Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-06 / 130. szám

Kissinger Párizsba utazott Henry Kissinger, as amerr kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden közép- európai idő szerint délután Párizsba utazott. Kíséretében ben van Ronald Zeiglar. a Fehér Ház sajtófőnöke Henry Kissinger Párizsban kettős diplomáciai küldetést végez. Találkozik Le Dúc Thó- val, a VDK kormányának megbízottjával' hogy befejez­zék a vietnami békém egál la­pod ág végrehajtásáról megkez. dett tanácskozássorozatot. Mi­chel Jobert francia külügy- miniiszitenrel az. Egyesült Álla­mok és a közös piaci országok kapcsolatának jövőjéről fog tanácskozni. (MTI) Röviden PRÁGAi Háromnapos tedományos szimpózium kezdődött kedden Prágában a KGST komplex programjával, valamint a szo­cialista gazdasági integráció­val kapcsolatos kérdések meg­vitatására. A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának 4. évfor­dulója alkalmából szolidaritási nagygyűlést tartottak a Gamma Művekben. Képünkön: Dlnh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete szól a nagygyűlés részt­vevőihez (MTI Foto —Vigovszki F. felv.) HAVANNA-: Osvaldo Dortíeos kubai ál­lamfő kedden hazaérkezett la­tin-amerikai körútjáról, Dor- ticos részt vett Hector Cam- póra argentin elnök beiktatá­sán, majd ellátogatott Chilé­be és Peruba is, ahol Allende, illetve Velasco Alvarado el­nökkel találkozott. A karlsruhei alkotmánybíróság döntése Elutasították a nyugatnémet ellenzék keresetét Törvényerőre emelkedik as alapxsersödás BAGDAD: Murtada Szaid Abdel-Baki Iraki külügyminiszter három­napos hivatalos csehszlovákiai látogatásáról* Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszterrel, a csehszlovák állami és pártve­zetőkkel folytatott tárgyalása­iról közelményt hoztak nyil­vánosságra Bagdadban és Prá­gában. (MTI) Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság kedden délután elutasította a bajor tartományi kormány két hete beterjesztett keresetét, amelyben kérte, hogy aka­dályozzák meg a két német állam alapszerződéséről szó­ló és a parlamentben már jóváhagyott ratifikációs tör­vénytervezet életbelépését. A bíróság már hétfőn es­te meghozta döntését, de annak kihirdetésére csak kedden este került sor. A bajor kormány egy má­sik keresetében azt is kérte, "hogy a bíróság nyilvánítsa az alapszerződést alkot­hozott döntés lehetővé teszi a ratifikációs eljárás teljes lezárását. A szövetségi el­nöki hivatal szóvivője be is jelentette, hogy Gustav Hei­nemann elnök szerdán alá­írja mind az alapszerződés­ről, mind az NSZK ENSZ- csatlakozásáról szóló ratifi­kációs törvényjavaslatot A bíróság döntését nyom­ban üdvözölte Von Wech­Szlovák vendégek Balassagyarmaton r (folytatás a 3. oldalon.) Kedden délelőtt a Madách Könyvtárban dr. Rudo Brtan irodalomtörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja tartott előadást A szlovák irodalom Balassagyarmaton címmel. Ennek keretében el­sősorban Bozena Nemcova cseh írónő és Jankó Kral —. a szlovákok Petőfije — balas­sagyarmati irodalmi munkás­ságát ismertette. Jankó Kral 1849-től 1854-ig élt a város­ban. Először iktatóként, majd járásbíróként tevékenykedett. Itt-tartózkodása elején a Fe­kete sas nevű szállodában la­kott, majd 1851-ben Moldová- nyi Máriával házasságot kö­tött és két fia Balassagyarma­ton született. A szabadságharc elfojtása ellen azzal tiltako­zott, hogy balassagyarmati tartózkodása alatt nem írt költeményeket. Mindössze egy vers született a városban, köl­tőtársa, Jan Kollár halála al­kalmából. Újságírói tevékeny­sége azonban igen gazdag volt, sok cikket írt Balassa­gyarmatról magyar és szlovák lapokban. Dr. Rudo Brtan beszélt Sá­muel Stefanovics íróról és szerkesztőről, aki magyar, szlovák népmeséket gyűjtött Nógrádban, valamint Világos­ság címmel kétnyelvű lapot jelentetett meg a városban. Megemlítette Mihal Algöver munkásságét, aki szonetteket írt. Stefan Krcmery magyar és szlovák nyelven írt verse­ket, kilenc nyelven beszélt és fordított. Számos magyar köl­tő művét fordította szlovákra —. Vörösmartytól Adyig. Ösz- szegyűjtött műveit most je­lentették meg újból hat kö­tetben, ebből kettőben magyar fordításai kaptak helyet. A jelenlevő nagyszámú kö­zönség kérdéseket tett fel az előadónak, majd baráti be­szélgetéssel fejeződött be a rendezvény. Dr, Soós Gábor sajtótájékoztatója ' (folytatás az J. oldalról) Mátra és Tokaj vidékén szór­ványosan eiszáradással talál­koztak, ezt a szokatlan jelen­séget külön bizottság vizsgál­ta. Megállapították, hogy nem betegség, hanem fagyés okoz­ta, A továbbiakban hangoz­tatta dr. Soós Gábor, hogy ösz- szességében ugyan okozott ki­esést a szárazság, de helyes intézkedésekkel kiegyenlíthe­tő. Rendkívül fontosnak tart­ja a csapadék pótlását. Mint mondotta, az esőzések ellené­re, még mindig 50—150 #il- liméternyi csapadék hiányzik a földekről. Mint mondotta, az öntözés területén nagyon sok hiányos­ságot észleltek, összesen 420 800 hektáron teremtették meg az öntözés feltételeit, en­nek ellenére május 20-ig csu­pán 110 000 hektáron öntöztek. Az öntözés mellett nagyon fontosnak ítélte, hogy a mező- gazdasági munkákat, különös­képpen a növényvédelmet megfelelő időben és minőség­ben végezzék el. Felhívta a figyelmet dr. Soós Gábor a pajzstetű- és a takácsatka- fertőzésre. Rendkívül fontos — mondotta továbbá —, hogy valamennyi termést időben betakarítsanak. Ebben az idő­szakban a legfontosabb a szálastakarmányok betakarí­tása, Befejezésül a nyári mun­kákra való felkészülésre hívta föl a figyelmet dr. Soós Gá­bor. Hangsúlyozta, hogy már most meg kell kezdeni a be­takarító gépek karbantartását, a kombájnok javítását, üzem­képessé tételét, (MTI) 2 NQGRÁD = 197S, június 6„ szerda mányellenesnek, ám a jelen mar, a kormány szóvivője, döntés fényében aligha két- és hasonló nyilatkozatot tett séges, hogy Karlsruheban közzé Eferbert Wehner, az ezt a keresetet is elutasít- SPD parlamenti frakciójá- ják. A második bajor pa- nak elnöke is. A CDU—CSU nászról a bíróság június 19- frakció szóvivője bejelen- én tanácskozik és július 31- tette, hogy az ellenzék tisz- én hirdet ítéletet. teletben tartja az alkot­A kedden nyilvánosságra mánybíróság határozatát. Magyar nagyfcfluet Dil-llleVnamban A Magyar Népköztársaság Dél-Vietnamba, hogy átadja Elnöki Tanácsa Bényei Bélát megbízólevelét a Dél-vietnami Ä“ !jTí^“s r*1“'1 Fo™­megbízta hazánk képviseleté- °a^rm Kormánya mellett mű­vel a Dél-vietnami Köztársa- ködő tanácsadó testület elnö- ságban. A nagykövet elutazott kének. (MTI) _____________________________________ V L apszemle Pekingi stratégia Mint a Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat júniusi száméban megállapít« ja, a maoista vezetőség külpo­litikájában mind kiélezetteb­ben és nyíltabban jelentkezik a szovjetellenesség, mint e po­litika legjellemzőbb vonása. A pekingi stratégák, amikor a nemzetközi színtéren állást foglalnak, gyakorlatilag min­den szovjet kezdeményezéssel szemben, különböző „elméleti” koncepciókkal állnak elő, köz­tük az úgynevezett „közbeeső övezetek elméletével”, amely­nek semmi köze a jelenkor marxista-leninista elemzésé­hez. Az olyan nemzetközi prob­lémákat illetően, mint az euró­pai biztonság, a közel-keleti helyzet, a hindusztáni rende­zés, a kínai vezetők magatar­tásának alapja az az általá­nos törekvés, hogy korlátoz­zék a feszültség enyhülésének lehetőségét, kiélezzék a meg­levő ellentéteket, és közös nyelvet találjanuk a szovjet- ellenes erőkkel. A szovjet külpolitikai folyó­irat emlékeztet arra, hogy Kí­na nem vm részt egyetlen olyan nemzetközi egyezmény­ben sem, amely a leszerelés te­rületeire vonatkozik. Igyekszik beavatkozni a szovjet—ameri­kai SALT-tárgyalások mene­tébe és ténylegesen szolidari­tást vállal az Egyesült Álla­mok hadiipari komplexumá­val, azt tanácsolja, az Egyesült Államok kormányköreinek, hogy folytassák a nukleáris fegyverkezési hajszát. „Peking szívósan folytatja a szocialista közösség országai ellen irányuló szakadárpoli- tikát. E téren legfőbb célja szembeállítani egymással a szocialista országokat, meg­ingatni együttműködésüket és gyengíteni a szocialista közös­ség nemzetközi állásait. Ennek érdekében mindent bevet: ka­cérkodik, hízeleg, zsarol” — mutat rá a Mezsdunarodnaja Zsizny.' A szovjet folyóirat végeze­tül ostobának nevezi azokat a pekingi kísérleteket, amelyek célja igényeket támasztani szovjet területekre és „meg­alapozni” ezeket az igényeket. „A két ország között nem lé­tezik semmiféle területi kér­dés” — hangsúlyozza a Mezs­dunarodnaja Zsizny. Hősök kormánya Mat, négy éve alakult meg Dél-Vietnam Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya. Mindössze négy esztendeje — alig akarja elhinni az em­ber! Annyi nagy tett, egész világot befolyásoló’és alakító cse­lekvés sűrűsödött össze e rövid időszakban, amennyit , más népek, kormányok csak századok történetében mondhatnak a magukénak. Amikor 1969 nyarán, valahol a harcoló dzsungelben lét­rejött a nemzeti felszabadító harcnak és az ebből kinőtt helyi hatalmi szerveknek ez a központja, az amerikai adminisztrá­ció nem tulajdonított neki nagy fontosságot. Washington. Ni­xon ekkor még úgy hitte, hogy a népi hatalmat, s kormányát is ugyanúgy „szétbombázhatja”, mint ahogy Dél-Vietnam földjét. ” . . Az idén februárban aztan az amerikai külügyminiszter­nek oda kellett tennie aláírását a DIFK külügyminiszteré­nek, a legendás Binh asszonynak kézjegye mellé a párizsi megállapodáson. Ez a tény, majd a DIFK képviselőjének részvétele a párizsi tizenhárom hatalmi Vietnam-konferenci- án olyan nemzetközi rangot és elismerést adott Dél-Vietnam Ideiglenes Forradalmi Kormányának, amilyent csak a hősies, önfeláldozó küzdelem adhat. A párizsi megállapodás óta eltelt idő újra csak a diplo­máciai, politikai harc és — a Saigon, valamint amerikai tá­mogatóinak akciói miatt — a katonai védekezés szakasza volt a DIFK száméra. A fő kérdésben, Dél-Vietnam politikai jövőjének rendezésében nagyon kevés, szinte le'sem mérhető az előrehaladás a saigoni kormány és a DIFK között folyó tárgyalásokon. Pedig több mint egy hónappal ezelőtt, ápri­lis 23-án a DIFK küldöttsége Párizsban a kibontakozás reális hatpontos javaslatát terjesztette saigoni partnere elé. E platform előirányozza az ellenségeskedések azonnali megszüntetését, a két szembenálló fél által birtokolt terüle­tek határainak kijelölését Javasolta, hogy kölcsönösen bo­csássák szabadon a fogva tartott polgári személyeket; bizto­sítsák egész Dél-Vietnamban a polgári szabadságjogokat, be­leértve a szabad költözködést: hozzák végre létre a két fél­ből, valamint a semlegesekből a nemzeti együttműködés és megbékélés tanácsát, vagyis azt a szervet, amely lépés lehet­ne Dél-Vietnam egységes állami végrehajtó szervének kiala­kítása felé. A DIFK javasolja a nemzetgyűlési választások kiírását és a két fél fegyveres erőinek ügyét is rendezni kí­vánja. Saigon ellenáll mindezeknek a törekvéseknek, s továbbra is kétségbeesett próbálkozásokat tesz, hogy csökkentse a DIFK területi befolyását. De ezek az erőfeszítések meghiú­sulnak a népi hatalom nyugodt, reális politikáján, a szabad területeken élő milliók alkotó munkáján és kemény helytál­lásán. Negyedik születésnapján a magyar nép tisztelettel és igaz barátsággal köszönti a testvéri DIFK-et. Üjra teljes szolidaritásunkról biztosítjuk Dél-Vietnam harcoló és alkotó népét és kívánjuk, hogy a DIFK következő, ötödik születés­napját már a teljes béke körülményei között ünnepelhesse, n. j. Kazakov miniszterhelyettes a TU—144-es katasztrófájáról Vaszilij Kazakov repülőgép- ipari miniszterhelyettes, a Le 3ourget-i légiszalonon részt­vevő szovjet küldöttség veze­tője a Francia Televíziónak adott nyilatkozatában, elmon­dotta. hogy a delegáció tagjait mélyen megrendítette a TU— 144-es katasztrófája, amelynek következtében életét vesztette a repülőgép hattagú személy­zete. élükön Mihail Kozlov, berepülőpilótával, s halálos áldozatok voltak a francia ál­lampolgárok között is. — Legmélyebb részvétün­ket tolmácsoljuk az elhunytak családtagjainak és hozzátarto­zóinak — mondotta Kazakov — A katasztrófa okait vizsgál, iák. A történtek okainak és körülményeinek kiderítésére szovjet bizottságot alakítottak. amely együtt fog működni s francia hatóságokkal. — Most még korai lenne be­szélni arról '— folytatta a mi­niszterhelyettes —, hogy a szerencsétlenséget milyen okok váltották ki. különböző vál­tozatokról találgatni. Először össze kell gyűjteni a rendel­kezésre álló adatokat, ezeket illetékes szakértőknek kell ér- tékelniök. mielőtt még követ­keztetéseket vonnánk le és tájékoztatnánk a közvéle­ményt. Kazakov köszönetét tolmá­csolta azoknak a francia ál­lamférfiaknak, társadalmi szervezeteknek, és francia pol. gároknak, akik részvétüket nyilvánították a katasztrófá­val kapcsolatban. Kulturális együttműködés Leonyid Brezsnyev nyugat- németországi látogatása átfo­gó lehetőséget teremtett a két ország sokoldalú kapcsolatai­nak, egyebek között kultúrá- lis kapcsolatainak fejlesztésé­hez. Nehéz lenne túlértékelni a látogatás idején aláírt szov­jet-nyugatnémet kulturális, együttműködési megállapodás jelentőségét. Ez a dokumen­tum a két nép legkülönbözőbb kapcsolatai kiszélesítésének átfogó programja — írja Nyi- kolaj Csigir, a TASZSZ hír- magyarázója. Mint a hírmagyarázó írja, nem szükséges bizonygatni, hogy a kölcsönös bizalomnak milyen nagy jelentősége van a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés egymás mellett élés gyümöl­csöző fejlesztésében. Most, amikor a Szovjetunió és az NSZK új alapokra fektette kapcsolatait, különösen fon­tos felszámolni az egymásról alkotott ferde elképzeléseket. Minél jobban megismerik egy­mást a két ország népei, an­nál sikeresebben fejlődik majd köztük a saját érdeke­iknek, csakúgy mint az Euró­pa és a világ békéje és biz­tonsága érdekeinek megfelelő békés együttműködés. A szov­jet-nyugatnémet kulturális együttműködési megállapo­dásnak ez a fő célja. A szovjet—nyugatnémet kulturális együttműködés gya­korlati megvalósítása is ta­núsítja, hogy a Szovjetunió és az NSZK népei milyen mértékben törekszenek egy­más kölcsönös megismerésére, és milyen hasznos a köztük megvalósuló kultürális csere. Elegendő emlékeztetni arra, hogy mekkora sikert aratott a Leonyid Brezsnyev NSZK-ban való tartózkodása idején ren­dezett dortmundi szovjet kul­turális napok, amelyek kiszé­lesítették a nyugatnémet ál­lampolgároknak a szovjet nép­ről szerzett ismereteit. Nem szabad természetesen elfeledkezni arról — mutat rá a hírmagyarázó —, hogy Nyu­gaton vannak még olyan erők, amelyek igyekeznek kihasz­nálni minden lehetőséget a béke érdekeivel ellenkező és a nemzetközi kapcsolatokban az igazi kölcsönös megértés és bizalom megteremtésével ellentétben álló tevékenység­hez. Ezek az erők a Kelet és a Nyugat közötti szélesedő kulturális cserét saját céljaik szolgálatába szeretnék . állíta­ni, fel szeretnék használni a Szovjetunió és az egész szoci­alista^ közösség ellen irányuló aknamunkában. Kilátástala­nok azonban az ilyenfajta mesterkedések — írja végeze­tül a TASZSZ hírmagyarázó­ja. (MTI) f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents