Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

Mixon Idézést kapott az ügyésztől Az amerikai lehallgatási botrány, a Watergate-ügyben a vizsgálatot folytató bizottság elnöke Sam Ervin szenátor aláírja a Fehér Háznak címzett leveleket, amelyekben köve­teli, hogy Nixon elnök engedélyezze a Watergate-iiggycl kapcsolatos elnöki okmányok és magnetofonszalagok tanulmányozását A Watergate-ügy kivizsgálá­sával megbízott szenátusi bi­zottság, valamint Archibald Cox megbízott ügyész idézést juttatott el Nixon elnökhöz, miután az kereken visszauta­sította, hogy átadja a Fehér Házban folytatott beszélgeté­sekről készített magnetofon­szalagokat. A Fehér Házban összesen három idézést nyújtottak át, mindegyik Nixon nevére szól és az elnöknek választ kellett adnia. Az idézéseket Nixon tanácsadói vették át. Az amerikai jogtörténetben esaknem példa nélkül álló el­járás értelmében az elnöknek vád alá helyezés terhe mellett a szenátusi bizottság, illetve a megbízott ügyész rendelke­zésére kell bocsátania a kért hangszalagokat és dokumen­tumokat. Jogi szakértők egye­lőre nem hajlandók találgatá­sokba bocsátkozni arról, hogy mi történik, ha Nixon kitart álláspontja mellett, amely sze­rint az említett „tárgyi bizo­nyítékok” elnöki dokumen­tumnak minősülnek, vissza­tartásukra tehát felhatalma­zásánál fogva joga van. Elképzelhető, hogy az ügy a legfelső bíróság elé kerül, és az fogja eldönteni, hogy kö­teles-e Nixon eleget tenni az idézésnek. Dokumentumok ügyében az amerikai történelem során csak egyszer idéztek elnököt bíróság elé. Ez az elnök 1807- ben Thomas _ Jefferson volt, aki a korábbi alelnök Áron Burr hazaárulási ügyében tett tanúvallomást és bocsátotta a bíróság rendelkezésére a kért okmányokat. Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy eb­ben a régi ügyben a legfel­ső bíróság beavatkozásra nem kényszerült, tehát ilyenfajta jogi precedens nincs. A krónika még egy esetet tart számon, amikor egy kongresszusi bizottság váde­melés terhe mellett beidézett egy amerikai elnököt. Ez Harry Trumannal történt, akit 1953-ban az Arrierika-eílenes tevékenységet vizsgáló bizott­ság idézett meg. Truman egy­szerűen nem jelent meg, és a« ügy ezzel lezárult A bizott­ság tagjai között akkoriban helyet foglalt Richard Nixon is, mint az amerikai kongresz- szus tagja. Kutatják van-e élet a Marson? X Mars—4 szovjet bolygó­közi űrállomás szombaton történt felbocsátásával kapcso­latban. a Lenyinszkoje Znam- ja című moszkvai lap rámu­tat, hogy a Mars tanulmányo­zása segítséget nyújt a Föld keletkezésével ég fejlődésével, az élet megjelenésével össze­függő és hosszú évek óta foly­tatott viták megoldásához. A Trud című lap megálla­pítja, hogy az űrállomásnak körülbelül félmilliárd kilomé­teres utat kell megtennie, hogy utolérje a pályáján ha­ladó vörös bolygót A számí­tások szerint az űrállomás jövő év februárjában érné el a Mars bolygót, amikor az 183 millió kilométerre lesz a Földtől. A moszkvai lapok emlékez­tetnek arra, hogy a Mars bolygó légkörének összetételé­ről és felszínéről, hőmérsékle­ti viszonyairól 1971-ben és 1972-ben fontos tájékoztatá­sokat szolgáltatott a Mars—2, illetve a Mars—3 szovjet űrál­lomás, amelyek jelenleg a' Mars bolygó és az amerikai Mariner—9 űrállomás körül keringenek. A lapok a Mars kutatásai­val kapcsolatos legfontosabb problémákat a következőkben foglalják össze: tisztázni kell a geológiai forradalom, a bolygón levő csatornák kelet­kezése, a porviharok termé­szete stb kérdéseit. Végérvé­nyesen tisztázni kell azt a kérdést is, hogy legegyszerűbb organizmusok formájában van-e élet a Marson. Felfüggesztették a fogolycserét. és hadműveletet kezdtek A saigoni kormányzat ked­den egyoldalúan felfüggesztet­te a fogolycsere utolsó szaka­szának végrehajtását. Hétfőn az eredetileg meghatározott 90 polgári fogoly helyett nem egészen 600-at bocsátottak szabadon, közülük 200-at az esti órákban, már úgy, hogy a NEFB tisztjei nem lehettek jelen, mert az őket szállító helikopter amerikai pilótájá­nak lejárt a munkaideje. Ked­den is 900 foglyot kellett vol­na a saigonlaknak szabadon bocsátanluk a DIFK ellenőr­zése alatt álló Loc Ninh-ben, de ismét csak 200 személyt ad­tak át, majd egyoldalúan fel­függesztették az akciót. Nyugati hírügynökségek je­lentéseiből kitűnik, hogy a sai­goni fegyveres erők ismét visszaéltek a helyzettel és a fogolycsere színhelyétől mint­egy 70 kilométerrel délre had­műveletet indítottak a DIFK ellenőrzése alatt álló terület ellen. Elhagyják a fővárost i A kambodzsai népi felsza­badító fegyveres erők ked­den a fővárostól északra és délre támadták a Lón Nol-re- zsim alakulatainak állásait. Az amerikai légierő gépei is­mét bombázták Kambodzsa felszabadított területeit. A Phnom Penh-i brit és ausztrál nagykövetség felszó­lította a fővárosban élő an­gol, illetve ausztráliai állam­polgárokat, hogy a bizonyta­lan helyzet miatt hagyják el Phnom Penht. Az amerikai nagykövetséghez közelálló körök szerint ott is azt fon­tolgatják, hogy ne tanácsol­ják-e a nem hivatalos kikül­detésben ott-tartózkodókat; ha­za. Vita az amerikai export miatt Kedden Brüsszelben foly­tatták tanácskozásukat a Kö­zös Piac külügyminiszterei. A napirenden többek között az Egyesült Államokkal kialakí­tandó gazdasági kapcsolatok kérdése állt. A külügyminisz­terek legutóbbi értekezletü­kön már megállapodtak azok­ban az alapelvekben, amelye­ket a Közös Piac a küszöbön - álló nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon kíván elfogad­tatni. A francia külügyminiszter beszédében utalt arra, hogy sürgős megoldást kell találni a jelenlegi pénzügyi válságra, és ebben a megoldásban min­denekelőtt az Egyesült Álla­moknak kell részt vállalnia. A miniszter közölte, ragaszko­dik a határozottabb megfogal­mazáshoz a Közös Piac állás- foglalásában. Vita folyt arról is, hogy jár-e kártérítés az Egyesült Államoknak azért, mert a Kö­zös Piac három új tagállamá­ban egyes amerikai export­cikkek most már behozatali vám alá esnek. Számos kül­döttség ellenzi az ilyen kárté­rítést, azzal az indokolással, hogy ugyanakkor más ameri­kai cikkek most a korábbi­aknál kedvezőbb feltételekhez jutottak. A miniszterek egyébként kedden tárgyaltak azokról az alapelvekről is. amelyeket az afrikai országokkal szerdán kezdődő kereskedelmi tárgya­lásokon kívánnak elfogadtat­ni. (MTI) Folytatják a nukleáris kísérleteket Mímhel Jobert francia kül­ügyminiszter kedden egy rá­dióinterjú során kijelentette, hogy Franciaország folytatni fogja nukleáris kísérleteit a Csendes-óceán térségében. Az a tény, hogy Peru megszakí­totta a diplomáciai kapcsola­tokat Franciaországgal nem fogja akadályozni a francia kormányt a kísérletek folyta­tásában — tette hozzá a mi­niszter. Jobert meglehetősen gú­nyosan megjegyezte: a nem­zetközi tiltakozási hullám nem fogja őt gátolni abban, hogy nyugodtan aludjék. A Nixon-kormányzat nem fogja követni a francia nukle­áris kísérleteket elítélő szö­vetségeseit, mivel úgy véli, hogy a robbantások nem jár­nak veszéllyel — jelentették ki amerikai kormánytisztvise­lők és hozzáfűzték: az ameri­kai tiltakozás amúgy is ha­tástalan lenne. Amerikai repülőgép­szerencsétlenség Leszállás közben lezuhant hétfőn este az egyesült álla­mokbeli St. Louis repülőteré­nek közelében az Ozark Airli­nes légitársaság Fairchild—12 típusú utasszállító repülőgépe. A gép 45 személlyel a fedél­zetén úton volt Nashville vá­rosból St. Louis felé. A leszál­lás előtt heves viharba került és feltehetőleg villámcsapás érte. A repülőgép lakott terüle­ten zuhant le, és több darabra esett szét. Szerencsére azonban a gép roncsai egy éppen üres házat döntöttek romba, és mivel tűz nem ütött ki, a kö­zelben levő többi lakóépület és a missouri egyetem nem került veszélybe. A legfissebb jelentések sze­rint a katasztrófa következté­ben 38 személy életét vesztet­te, több életben maradottat kórházba szállítottak. Tűrök haditfiruényszéki ítélet Egy török haditörvényszék Ankarában meghozta végső A haditörvényszék Behice Borán asszonyt, a párt elnökét ... ,, . ,, és a vezetőség 12 tagját egyen­donteset az 1971. márciusában ként 15 évi szabadságvesztésre betiltott török munkáspárt ve­zetőinek ügyében. A párt ve­zetőit összeesküvés címén tar­tóztatták le. ítélte és életfogytiglan eltiltot­ta őket a közügyektől. Továb­bi hét vádlottat nyolcévi sza­badságvesztésre ítéltek. NÓGRAD — 1973. július 25., szerda Vasárnap Hellaszban Lehet, hogy a most követ­kező vasárnap látványos ese­mények nélkül zajlik le Gö­rögországban. De az már most biztos, hogy ebben az ország­ban, amely nemcsak a demok­ráciának, hanem egyebek kö­zött a klasszikus drámának is bölcsője volt, a politika szín­padán a szokásosnál is drá­maibb lesz a feszültség 1973. július 29-én. Eire a napra hir­detett népszavazást a junta és erről adott ki nyilatkozatot — természetesen az illegali­tásból — a Görög Kommunis­ta Párt. A népszavazás — mutat rá a GKP Központi Bizottsága — trükk csupán, amellyel a re­zsim a törvényesség látszatát igyekszik kelteni. A görög népnek elméletben most arról kell döntenie, jó­váhagyja-e a római luxus- száműzetésben élő Konstantin király trónfosztását és a köz- társasági államformát. Ha ez valóban így — és csak így — lenne, igazán könnyűnek bi­zonyulna a döntés. Az ide­gen nemzetiségű monarchia soha nem volt igazán népsze­rű Hellaszban és a play boy életmódot folytatott, vitorlás­versenyző Konstantintól több okból is könnytelen lenne a búcsú. Nem utolsósorban azért, mert az udvarnak is alapos részé van abban, hogy 1967- ben az ezredesek átvehették a hatalmat. Görögország akkor választások előtt állt, amelyek minden megfigyelő szerint baloldali földcsuszamlást hoz­tak volna. A király minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett akadályokat gördí­teni a népakarat megnyilvá­nulása elé és eleinte nem volt semmi baja a puccsista kato­nákkal. Csak akkor válasz­totta a száműzetést, amikor nyilvánvaló lett, hogy ő ma­ga is engedelmeskedni kény­telen Papadopuloszék döntése­inek. Görögországban kétségtele­nül van bizonyos politikai er­jedés. Ezt bizonyítják a leg­keményebb kézzel is lecsilla- píthatatlan diákzavargások és a haditengerészet legutóbbi gesztusai is. Mindezt kifejez­né a népszavazás, ha lenne igazi alternatíva. Mert vasár­nap nem a királyság és a köz­társaság, hanem egy népsze­rűtlen monarchia és egy ka­tonai junta között kell „vá­lasztania” a görög népnek. Szovjet—amerikai űrhaj őstalál kozó Houstonból, az amerikai űrrepülési központból vissza­érkezett Moszkvába a szovjet szakértők és űrhajósok cso­portja. Konsztantyin Busujev, a csoport műszaki igazgatója nyilatkozott a TASZSZ tudó­sítójának: a houstoni találko­zónak az volt a legfőbb ered­ménye, hogy összehangolták az 1975-re tervezett szovjet— amerikai együttes űrrepülés előkészítésének további mun­kaprogramját. „Sok műszaki feladatot illetően, megtalál­tuk a kompromisszumos meg­oldást, és ez lehetőséget te­remt a további sikeres előre­lépés számára.” — mondotta. — A Szojuz szovjet és az Apollo amerikai űrhajó össze­kapcsolása az egyik legelső lépés az űrhajózás biztonságá­val összefüggő problémák megoldása útján. Lehetővé kell tenni, hogy az egyik or­szág űrhajója segítséget nyújtson a másik ország baj­ba jutott kozmonautáinak. Enélkül még gondolni sem le­het a világűr mélyreható ta­nulmányozására és meghódí­tására. — Mindkét fél jelentős eredményeket ért már el a koz­mikus objektumok összekap­csolásában, most — egyesítve ezeket az eredményeket — meg akarjuk teremteni az ösz- szekapcsolási rendszer leg­megbízhatóbb, legésszerűbb változatát. Konsztantyin Busujev kö­zölte, hogy már túljutottak az olyan kérdéseken, mint az át­járó „zsilip” és az összekap­csoló aggregét megtervezése, valamint az űrhajókban a megfelelő légkör megteremté­se. De még mindig sok fela­dat vár megoldásra. Ezek kö­zé tartozik egyebek között a Szojuz és az Apollo két köz­pontból — a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból — történő irányítása egységes rendszerének megteremtése. Vlagyimir Satalov űrhajós tábornok, aki ugyancsak hét­főn érkezett vissza Houston­ból, közölte, hogy a, szovjet kozmonauták részletesen ta­nulmányozták az amerikai re­pülőberendezést. Segítséget nyújtottak ehhez a Houston­ban hallgatott előadások és áz amerikai űrhajósokkal folytatott megbeszélések is. — Houstonban az együttes munka idején tisztáztuk ma­gának az űrrepülésnek, az összekapcsolásnak a program­ját, az egyik űrhajóból a má­sikba való átszállás rendjét. Az űrhajósok részt vettek a tudományos program kidolgo­zásában is: hiszen a két űrha­jó összekapcsolt állapotban két napon át kering majd —■ mondotta Satalov, majd hoz­záfűzte: — A szovjet és az amerikai személyzet sikeresen halad az angol, illetve az orosz nyelv tanulásában. Erre a célra kü­lönleges, a műszaki kifejezé­seket tartalmazó szótárakat készítettek. Felrobbantották a Boeing—747-est o Végétért a pénteken elrabolt Boeing—747-es típusú japán utasszállító gép három és fél napos odisszeája. A nyugati hírügynökségek a MENA-ra hivatkozva jelentették, hogy a géprablók kedd reggel a líbiai 25 millió dolláros utasszállító­ból csak roncs maradt. A rob­banószerkezetet a pilótafülké­ben helyezték el. A négy gép­rablót a repülőtér másik felé­ben rohamsisakos líbiai kato­nák vették őrizetbe. A légi ka­Benghaziban az óriásgépben lózok közül egy japán, a má- levő 137 személy eltávolítása sik három arab. után felrobbantották a Boeing- Az utasoknak a kimerültsé- et. A líbiai hatóságok a rob- gen kívül nem volt semmi ba- banas után lezárták Benghazi juk. A Boeing 49 éves pilótája repülőteret. a repüiőtér ellenőrző tornyá­A Boeing gép utasai és a ból rádión közölte a JAL ja- személyzet — összesen 137 fő pán légitársaság illetékeseivel, — mintegy negyedmérföldnyi- hogy az utasok és a személy­re lehettek a repülőtől, amikor zet jól van, valamennyiüket a a robbanás bekövetkezett. A Gizera Hotelba szállították. *

Next

/
Thumbnails
Contents