Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Nagygyűlés: Csepelen. Diósgyőrben ős Győrött ! 1 Folytatás a? I. oldalról ) ség tagjaként nőtt tekintélye a világban. A két munkáspárt egyesülése — megvalósuló nép­hatalom, az építő erők sző­rösebb összefogásának, né­pünk és országunk emelke­désének nagyszerű távlatait nyitotta meg. A szónok a továbbiakban kitért arra, hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amely az egyesülés utáni eseményekre történelmi­leg egyáltalán nem szükség­szerű módon nyomta rá a bé­lyegét, majd rámutatott: Teljes az egymásra találás — Amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, az ellen- forradalom elleni harc jegyé­ben, 1956. novemberében zász­lót bontott, az újrakezdő for­radalmárok pártjában együtt harcoltak és dolgoztak volt kommunisták és szociálde­mokraták. Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük az újra szervez­kedő jobboldali szociáldemok­raták ellen. Nem azt kérdez­ték egymástól, ki honnan jött, hanem azt, mit vállal a közös feladatokból. — Az MSZMP leküzdötte a dogmatikus hibákat. Szembe­fordult a revizionista egység- bontással, megszüntette a volt két párt tagjai közti különb­ségtevést, jóvátette a személyi kultusz áldozataival szemben elkövetett bűnöket, száműzte a pártból a bizalmatlanságot. Az egyenlő jogokkal és köte­lezettségekkel rendelkező párt­tagok megítélésének mércéjé­vé a szocializmusért végzett munkát tette. A két munkás­* párt volt tagjai minden ko­rábbi összefogásnál teljeseb­ben egymásra találtak. egységének szüntelen erősíté­séért végzett munka. A párt és a munkásosztály egysége, a párt és a munkásosztály szoros kapcsolata győzelmeink fontos forrása volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feladatok sikeres megoldása megköveteli az egység állandó megújulását a pártban, mert így tudjuk ma­radéktalanul megoldani ezeket a feladatokat együtt a mun­kásosztállyal, egész dolgozó népünkkel. Mindez megköve­teli, hogy tovább növeljük a munkások • aktív részvételét a feladatok meghatározásában, megoldásában és ellenőrzésé­ben, hogy a munkásoknak több szava, szavuknak na­gyobb súlya legyen társadal­munk valamennyi fórumén. A munkásosztály nagy nemze­ti céljaink letéteményese. Vezető szerep>e, testvéri szö­vetsége a parasztsággal, az értelmiséggel, a dolgozó nép nemzeti összefogását erősítő szövetségi politika ugyanan­nak a dolognak a két oldala. — Az elmúlt negyedszázad számvetése arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk a mun­kásosztály és a párt vezetésé­vel maradandót alkotott. A két párt egyesülése a munkásha­talom megteremtésének, a szocializmus útján történő el­indulásának jegyében követ­kezett be. Ha történtek is ki­térők ezen az úton, ha előre­haladásunk nem is volt végig zavartalan, mégis amit akkor vállaltunk, amit az egyesült párt programnyilatkozatában megfogalmaztunk, ma már életünk valósága. — Fejlődésünk immár több mint másfél évtizede töretlen. A Magyar Szocialista Munkás­párt megőrizve az előző évek minden nagy vívmányát, visz- szaállította jogaiba a marxiz­mus—leninizmust, a lenini nyertük vissza a tömegek bi- első elv a politikai hatalom fontosságú jellemzőjét, hogy a az üzemi demokrácia alapjai- zalmat és támogatását, amely megszerzése volt re, ormok rnagyar kommunisták nemcsak sikereink zaloga volt es az céljából, a kapitalizmus meg- a saociáWemokrata balszámy- marad a jövőben is. Ez a po- hagyasa mellett. A másodiü litika a biztosítéka, hogy kő- elv azt hirdette, hogy a reak- ayal egyesültek, hanem ma- vetkezetesen tovább haladunk ció útja és a kommunisták gával a szociáldemokrata szocialista demokratizmus útja nem járható, keresni kell párttal, melynek tagsága, a ______j | ■ f ejlesztésének útján, hogy egy harmadik utat és ezen kevés kivétellel, magáévá tét bátran szembenézünk hiba- járva a szociáldemokrácia inkkal, tévedéseinkkel, a fej­lődés során fellépő feszültsé­gekkel és ellentmondásokkal. Szocialista közgondolkodást . A előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszelt. A haza gyarapodása, népünk jólétének fokozása —-mondot­ta — még szervezettebb mun­kát, az ország anyagi- és szel­lemi erőivel való tervszerűbb, jobb gazdálkodást követel; fe­lelős magatartást; teljesebb azonosulást szocialista eszmé­nyeinkkel, céljainkkal; tuda­tos harcot az ellenséges, anti- marxista nézetek, a visszahú­zó, maradi gondolkodás és fő­képp a csak magára néző, in­dividualista, önző magatartás ellen. Az élet minden terüle­tén igyekeznünk kell uralko­dóvá tennünk a szocialista közgondolkodást.' Mozgósíta­nunk kell azt a millió szemű ellenőrt, amit úgy hívunk: szocialista közvélemény. — A jelen és a jövő felada­tai felé fordulva soha nem feledkezünk meg a múltról, a megtett útról. A Magyar Szocialista Munkáspárt magá­énak vallja a munkásosztály évszázados küzdelmének min­den nemes hagyományát. nak megteremtése, az egysé­ges, állami iskolarendszer Majd 1948 után ez volt a po­litikai hajtóerő a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a tervgazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődés­ben. mely társadalmi viszo­nyainkat. gazdaságunkat és maga mögé gyűjtheti a társa- t* a2 egyesülést. A baloldali tirl»ni többségét. A harmad k szociáldemokraták tevekeny­elv arról szólt, hogy a világ- sége döntően hozzájárult ah- kultúránkat jellemzi, politikában Nyugat-Európára hoz, hogy a szociáldemokrata kell orientálódnia, nem pedig párt saját kongresszusán meg- a Szovjetunióval való szövet- szavazta a marxista—leninista ségre. alapon történő irányvételt a — A szociáldemokrácia bal- népi demokráciára. Ebben is oldala viszont mindinkább vi- kifejeződött az a tény. hogy lágosan látta. hogy mindhá- az üzemben dolgozó szociálde- rom tételnek az ellenkezője mokrata munkás nem a párt igaz, és a helyes. Azt vallót- egyik vagy másik szárnyához, ta, hogy nincs harmadik út, hanem hogy a haladásért a Szovjet- tartozott, unióval szövetségben lehet, és kell harcolni, hogy a kapita­lizmus társadálmj rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte! Nagy politikai siker — Hangsúlyozni szeretnem, az egyesülésnek azt a döntő Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialis­ta Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, ami nemzet­közi helyzetünket biztonságos, sá teszi, fejlődésünkhöz ösz­tönző külső körülményeket te" magához a parthoz remt. S ha ehhez hozzávesz- szük azt a milliónyi tényt. 1^1 amit a munkásszolidaritás — Ha feltesszük magunk- mindennapokban való érvé- nak a kérdést — folytatta az nyesülése jelent a munkában, előajió —, hogy milyen gyű- az emberibb kapcsolatokban.a mölcsöt hozott- népünknek a szocialista embertípus formó- munkásegység, nagy politikai lódásában, akkor valóban hozamot regisztrálhatunk. Már nyugodt lélekkel mondhatjuk, 1945—48. között ennek bázisán sok a gyümölcse és szép a valósult meg a földreform, a gyümölcse az egyesülésnek — stabilizáció, a nagyipar és a mondotta, majd részletesen bankok köztulajdonba vétele, szólt a mai feladatokról. Szükséges az egységes forradalmi párt — A két munkáspárt egye- úton járva kétfrontos harcban A gyóri munkásgyűlést Bítt- erősítését, a dolgozók munka- másán tanuljon, becsületesen mann Ernő, a munkásmozga- és életkörülményeinek megja- dolgozzoi^ és védelmezze tár­lom régi harcosa nyitotta vitását. Nekünk, a mi generá- sadalmi rendünket Kommunista kötelességünk . A gyűlésen felszólalt f ciónknak jutott az a megttez­úgy dolgozni, hogy a munkás- aj lnt<ír, fs*oan> a, Gardo- 1. P'- szocialista tradíciók, a szervezett mun-§?Vi Altalanos Iskola igazgató- ^ ^“^“ a szocialista kassác erényei a evorsan vél la, es Cede Ferenc, a Győr- taisadalom felépítését, meg- tozó körülmények közöt^^s Sopron megyei Építőipari Val- valósítsuk sok munkasnemze- tovlbb lljenekya soron követ- W* épületgépszerelője. kező nemzedékekben mon­dák álmát, a szocialista Ma- Apró Antal, a Politikai Bi- gyarországot. Egységes mun­sölése, tagjainak egységbe for­rása végérvényesen lezárult folyamat. Nem zárult le azon­ban, nem ért véget a párt esz­mei, politikai és cselekvési megvédte és megszilárdította a párt egységét, a munkásosz­tály és élcsapatának vezető szerepét. A népet szolgáló kommunista politika alapján dotte maM beszéde befetezé- «*ttóg tagja, az országgyűlés kásosztályunk, egységes pár­sében ismeréssel szólt mfnd elnöke beszédében hangsú- tunk teljesíti nagyszerű ter­sében elismeréssel szólt mipd- . .. tenelnu küldetését azokról, akik megvalósították ryozxa. a kor parancsát, a munkás­pártok m egyesítésének nagy ügyét nvi Ünnepélyes tisztelettel emlékezünk — Marx és Engels több . mint egy évszázaddal ezelőtt Al ifjúsággal együtt art a szükségszerű követel­ményt fogalmazták meg; a — Szeretnék néhány szót munkásosztálynak ahhoz, hogy szólni ezen ünnepi alkalomból megvédhess« érdekeit, meg KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó tudja valósítani célját, a tőkés ifjúságunkhoz — mondotta, társadalom megdöntését és a — Az ő aktív — A mai, ünnepi évfordu­ló alkalmából nemcsak a tör­ténelmi múltból kell tanul­nunk, nemcsak az idősebb ge­neráció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre Is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az ä legfőbb fela­dat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmunká­ban, a kulturális életben, a közélet további demokratizá­lásában; hogy a szocialista nemzedékének harcait, küz­delmeit a kizsákmányolás el­len, a felszabadításért. — Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nem- Apró Antal áttekintette az zeti létünkért folytatott. Ta- önálló és egységes forradalmi nnljanak az egymást követő Közős ellenség ellen szocializmus, a kommunizmus nélkül nem tudnánk megolda- felépítését — önálló és egysé- ni feladatainkat. De ahhoz, .... . , , . __„. . ,.__ „ __. . . . . ges forradalmi pártra van hogy a mai ifjúság megértse A diósgyőri mimkásgyűlest tizmus ellen, szivükben a hit- fasizmus elleni harc jelentet- szüksége, amely a tőke elleni a szocializmus építésének cél- Kosztt Lajos, a Lenin Koha- tel, hogy lehet es lesz még te, attól kezdve vált folyama- forradalmi harcra, osztályon- jait, meg kell ismernie az saati Művek pártbizottsága- szocializmus a mi hazánkban, tossá hazánkban a kommu- tudatra neveli és szervezi a előző évtizedek forradalmár nak titkára nyitotta meg. A Az elnyomás ellen küzdő nista—szociáldemokrata együtt- munkásságot és fellép a bur- gyűlésen felszólalt Tiser kommunista és szociáldemok- működés. A fasizmus mindé- zsoáziáva’ megalkuvó kispol- Gyula, a diósgyőri gépgyár rata munkás nagyszerű alakja nütt, ahol fellépett, Ola&zor- gári nézetek ellen, anyagbeszerzője és Sándorjai- igazi hpsl példaként magaso- szágban, Németországban, ni László, a Lenin Kohászati dik emlékezetünkben, törté- Magyarországon és másutt, Művek villanyszerelője. nelmünkben és emberi ideál- brutális ihódon embertelen Nyers Rezső, a Politikai ként szolgálhat a mai nemze- eszközökkel jelentkezett, fő- Brzofctsag tagja, a Központi dék számára. leg a kommunisták és a szo­Biaottság titkára beszédében — A megosztottságból ere- ciáldemokraták ellen. Mind­kiemelte: dő veszély azonban mindig is két párt nagy számban adott párt megteremtéséért folyta- munkásgenerációk harcaiból, — Minden oltunk megvan nagy volt. Hiába volt közös a mártírokat a fasizmus elleni tott harc magyarországi álló- a dicsőséges 1919-es Tanács­ra, hogy ünnepélyes tisztelet- szocializmus célja, lényeges harcban, akik életüket áldoz- másait, majd ezzel kapcsolat- köztársaság tapasztalataiból, tel emlékezzünk a 25 év előtti elvi-politikai különbségek ták azért, hogy a népünk tel- ban kiemelte, hogy az 1930- munkásosztályunknak, pár- partegyesítésre, amely véget voltak a két párt között, ezek szabaduljon. Az áldozat nem as években, a munkásegység- tunknak a Horthy-fasizmus vetett a magyar munkásosz- mindig újraélesztették aszem- volt hiábavaló. A sok mártír ért, a két munkáspárt együtt- elleni negyedszázados küzdel- tály két pártra szakadásának befordulás veszélyét. A nem- emléke, a közös ellenséggel működéséért folytatott harc- meiből, és tanuljanak annak lehetővé tette a teljes po- zetközileg erőre kapott oppor- szembeni kézfogás tartóssá, ban jelentős változás követkfe- a generációnak munkájából, tunizmus a magyar szociál- végül eltéphetetlenné tette a zett be. Hitler hatalomra'jutá- amely 1945. óta sok áldozatot demokráciát is megfertőzte, magyar munkáspártok kap- sa után egész Európában kié- hozott azért, hogy a magyar törvényszerűen alakult meg csőlátót. A fasizmus elleni ieződött a nemzetközi helyzet, ifjúság ma már r.era kizsák tehát 1918-ban az önálló kom- harc segítette hozzá a szociál- előretört a német és az olasz muniata párt. A szociálde- demokraták nagy részét ah- fasizmus, meggyorsult a fegy- mokrata párt ezután sem lett hoz, hogy felismerjék és elis- eszmeileg és politikailag egy- merjék a Szovjetunió óriási séges. A pártban mindig volt jelentőségét a társadalmi fej- P. . ... * jobboldal, mely megalkuvásra jődes és a béke szempodtjá­naoskoztarsasag időszakának hajlott az ellenséggel és bői, hogy rájöjjenek: a ko- programot. Mindez kihatott a kivételével egészen 1948-ig. kommunistáéilenes volt, elve- rábbi gyér és torzított iníor- magyar dolgozók hangulatára SÄ í?1* * munkaegység elvét. mációK meghamisították a *. A magyar dolgozó tömegek ~ikerts építése során évr61 ev­vezetto ellenforradalom. «■ Ugyanakkor mindig volt bal- saovjet valóságról alkotottké- kerestek a politikai kiutat, ,vo,Ahu .. sajnos, sikerűit konszolidálód- oldal, 1945. után már döntő Ezután a két munkás- tartottak az ország további re kedvezőbb feltételek jon­nia. Világválság volt es mii- pOZíCiók birtokában, amely pártnak a fasizmus éveiben fasizálódásától, Hitler terjesz- nek létre a munkához, a ta­viszioirL,: együtt harcolt a kom- kialakult együttműködéséről kedésétől, attól, hogy alig nuláshoz, a művelődéshez, a a munkásegyseg azólt Nvers Rezső, majd így másfél évtizeddel az első vi- pihenéshez. Ezért fontos kö­részvételük életforma minél gyorsabban, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak. litikai egység megvalósítását Közös volt a harc értelme — Három évtizedig volt két pártja a magyar munkás­osztálynak, 1918-tól verkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette még a háborús előkészületeket, és az egymilliárd pengős katonai mányolt, r.em elnyomott, ha­nem a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust, a felnőtt nem­zedékkel együtt harcol a tár­sadalmi haladásért. Ifjúsá­gunk számára a szocializmus A fejlődés tovább halad A szónok ezután kitért ar­ra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvélemé­nye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a rnagyar jobboldali szociálde­mokraták úgynevezett kong­resszust tartottak. Olyan sze­mélyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését an­nak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szem- benállnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagad­ni a negyedszázad alatt vég­bement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság nö­vekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Ma­gyarországon mégis csak ba­jok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tu­domásul vennék — mondta a szónok —, hogy az élet, szo­cialista fejlődésünk tőlük füg­getlenül előre megy. Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bi­liók kerültek magyar földön, nőtt « mind mumsiákkal, * munkásegység ^óltT'Nyers Rezső, majd így másfél évtizeddel az első vi- pihenéshez. Ezért fontos nagyobbra nőtt a fasizmus, politikáját követte, és persze folytatta: lágháború után újabb háború waul fasiszta mindig voltok középen állók. - _ A 5 v eszélye, míg végül uralom lett belőle Európa jó részében. Majd ..._____ _ _______^ v etkezett, hogy Horthyék bomlasztó tevékenységét ki- szövetségre lepve a néniét es használta a régi magyar ural­fenyeget A kómmunistooárt telessége ifjúságunknak, hogy zottság nevében köszöntötte JÍSF'Stót nagy érdeme, hogy bár üldö- ismerje és vállalja a part esz- sok történelmi fejlődésünk szol­gálta. A dolgok ilyen fejle­volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmun­—- • -— — Hasznaim a rc&i iiianyai urai- . nőm rumán ujumuu olasz fasizmussal, a második kodó osztaly, amely mindvé- ^enye *zonban nem csupán ki mozgalomban, a társada-’ világháború szakadékéba rán- JgYWt munkáspárt ellen- hazai sajatossaS volt’ haJ1*m f ' .............................. . . .... , . munkásosztály, a dolgozó nép ta hazank hu polgára, szorgal- ügyének szolgálatában. (MTI) nemzetközi lom minden területén mindig az egységfront megteremtésé­re törekedett a horthysta tották az országot. Az ember- tétére játszott a politikában f öltőnyi elkulonultsegben a €S ^ tehette, maga is élesz- íolyamat . J M -----------W | W.------.— k ommunistáknak es az ősz- tette az euentét tüzét. Sajnos, A háboYú utáni Europaban rendszer, a fenyegető háborús tályhű szociáldemokrata mun- kezére játszott a munkásosz- ‘’Ok országban volt együttmu- veszély elleni közös harcban, káseágnak mindig azonos volt ellenségeinek a kommu- ködés szociáldemokraták és — Ha ma, 25 évvel a két az érdeke, közös volt az el- msták némely körében jelent- kommunisták között, korma- párt egyesülése után végigte- iensége és közös a reménysé- kezd szektás szemlélet és ma- nyokon belül és kormányokon kintünk nártunt hamin „ ge. Együtt dolgoztak üzemek pártunk harcain, a _ __ _ _ gatartás is, amely a szociálde- kívül. Ez a tény európai mé- felmerült válságok leküzdé­b en, szakszervezetekben, sőt mokrata jobboldal bűneit az re tű fejlődést sejtetett egy sén, megállapíthatjuk, hogy a __ - T__. : 11_w «1 1 4- n rr/\r 14-/v44* . . .. . ... ... « í M ^ „FTArtí nlírtin ‘1 AJ T A 1 r. I — ,. I- m /. ..1 ^ ......: 1 ^ ^__—. ..1 e gész szociáldemokrácia névé avatta. Sokat áldozott bű­a mély illegalitásba szorított kommunisták munkát vállal­tak a legális szociáldemokrata szervezetekben, munkásegye- sületekben, együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás ellen, a ITIUnkaSOSztaly a Horfchy-rendszer elnyomása és areti demokratizmusa ellen, — A 25 év előtti pártegye- a nacionalizmus és antiszemi- s/ülés történelmi előzményét a i ________________________.___________ NÖGRA D - 1973. június 12^ kedd népi és szocialista jövő ira- két párt egyesülése, a szociál- nyába. A szociáldemokrácia demokraták és a kommunis- jobboldala azonban a hideg- ták egységbe kovácsolódása a háború kezdetén, szinte azon- marxizmus—leninizmus elvei nal Churchill lültoni beszéde alapján a Magyar Szocialista után, szembefordult az egység- Munkáspártban fejeződött be. politikával, és a kommunis- A Magyar Szocialista Mun- tákkal való szakítás útjára lé- káspárt sok irányú tevékenysé- pett. Milyen elmélet alapján gében mindig a legfOntosabb- tette ezt? Három egymás*il nak tartóttá á párt munkás- szorosán összefüggő elvre jellegének megőrzését, a mun- épüdt koncepció szerint. Az kásosztály vezető szerepének . Kissinger ma újból Párizsban tárgyai Henry Kissinger, Nixon rikai tárgyalások kilátásairól amerikai elnök nemzetbizton- Reméli — mondotta — w giu fő^ÚG>adója hétfő éjjel hogy a „közeljövőben” sikerűi Washingtonból Párizsba utazott, tető alá hozni a vietnami tűz- ahol kedden folytatja bikái- szüneti megállapodás szigo- más megbeszeleseit Le Dúc rúbb végrehajtását biztosító Thóval, a demokratikus Viet­nam képviselőjével. Elutazá­sának időpontját Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivő­je jelentette be, aki ezúttal nem kíséri el a francia fővá­rosba Kissingert. Ziegler derűlátóan nyilatko- landó kapcsolatban zott az újabb vietnami—ame- Saigonnal. (MTI) megegyezést. Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Saigon késlel­teti-e a megegyezés létrejöt­tét, de megerősítette, ■ hogy amerikai tisztségviselők „ál­ál Inak" l

Next

/
Thumbnails
Contents