon elnök csütörtökön le­vélben közölte a szenátusnak a Walergate-üggyel foglalkozó bizottságával, hogy nem haj­landó rendelkezésükre bocsá­tani a botrányra vonatkozó beszélgetéseit tartalmazó mag­netofonszalagokat. A bizott­ság hat szavazattal — egy tar­tózkodás mellett — úgy dön­tött, hogy az ügyet bíróság elé viszi, mert a magnószala­gok nélkül nem tud fényt de­ríteni az igazságra. Az amerikai elnök egyrészt kiváltságaira, másrészt arra hivatkozva utasította el az idézést, hogy a bizottság „nem határozta meg egészen ponto­san, mely magnószalagokra tart igényt”. Nixon, miután értesült a bi­zottság határozatáról, közölte, — aláveti magát a legfelsőbb bíróság döntésének. Az ügy egyelőre még alsóbb szintű bí­róság elé kerül. ' A francia nukleáris kísérle­tek elleni tiltakozó mozgalom­mal vállalt szolidaritása mi­att a francia kormány nyug­állományba helyezte Jacques de Bollaridere hadseregtábor- nokot. Joseph Comiti kor­mányszóvivő közlése szerint az intézkedés oka: Bollardiere „nem türtőztette magát”. Bollardiere nemrégiben a Fri-yachton útnak indult a Mururoa korallzátonyhoz, hogy más, nemzetközileg is­mert személyiségekkel együtt, ilyen módon is tiltakozzék a francia nukleáris kísérletek ellen. A Fri egyébként jelen­leg Midwaynél horgonyoz. Le­génysége — szintén a tiltako­zó mozgalom keretében — 8 napja éhségsztrájkot folytat. A UPI hírügynökség emlé­keztet, hogy Bollardiere a második világháborúban ví­vott felszabadító harcok egyik francia hőse volt. Később fel­lépett az algériai háború el­len, megbélyegezte a francia gyarmatosító hadsereg által elkövetett gyilkosságokat, kín­zásokat. A Béke-világtanács szerdán ismét erélyesen tiltakozott a francia nukleáris kísérletek miatt. A nyilatkozat hangsú­lyozza: „a francia kormány számos ország határozott til­takozása, a hágai nemzetközi bíróság döntése ellenére, a nukleáris kísérleteket tiltó moszkvai szerződést megszeg­ve, folytatja atombomba-ki- serleteit a Csendes-óceánon”. A BVT felhívja Pompidou el­nök figyelmét azokra a ve­szélyekre, amelyek a bomba- robbantások következménye­ként leselkednek a térségben élő lakosságra. Kuba ünnepel Santiago de Cuba városá­ban a kubai nemzeti ünnep központi eseményeinek szín­helyén csütörtökön korán kez­dődött az ünnepi program. Si- boneyből — ahonnan húsz év­vel ezelőtt Fidel Castro cso­portja elindult a Moncada lak­tanya megrohamozására — reggel négy óra után úttörők indultak az egykori kaszár­nyaépület felé. öt óra tájban — csakúgy mint két évtizede — az ünneplőbe öltözött gyer­mekek szimbolikus „támadást” indítottak a ma már múzeum­nak és iskolának berendezett épület ellen és ceruzákkal, könyvekkel és füzetekkel „fel­fegyverkezve” elfoglalták az erődítményt A hivatalos program kere­tében a külföldi delegációk — köztük a Kállai Gyula vezet­te magyar küldöttség — a nap folyamán ellátogatnak a vá­ros nevezetes pontjaira. Dél­után kezdődik a világhírű, színpompás karnevál, amely­ről a Kubai Rádió- és Televízió­állomások nonstop műsorban számolnak be. Fidel Castro, az egykori ifjú ügyvéd, aki a húsz év előtti július 26-án néhány társával a Batista-erődítményt rohamoz­ta, majd diktatúra fogságába esett, csütörtökön az ország kommunista pártja első titká­raként, a forradalmi kormány miniszterelnökeként este ün­nepi beszédet intézett Kuba népéhez. Nézeteink nem semlegesek Beszélgetés a svéd külpolitikáról Svédország, a hagyományosan semleges északi állam, mostanában gyakran kerül a világsajtó érdeklődésének kö­zéppontjába. Az elmúlt években több, a vietnami háború­nak hátat forditó amerikai katona kért és kapott menedéket Svédországban, legutóbb Mozambikból érkeztek oda portu­gál' tisztek, akik megtagadták a részvételt a népirtásban. Néhány hónapja Olaf Palme svéd miniszterelnök egyik, Vi­etnammal kapcsolatos kijelentése miatt az Amerikai Egye­sült Államok visszahívta stockholmi nagykövetét, s azóta nem nevezett ki helyére új vezetőt svédországi diplomáciai missziója élére. Rövidesen, ez év szeptembe­riben választások lesznek Svédországban. Ebből az al­kalomból kerestük fel Manf­red Nilssont, a svéd külügy­minisztérium sajtófőnökét és megkértük: jellemezze hazá­ja jelenlegi kül- és belpoliti­kai helyzetét. — Több mint negyven éve, szociáldemokrata kormányunk van. Az utóbbi két esztendő­ben nagy visszaesés volt ta­pasztalható Svédország gaz­dasági életében, ezt pedig az emberek mindig hajlamosak a kormány rovására írni. Kis ország vagyunk, termékeink 30 százalékát exportálnunk kell, hogy biztosítsuk a gaz­dasági egyensúlyt. Gépgyár­tásunk, hajó- és gépkocsiipa­runk versenyképes a világpi­acon. A hagyományos svéd vasiparnak igen magas a technikai színvonala. Ez le­hetővé teszi, hogy Svédország maga teremtse meg védelmi eszközeit, ami viszont alap- feltétele annak, hogy önálló külpolitikát folytassunk. A hadseregre fordított, egy főre jutó összeg akkora, hogy e téren a világon a negyedik he­lyet foglaljuk el. — Hogyan egyeztethető ösz- sze a nagymértékű fegyverke­zés a semlegességgel? — A semlegesség nem azt jelenti, hogy nézeteink is semlegesek. Hangot adunk vé­leményünknek, mint erről éppen Vietnammal kapcsolat­ban győződhetett meg a vi­lág. Nagy súlyt helyezünk az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének erősítésére, hiszen ott egyaránt hallathatják hang­jukat a nagy és a kis orszá­gok. Svédország számára nagy öröm Brezsnyev és Nixon megegyezése arról, hogy nem használnak fel nukleáris fegyvereket, mert ez is a két nagy ország és vele a világ békéjét erősíti. Ugyancsak örömmel üdvözöljük a helsin­ki konferenciát, amelyen Svédország és v Magyarország képviselője is hallatta hang­ját. — Milyen a svéd—ameri­kai viszony a nagykövetek visszahívása után? — A szeptemberi választá­sokig előreláthatólag semmi nem történik e téren, erről Rogers külügyminiszter is be­szélt. Kapcsolataink normáli­sak, kivéve a vietnami kér­dést. Mi nem vagyunk Ame­rika ellen, de egyértelműen és határozottan Vietnam mellett vagyunk. Sok amerikai láto­gat hozzánk, és még több svéd Amerikába, hiszen a szá­zadforduló táján az itthoni gazdasági nehézségek elől Svédország akkori lakosságá­nak egyharmada vándorolt ki Amerikába, s ott ma is 4—5 millió svéd él. — Svédország, mint skandi­náv állam, szoros kapcsolatot tart fenn Izlanddal, ugyanak­kor jó viszonyban van Nagy- Britanniával is. Hogyan fog­lal állást az izlandi—brit „hal­háború” kérdésében? 2 NÓGRÁD - 1973. július 27., péntek Kiiev kitüntetett város A képén: Brezsnyev (balról), Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára társaságában nyitott gépkocsin hajtat keresztül Kijeven. Kijevben tegnap ünnepi gyűlésen adták át Szovjet-Ukrajnának a „Népek Barátsága Ér­demrendet”. Ukrajnát, csakúgy, mint más szovjet köztársaságokat a Szovjetunió meg­alakulásának 5(1. évfordulója alkalmából tün­tették ki ezzel az érdemrenddel. Az ünnepségen részt vett Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára is. Negy ven három plüss Allende nyílt vitát javasol Dr. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök párbesze­det javasolt az ország vala­mennyi politikai irányzatának képviselői között. Az elnök a dolgozók egységes központja (CGT) plénumán rámutatott: a legfontosabb, hogy megta­lálják az országban kialakult bonyolult helyzetből a politi­kai kiutat. Ezért foglalt állást a nyílt, meghátrálás nélküli országos méretű párbeszéd mellett, egy katasztrofális pol­gárháború elkerülése érdeké­ben. Allende beszédében vá­zolta a kereszténydemokraták­kal folytatandó dialógus fő körvonalait. A szállítók szakszervezetének vezetői „meghatározatlan ide­ig tartó” országos sztrájkot hirdettek szerda este. A csü­törtök reggel életbe lép» dön­tés értelmében 15 000 teher­autó áll le. Leoft Vilarin a szakszervezet elnöke közöl­te, hogy a munkabeszüntetés „nem politikai, hanem szak- szervezeti jellegű”. — Természetes álláspon­tunk az északi szolidaritás, te­hát támogatjuk Izlandot. Meg­győződésünk, hogy a vitát bé­kés, tárgyalásos úton meg le­het oldani. Jövőre nemzetkö­zi halászati konferencia lesz Chilében, ezen Svédország részt vesz és támogatja az izlandi követelést. Addig is javasoljuk mindkét félnek, hogy kössön ideiglenes meg­állapodást. — Végül, de nem utolsósor­ban: a magyar közönséget ter­mészetesen érdekli, hogyan értékelik önök a svéd—ma­gyar viszonyt? — Az utóbbi években jól fejlődnek kapcsolataink, prob­lémák nem merülnek fel. A svéd turisták szeretnek Ma­gyarországra menni, hiszen ott van a Balaton, népszerű nálunk a „Bikavér”, tehát vannak szubjektív alapok is a kapcsolatok szorosabbra fű­zéséhez. A tréfát félretéve: a két ország nagyságra hasonló, de a történelmi háttér kü­lönböző. Bár régen mindkét ország alapvetően mezőgazda- sági jellegű volt, Svédország­ban nem voltak nagybirtokok, Magyarország pedig közvetle­nül a feudalizmusból lépett a szocializmus útjára. Ami a je­lenlegi helyzetet jelenti: a kölcsönös, magas szintű láto­gatások szinte napirenden vannak, a kereskedelmi kap­csolatok mindkét fél megelé­gedésére fejlődnek — fejezte be nyilatkozatát Manfred Nilsson, a svéd külügyminisz­térium sajtófőnöke. Várkonyi Endre Brüsszelben, amely a® utóbbi időben nemcsak a Belga Királyság fővárosa, hanem a nyugat-európai gazdasági közösség színhe­lye is, egymást követik a konferenciák. Most egy rendhagyó értekezlet fejező­dött be a szervezet ultra­modern központjában: a szervezet kilenc tagjának gazdasági és kereskedelmi miniszterei tárgyaltak negy­venhárom afrikai, ázsiai, karib-tengeri és csendes- óceáni államból érkezett kollégáikkal. Magyarán: a most véget ért konferencia érdekessé­ge éppen az, hogy gazdasá­gilag elmaradott országok beszélték meg Nyugat-Euró- Pa legfejlettebb államaival azokat a módozatokat, ame­lyek alapján társulhatnának az EGK-el. A tanácskozás voltaképpen csak annyi eredményt hozott, hogy szinte valamennyi problé­mát— márpedig akad ép­pen elég — magasabb szint­re utalták. Október közepén újabb, hasonló értekezlet kezdi meg munkáját Brüsz- szelben. A múlt és a jelen alap­vető tényeinek ismeretében nem nehéz azt állítani, hogy látványos fejlemények sem októberben, sem később nem várhatók. Az EGK egész jellegéből az követke­fe ilen e sík, hogy — nagyon enyhén szólva — nem önzetlen se­gítségnyújtással foglalko­zik. Márpedig, ha nem is kizárólagosan, de a fejlődó országokkal folytatott keres­kedelemben, gazdasági érint­kezésben erre is szükség van. A szocialista országok ilyen alapon is kereskednek a „harmadik világgal”, de a Közös-Piactól ez aligha vár­ható. Kisebb lépések azonban igen és a fejlődő országok­nak ezek is sokat jelent­hetnek. E lépések határai két tényező szabja meg az EGK részéről. Elősorban és mindenekelőtt a várható haszon és ezenkívül az a felismerés, hogy a fejlett és a fejletlen országok között húzódó szakadék hosszabb távon több szempontból is veszélyesnek bizonyulhat. Wenike Briggs nigériai külügyminiszter a záróülé­sen hangsúlyozta: ez az az eset, amikor az egyik tél nem a kölcsönösség igényé­vel lép fel.. Briggs ezt per­sze gazdasági vonatkozásban érti. A másik fél viszont alighanem politikai vonatko­zásban érez ugyanígy. Ne­héz elfelejteni, hogy az EGK jó néhány tagja nem is olyan régen még gyarmattartóként volt jelen „a másik fél” ha­talmas térségein. AZONNALI felveszünk: női niuukut'rdket IS éviül, 2 műszakos munkakörbe. Nógrádsáp, Keszeg, Legénd és Nézsa felől bérautóbusz-járat. Jelentkezés: TV-KÉPCSŐ ÉS -ALKATRÉSZGYÁRTÁS, Felvételi iroda. Vác, Honvéd u. 21—23.

Next

/
Thumbnails
Contents