Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

£ AI Mil M «> NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 164. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1973. JOLIUS 15., VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek! testvéreinket Hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Vietnami Demokratikus Köztársaság part- és kormányküldöttsége — szólt a hír. Amikor leg­utóbb vendégeket fogadtunk a lávoli, szívünkhöz mégis oly közelálló délkelet-ázsiai or­szágból még dörögtek a fegy­verek, naponta bombázógépek repültek a nagyvárosok fölé, a kikötők bejáratát aknazár tette járhatatlanná. Most, sok-sok évtized óta először, béke van, még ha nem Is iga­zi, még ha nem is teljes fegy­vernyugvás, mégis egyezmény által garantált nyugalom. Vietnam — hosszú időn át ez a szó — háborút jelentett. Most Vietnam­ban nyugalom van — reméljük, így is marad. Vi­etnam sók szempontból egyik döntő tényezője volt és ma­rad napjaink nemzetközi poli­tikájának. Bebizonyosodott, hogy a szocialista országok nemzetközi összefogása élő valóság. Az internacionalista segítség olyan erő, amely ha párosul egy kis nemzet sza­badságvágyával; önfeláldozá­sával, feltétlen győzni akará­sával, akkor hatástalan vele szemben a legerősebb hadse­reg is. Másrészt bebizonyoso­dott az is, hogy belpolitikai, gazdasági következmények nélkül - é következmények nem egyszer rendkívül súlyo­sak — egyetlen tőkés nagyha­talom sem bocsátkozhat már hosszú távú fegyveres kaland­ba. Amerika — dollárválsá­gaival, gazdasági nehézségei­vel és azzal a tartózkodással, amellyel közvéleménye most a nemzetközi politikával vállalt szerepét szemléli — napjain­kig is a vietnami kudarcot sínyli. Vietnam megkezdte a békés építőami nkáját Természetes hát, hogy néhány hónapos nyugalom után, a béke első hetei után*a harcolók, s a nép vezetői azokat a szövetséges államokat keresik fel, ame­lyeknek önzetlen internacio­nalista segítsége oly sokat je­lenthet a háború napjaiban. Moszkvából érkezik Buda­pestre a VDK delegációja. A szovjet fővárosban forró ün­neplés fogadta a vietnami nép küldötteit. Azokat kö­szöntötték Moszkva dolgozói, akik fegyverrel álltak helyt a nemzetközi osztályharc leg- kiélezettebb frontszakaszán. Mi is a hősöknek kijáró tisz­telettel várjuk Pham Van Don' got és a vietnami delegációt. Japánok, franciák; améri- kaiak után végre nincs többé idegen hódító Vietnam föld­jén, A kérdések egy része még nyitva maradt. Dél-Vietnam- bap uralmon van az Amerika pénzelte Thieu-rezsim. S hogy uralmát mentse, a sai- goni kormányzat mindent szabotál: békemegállapodást, fegyvernyugvást, választáso­kat. Ebben az országrészben hosszú időn át bonyolult for­mák között folyik tovább az osztályharc. Északon — amely a függetlenségi háború hátor­szágaként súlyos katonai csa­pásokat szenvedett el — még hosszú időre van szükség ah­hoz, hogy a sebek begyógyul­janak, a gyárak, a házak fel­épüljenek, s megindulhasson a békés élet. A szocialista orszá­gok — híven elkötelezettsé­gükhöz — ebben is segítik a vietnami népet. Mint ahogy a háború napjaiban minden tá­mogatást megadtak a hazája szabadságáért fegyverrel küz­dő népnek, most ugyanúgy mellette állnak a békés építő­munkában. Forró szívvel, a tisztelet, a szeretet, a testvéri szolidaritás érzésével köszönf.- jük vendégeinket, a hős viet­nami nép vezetőit. A magyar—bolgár barátsági szerződés 23 Nagy Károly, az MTI szó­fiai tudósítója írja: Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. július 16-án írták alá a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A barátsági szerződés alá­írását egy évvel megelőzte a két ország első kereskedelmi és fizetési egyezménye, amely­nek azonban politikai jelentő­sége jóval nagyobb volt gaz­dasági értékénél, hiszen a há­ború és a fasizmus által a vég­sőkig sanyargatott, elmara­dott két ország kapcsolatkere­sését jelentette, ami a háború előtti helyzetet illeti: Bulgá­ria — amelytől főként do­hányt vásároltunk — mind­össze fél százalékkal részese­dett hazánk egyébként sem komoly értékű külkereskedel­mében. A kölcsönös áruforga­lom 1947. és 1966. között kö­rülbelül a huszonötszörösére emelkedett. Az 1971—1975. kö­zötti előirányzat értéke csak­nem 400 millió rubel. A kereskedelem a gazdasági együttműködésnek jóllehet az alapvető, ám kétségtelenül a kezdetlegesebb formája. A magyar—bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság tizen­öt éve történt megalakí­tását követően, s éppen e bi­zottság eredményes tevékeny­sége következtében sikerrel próbálkozunk más formák al­kalmazásával is, részben a KGST keretében, részben két- oldalúan. Ilyen új formák a termelés szakosítása és koope­rációja, az évi és a távlati népgazdasági tervek össze­hangolása, az együttes tudo­mányos kutatás és a többi. Ezek a tendenciák az együtt­működésben különösen meg­erősödtek a KGST komplex integrációs programjának el­fogadása“ után: a KGST-prog- ram szellemében erőteljesen folyik az integrációs lehetősé­gek felmérése kétoldalú kap­csolatainkban. Eddig ez meg­történt a vegyipar, a gépgyár­tás, a könnyűipar, a külkeres­kedelem és néhány más ága­zat terén. Az együttműködési bizottság legutóbbi ülésszakán egészen 1990-ig kijelölte az együttműködés területeit, amelyek gyakorlatilag a két ország egész gazdasági életét felölelik. Íme néhány, amely országaink magas fokú iparo- sodottságát is jelzi: a vas- és éw c színesfémkohászat, gépgyár­tás, elektronikus számítás- technika, közúti járműipar, híradástechnika, vegyipar stb. Külön figyelmet érdemel a Kádár János és Todor Zsiv- kov rftegállapödása alapján nyolc évvel ezelőtt létrejött fntranszmas magyar—bolgár közös társaság, amely mind profilját, mind az együttmű­ködés formáját tekintve egye­dülálló a szocialista országok gyakorlatában. Az Intransz- mas bebizonyította életképes­ségét a másik közös vállalat — a zöldség-gyümölcs-szőlő termesztésének és betakarítá­sának gépesítését szolgáló Ag- romas — életképességét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy létrejötte után hamaro­san csatlakozott hozzá a Szovjetunió is. Az együttmű­ködés korszerű formáját je­lenti a devnjai szódagyár be­ruházásában való több mint tízmillió rubel értékű részvé­telünk, mert kiadásainkat a gyár termékében, kalcinált szódában téríti meg Bulgária, s erre a magyar ipar nagyon számít. Az évforduló alkal­mából a két ország vezetői táviratban. fejezték ki jókí­vánságaikat. (MTI) Hétfőtől újabb árleszállítás Olcsóbbak a szintetikus alsóruházati cikkek, kerékpárok, kozmetikai szerek, műanyagipari termékek ' Á Belkereskedelmi Minisz­térium az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben az alábbi közleményt adta egyes -iparcikkek fogyasztói árának leszállításáróL A kormány — az idén ne­gyedik alkalommal — ismét árleszállítást határozott el. Ennek értelmében július 16- tól egyes meghatározott ipar­cikkek — ruházati termékek, kerékpárok, ' testápolási és kozmetikai szerek, valamint műanyagipari termékek — áráj. csökkentik. A ruházati cikkek közül az átlagosan 25 százalékos ár­csökkentés — a harisnyanad­rág kivételével — a felnőtt méreteknek megfelelő szinte­tikus alapanyagú szövött és kötött alsóruházat! termékek­re vonatkozik. (A gyermekru­házati cikkeknél hasonló jel­legű ármérséklés május 2-től érvényes.) A szocialista országokból importált kerékpárok ára —a játékkerókpárok kivételével — iö^b mint jt. százalékkal csök­kent. Átlagosan 21 százalék­kal mérséklődik egyes test­ápolási, s kozmetikai cikkek — egyebek között a kéz- és lábápoló szerek, a szájvizek, az arc-, az ajak- és a köröm­ápoló készítmények, valamint egyes borotválkozó- és hajá- polótermékek stb. — ára. A műanyagipari termékek ára átlagosan 14 százalékkal csökken, és e cikkcsoport szé­les körét éri,nti. Ezen belül például az építési rendeltetésű műanyagok árcsökkenése elf­éri a 30 százalékot.­A jelenlegi árleszállítás eredményeként a lakosság, egy esztendő alatt mintegy 420 millió forintot takaríthat meg: az idei várható megta­karítás — miután az intézke­dés júliusban lépett érvénybe — mintegy 210 millió forint. (MTI) Kellemes, hűsítő víz, zöld fák, szép környezet. Fürdőruha, napfény, hideg sörök, kólák. Jó ebédek, vacsorák, ultiparti, pecázás, csónakázás, kiadós beszélgetések. Kell-e ennél több, amikor nyaralunk? Ezek azok a napok, amikor az ember kiveszi jól megérdemelt évi szabadságát. A családok összecsomagolják a cuccot, felpakolják a gyerekeket, aztán irány, az üdülő. Ahol egy, vagy két hétig gondtalanul lehet pihenni, élvezni ■ a nyár örö­meit, mint ahogy a képünkön látható strandolók is teszik Berekfürdőn. (Összeállításunk az 5. oldalon) \ A búza, az idei termés Riport a 3. oldalas Aratási helyzetkép A szeszélyes időjáráö ellenére aratnak Ä szeszélyes időjárás jú­liusban sem hazudtolta meg magát. Az esők, záporok és napsütéses időszakok gyor­san váltogatták egymást. Csapadék is hullott bőven, hűvös, párás levegőkörítés­sel. Az esetenként viharos, szeles időjárás következté­ben Nógrádiban az őszi ár­pa és foltokban a búza megdőlt. Egyes termelőszö­vetkezetekben késleltette az aratás megkezdését is. Az jdei gab<matermés be­takarítására a megye mező­gazdasági üzemei jól felké­szültek. A ßzakembereK döntő többsége, előrelátóan, gondosan tervezte a betaka­rítási munkák menetét. En­nek eredményeként, a hét végére az őszi árpa aratása gyakorlatilag befejeződött. A hét elejéi; megkezdték a búza és a rozs aratását, A napokban lehullott csapadék azonban -lassította a mun­kák menetét. Legkedvezőbb a helyzet a pásztói járás­ban. Eddig közel 1300 hek­tár aratandó terület 20 szá­zalékáról learatták a bú­zát. A rétsági járásban csak a hét utolsó napjaiban kezdték el a búza aratását, kissé megkésve. A héten a kombájnok 60—70 százaléka dolgozott. Ezekben a napokban min­den óra és a pihenőnap ki­használása is nagyon fontos. Több gazdaságban nyújtott műszakot szerveztek, vál­tókkal igyekeznek gyorsíta­ni a betakarítás menetét, hiszen az időjárás bármely pillanatban rosszra fordul­hat. A jól szervezett mun­kával napokat takarítunk meg, és terményt nyerünk. Alapvető fontosságú, hogy a ' gazdaságok vezetői a dolgo­zókkal egyetértésben tervez­zék és szervezzék a munkát. Az aratás gépesítése Nóg- rádban. eléri a 92—94 szá­zalékot. Azonban még ma­napság is akad olyan terü­let, ahol nem lehet kom­bájnnal aratni. Ezért — ahol szükség y^.n rá ~ segítséget lehet kf fsni a községekben élő más dolgozóktól is. A korábbi évben szintén a szövetkezet segítségére siet­tek. Kevés a megyében. ■ a szá­rítóberendezés. ’ Az összes szárítókapacitás — 15 szá-' zalékos vízelvonás mellett — 24 tonna egy óra alatt. Ezek a berendezések már tavaly is nagyon hiányoztak. Szeszélyes időjárás, csapa­dékos, nedves idő esetén idén is minden lehetőséget ki kell használni a szárítás érdekében. Megfelelő üzem- szervezéssel • megoldható, hogy a szárítók éi jel-nappal dolgozzanak A Nógrád me­gyei Gabon a felvásárló és -feldolgozó Vállalat e téren felajánlott segítségét az üzemek örömmel fogadták. Az aratás összetett mun­ka, a learatott területekről sem szabad megfeledkezni. A nyári betakarítást továb­bi munkafolyamatok köve­tik. A szalma betakarítását minden üzem saját belátása szerint oldja meg. Azonban bármelyik eljárást is alkal­mazzák, nagyon fontos, hogy a szalma minél előbb lekerüljön a földről, és- utat adjon a jövő évi termést előkészítő munkáknak, a tarló megmunkálásának és a nyári ^.zántásiak. /

Next

/
Thumbnails
Contents