Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

Színház! estéh Luxemburg grófja MOZIÉLET Szabad lélegzet r Nőgrád megyében szeretik az operettet, különösen Lehár Ferenc szerzeményeit. Emlék­szem a Mosoly országa nagy sikerére és sokan emlékeznek más zeneszerzők operettjeinek elismertségére. Nem véletlen az, hogy Le­hár tetszik nálunk, hiszen a prágai konzervatórium elvég­zése után, ahol hegedülni ta­nult, a szomszédos Losoncon lett karmester a katonaságnál, mint ahogy édesapja is kato­nakarmester volt. Jó emlékez­ni rá, de nemcsak jó, hanem kötelesség is, hiszen az idén lesz huszonöt esztendeje, hogy eltemették. Halálának évfor­dulóján újította fel tehát a szolnoki Szigligeti Színház a Luxemburg grófja című nagy­operettet, amelyet a szolnoki társulat kedden és szerdán mutatott be. Lehár és az operett szinte egy fogalom. Ezzel kapcsola­tosan a nagy zeneszerző ezt nyilatkozta: „Fiatal koromban egyre inkább láttam és érez­tem, hogy az operettet már nem tartják művészetnek, az operettlibrettónál együgyűbb dolgot már el sem tudtak kép­zelni. Végül arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy ez a lekicsinylés azért olyan álta­lános, mert az operettek cse­lekménye teljesen valószerűt­len, mondhatni ostoba. Elha­tároztam, hogy változtatok ezen a dolgon ... embereket teremtek és ezeket úgy ábrá­zolom a színpadon, hogy akár köztünk is élhetnének. Embe­reket, akik éppen úgy szeret­nek és szenvednek, mint mi. Természetesen, úgy gondoltam, hogy mindezt zenével fejezem ki, tehát, ha a cselekmény •úgy kívánja, operai eszközök­kel élek...” Ez a nyilatkozat teljesen egybeesik Lehár zeneszerzői pályafutásával, ugyanis első szerzeményei operák voltak, az elsőt nálunk, Magyarorszá­gon is bemutatták Tatjána címmel. Első operettje, a Bécsi asszonyok 1902-ben került be­mutatásra Becsben, a Theater »n der Wien-ben. Legnagyobb operettsikere viszont a Víg öz­vegy volt, amely számára a világhírnevet jelentette. En­nek diadalmenete után alkot­ta meg a Luxemburg grófja című operettet, amelynek bé­csi bemutatója 1909. november Ü 2-én. a budapesti pedig 1910. január 14-én hangzott el. „Ha­nyag munka, semmi érdekes nincs rajta” — nyilatkozta Le­hár erről a művéről. Nem véletlen, hogy Kálmán: Csárdáskirálynője után a Fő­Sír Bazü (Halász László) és a lordok (Hollósi Frigyes, Len­gyel István, Czibulás Péter) városi Operettszínházban is ez a legnagyobb siker, amely névleg Honthy Hannához, Fe­leki Kamillhoz és Németh Ma­rikához fűződik. Ilyen országos sikerek vidé­ki felújítása mindig kockázat­tal jár és a szolnoki színház vállalta ezt a „rizikót”. S jog­gal. A két nap három előadá­sa teljes sikerrel járt, amit az állandó telt ház is igazolt. Ré­gen látott ennyi nézőt a salgó­tarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színházter­me. S ilyen jó előadást sem, amelyhez a zenén kívül az is hozzájárul, hogy ez az operett az ismert legjobb librettók egyikére épült. Dramaturgiai- lag, szerkesztésben és a cse­lekmény bonyolításában ez a mű jó színészeket kíván, s hogy jól fogta meg a dolgát Bor József rendező, azt az is igazolja, hogy a bírósági el­nök szerepét jó karakterszí­nészre, Huszár Lászlóra bízta. Egyébként a szereposztás el­len nem lehetett kifogásunk. A címszerepet, Luxemburg grófját Szabady Józsefre osz­tották ki, aki szegedi vendég- művész és operaénekesi alkat. De nagyszerű énekszámai mel­lett színjátszótehetsége is hozzájárult a sikerhez. Bókay Mária Angélája külsőleg meg­nyerő volt, énekszámai tét­szettek, csak a magas hangok­kal vannak olykor problémái. Jelentős, szinte irányító sze­rep Sir Bazilé, és ezt nagy­szerű komédiázással és egyé­ni alakítással tette Halász László Jászai-díjas feledhetet­lenné és sajátossá. Sebestyén Éva Madame Fleury szerepé­ben feledtetni tudta, hogy ez Honthy egyik klasszikus sze­repe. Jó volt találkozni, a most már ugyancsak vendég Ujlaky Lászlóval Brissard bo­hém szerepében. Partnere, Szilvássy Annamária lenyűgö­ző és hódító volt, a feladat ka­rakterének megfelelően. De az egész szereplőgárda dicséretet érdemel, a három lord alaki tói: Hollósi Frigyes, Lengyel István, Czibulás Péter, a bírók, az anyakönyvvezető: Gyürki István, Juhász János és Kür­tös István, valamint a köz­jegyző és Baptiste: Benyovszky Béla és Berta András. A tán­cosok (Somos Zsuzsa koreog­ráfiája) növelték az „operett­est” valóban fergeteges sike­rét Lakos György AMERIKA ÚTJAIN a. Mély vízben... Az Ismerkedés Virginia ál- emelkedhet a levegőbe. Az dent szabad! S a gyermeket lamban, Arcola kisváros kö- amerikaik úgy vélik, hogy 16 körülvevő kömyezít igazolja: zelében történt egy tágas, aöld éves korában már alkalmas valóban így kell eljárni, mezőn, amelyen legalább 20 erre az ember. Az amerikai Ebben, a számunkra telje­csíkos mezőgazdasági repülő- pilóták — amatőrök és hiva- sen idegen edzőiskolában gép állomásozott. tásosak — száma körülbelül mégsem hagyhatunk figyel­Üj ismerősünk, Davies Pa- félmillió. öt.ven százalékuk men kívül egy rendkívül fon- per éppen akkor ugrott ki az «16 és 24 év közötti. A tanú- tos mozzanatot: „Tanulj meg egyik gépből. A gép a mező ló repülők között a serdülő dolgozni, tanuld meg szeretni szélén, az út közvetlen köze- korúak száma 30 százalék, a munkát!” Az amerikai lében állt. Odamentünk. A Nem csupán arról van szó, gyermekkorától kezdve csa* kisfiú, háttal a gép szárnyá- hogy az óriási sebesség Inzá- ezt hallja: „Minden munaa nak támaszkodva, Coca-Colát jában az embert már kora if- megtisztelő!” És minden mun- iszogatva, válaszolt kérd«- jóságában hozzászoktatják eh- kát ösztönöznek is. Amerika eeinkre. hez a tempóhoz. A kis Paper mezőgazdasági vidékein gyak­— Te már tudsz repülni? arra is példa, hogy az ame- ran látni 10—12 éves gver­— Tudok, de még nincs jo- rikaiak milyen korán dobják mekeket a traktor kormány­gosítványom. mélyvízbe a gyereket, mond- kerekénél. A farmer apa rá­Ekkor lépett oda hozzánk ván — tanulj meg úszni! bízza fiára a technika nim- Davies apja, William Paper Képletesen szólva, ez már den eszközét. Láttunk kis új- es igazolta fia szavait. Igen,, a pelenkánál kezdődik. A ságárusokat. Gyerekeket, akik a fiú már tud repülőgépet ve-" legtöbb amerikai csecsemőt kutyákat sétáltatnak, autót zetni, természetesen, az apja mesterségesen táplálják. Már mosnak, utcát sepernek, ide­ellen őrzése mellett. zsenge korában rászoktatják a gén gyerekre felügyelnek, Davies Paper 13 éves. Meg- gyári készítményű ételek, vi- vagy éppenséggel üvegeket vallom őszintén, tetszett ne- tamínok, porok és különféle mosnak a kávéházban. Ez künk azm nyílt arcú, vöröses levek fogyasztására. A gyér- munka. A családban, függet- hajú, kissé zárkózott ifjú pí- meket növekedése arányában lenül a vagyoni helyzettől, lóta. Megkérdeztük tőle, tud- szoktatják az élet keménysé- csak örülnek, ha a fiú vagy a ja-e, hogy Neil Armstrong géhez. A családba és az isko- lány időt talál magának az szintén repült kisfiú korában, lába nem nyertünk bepillan- iskola és a pihenés között, —. 16 éves korában emelke- tást, de a televízió, amely hogy keressen. Amerikában dett fel először önállóan a Amerikában a gyermekek vannak szegények is, például levegőbe. Én is így teszek legfőbb „dadája”, állandóan a mezőgazdasági idénymun- majd. hajtogatja: Előzd meg! Üss kasok, akiknek a gyermekeik További utunkon jó néhány- elsőnek! Ne hagyd a maga- segítenek kenyeret1 keresni. A szór eszünkbe jutott Davies dét! Né szalaszd el az esélyt! szülők nem engedik meg. Paper. Kísérő nélkül fel- Mosolyogj; az erősnek min- hogy a gyermek elherdálja keresetét, örülnek annak, ha —------------------------——————————————— kis tőkéjét hasznos dolgokba 4 NÓGRÁD — 1973. június 14., csütörtök j fekteti. Neil Armstrong, a hí­Balassagyarmaton a Madách Filmszínház június 14—16-án Mészáros Márta legújabb film­jét, a Szabad lélegzetet mu­tatja be. A Látszólag ok nél­kül című francia bűnügyi fil­met, Jean-Louis Trintignant főszereplésével, június 17—20- án vetítik. Június 20-án, este 8 órakor Art Kino előadás­ban Az utolsó mozielőadás (Texasi krónika) című ameri­kai filmdrámát láthatják az érdeklődők. Június 17-én, va­sárnapi matinén a Karneváli éjszaka című szovjet zenés filmvígjátékot mutatják be. A sikerfilmek sorozatban jú­nius 15—16-án az Uram, ön özvegyasszony lesz! című cseh­szlovák fantasztikus horror­komédiát játsszák. A Dél csil­laga című angol—francia ka­landfilm június 18—19-én ke­rül bemutatásra. A salgótarjáni Novemben 7. Filmszínházban g Malomkő círpű angol filmdrámával kez­dik a hetet. A filmet június 14—15-én tartják műsoron. A Mackenna aranya című ameri­kai westernfilmet — két vi­lágsztárral, Gregory Peckkel és Omar Shariffal a főszerep­ben — június 16—17-én vetí­tik, A Szabad lélegzet című magyar filmet június 18—20- án tekinthetik meg a moziné­Kútvölgyi Erzsébet és Nagy Gábor a Szabad lélegzet című film főszereplői. son a Mesebeli állatkert című nemzetközi mesefilmsoroza­tot játsszák. Június 16-án, szombat délelőtti műsorban a Dr. Syn kettős élete című an­gol—amerikai kalandfilmet mutatják be. Mészáros Márta már eddigi filmjeiben is (Az I eltávozott nap, Szép lányok, ne sírjatok) a munkásfiatalok életével, sa­játos problémáival foglalko­zott. Legújabb munkája, a Szabad lélegzet szervesen il­leszkedik e sorba. A film alap- ' ötletét a valóság' szolgáltatta. A filmrendezőnőnek egy lő­rinci fonólány mesélte el ta­pasztalatát, hogy az egyete­mista fiúk nem szívesen köt­nek ismeretséget és nem tar­tanak ki munkáslány mel­lett. Ezért bölcsészhallgató­nak hazudja magát. A társa­dalmunk átmeneti korszaká­nak morális ellentmondásait boncolgató film elsősorban témájánál fogva, az ifjabb mozinézők, a munkásfiatalok és diákok körében tarthat megkülönböztetett érdeklődés­re. Peter Bogdanovich filmje, Az utolsó mbzielőadás az öt­venes évek Texasát idézi szuggesztíven. A rendező ki­tűnő atmoszférateremtő képes­séggel bontja ki az egyén szempontjából jelentős, kis .emberi drámák történetét. Ezen a héten sem panasz­kodhatunk a filmprogramra. Gondtalan és hasznos szórako­zásunk biztosítottnak látszik. Új gyár Impozáns, tetszetős épület a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 3-as számú gyáregysé­ge Salgótarjánban. 1972. no­vember 3-án adták át ünnepé­lyesen. Fiatal gyár, amely nagy jövő elé néz. Rádiótele­fonokat gyártanak. Üj iparág alapjait teremtik meg a me­gyében. — Őszintén szólva, még nem vagyunk elég járatosak a rá- diótecknikai munkában — mondja Bokor Attila, a gyár­egység párttitkára. — Ennek ellenére azonban ma már szép eredményeket érünk el. Eredményes munkájuknak tulajdonítható, hogy a tervek szerint 1974-től a rádiótelefo­nokat már teljes egészében itt, Salgótarjánban gyártják. Most még a budapesti és a kecske­méti gyárral közösen. A BRG-ben 470-en dolgoz­res űrrepülő, anyja szavai szerint, már 10 éves korában kereső volt. Először a saját fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző repülőszaklapokat és repülő- modelleket is. Pedig a leendő űrhajós szülei mindezeket az eszközöket megvehették volna a számára, ök azonoan úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermeknek,- ha a sa­ját pénzéből vásárolja mind­ezeket. Még a legtehetősebb, a leg­nagyobb bőségben élő ameri­kai is rászorítja fiát vagy lá­nyát, hogy fiatal korában győződjön meg a kenyérkere­set nehézségéről. Egy penn­sylvaniai kisvárosban nagyon bájos kislány töltötte meg benzinnel kocsinkat. Beszél­getni kezdtünk. Kiderült, hogy egy magás rangú banit- tisztvi6elő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulaj­donosa. A kislány naponta négy órát dolgozik, hogy eb­ből a fizetéséből részben fe­dezze egyetemi tanulmányait. Fösvény lenne a kislány ap­ja? Nem. Az évi 3000 dollár taníttatási költséget az apa a mellényzsebéből is kifizethet­né. ö azonban csak a felét adja lányának, hadd keresse meg a másik felét ő maga! Az amerikai főiskolákon na­gyon kevés munkás-, vagy farmergyerek tanul. Általá­ban a gazdag emberek és a középosztály gyermekei jár­nak egyetemre. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni, »hogy gyermekük hozzájáruljon taníttatási költ­ségeihez, ami pedig igen má­nak: többségében nők. Az átlagéletkor 28—29 év. Hetven százalékban helybeliek, a többi a környező községekből: Vizslásról, Kisterenyéről, Nagybátonyból jár. Juhász András, a Ságvári Endre ifjúsági brigád vezetője is bejáró. Kisterenyén lakik. A brigád kilenctagú; esztergá­lyos és marós szakmunkások­ból áll. Forgácsolómunkát, s rádiótelefonokhoz szükséges alkatrészek gépi megmunkáld-' sát végzik. — Hogyan dolgoznak? — kérdezem. Szerényen hallgatnak. He­lyettük Bokor Attila, a p^rt- titkár válaszol. — Üzemük egyik legjobb brigádja az övék. A tervet ál­landóan 100 százalék fölött teljesítik. A múlt hónap­gas, Á washingtoni George­town! Egyetemen például évi 2500 dollár. Ehhez jön még a diákszálló költsége, a tan­könyvek ára,, valamint a kü­lönböző la bora tori jmck és felszerelések használati díja. Bizony, a diák arca verítéké­vel szerzi meg a tanulási le­hetőséget. Vagy itt van például a nyaralás, az utazás. * — Az bizony nem rossz — mondja az apa ilyenkor — no és a pénz? — Gondoltál er­re? — Egy hónapot szeretnék kocsim ooóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre. — Miért oda? Gyere az én irodámba! Én sem fizetek ke­vesebbet. — Rendben. Ez i. párbeszéd természete­sen képzelt; de jellemző. A legtöbb amerikai úiák azzal tölti a nyári vakációt, hogy panziókban, strandokon, ká­véházakban, nemzeti parkok­ban vállalj munkát. Egyik kollégánkat néhány évvel ez­előtt egy országúti . motelben Észak-Dakota állam kormány­zójának a lánya szolgálta ki. Senki- sem csoládkozik ,azon. ha hasonló szerepkörben látja, egy képviselő, vagy egy sze­nátor lányát. Igen, Amerikában így ta­nítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának neve­zett tengerben rperedek hul­lámok vannak. S ehhez még hozzájön az is, hogy a mel­letted úszó úgy kupán talál­hat, hogy beleszédülsz. V. Peszkov B. Sztrelnyikov nélkül ban például 130 százalékra összeszokott, jó kollektíva. A brigádban Tóth Sándor esztergályos teljesítménye a legmagasabb. 1964-ben szaba­dult. Szereti a szakmáját... mert az ember a géppel azt formálhat ki az egyszerű vas­ból, amit akar — mondja. A brigádban egy betanított munkás dolgozik. Szorgalmas ember. Elvállalták, hogy segí­tenek neki és felkészítik a szakmunkásvizsgára Amikor a kulturális tevé­kenységre terelődik a szó, már nehezebb a dolgunk. A brigád vállalásai között szerepel ugyan közös mozi- és színház- látogatás, de erre még nem tudtak sort keríteni. Nehéz összehangolni az emberek sza­bad idejét. Egyénenként köny- nyebben jutnak el mindenho­vá. Közösen ünnepnapokon leginkább kirándulásokat tud­nak szervezni. Ebben részt vesznek a családtagok is. Februárban Egerben jártak. Megnézték a város történelmi nevezetességeit és tapasztalat­csere-látogatást tettek a fi- nomszerelvénygyárban. A legnagyobb hatást az automa­ta esztergagépsor tette rájuk, amelyet mindössze egy ember kezelt, miközben a gép bonyo­lult munkafolyamatokat vég­zett. Kulturális téren nemcsak a Ságvári Endre ifjúsági brigád, hanem a többi tizenegy is meglehetősen keveset tett ed­dig. Különösen akkor szembe­tűnő ez, amikor kulturális te­vékenységüket a tradíciókkal rendelkező nagy gyár, az acélgyár, az öblösüveggyár, vagy a ZIM szocialista bri­gádjainak kulturális munkájá­hoz hasonlítjuk. Az okot ke­resve a gyár párttitkára az alábbi magyarázatot adja: — A gyár beindulása mind­annyiunkat termeléscentri­kussá tett. A termelés meny- nyiségi és minőségi javítása kötötte le energiánkat. Ez egy kezdő üzem számára, amelyik ráadásul zömében olyan szak­munkásokkal dolgozik, akik számára a végzendő munka csaknem teljességében új, azt hiszem érthető. Most, amikor kezdünk megfelelő jártasság­ra szert tenni a munkában, megpróbálunk kilépni a ko­rábbi gyakorlatból, feltérké­pezni a kulturális igényeket, és lehetőségeket, dolgozóink érdeklődését kielégíteni. Megértem a magyarázatot, annál is inkább, mert látom az őszinte továbblépés és ten- nialtarás szándékát, csak ép­pen siettetni szeretném mind­ezt, a gyár és egész társadal­munk érdekében. Sulyok László 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents