Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

Es a nehezebb feladat (II.) Gyártmányszerkezet, gyártmányfejlesztés és hatékonyság Felhívás a nyári mezőgazdasági tüzek megelőzésére A gazdaságtalan gyártási körülmények vizsgálata során gyakran találkoztunk kisszé- riával is, és kis tételsúlyú megrendelésekkel. Ezek gya­kori szerszámcserét kívántak, ami sok üzemveszteséget je­lentett, ugyanakkor fajlago­san növelték a szerszámfo­gyasztást, Mérséklése, illetve megszüntetése érdekében ke­restük az ésszerűbb munka- megosztást. Ésszerű munkamegosztás A hidegszalagoknál a Cse­peli Fémművel, a Dunai Vas­művel állapodtunk meg az ésszerűbb termékelosztásban, a csavaráruknál a budapesti és diósgyőri csavargyárral ala­kítottuk ki a közös programo­zást, a mezőgazdasági szer­számoknál pedig a szentgott­hárdi gyárral, valamint a me­zőkövesdi üzemmel osztottuk íel egymás között a piacot. Szűkítettük a drótáruk minő­ségi körét azzal, hogy a nagy szilárdságú termékek gyártá­sát átadtuk a miskolci drót­gyárnak. Egyes termékek gyártását beszüntettük, mert előállítá­sukat más helyen sikerült ked­vezőbb körülmények között biztosítani. A sajtolt lapátok­hoz a? alapanyagot Borsodná- casdról szereztük be. Mivel ennek gyártását ide adtuk át, elmaradt a szállítási költség, a termék átadása technológiai korszerűsítésre is módot adott. Mivel a kapocsszögeket zömé­ben a bútoripar használja, ré­szükre csak egy berendezést tartottunk üzemben. A gépek átadásával az említett két üzemben kedvezőbb viszonyok alakultak ki a termelésben. A Dunai Vasműben például szé­les körben rendezkedtek be a hajlított profilok gyártására, így a nálunk ráfizetéssel ké­szített 1000—1500 tonnát ma már ők állítják elő. A gyár­táshoz szükséges gépeket elad­tuk. Technológiai változtatások Kovácsüzemeinkben külö­nösen sokféle gyártmány ké­szül. Ez nemcsak a termelés megszervezésében jelent nagy gondot és igényel megfelelő körültekintést, de jelentősen csökkenti a minőségi színvo­nal fenntartását, a technoló­gia korszerűsítését is. Exoort- listánkon is igen sok olyan terméket szerepeltettünk, amelyeknek előállítása nem volt gazdaságos. Például a mezőgazdasági szerszámoknál 1968-ban egy dollár előállítá­sa 78 forintba került, a szub­vencióval együtt elszámolható 72 forinttal szemben. Az előbbiek ismeretében legfontosabb feladatnak tartot­tuk a típuslista felülvizsgála­tát és jelentős szűkítését. Ha­tására a mezőgazdasági szer­számok hét fajtájából rna mar csak két fajtát gyártunk, a korábbi 90—100 típussal szemben csak 8—10 típus meg­tartásával. Ugyanakkor a ko­rábbi dollárbevételt biztosít­juk, a fajlagos devizakitermelé­si mutató pedig alatta marad a számítható limitértéknek, de a szubvenciót sem vesszük igénybe. Belföldi forgalmunkban egy­re szélesebb körben alakítjuk ki a járatos méretek kategó­riáját, amit kedvezőbb szállí­tási határidővel, gyakran ár­engedménnyel bocsátunk az igénylő rendelkezésére. Szoros kapcsolatot tartunk a készle­tező vállalatokkal, akik segí­tenek az összevont rendelé­sek kiadásában, a kis tételek kiegészítésében. Néhány évvel ezelőtt egyes termékeinkkel szemben meg­lehetősen -sok minőségi kifo­gas hangzott el. Vonatkozott ez a mezőgazdasági szerszámok el t artósságára, a horganyzott huzalok egyenetlen bevonat­vastagságára, a hidegen alakí­tott áruk szilárdsági szóródá­sára. Különösen az utóbbi évek­ben foglalkoztunk sokat a hő- kezelési, melegítési technoló­giák javításával. A kovács­üzemben a gondok megoldá­sára kézi kifejlesztésű auto­mata edzőkemencéket állítot­tunk üzembe, módosítottuk a horganyzókádak fűtési rend­szerét, javítottuk a hőkezelő kemencék műszerezettségét. Ilyen és hasonló intézkedések nyomán elértük, hogy a ja­vítható selejt a korábbi 15—20 százalékról 8—10 százalékra csökkent, ugyanakkor a vég­leges selejt és a reklamációk is mérséklődtek. A vállalat négy év óta szer­vezett és rendszeres piackuta­tó munkát végez. Ennek kö­szönhető, hogy a viszonylag nagy keresletingadozás mel­lett is megfelelő a kapacitás- kihasználás, időben tudunk új termékekkel a piacon megje­lenni. Évenként' 40—60 millió fo­rint értékben termelünk új árukat, kedvező gazdaságos­sággal. Legtöbbet a ková­csolt termékek gyártmányfej­lesztése érdekében kívánunk tenni. Számtalan termékünk kerül beépítésre a járműipar, a mezőgépipar, a bányagép­gyártás területén. Szélesednek kapcsolataink a hajtóműgyár­tási, a kéziszerszámgyártási, a gumiipari ágazatokkal is. Üjabban exportra süllyeszté- kes árukat ajánlunk. Értékesebb termékeket Hidegen hengerelt szalag­jainknál az a törekvésünk, hogy növeljük a magasabb szilárdságú, edzett, nemesített, ötvözött termékek arányát 1970-ben a hidegszalagok ter­melésén belül 10 százalékot sem ért el az értékesebb ter­mékek aránya. Ez évben az évi termelési kapacitásból már 23 százalékot képviselnek az értékesebb termékek. Közülük is kiemelkedik a nagy szilárd­ságú pántolószalag, mint a korszerű csomagolástechnika eszköze, a motorkerékpár-lánc hevederszalagja, a mérősza­lag, a különféle rugószalagok, a fafűrészek hazai gyártását biztosító ötvözött szalag. Ezekből jelentősen megnö­vekedett az exportálható mi­nőségek aránya is. A METAL- IMPEX Külkereskedelmi Vál­lalattal közösen teszünk lépé­seket az ilyen igényű külföldi piacok feltárására. Kivitelünk­nek ma már 20 százalékát te­szik ki a nagy szilárdságú ter­mékek. Húzott áruink közül főleg a hegesztőhuzal-félék de­rültek a gyártmányfejlesztés középpontjába. Egyre több figyelmet fordí­tunk a jól bevált külföldi li- cencek alkalmazására is. Az országszerte ismert DEXION- Salgó építőelemek gyártását kiegészítjük a RECK típusú, ugyancsak angol eredetű, ne­hezebb állványok előállításá­nak bevezetésével. Gyapotbá- la-kötözésre alkalmas szalagok gyártási technológiájának át­vételéről tárgyalunk a Hoesch céggel, partner után kutatunk a hegesztőhuzalok, valamint szögféleségeink választékának bővítésére. Igénybe vesszük a hazai ku­tatóintézetek, egyetemi tanszé­kek adta lehetőségeket is. A Vasipari Kutató Intézettel karöltve dolgoztuk ki a gömb­grafitos vasöntvények alkal­mazási technológiáját, a Bu­dapesti Műszaki Egyetemtől vesszük át a hidegáruk gyors hőkezelési technológiájának folyamatait és együtt dolgo­zunk a kénsavas páclevek re­generálásának megoldásán. Műszaki fejlesztésünk, beru­házási törekvéseink is együtt járnak a kedvezőbb gyárt­mányszerkezet kialakításával. A huzalmű fejlesztése révén jelentősen emelkedik a jó mi­nőségű horganyzott huzalok aránya. A huzalműi páclevek regenerálása során keletkező vasoxid hasznosítására porko­hászati eljárások bevezetését tervezzük. Ha egy ötéves időszakra vo­natkoztatjuk gyártmányfej­lesztési tevékenységünk ered­ményességét, akkor a követ­kezőket mondhatjuk: a nyere­séghányad 8 százalékról 10 százalék fölé emelkedett, a nettó termelési eredmény pe­dig 33 százalékkal javult. Ez azt is jelenti, hogy a vállala­ti nyereség növekedése éven­ként 12 százalék körül volt, a dolgozók átlagos jövedelme pedig évenként meghaladta a négy százalékot. Ennek eléré­sében segítettek a bevezetett korszerű termékek. Ezek ez évi árvebételünkben ma már 20 százalékos arányt képvisel­nek. Ürmössy László műszaki igazgatóh. Az előző évek tapasztalatai alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a BM Országos Tűzrendé­szet! Parancsnokságával egyet­értésben — felhívja az álla­mi gazdaságok igazgatóinak, a termelőszövetkezetek elnökei­nek és a mezőgazdasági tevé­kenységet folytató más szer­vek vezetőinek figyelmét arra, hogy a kalászos gabonák ara­tásánál és betakarításánál következetesen tartsák be az előírt megelőző tűzvé­delmi rendelkezéseket. Meg­különböztetett gondot kell Eordítani arra, hogy csak olyan erő- és munkagépeket üzemeltessenek, amelyek a gépszemlén a műszaki és tűz­védelmi követelményeknek teljes mértékben megfeleltek. A napi munkák során fi­gyelemmel kell kísérni az üzemelő gépek, eszközök mű­szaki állapotát. Gondoskodni kell ezek tisztán tartásáról és karbantartásáról. Különösen fontos az elektromos berende­zések és vezetékek, az üzem­anyagtartályok és -vezetékek Jó állapota. A vasútvonalak mellett lá­bon álló kalászos gabonatáb­lákat a teljes érés végén, il­letve a viaszérés kezdetén — megfelelő tűzoltófelszerelés­sel ellátva — az aratás befe­jezéséig őriztetni kell. A ga­bonák aratását a vasútvonal mentén, majd az ahhoz köze­lebb eső részeken kell elkez­deni. A learatott terményt, kombájnszalrhát a vasútvo­naltól legalább 50 méter tá­volságra el kell hordani. A területet összefüggő — lehe­tőleg több szakaszos, legalább négy barázda szélességű — védőszántással kell óvni. A tarlóégetés tűzveszélyes munka, amelynél minden esetben alkalmazni kell a tűzvédelmi előírásokat. A tar­lóégetés pontos időpontját a helyi tanácsnak előzetesen be kell jelenteni. A MÉM felkérte a lakossá­got, hogy a vonatból, gépjár­műből égő cigarettát, gyu­fát ne dobjanak ki, a gabona­táblák közelében ne dohányoz­zanak és tüzet ne gyújtsanak. MAI KOMMENTÁRUNK Veszélyben-e a termés? A szakemberek ahogyan megjósolták, úgy történt: a tavaszi szárazságban a gyomirtó vegyszerek hatástalanok marad - tak- A júniusi esőzés után rohamosan nő a gyom és elnyomja a kultúrnövényeket. Késik az úgynevezett „felületi” növény- ápolás. Felhívások sokasága hangzott el a kapálásra, ezt viszont sok helyen már nem tartják be. Abban a termelőüzemben, ahol most elhanyagolják a növényápolást, a tavaszi munkákban eltolódás keletkezik, ami. pó­tolni a legjobb szándékkal sem képesek, mert erővel sem bírják. Ennek a képlete így hangzik: tavasszal késedelem nélkül el kell végezni a vetést, és máris készülni kell a növényápolásra. megosztani az erőt a takarmánybetakarításra is, miköz­ben minden idegszállal a gabona betakarí­tására kell figyelni. Ahol megkéstek a növényápolással, ott már nagy erőfeszítésre van szükség a ké­sedéiért) pótlására, hiszen nyakunkon az aratás. És ha csak ezek lennének a mező- gazdaságban. Ezernyi a „kisebb”- tenni­való is. Talán a huszonnegyedik , órába érkeztünk. Ez azt jelenti, még pótolhatjuk a lemaradást. A kukoricák rendkívül gazo­sak lettek. Ha így marad akár rövid ideig is. nem várhatunk termést. A vetőmag ára sem térül meg. Ezt pedig egyetlen tsz sem engedheti meg magának. A Dobroda-par- ton a litkei tsz kukoricáját már nem le­het megkülönböztetni a gyomtól, úgy el­lepte. Egy ilyen üzemben, ahol több ezer sertést nevelnek, szinte megrettenti az em­bert a látvány. Mi lesz így a sertések ellá­tásával ! ? • Köztudott az említett tsz mun­kaerőhiánya. Ezt' a kukoricásterületet is vegyszerezték- Sajnos, a szárazság áthúz­ta a számításukat. De ezt tudomásul ven­ni, és ellene semmit sem tenni, nem sza­bad. Azért is kellett erről az esetről szól­ni. mert a patak másik oldalán a háztáji földek mintaszerűen megműveltek. A kö­zös területekre legalább annyi erőt kell fordítani, mint a háztájira. A mezőgazdasági üzérnek gondját a ta­vaszi munkák időszerű elvégzésének elto­lódásáról méltányolni kell. A földművelés nem választható el az időjárástól, ha en­nek nem teremtik meg a feltételeit. Any- nyi azonban biztos, hogy emberi beavat­kozással igenis bele lehet szólni az idő­járás okozta hatásokba. Ezt jelenti a jó és gondos, időben elvégzett növényápolás is. A szárazság rendkívül lehangolta az em­bereket. Azokat is, akik nem a mezőgaz­daságban dolgoznak. A júniusi időjárás viszont még sok mindent rendbe tett. A szárazság idején azt mondogatták a föld­művelők: nem baj, csak jöjjön az eső. Az sem baj, ha kinő a gyom. Ott a gyom, ahol a kultúrnövény. Majd kikapáljuk a gazt. Ee nem mindenütt következett el. Az időjárás kedvezőre fordult a mező-- gazdálkodásra. Szép a határ, jó termest ígér- De a jó t-ermésnek feltétele a gon­dos növényápolás. Erre kell most mozgó­sítani. Kérdezheti bárki: mi szükség ezt hangoztatta, a legjobban á mezőgazdaság dolgozói tudják. így igaz, ők ’ tisztában vannak ezzel csak azért szóltunk, hogy a saját erő összpontosítása mellett, akik se­gíteni tudnak, most nyújtsanak segítséget a mezőgazdaságnak. \ Összetornyosult né­mely gazdaságban a munka, nem tudnak megbirkózni vele. Veszélybe-került a ter­més, pedig minden üzem termésére szük­ség van. —B_ Sokan nem is tudják amikor egy kötött kardigánt vagy pulóvert vesznek a kezükbe, hogy az a Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni telephelyének a készítménye is le­het. A vállalatnál négy brigád indult a brigádversenyben és közülük három érte el a Kiváló Brigád címet. Az ezzel járó oklevelet és pénzjutalmat május elsején kapták meg a kol-; lektívák. A negyedik brigád, sajnos, nem tudott versenyt tartani a többiekkel a sorozatos fluktuáció miatt Középkoroszályú nőkből áll a Ligeti Károly nevét viselő bri­gád. Vállalásait a brigád példásan teljesítette, mind meny- nyiségileg, mint minőségileg. Képünkön Rusz Sándorni brigádvezető és Tóth Istvánná brigádtag az új cikkszám in­dulásakor a mintákat ellenőrzi A „Czimpián” brigád is megérdemelten kapta meg a Kiváló Brigád címet. A brigád a nevét egykor elhunyt kollégájuk­ról kapta. Bobrovics Györgyi brigádvezető pulóver-„fogyása­tást" végez A legfiatalabb tagok a „Kozma István" .sportbrigádban dol­goznak. A tagok átlagéletkora 20—32 év. Ök még minőségi gondokkal küzdenek, de remélhető, hogy az elkövetkezendő időben javítani fognak., Godó Györgyi a kötőgép fésűjéből a f pulóverujjakat szedi ki Fodor Tamás képriportja NÓGRÁD — 1973. június 13., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents