Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

I Lemondott az olasz kormány Lezárult a é jobbközép kormányzás * A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Magyar Péter, as MTI lu- döiiitó)a jelenti: Kedden lemondott az olasz kormány. Elhatározása meg­felelt annak a helyzetnek, amely két héttel ezelőtt ala­kult ki a kormánytöbbség fel­bomlásával, valamint annak, hogy a vezető kormánypártba kereszténydemokrata párt va­sárnap véget ért kongresszusán úgy határozott, hogy irányt változtat és a szocialista párt­tal alakít kormányt. Andreotti kormányfő el­nökletével kedden összeült a hivatalban levő kabinet. A inlniszttrelnök a pártvezetők­kel folytatott előző napi meg­beszélései alapján Javasolta a kormány lemondását; a ja­vaslatot egyhangúan elfogad­ták. Andreotti ezt követően közölte lemondását a Quiri- nale-palotában, Leone köztár­sasági elnökkel, majd a kép- viselőház elnökével. Délután személyesen jelentette be a képviselőházban — megelőz­ve ezzel a bizalmi szavazást, amely mindenképpen a kor­mány vereségével és lemondá­sával járt volna. Ezzel lezárult a konzervatív, ún, jobbközép kormányzás válságos időszaka és az újabb kormányválsággal kezdetét vette egy új politikai szakasz Olaszországban. A szocialista párt részéről az első állásfoglalás úgy érté­keli a fejleményeket, hogy a kereszténydemokrata kong­resszus irányváltozást hozott — annak megfelelőéin, amit a baloldali ellenzék követke­zetesen sürgetett. Az Olasz Kommunista Párt ugyancsak pozitívan értékeli azt, hogy a kereszténydemok­rata párt kénytelen volt kong­resszusán beismerni a kon­zervatív politika kudarcát és Irányváltozást volt kénytelen elhatározni. (MTI) Részvétnyilvánítások a TU—144 kapcsán A TU—144-es repülőgép franciaországi katasztrófája kapcsán tömegével érkeznek a részvéttáviratok é# levelek a párizsi szovjet nagykövetség­re. A francia repülésügy neves képviselői és egyszerű munká­sok, külföldi államok nagykö­vetei és a Le Bourget-1 repü­lőtérhez közeli falvak lakosai — a szerencsétlenség szemta­núi ' —, a francia kormány tagjai és az ifjúság köréből sokan fejezik ki .együttérzésü­ket. A levelekben hangot ad­nak annak a meggyőződésnek is, hogy ez a súlyos csapás nőm akadályozza majd a mű­szaki fejlődést, és nem teszi kérdésessé a szuper*zórúku* repülés jövőjét. Michel Binet, a francia űr­kutatási központ vezérigazga­tója megemlíti, hogy nem sok­kal a katasztrófa előtt járt a TU—144~os fedélzetén. „Mó­dom volt megállapítani, hogy ez kitűnő gép, dicsőségére vá­lik a szovjet repülőgépipar­nak” — írja, Pierre d, Cot, az Air France .légitársaság vezérigazgatója kifejezi azt a meggyőződését, hogy a szuperszonikus repülés fejlesztése — amelyben az ál­tala vezetett repülőtársaság és az AEROFLOT egyaránt érdekelt — tovább halad majd előre. (MTI) Fontos megállapodásokról fogunk tárgyalni Nixon Leonyid Brezsnyev látogatásáról Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke a Florida állambeli Orlando műszaki egyetemének végzős hallgatói előtt elhangzott beszédében üdvözölte Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak közelgő látogatását. Beszédében Nixon, Idézve Brezsnyev szavait arról, hogy napjainkban közelebb kerül­tünk a szilárd és tartós béke megteremtéséhez, mint a múltban valaha, az amerikai elnök kijelentette: „hiszem, hogy ha megteszünk minden tőlünk telhetőt, ha Amerika teljesíti kötelezettségeit és ha igénybe vesszük az olyan or­szág együttműködését, mint a Szovjetunió, akkor önöké lesz az első olyan nemzedék az országban, amely háború nélkül nő fel. Ezt a célt kí­vánjuk elérni.” — Mindannyian tudják — folytatta Nixon. —, hogy egyezményt írtunk alá a vé­delmi nukleáris fegyverzetek korlátozásáról. A küszöbönál­ló látogatás idején más — igen fontos — megállapodá­sok megkötéséről fogunk tár­gyalni a Szovjetunió képvise­lőivel, — Ezek a megállapodások nem számolják fel a rendsze­reink közötti ellentéteket, amelyek mindaddig fennma­radnak, amíg ők is, mi is va­lami másban hiszünk. De ezek a megállapodások valameny- nyíünk számára azt jelentik, hogy két nagyhatalom — az Egyesült Államok és a Szov­jetunió — szembenállás he­lyett, ' a világ legfontosabb térségeiben végső soron nuk­leáris háborúba is torkollható súrlódások fenntartása he­lyett egyre jobban megtanul beszélgetni egymással, meg­tanuljuk tárgyalásokkal ren­dezni ellentéteinket. Ez nem könnyű sem nekik, sem ne­künk. De most sikerült létre­hoznunk azt az eszközt, mely­nek segítségével tovább ha­ladhatunk ebben az irányban. — A béke nem jöhet el azonnal, s nem lehet előre számítani arra, Hogy tartós lesz. Munkálkodni a béke ér­dekében ugyanolyan fontos, mint dolgozni a háború ide­jén. Sőt, a békét felépíteni nehezebb, mint háborút foly­tatni. Ezt a nagy feladatot vállalta magára a mi nemze­dékünk, önöknek pedig lehe­tőségük lesz a feladat folyta­tására. Beszéde további részében Richard Nixon kitért az eu-> rópaí* fegyverzetek és fegyve­res erők csökkentésének kér­déseire, valamint az Egyesült Államok gazdasági helyzeté­nek problémáira. (MTI) 1973. június 11-én, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsénak vezetői Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével meg­beszélést tartottak a SZOT székházéban. A tárgyaláson áttekintették a legutóbbi tanácskozáson kö­zösen elhatározott tennivalók végrehajtásáról szóló tájékoz­tatást és megállapították, hogy mind az életszínvonal növe­lésére, mind a munkaidő csök­kentésére vonatkozó tervek megvalósultak. , 1973-ban mintegy 1 300 000 ipari és építőipari munkás, valamint művezető béremelé­sére került sor. Ennek hatá­sára megszűnt az állami ipar és építőipar munkásainak — elsősorban a nagyüzemi mun­kásoknak — bérezésében mu­tatkozó viszonylagos lemara­dás. Tovább javultak a szak- képzettség szerinti bérará-. nyok, mérséklődött az azo­nos munkát végző nők és fér­fiak közötti indokolatlan bér- különbség. A béremelésre rendelkezésre álló pénzügyi keret célszerű felhasználását a vállalati igazgatók és szak- szervezeti bizottságok ered­ményes együttműködése biz­tosította. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították, hogy 1974—75-ben további intézke­dések szükségesek az életszín­Kharto untban bizottság elé állítják a Fekete Szeptember terroristáit Az Al Szahafa című szudá-. ni lap keddi száma szerint a jövő héten bíróság elé állítják a Fekete Szeptember elneve­zésű palesztin terrorszervezet­nek azt a nyolc tagját, akik márciusban terrorakciót haj-' tottak végre Szaúd-Arábia khartoumi nagykövetségén. Mint ismeretes, a terroristák annak idején elfoglalták a nagykövetség épületét, meg­öltek két amerikai és egy bel­ga diplomatát. A terroristák gyilkosság és illegális fegyverviselés vádjá­val kerülnek bíróság elé. Jönnek a hírek Moszkvából és Washingtonból: húsz évre szóló, nyolcmilliárd dollár ér­tékű kölcsönös szállításokat, előirányzó megállapodás szü­letett a szovjet külkereskedel­mi minisztérium és egy ame- • rikai cég között nagy műtrá- és magatartást fejeztek ki, gyakombinát építéséről, meg- mintsem vállalt, kötelezettsé- született egy tízmillíárd dől- geket. A tavalyt moszkvai Járos földgázszállítás; üzlet szovjet—amerikai csucstalal- keretterve; két év alatt több kozó ezzel szemben szerződé- niint megötszöröződött a két sekbe, okmányokba — köztük ország közötti kereskedelmi világpolitikai jelentőségű forgalom. szerződésbe a rakétaelhártto A szovjet—amerikai kap- rendszerek korlátozásáról, va- csolatok fejlődése annyira fel- lamint ideiglenes megállapo- v gyorsult, hogy az ember alig dúsba a hadászati támadó hinné: csak néhány héttel tegyvercKel korlátozó néhány több mint egy esztendeje, intézkedésről — rögzítette a 1972. május 22-én érkezett „mit kell tenni” kérdésekre a szovjetföldre az Amerikai választ. Egyesült Államok elnöke, Rí- Az indítást, vagy még in- chard Nixon, hogy moszkvai kább a nagy ösztönzést az tárgyalópartnereivel megegye- SZKP XXIV. kongresszusán, zésre jusson a két ország po- az 1971. tavaszán kimunkált iitikaí, gazdasági kapcsolatai- platform, külpolitikai elvek és nak alakulásáról. S a jövő hé- gyakorlati akcióprogram adta. ten, június 18-án Leonyid A Központi Bizottság beszá- Brezsnyevet fogadja amerikai mólója, amelyet a jövő héten földön "washingtoni tárgyaló- Washingtonba érkező Leo- partnere, hogy az egy év alatt nyid Brezsnyev terjesztett megtett utat közösen felmér- elő, megállapította: „Abból in- jék és a kétoldalú kapcsola- dulunk ki, hogy van lehető- tokban, csakúgy mint a vi- ség a Szovjetunió és az Egye- lágpolitika napirenden levő sült Államok közötti kapcso- nagy kérdéseiben, a békés egy- latok javítására. Elvi állás­más mellett élés elveinek meg- pontunk a kapitalista orszá- felelően keressék a lehetséges gokra, köztük az Egyesült Ál­megoldási módokat. lampkra vonatkozólag az, Csúcstalálkozókra — szov- hogy következetesen és teljes Jet—amerikai viszonylatban— mértékben gyakorlatilag meg- aze.lőtt is került sor, méghoz- valósítjuk a békés egymás zá akkoriban is nem kis vá- mellett élés elvét, kibontakoz- rakozásoktól kísérve. De ezek tatjuk a kölcsönösen előnyös a csúcstalálkozók a hatvanas kapcsolatokat, azokkal az ál­években — az akkori nem- lamokkal pedig, amelyek er- zeíközi viszonyok miatt — in- re hajlandók, együttmükö- kább a légkör javításának ál- dünk a béke megszilárdításá- talános célját tűzhették ki. ban, a lehető legbiztosabb Ennek megfelelően az ered- alapokra építve a velük való mények és az azokat rögzítő kölcsönös kapcsolatokat.” nyilatkozatok, illetve közle- A szovjet külpolitika len- rnények is inkább törekvést dületes akciói és nagy sikere 2 NÓGRAD — 1973. június .13., szerda ^különleges jogokra vagy előnyre a nemzetközi kapcso­latokban”; a szovjet—ameri­kai kapcsolatok fejlesztése „nem irányulhat harmadik or­szág és azok érdekei ellen”. A realitás kényszerítő pa- azóta meggyőzően igazolta az rancsának elfogadásáig nem elhatározott irányvonal he- könnyen jutott el az amerikai iyességét. A nemzetközi eny- politika. S még amikor — a hülési irányzat feiülkereke- nyilatkozaton látható Nixon- dett, ami az erőviszonyok fo- aláírás tanúsága szerint — a kozatos megváltozásának ki- tényeket, a valóságot elismer- fejezője. Az új itt az, hogy te olyannak, amilyen, akkor ezek az erőviszony-eltolódé- ts következtek erőfeszítések a sok már nemcsak a negatív visszafordulásra. De végül is tendenciák érvényesülési le- felülkerekedtek a kényszerítő hetőségeinek korlátozására realitások. S ezek között nem elegendők — mint ez- hosszú utolsó tényező volt a gazdasá- ideig tapasztalható volt —, ha? gí érdek. nem közvetlenül és közvetet- az Egyesült Államok egé- ten egyre inkább pozitív mó- szén egyszerűen nem enged- don, a haladás irányába be- heti meg magának, hogy a folyásoljáK & nemzetközi kelet—nyugati kereskedelem és ügyek alakulását. gazdasági kapcsolatok ígére­Tavaíy, Moszkvában tizen- tes fellendülése idején ét­két ijontos' nyilatkozatot fo- engedje a terepet Nyugal- g.rutak el a szovjet—amerikai Európának, Japánnak. A kapcsolatok alapetveiről. A Szovjetunióval vaió gazdasági békés egj’ináa mellett élésnek együttműködés az Egyesült eme „tizenkét parancsolata” Államok számára nem egy- — ahogy ezt annak idején a szerűen kedvező, de — külö- polgári sajtó emlegette — be- nősen a nem is távoli pers- vallása volt amerikai részről pektívában — egyes ágazatok- armak, hogy 1945. után, a le- ban, például az energíahordo- hető legkedvezőbb kiinduló- zók kiaknázásában alapvető pont és adottságok ellenére a kérdés. Szovjetunióval szemben vé- Az az esztendő, amely a két gül is képtelenek voltak előnyt csúcstalálkozót — a moszk- kicsikarni. Ezért ismerte el vait és a jövő heti washingto- Nixon a nyilatkozat aláírásá- nit — egymástól elválasztja, val mindazt, amit a Szovjet- gyakorlati próbája volt annak unió az egész történelmi sza- a különleges, az együttműkö- kaszban a maga részéről el- dés és a szüntelen küzdelem fogadott és elfogadásra aján- elemeit egyaránt magába fog- lott az Egyesült Államoknak laló viszonynak, amely a szo- is: „önmérsékletet keil tanú- ciaiista Szovjetuniót és az im- sítaniok az egymás közötti perializmus vezető hatalmát, kapcsolataikban”; el kell is- az Egyesült Álffimokat egy- merniük a tárgyalásos -mod- máshoz köti, illetve egymás­szert, amely „az álláspontok sál szembeállítja. A párbeszéd kölcsönös figyelembevételével folytatása és az esetleges új és a kölcsönös előnyök alap- megállapodások tovább széle- ján” folyik; nem törekedhet- síthetik a békés egymás mel- nek a „másik fél rovására lett élés politikájának ezt a történő előnyszerzésre”; nem gyakorlatát, tarthatnak igényt semmiféle Nemes János A párbeszéd folytatódik A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése vonal emelése érdekében. El­sősorban a népesedéspolitikai céljaink megvalósítását elő­segítő és a többgyermekes családok terhelnek könnyíté­sét célzó intézkedéseket kell megtenni. Emellett csökkente­ni kell a nyugdíjrendszerek közötti különbségből adódó hátrányokat, és első lépésként az alacsony nyugdíjak emelé­sét kell biztosítani. A negye­dik ötéves terv hátralevő idő­szakában központi eszközök­ből további bérpolitikai intéz­kedések is szükségesek. A kormány szervei biztosítják, hogy a fogyasztói áremelke­dések ne lépjék túl a tervben elhatározott mértéket. Az életszínvonal további emeléséhez szükséges intézke­déseket a tervek keretei kö­zött, a népgazdasági eredmé­nyek mértékében lehet meg­valósítani. A legutóbbi tárgyaláson elő­irányzott munkaidő-csökken­tés végrehajtása után lehető­ség nyílik további lépésekre, a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügyi ellátás terü­letén. Egyetértés alakult ki abban, hogy az 1974-ben vég­rehajtandó munkaidő-csök­kentésről 1973. év végén, a jövő évi tervfeladatok kiala­kítása során foglalnak ál­lást, és ennek keretében foko­zott gondot fordítanak a nők jelentős hányadát foglalkozta­tó kereskedelmi ágazatra. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak a szakszerve­zeti üdültetés továbbfejleszté­séről. A SZOT vezetőinek ja­vaslatára a kormány vezetői hozzájárultak, hogy még a negyedik ötéves tervben el­kezdődjön vállalati eszközök­ből a bükki és a hajdúszo- boszlói gyógyüdülő, valamint a szakszervezetek eszközeiből a leányfalui üdülő építése. Egyetértettek abban is, hogy a bővülő üdülőhálózat növek­vő lehetőségeit elsősorban a sokgyermekes dolgozók üdül­tetésére kell felhasználni, • (MTI) Barzel búcsúja A nyugatnémet ellenzéki koalíció nagyobb pártja, a kereszténydemokrata unió (CDU) megtartotta rendkívüli kongresszusét. A tanácskozás mindössze egy napig tartott, és egyetlen napireníi pontja volt, a párt új elnökének és vezetőségének megválasztása. A szavazás megtörtént: a CDU új elnöke Helmut Kohl, Rajna-Pfaíz tartomány miniszter- elnöke. Amikor az elmúlt esztendő őszén általános választásokra került sor a Német Szövetségi Köztársaságban, szinte senki nem hitte volna, milyen hatalmas és milyen közeli krízissel néz szembe az akkor „izmait” mutogató, „biztos győzelemről” kiáltozó jobboldali ellenzék. Már az eredmény kialakulásának pillanatában látszott, hogy a bonni államban valami nagyon fontos történt. Egy- csapásra megszűnt a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció felett a parlamentben lebegő Demoklesz-kard. A Bundestagban olyan erőviszonyok alakultak ki, amelyek biz­tosították a Brandt kancellár által vezetett kabinet zavarta­lan belpolitikai működését. Ennek nem utolsósorban külpolitikai okai és következ­ményei voltak. Brandték elsősorban keleti politikájuknak köszönhették diadalukat és győzelmük világviszonylatban is megszilárdította az enyhülési folyamat eredményeit. Ezek az eredmények gyors erjedést idéztek elő a hidegháború konzerválására berendezkedett ellenzékben. Az a tény, hogy mindezek után dr. Rainer Barzelt tulaj­donképpen „jobbról” buktatták meg, talán minden eddiginél többet elárul abból, milyen veszélyes és konok kísértetek né­pesítik be a CDU—CSU berkeit: a múlt kísértetek Barzel formailag azért mondott le mér májusban a CDU—CSU par­lamenti frakciójának vézétéséről, mert valami kompromisz- szumfélét szeretett volna kialakítani a valóság és a revan- sisták lidérces álmai között, de társai még ezt sem fogadták el. Tartalmilag azonban egyszerűbb az ok: Barzelt a kül- és a belpolitikai fejlődés kérlelhetetlen parancsa buktatta meg. Őrségváltás a nyugatnémet. CDU élén: (balról jobbra) Barzel, az ed­digi és Kohl, az új elnök, akit kedden választottak még a párt rendkívüli kongresszusán Sxépen alakul a nyereség (Folytatás az l. oldalról) termelési értéket csaknem nyolcmillió forinttal szárnyal­tak túl. Ez a lendület nem tört meg sem áprilisban, sem májusban. Az előbbi hónap­ban 26, az utóbbiban pedig 15 százalékkal több árbevételt értek el, mint amennyit a programban előírtak. Ezt a si­kert növeli, hogy közben fel­újították a legnagyobb értéket előállító kádkemencét. A ter­meléssel együtt meggyorsult a termékek kiszállítása is. Csak májusban a korábbi készle­tekből is 35 millió forint ér­tékű árut küldtek bel- és kül­földi megrendelőknek. Mi a magyarázata ennek az előnyös változásnak? Az elsők között említhetjük, hogy a gyár dolgozóiban a ko­rábbitól eltérően már a múlt év végén, de főleg ez évben jelentősen megnőtt a munka­kedv. Valószínű ebben közre­játszott a kormány által meg­valósított központi bérintéz­kedés is, amit a vállalat saját bérfejlesztési alapjával még jpl kiegészített. Jóleső érzés­sel mondják, hogy pillanatnyi­lag nincsenek megrendelési és értékesítési gondjaik. A vál­lalat elképzeléseinek megfe­lelően valamelyest tovább ja­vult a munka- és üzemszerve­zés. A termelés növekedésével egyidejűleg kedvezően alakult a nyereség .is. A tavalyihoz képest majdnem 15 millió fo­rinttal több nyereséget kell elémiök. Ebből 7 milliót tesz ki az Üvegipari Müvek veze­tősége által előírt nyereségnö­velés. ötmilliót jelent a köz­ponti bérfejlesztésből a vál­lalatra eső rész, amit a gyár dolgozóinak kell előteremteni jó munkájukkal. Másfél mil­lió forinttal többe kerülnek a termeléshez felhasznált alap­anyagok, mint az elmúlt esz­tendőben. Ezt a feszített gaz­dálkodási tervet eddig nem­csak teljesítették, hanem az időarányos részét túl is szár­nyalták. Ez azért történhetett meg, mert az év első öt hó­napjában 147 millió forint ár­bevételt értek el. Ha tovább­ra is tartják ezt az ütemet, akkor valószínű az ez évi eredmények alapján újból esélyesek á Kiváló Gyár meg-; tisztelő címre.

Next

/
Thumbnails
Contents