Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

I

Ez a nehezebb feladat (I.)

Gyár t mán y szer k ezet, gyártmányfejlesztés és hatékonyság

Ma igen gyakran lehet hallani különböző megnyilatkozásokat a hazai gyártmányszerkezetről, ipari struktúráról, a gyártmányfejlesztés szükségességéről. Ezek a megjegyzések többnyire összefüggésben állnak a vállalatok gazdálkodásának hatékonyságával. illetve a nem kielégítő hatékonyság előidézőivel. Ebből adódik, hogy az üzem- szervezési intézkedésekben az alsóbb és felsőbb fórumokon tág teret kap a gyártmányfejlesztés.

Kire tartozik?

Amikor ez a téma kerül szóba, igen sokan tágabb értei- ' mezésű feladatokra gondolnak. A vállalati gyártmányszerkezet, illetve -profil alapvető megváltoztatását látják mögötte és inkább beruházási feladatnak tekintik. Pedig ez a téma sokkal inkább napi, operatív feladat, a technoló- gusbkra és nem a fejlesztőkre tartozik. Alapjában véve inkább kapcsolódik a meglevő gyártóeszközökhöz, a meglevő profilon belüli módosítások finomításához, de nem zárja ki az új termékekre, új gyártósorokra való felkészülést sem. Az előbbi a nehezebb feladat, mert a meglevő adottságokon belül kell alapjában véve a megoldást megkeresni, emiatt egy szűkebb körön belül lehet csak tevékenykedni.

Mi a célja a gyártmány- fejlesztésnek?

Alkalmazkodni a mindenkori piaci kereslethez, meglátni azokat a tendenciákat, amik a hazai és nemzetközi igényekből a vállalati lehetőségek jobb kihasználását biztosítják, ugyanakkor emelkedő jövedelmezőséget tesznek lehetővé. Ez a törekvés azonban nem zárja ki, hogy az ésszerű termékösszetétel érdekében a gyártmányok különböző típusait szűkítse a vállalat abból a célból, hogy

a nagyobb sorozatú, kedvezőbb, gazdaságosabb termelést segítse elő. Ebbe a fogalomkörbe tartoznak a technológiai korszerűsítések is, amelyek révén csökkennek a gyártási ráfordítások, javul a minőség, bővül a kapacitás.

Feltételek

Vizsgáljuk meg azokat a feltételeket, amelyek a gyártmányfejlesztés bázisát képezik és sikeres megoldását teszik lehetővé.

Mindenekelőtt fontos a jó piacismeret. Tudni, ismerni kell a felvevőpiac igényeit a piaci véleményeket a saját és a konkurrens vállalat termékeiről. Ismerni kell a felvevőpiacon várható változásokat, az egyes rendelők fejlesztési elképzeléseit, módosító szándékait. Tisztában kell lenni a partnerek pénzügyi lehetőségeivel, hitelképességeivel.

Nem kerülheti el figyelmünket az a fejlődési törekvés sem, amit a hasonló jellegű vállalatok végeznek. Mindezeket talán a versenyképesség kifejezéssel lehet összefoglalóan meghatározni.

Fontos tényező a megfelelően képzett technológus szakgárda, amely éles szemmel lát a különböző jelenségek, törekvések mögé; ismeri a saját berendezések lehetőségeit, de tudja a feldolgozás technológiájából származó követelményeket is. Birtokában van a hazai és nemzetközi szabványok előírásainak, vagy sokszor maga állít fel követelményszinteket.

Lehetőség kell a kísérleti kutatási munkához, amit igen sokszor a termelőgépeken, a termelési program rovására kell végrehajtani. A sikerhez szükséges a termelőüzem kollektívájának segítsége, áldozatkészsége, az a bizalom, hogy az új gyártmány az üzemi eredményeket növeli és végső soron kedvezőbb körülményeket teremt mindenki

Női kéz a magasban

Sokszor mérjük le azon a női egyenjogúság alakulását, hogy a különböző vezető testületekben a nők számarányuknak megfelelő mértékben foglalnak-e helyet. A „képviseleti” szemlélet azonban alaposan leegysizerüsíti a nők társadalmi, közéleti, emberi megbecsülésének problémáját, mert számokkal, százalékokkal mér olyasmit, aminek mértéke nem ilyen könnyen megfejthető. A számszerűség kimutatása ugyanis még senkit nem. tesz nőpártivá, egyetlen vállalatot, 1 és egyetlen döntést sem. Mi nők, bekerülünk ugyan a vezetőségekbe, de ott a mi szerepünk mégis sokszor jelen- te kielen. Ahhoz, hogy minden egyes megszerzett „pozíciót” érdemben kihasználjunk, tudomásul kellene vennünk, hogy nem csupán jelenlétünk a fontos, hanem mindenekelőtt részvételünk a döntésiben. Ehhez azonban nem a számokat keltei« hajszolnunk, mert ennél fontosabb, hogy azok á nők, akik bekertítaeK u választott testületekbe, ne statiszták legyenek, ne abban merüljön ki minden tevékenységük, hogy áltáluk női kéz is a magasba lendüljön, és jóváhagyjon egy-egy határozatot.

Előfordul, hogy azokat választják meg, és azokat foy«!- ják be szívesebben, akik nem töprengenek, nem vitatkoznak. Előfordul bizony, hogy a jelölés és a választás is a békésebb természetű, kevésbé vitatkozó szeAemű nőkre esik. Pedig minden, megszerzett lehetőséget nagy politikai csatározás előzött meg. A nőit társadalmi, politikai, jogi egyenjo-j gúságának „tanulóéveioen” nem a frizura számít, nem is nőies varázsra van szükség, de a hallgatásra, a mindennel egyetértésre sem. Küldetésiünk arra szól, hogy alkotó módon vegyünk részt a helyes megoldások megtalálásában — még a elöntések eiőbt.

Érvényesüljön ebben a munkában közismerten fejlett igazságérzetünk és szociális érzékenységünk. Csakhogy minden a gyakorlatban dől el és a nők gyakorlata még vajmi kevés. E hátrány azonban könnyen behozható, ha megkapjuk a szükséges még nagyobb figyelmet, türelmet. És akkor a női kezek nem hiába lendülnek a magasba.

Országos üzemtörténeti pályázat

A. Szakszervezetek Országos éveknek, évtizedeknek törtészámára. Itt kell utalni a nálunk általában elhanyagolt licenc- és Know-how-vásárlá- sokra. Egy jó licenc megbízhatóbb alapja lehet a gyártmányfejlesztésnek, mint a saját kísérletezés.

Végül az időtényezőt kell megemlíteni. Régi mondás, hogy mindent a maga idejében kell elvégezni. Ez itt igen fontos követelmény! Akkor kell az új terméket a piacra vinni, amikor arra igény van. A mai gyors technikai fejlődés mellett sokszor csak 2—3 évig lehet a piacon maradni egy-egy termékkel és kifutásának idejére ott kell lenni a pótló, a helyettesítő gyártmánynak. Az említett időszakban egyes áruféleségek megszűnnek, mások, újabbak jelennek meg. Alkalmazkodni kell az ipari technika, a fogyasztói igényváltozás körülményeihez.

Hit tettünk ?

Az említett néhány gondolatot figyelembe véve kívánom bemutatni a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben folyó gyártmányfejlesztési törekvéseket és azok hatását a vállalati eredményekre.

A mai gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor a vállalati árbevétel 24 százalékát olyan termékek képezték, amelyeknek önköltsége meghaladta az eladási árat, azaz ráfizetésesek voltak. Különösen a kovácsolt és hidegen alakított termékeknél jelentkezett az önköltségnél jóval alacsonyabb bevételi ár. Ma ez az arány csak 6 százalék, s döntően olyan árukból áll, amit a vállalat egyedül állít elő és a hazai piac nem nélkülözheti. Az árak kedvező alakulásában központi ármódosító intézkedések is közrejátszottak mintegy lfl százalékban. Nyolc százaléknál a vállalati kezdeményezés biztosította a kedvező változást.

Tevékenységünket a következőkben tudnám összefoglalni: megváltoztattuk a gazdaságtalan gyártási körülményeket. Elhagytuk, illetve megszüntettük e termékek előállítását. Csökkentettük a gyártott típusok számát, ugyanakkor egyeseket, összevontunk. Korszerűbb technológiát vezettünk be, javítottuk a minőséget. Űj piacokat kutattunk fel, új gyártmányokkal, licencátvétellel gyorsítottuk a műszaki fejlesztést és beruházásokat hajtottunk végre.

Ürmössy László

műszaki igazgatók.

(Folytatjuk)

Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társulat az üzemek államosításának 25. évfordulója akalmából országos üzemtörnetét mutatják be. A pályázatot kiíró szervek a kiemelkedő pályamunkáikat nemcsak díjazzák, hanem megjelentetésüket is elősegítik. A pálya- műveket a Szakszervezetek Megyei Tanácsához kell beküldeni — ha lehetséges két példányban, 1974. április

ténefci pályázatot hirdet. Pá- 4-ig. A részletes pályázati fel- iyarzni elemző (monografikus) tételekről szóló' útmutatót a művekkel, dokumentációs és Szakszervezetek Megyei Tanú- leíró munkákkal lehet, ame- .

lyek egy-egy üzem államosí" csatol leveliben vagy szeme- tásának, vagy az azt követő lyesen lehet "igényelni.

Bürokráciacsökkentő hivatal

A FENTI cím önkényes, de nem félrevezető. A kormányhatározat szerint megszervezendő intézmény hivatalos neve Állami ‘Népesség-nyilvántartó Hivatal lesz, ám annak egyik célja, illetve a működésének egyik eredménye várhatóan éppen a bürokrácia csökkentésében mutatkozik majd meg.

A határozatról a kormány ülését követően mér hírt adtunk, de talán azok figyeltek íel rá a legkevésbé, akik a legtöbbet átkozzák á bürokratikus ügyintézésit. Bizonyára akadtak, akik a hír láttán — megint egy hivatal! — felkiáltással a gyakran amúgyis körülményes hivatali munka újabb fékeaőjét vélték felfedezni. A közre adott tények ismeretében nyugodtan állíthatjuk, ettől a hivataltól az ellenkezőjét, az ügyintézés egyszerűsítését, gyorsabbá tételét remélhetjük.

Jelenleg az állami szervek, a tanácsok, a vállalatok ' és a különböző intézmények mind több és egymással párhuzamos személyi nyilvántartást vezetnek az ország lakosságáról. Előfordul, hogy egyetlen személynek külön van adó-, egészségügyi, gépkocsitartási lapja —, és valamennyi kartotékon külön kitöltve az alapadatok: név, lakcím, anyja neve stb. A jelenlegi rendszer mellett szükség van arra is, hogy a nyilvántartást vezető szervek egymást kölcsönösen értesítsék a beérkezett vagy megváltozott adatokról. Hogy ez mennyire korszerűtlen és mennyi munkatöbbletet okoz, azt igazoljuk most az anyakönywezetők példájával. Egy emberöltővel ezelőtt, amikor legtöbben a lakóhelyükön szültek, érthető volt, hogy ott anyakönyvezték és ez nem is jelentett semmilyen komplikációt. Most a legkisebb településről is szülőotthonba vagy kórházba mennek a kismamák, így aztán mindjárt az első pillanatban megkettőződik az adminisztráció, a születés helye és a lakóhely szerint illetékes tanácsnál is. Különböző okok miatt szükség lehet arra is, hogy az anyakönyvvezetésről értesítsék például a gyámügyi, bírósági szerveket, az SZTK-t, az egészségügyi hatóságot és még lehetne sorolni a csaknem harmincféle szervet, ahová bizonyos esetekben adatokat kell szolgáltatnia az anyakönyvvezető - nek. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen fokozott mértékben terheli mindez — különösen a kisebb apparátussal dolgozó — " ügyintézést.

Mindkét fél — az állampolgárok és a hivatalok .— számára az is fokozta eddig a megterhelést, . hogy a nyilvántartásokba gyakran kerül pontatlanság, és a hivatali munka túlterheltsége miatt sohasem voltak az adatok naprakészek. Ráadásul az embereket különböző célból — választójogosultság, tankötelezettség, sorkötelezettség megállapítása stb. — újra és újra össze kellett írni.

Az állampolgárokat bosszantotta, hogy bár az igazolásokra rendszerint nem nekik volt szükségük, hanem a hivataloknak, ríiégis nekik kellett szaladgálniok a papírokkal. A kormányhatározat szerint megalakítandó Népesség-nyilvántartó Hivatal ezt és a fent említett korszerűtlenségeket szünteti meg. Az ország minden lakosáról olyan adatokat gyűjtenek és vezetnek, amelyekre az országos és a helyi államigazgatási, gazdasági, egészségügyi és egyéb szerveknek szükségük van, vagy a későbbiekben szükségük lehet. Az adatokat modem számítógépekkel dolgozzák fel, tárolják és — az ügyfelek számára talán ez a legfontosabb — ha igazolásra van szükség — a gép azt is mindjárt kézbe adja. A gépekben tárolt adatok alapul szolgálnak majd az országos tervek elkészítéséhez, a különböző összeírásokhoz, statisztikai összesítésekhez.

MINDEHHEZ gyorsan tegyük hozzá: mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Körültekintő tervezésre, a leggazdaságosabb módszer kialakítására van szükség. Habár az új hivatal 1974. július 1-én alakul meg, az eddig elméletben elképzelt szervezetet a gyakorlatban már kipróbálták a most lezajlott tanácsrválasztások idején Pécsett. A tapasztalatok kedvezőek és így remélhető, hogy 1975-ben a választási összeírásokkal egyidőben valamennyi magyar állampolgárról összeírt alapadatokkal megteremtik Magyarországon a népesség-nyilvántartásnak mindannyiunk számára hasznos, előnyös, korszerű rendszerét.

P, M. '

„Apró, hétköznapi dolgok

V)

A munkát jelentik

A Fém- és Vas tömegcikk, megtalálom számításaimat, azt kozunk égyűtf legutóbb »

Ktsz rétsági telepén egy éve dolgozik Miklián Attila. Minőségi ellenőr, a köznyelven „meós”. Másik jellemzője az, hogy fiatal.

— Nálunk, a szövetkezetben főleg fiatalok végzik a munkát — mondja, mintha magyarázni akarná életkorát.

Huszonnegyedik életévében jár, korábban az iparcikkboltban dolgozott, mint eladó.

— Miért hagyta ott? — érdeklődöm.

— A pénz miatt — válaszol kicsit tétovázva. — Kevés volt a keresetem. Megnősültem, gyermek született, lakást építünk. Egyszóval összejöttek a dolgok. A szövetkezetben

hiszem végleges munkahelyemnek tekinthetem. A kollektíva remek, igaz néha adnak munkát a minőségi ellenőrnek.

Február óta Miklián Attila a KISZ-alapszervezet titkára. Nem nehéz a megbízatásból

környező hegyekben túráztunk, remekül éreztük, magunkat.

Arról érdeklődöm, milyen az ifjúsági és a pártszervezet kapcsolata.

— Nem panaszkodhatunk. A pártvezetőség nagy érdekadódó feladatoknak eleget ten- lődéssel kíséri munkánkat. TagVigyáznak a kicsi egészségére

nie, hisz’ korábban is, mint a politikai oktatások vezető propagandistája tevékenykedett.

<— Oktatásunkra serkentőleg hatott, hogy a témákat nemcsak én adtam elő. Lehetőséget teremtettünk az alapszervezet tagjainak, hogy egy- egy területtel részletesen foglalkozva tartsanak vitaindítót társaik részére. Még a KISZ- en kívüli fiatalok is szívesen látogatták oktatásunk foglalkozásait — magyarázza.'

Húsz fiatal tagja az alapszervezetnek. Ezenkívül még feleannyian vannak, akik a KISZ-korosztályúakhoz , tartoznak.

1 — A lehetőségekhez (mérten

nem rossz arány ez, mert a tíz fiatal közül is nenanyar. lakóterületük alapszervezetének tagjai. Húszán nem tudunk nagyot alkotni, de nem is várja tőlünk senki. Igyekszünk, hogy napi munkánkat becsülettel ellássuk, nehogy azt -mondhassa valaki: a KISZ- tagok nem járnak élen a munkában. Az „ifjú Gárda”- brigáduruc szövetkezeti szinten harmadik helyen végzett a szocialista brigádok mun- kaverseny-mozgalrnának értékelésekor — tájékoztat a KISZ-szervezet titkára.

• Az alapszervezet tagjainak többségét a lányok alkotják, így a KISZ-titkárnak —

gyűléseinken rendszeresen részt vesznek, s ez fordítva is áll. mert engem is meghívnak rendezvényeikre.

— És a ktsz vezetőivel milyen a viszony?

— Lehetőséget adtak, hogy KISZ-szervezetünk „pénztárcája” ne maradjon üresen. A papírhulladékot, ami igen nagy mennyiségű, összegyűjt- hetjük és értékesíthetjük — feleli.

— Ifjúsági alap? — kíváncsiskodom tovább.

Miklián Attila vállát vonja.

• — Nem tudok róla, de jutalmazásoknál általában kikérik véleményemet, hogy a fiatalok közül kik azok, akik a legtöbbet tesznek a közösségért, s a munkában különösen élenjárnak — teszi hozzá.

Nemrégiben az alapszervezet , taggyűlésén tárgyalta a KISZ-titkár párttaggá javasolását. A fiatalok örömmel fogadták, hogy vezetőjük jelentkezett a pártba, hiszen ő az első az alapszervezetben.

Ügy érzem, munkám lenne az igazi ajánló. Megbeszéltem a pártvezetőséggel a jelentkezésem. örömmel fogadták. Nálunk is szükség van a fiatal kommunistákra — mondja természetes egyszerűséggel.,

Huszonnégy éve ellenére tizenévesnek látszik. Megfontolt szavai arra engednek köahogy ő fogalmazott — meg -vetkeztetni, a komoly elhalákellett tanulnia a lányok nyelvén beszélni.

*— Szerencsére vannak segítőtársaim — mondja mosolyogva, amikor a lányok nyelvéről esik szó. Arra törekszünk, hogy a szervezet tagjait ne csak a munka kösse össze. Minden szombatunk szabad. Ez nagyszerű lehetőség közös programok szervezésére. Kirándulunk, szórarozást önvizsgálat előzte meg, s ez így van rendjén. „ — Remélem, rövid időn belül sor kerül felvételi kérelmemet tárgyaló párttaggyűlésre. Ott is csak ezeket tudom elmondani. Apró, hétköznapi dolgokat.

Ezek az apró. hétköznapi dolgok Miklián Attilánál a munkát jelentik.

Sz. Gy.

NOGRÁD — 1973, június 12., kedd