Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

.-,öv " *5» , «v ___: i

\ sÁlö

gUWÁV

Világ proletárjai, egyesüljetek!

NŐGRÁD

». Ai. Ml ;.MI‘ 7«-ü<*Rai> Ml GYEI 81 Z OT T S A ü A t S- A ■ M f GV E I T A N ÁCS1 LA kJ I.

XXIX. ÉVF., 134. SZÁM ARA: í FORINT 1973. JONIUS 10., VASÁRNAP

EGYSÉGBEN

A

ki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdúláson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú óriás ’-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot, Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál, a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között...”

1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkás- osztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabadság- vágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki. Az 1919- es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magában kellett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját.

A Tanácsköztársaság leverése után, az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobornál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban, a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük..

Ismernünk kell a magyar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódott, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és súlyos osztályküzdelem, majd a felszabadulást követő politikai ütközetek tanulságaiból.

M

ire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve, a marxizmus—leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkás- mozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk.

Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóra váltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége.

Még nekünk isi akik benne élünk,' a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sorsfordulón esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mérnök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol egykor mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egyesült Államokban.

Az eredményekben oroszlán része van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjának az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehéssük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkás- osztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára.

A szocializmus azonban nemcsak több bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség új, harmonikus kapcsolatát. A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban levő megannyi szocialista vívmánya nemcsak a termelést, hanem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja.

K

i tudja hányán álmodoztak' a magyar munkásosztály

soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan közülünk nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk. de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letétemenyesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján.

Kőszegi Frigye*

Mi hoztuk az időt

Politikai vándorkiállítás a megyében

A tervek szerint június 15- én, pénteken délután három órakor nyílik meg a „Mi hoztuk az időt” című politikai vándorkiállítás a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ üvegcsamoká- ban. A kiállításon, amelynek fő jelmondata: „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály”, kilencvenhat vasvázon rögzített tabló hirdeti a munkásosztály helyét, vezető szerepét, belső rétegeződését, a munkások gazdasági és szociális helyzetét, valamint általános és szakmai műveltségét, képzésének és továbbképzésének lehetőségeit,

Á kiállítást megyei, járási és városi anyagokkal egészítették ki. Az összeállításokon, szocialista brigádtagok portréi, munkásak élete, ábrák, grafikonok, fotók, lakásépítés, kulturális élet stb. lesznek láthatók.

Ä kiállítással egyidejűleg a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége könyvkiáilitást rendez a munkásosztályt bemutató könyvekből, A Nógrád megyei Mozi üzemi Vállalat a kiállításához kapcsolódóan június, július, augusztus hónapokban a megye filmszínházaiban rövidfilmeket mutat be.

A kiállításra közös látogatásokat szerveznek a szocialista brigádok, valamint az üzemek, vállalatok, intézmények kollektívái.

Á salgótarjáni központi megnyitó után a kilencvenhat tabló megkezdi vándorlását és július 6—15-ig a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, július 20—23-ig a mátra- nováki klubkönyvtárban, július 27-től augusztus 5-ig Nagybá- tonyfoan a Bányász Művelődési Házban, augusztus 8—14-ig Pásztón a Lovász József Művelődési Központban, augusztus 19—29-ig Balassagyarmaton tekinthető meg.

Növekvő felhozatal

Sokféle áru9

A nyár elején tartunk, ezt tükrözik a piacon kínált áruk is. Zöldborsóhegyek, pirosló cseresznyekupacok, szebbnél- szebb eprek, új hagyma, hatalmas kosarakban salátafejek és egyre szaporodó mennyiségben újkrumpli.

Választék bőven van, nem panaszkodhatnak a háziasszonyok. Ami az árakat illeti, már nem teljes az elégedettség. Lassan csökken a legkeresettebb zöldségfélék, így a paprika, paradicsom, újburgonya, karfiol ára.

Jó felhozatallal jelentkezett a Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat a tegnapi napon. Nyolcezer darab paprika várta a vevőket, ára nyolcvan fillértől egy forint húsz fillér darabonként. Emellett kétezer tölteni való paprikát szállítottak 1,50—2,50 forintig terjedően. Árultak paprikát bőven a termelőszö;;

v

Vén kapuban fiatalok

Kulcsál' József felvétele

Mintegy 1500 SK (-dolgozó kommunista műszakon

Nagy visszhangra talált a gyár KlSZ-eseinek kezdeményezése

A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben június 9-e hivatalos szabad szombat. Ha a szabad szombatokra jellemző csend és nyugalom ^helyett nagyon js aktív és élénk munkával találkozhatott az ember, az azért volt, mert a gyárban nagy visszhangra talált a kovácsológyári „Gábor Áron’! sajtoló ifjúsági szocialista brigád felhívása. A KISZ-brigád azzal fordult a gyár dolgozóihoz, hogy június 9-ét minősítsék olyan kommunista szombattá, amelyen önkéntes munkával anyagi alapot teremtenek a Világifjúsági Találkozón való részvételhez és a megyei ifjúsági váltótábor felépítéséhez.

A felhívásra benépesült a gyár területe és környéke. Nemcsak a helybeliek, de a

környező községekből bejáró dolgozók is nagy számban foglalták el helyüket az előre megtervezett munkánál. Több mint 1500 dolgozó részvételével zajlott le a kommunista műszak.

Ez alkalommal csak kisebb számban irányították a dolgozókat a termelő munkahelyekre. Nagyrészt olyan feladatokat oldottak meg, amelyekre különben sem volt elég munkaerő, vagy amelyekhez esetleg a termelői munka rovására kellett volna munkaerőt biztosítani.

Több helyen, így a Zagyvarakodó térségében, a Technika Háza szomszédságában, a védőgázüzemnél is jelentős takarítási és területrendezési munkát végeztek. A Zagyvarakodó térségében a gyár új

üzem' megépítését tervezi. Itt az anyagellátás 40, a munkaügyi osztály 20 fős brigádja is részt vett az előre megtervezett feladatokban. A terület-, rendezés és takarítás mellett 93 oszlopot állítottak be a védkerítéshez.

A GYGO teljes létszáma 225 fő. Ha számításba vesszük, hogy közülük többen dolgoztak az éjjeles műszakban, akkor a kommunista műszakon megjelent mintegy 150 GYGO- dolgozó csaknem teljes létszámú részvételt jelent. Ezúttal sokan vettek részt a vasöntödéi formaszekrény-rendezésnél, miközben kovácsológyári fontos szerszámok és a DEXI- ON-saroklemez szerszámai készültek el.

A kovácsológyár dolgozói közül 167-en voltak jelen. Közülük 58-an az új pácoló beruházási munkálatainál tevékenykedtek. Közben készült az új ellenütésű kalapács padozatának betonozása is. A kommunista műszakon Oravecz

nagy választék a piacon

vetkezetek és az őstermelők

is.

Fejes káposztából öt mázsa érkezett, kilónkénti ára hét forint. Az újburgonyát — három mázsa — csomagolva hozták forgalomba a vállalat boltjai, ára kilónként egyelőszövetkezetek, az árak a legtöbb helyen megegyeztek. Az őstermelők is hatalmas kosarakkal jelentkeztek, virágtól kezdve egészen a gyümölcsig árusítottak. így nem csoda, ha forgalmas is volt a szombati piaci nap.

re még tizenkét forint. Paradicsomból nyolc mázsa érkezett, egy kiló harmincnyolc forintba került.

A főzőhagyma csomagja két forint nyolcvan fillér, ebből hatszáz csomagot árultak. Három mázsa zöldborsó várt gazdára, kilója hat ötven. Ötszáz csomó kék karalábé érkezett, egy csomó kilenc forint —, öt karalábé található egy csomóban.

Eperből száz kilót árult a piacon az Élelmiszer-kisker. Vállalat, kilója huszonöt forint.

Hasonlóan sok és sokfajta árut hoztak piacra a termeíőAki nem akart a piacon vásárolni, az üzletekben is megtalálta a zöldségfélét, mert az élelmiszerboltokba, főként- a peremboltokba mintegy harminc—negyven mázsa zöldárut vittek tegnap a vállalat kocsijai. Így itt is megfelelő volt a választék.

Egyébként a vállalat vezetői elmondották, hogy a jövő héten még nagyobb lesz a felhozatal, elsősorban a gyümölcsök mennyisége gyarapodik. Újdonságként pedig a salgótarjáni piacon és üzletekben megjelenik a nyár másik kedvelt gyümölcse, a meggy is.

László csákánynyújtó brigádja mintegy 700, Fodor Mátyás brigádja pedig mintegy 500 darab csákányt készített. A vizesköszörűben Varga József, Matuszka Tibor, Köblő Gyula, Liszkó György és Bata István mintegy 2000 darab csákány köszörülésével végzett a kommunista műszak végére.

A kommunista fiatalok felhívása az értelemhez szólt, és indítványuk teljes egyetértésre talált a gyár dolgozói körében. Mert a cél, aminek érdekében tenni kellett, nemes és jó szándékú. Ezúttal az ifjúság ügyéről van szó, hiszen a megyei ifjúsági váltótábor megépítése csakúgy, mint a X. VIT-re készülő magyar fiatalok támogatása közös ügy. S bár a kommunista műszak teljes anyagi értékéről még nincs pontos és megbízható szám, hozzávetőlegesen negyedmillióra taksálják a munka teljes értékét. S ha ez valamivel több lenne, az csak növeli egy ilyen nagy, nemes és önkéntes összefogás erkölcsi értékét is.

fi