Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
Több a tej növekedhet a fogyasztás Társulás, növekvő közös haszon Hú Hz millió forint a tejüzemek felújítására b "A nermelesben nesztwvö minden gazdasági egységnél egyik fontos követelmény, hogy a tervek mennyiségi, minőségi mutatói időről időre teljesüljenek, kedvezően alakuljanak, A tervek ütemes realizálása teszi lehetővé a kitűzött célok folyamatos megvalósulását Valamennyi termelőüzemnél mindezen követelmény teljesítése kívánatos, de különösen fontos az élelmiszeriparban, ahol. a kikerülő termékekkel a lakossági ellátás színvonalához járulnak hozzá. iVem érződik kellően Senki efőtt sem keß bizonyítaná. hogy a tej és a tejtermékek az emberi szervezet számára mennyire fontosak. A fehérje az emberi szervezet leghasznosabb építőanyaga. A fiatal, növekvő szervezet számára tehát több tejre, tejszínre. vajra, sajtra, túróra, joghurtra van szükség, mint az idősebih, felnőtt szervezetnek. A kormány komoly erőfeszítést tett a meglevő gondok megoldására, az állattartók körében a tenyésztési kedv növelésére, a tejtermelés emelésére. E fontos programnak a termelésben már bontakoznak a kezdeti eredményei. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy sikerült megállítani a tehénállomány évről évre való re. A húszmillió forintot meghaladó beruházásuk is ezt a célt szolgálja. A rekonstrukció végrehajtásával mindkét üzemben a feldolgozókapacitás 20—25 százalékkal tovább növelhető. A követelményeknek megfelelő kazáncsere beépítésének munkálatait a szécsényj üzemben most végzik, ezzel egyidő- ben a vízrendszert és csatornázást is korszerűsítik Pásztori új keverőkádakat, Szé- csényben pasztőrgépet állítottak be. Meg termetették az iskolatej gyártásának feltételeit. Végzett munkájuk hatékonyságát mutatja, hogy növekvő feladatukat csaknem azonos létszámmal oldották meg. A túlórák számát mindkét üzemben 178-ról 156-ra, illetve 844- ről 136-ra csökkentették. A tejüzemek sokat tettek az utóbbi időben a tej- és tejtermékfogyasztás növelése érdekében. Tevékenységük közül elsősarban a választék bővítését hell kiemelni. A kereskedelem igényének megfelelően folyamatosan gyártanak ízesített joghurtot, tejfelt, tejszínt, vajait, sajtot, túrót. A termékek minősége javult, megfelel a szabvány követelményeinek Az ellenőrző vizsgálatok esetenként kifogást emelnek néhány cikkel szemben Például alacsonynak találták a félzsíros túró savfokát. Ez is arra figyelmezteti a vezetőket és dolgozókat, hogy közösein kell cselekedniük a gyártás, tárolás, szállítás során keletkezett minőségi kifogások megszüntetéséért. Ezt követeli tőlük a szakma szeretete. valamint a lakosság ellátásáért érzett felelősségük. Rájuk hárul A tapasztalatok azt is igazolják, hogy az üzemi vezetők jól élnek a nagyobb önállósággal. felelősséget éreznek a terület gazdálkodásáért. Az eredmények elérésében döntő részt vállaltak a törzsgárda tagjai, a szocialista brigádok. Az egész évi tervfeladatok teljesítésére, gazdálkodásunk szí n vonalának továbbfejlesztése valamennyiüktől megköveteli, hogy javítsák a gazdaságosságot, fejlesszék a termelés szerkezetét. Ugyanis a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére vonatkozó kormány- határozat jó végrehajtása után feltehetően javul a tehenészetek fajlagos mutatója. A termelői tej felvásárlásáról, annak jó minőségi feldolgozásáról pedig közös erővel a tejipari kollektíváknak keil gondoskodniuk. / m. t. A TÁRSULÁS gondolata korábbi eredetű a megye ipart szövetkezeteinél Próbálkozások is voltak tobb- kevesebb sikerrel, míg végül 1972. január elején megalakult a N1SZAT, a Nógrád megyei Ipari Szövetkezetek Anyagbeszerzés; Társulása. A megye ipart szövetkezeteinek alig .több mint fele vesz részt ebben. Az építőipariak valamennyiem, die van vegyes és szolgáltató szövetkezet is, amelyek a NISZAT-on keresztül biztosítják az anyagbeszerzést. Az elQzamémyekihez tartozik, hogy az ipart szövetkezetek - nél, ahol sokféle anyaggal dolgoznak, körülményes, hosz- szafbb utánjárást, nagy energiát lekötő munka volt az anyagbeszerzés. Emiatt sokszor akadozott az anyagellátás, bár sokan foglalkoztak vele. A nagyobb mennyiségű rendelések adta előnyökkel sem tudtak élni. Az anyagi lehetőségek szűkös volta is gondot okozott. A szövetkezeti ipar sajátos jellege is olyan, hogy a megrendeléstől a megvalósításig nemi lehet hosszú átfutási időket szabni. A legtöbb anyagra sürgősen szükség van. A társuláson keresztül ezektől a hátrányoktól akartak mentesülni a megye ipart szövetkezetei. A társulás anyaszövetkezete a legnagyobb, a salgótarjáni Építő-, Tervezőipari Szöcsökkentését és kedvezőbben alakult a tejtermelés hozama is A lakossági táplálkozásban elsősorban a tej és különféle tejtermékek iránti igény növekedésében, sajnos, a kívánt változás még nem érződik kellően. Figyelemre méltók a pásztói- a széosényi tejipari üzemek termelésének első negyedévi számai. Nógrád megye gazdaságaiból az elmúlt év hasonló időszakában négymillió 798 ezer liter tejet vásároltak fel, ez év első három hónapjában pedig ötmillió 173 ezer litert. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi szektorban — termelőszövetkezeti, állami gazdasági, háztáji és kisegítő gazdaságban — a tehéntej írt- vásárlása kedvezőbb volt. Bővült a választék A tejbegyűjtő és -feldogozó üzemek számoltak a tejtermelés növekedésével és megfele»fi fi tsL. I !!ImÍIÍI!i|ÍI U / »J y lően felkészültek annak fogadására. feldolgozására, hütéséA» öveges» »of« — k — vetkezet, A legfelsőt*) irányi* tó fórum a társulás közgyűlése, ahol egyenlő partnerként vesz részt valamennyi szövetkezet. Alapszabály szerint működik a társulás. Felügyelő bizottság ellenőrzi az alapszabály, illetve az ügyviteli költségvetés szerinti munkát és erről a közgyűlésnek számol be. Az alapszabály azt is rögzíti, hogy a .társulás nem lehet sem veszteséges, sem nyereséges. Az esetleges nyereség a forgalom arányában kerül visszatérítésre a tagsaövetkeaetek számára, veszteség esetén ugyancsak a forgalom arányában térítenek a tagszöveitkezetek. A társulás működéséhez az anyagi alapot a közös fejlesztési alapiból kapott félmillió forint jelentette. Ez szövetkezetenként 50 ezer forintot jelentett. Végső soron nem nagy összeg, és hogy mégis jól tudtak vele sáfárkodni azt az első év eredményei bizonyítják. Erről egyébként a társulás vezetői nyilatkoztak legutóbb. Milyen előnyökkel járt a társulás? — Elsősorban azzal, hogy könnyebbé, egyszerűbbé váLt az anyagbeszerzés — mondja Deme Attila, az anyaszövet- kiezet anyagosztály-vezetője, majd így folytatja. — A nagyobb mennyiségek rendelése lehetővé tette, hogy több anyagólt egyenesen a gyártó vállalatoktól szerezzünk be, nem egyszer kedvezményesebb áron. Ma már kevesebb ember foglalkozik anyagbeszerzéssel, mint amikor még külön szövetkezetenként folyt ez a munka. Ez lehetővé tette, hogy az anyaggazdálkodást erősítsék. Az anyagbeszerzés viszont szakosodott, tehát nagyobb hozzáértéssel történik. Ez is nagy előny. Kezdettől fogva a gyors beszerzésen volt a hangsúly és úgy érzem, a lehettttjfcekhez mérten ezt sikerült ajtrm — mondta az osztályvezető. TÖBB, A társulásban résztvevő szövetkezeteknél kapott vélemény szerint tavaly lényegesen javult, kiegyensúlyozottá vált az anyagellátás. Jó ezt hallani, mivel nagyobb állami vállalatok sem mentesek az anyagellátási gondoktól. — A félmilliós alaptőkével tavaly, az anyaszövetkezétet nem számítva, 8 milliós forgalmat bonyolítottunk le. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg 16-szór fordult meg a forgalomban — mondta Szarvas Imre főkönyvelő nem kis büszkeséggel. — Ügy véljük, a N1SZÄT« nak már neve, tekintélye van a szállító vállalatoknál, veszi át a szót isméit Dane Attila. — Ez a .számiak korrekt, gyors kiegyenlítésének az eredménye. Ezt a gyors szállítások követik, ami nálunk a legfontosabb követelmény. Ügy érzem, az első évben sikerült sok partnerrel olyan jó kapcsolatot kialakitami, ami a jövőre is hasznos lesz — közli, majd Szarvas Imre hozzáfűzi: — Erre nagy szükség is lesz, mert az idén a társulással szemben támasztott igény anyagforgalomban a tavalyi háromszorosa. A KISZÖV is eredményesnek értékelte a társulást, ezért az alaptőke növeléséhez a KFA-keretből újabb 350 ezer forint juttatást biztosít.* Még így is a pénzt az idén legalább 29-szerkeU megforgatnunk, hogy az igényeket kielégíthessük. Tehát nem egészen két hét alatt kell átlagosan megfordulni az alaptőkének. — Sikerül-e ezt elérni? Milyenek az eddigi tapasztalatok? — A neheze még hátravan, de most számol tam, hogy az idén négy hónap alatt többször fordult meg a pénzünk, mint tavaly fél év alatt Biztató, hogy sikerül a kitű* zött célt elérni. A forgalom fokozatosan növekszik — mondta a főkönyvelő. — Mi az oka, hogy az idén az anyagbeszerzési igény a tagszövetkezetek részéről megháromszorozódott ? Mi ezt a bizalom jelének tartjuk. Az igazsághoz tartozik — erről egyébként az évzáró közgyűlésen is sok sző esett — tavaly még a tagsaó- vetkezeték sem bíztak a sikerben. Sok ‘ anyagot külön- külön igyekeztek beszerezni, úgy gondolták, ez a biztosabb. Rájöttek azóta, hogy a társulás életképes és előnyös, ez a magyarázata az igények növekedésének — kaptam a választ. — A NISZAT tehát nem öncélú társulás, haszna jelentkezik a tagszövetkezeteknél. Közös erővel a gondok megoldása is könnyebb. Nem a nyerészkedés, hanem az összefogásból eredő előnyök kiaknázása a célja, és ez a kisebb-nagyobb szövetkezetek gazdálkodási biztonságát is fokozza. Egy év tapasztalatai is bizonyítják: érdemes volt társulni. Bodó János A íTvaLrnrlíit azt mutatja. ho&T 8 jij art LM ld.l mezőgazdaság területén működő pártszervezetek jelentős hányada a téli időszakban intenzívebb politikai tevékenységet folytat — mind a szervezeten belül, mind a párton kívüliek között —, mint a mezőgazdasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi embernek a téli hónapokban több a szabad ideje, köny- ,nyebben mozgósítható, szívesebben látogatja az összejöveteleket. Mindenképpen politikai hiba lenne a téli időszak nyújtotta kedvező lehetőséget a pártszervezeteknek kihasználatlanul hagyniuk. Ugyanakkor legalább ilyen káros annak a szemléletnek elfogadása — akár kimondva, akár kimondatlanul —. hogy télen politizálunk, nyáron pedig dolgozunk, a mezőgazdasági munkát végezzük. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai munka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevékenység elengedhetetlen feltétele a jobb, az eredményesebb munkának. Ebben a kérdésben is, mint minden más esetben, annak felismerése és elfogadása a fontos, hogy politikai munkára — agitációra, tájékoztatásra stb. — az év minden szakában szükség van. A politikai munka végzésében azonban figyelembe kell venni a körülményeket. Napjainkban például azt, hogy a mezőgazdasági dolgozók többsége napközben a földeken tevékenykedik, későn és fáradtan tér haza. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már mind több a gép a szántóföldeken, gyümölcsösökben, kertészetekben. A munka legnehezebbjét napjainkban a gépek végzik, de ezeket emberek működtetik, s gyakran nem éppen a legjobb, legkedvezőbb feltételek között. Például az aratás, a gabona betakarítása már nem igényli az egész falu apraja- nagyja kezemunkáját, annak gondja 10—15 kombájnosra, ugyanennyi, vagy valamivel 1 több gépkocsivezetőre, kisegítő személyzetre hárul, de leginkább ők a megmondhatói annak, hogy a betakarítás néhány hete milyen óriási erőfeszítést, helytállást kíván tőlük. Ez Ne hívjuk a példa egyben utal arra is: ebben az időszakban a betakarítás területén dolgozók minden szempontból — így politikailag is — különleges elbánásban kell hogy részesüljenek. Amíg tehát a téli időszakban a pártszervezetek „hívták” az embereket — oktatásra, gyűlésekre, rendezvényekre —, addig a kampánymunkák idején „menni” kell hozzájuk. A politikai munka helye tehát áttevődik, s ez egyben a munkamódszer megváltozását is igényli. A téli időszak politikai munkájára a nagy tömegben, vagy a nagyobb embercsoportban végzett tevékenység a jellemző. A mezőgazdasági munkák időszakában több okból sem célszerű egyszerre — s több ízben — sok embert összehívni. Egyrészt ezzel sok embert vonnak el a pártszervezetek egyidö- ben a mezőgazdasági munkától, másrészt a szervezésre fordított energia is többnyire csak kisebb hányadában hasznosul, ugyanis kevesen jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek leginkább szólni akarnak. Célravezető viszont a kisebb csoportokkal -r- munkahelyek, brigádok, munkacsapatok — való foglalkozás. Számos előnye van az ilyen kiscsoportos formának. Többek között: könnyebben biztosítható az egy-egy munkahelyen dolgozók, vagy azonos munkafolyamatot végzők megjelenése; a politikai mondanivalóban nem kell differenciálni, mert általában azonos szintű, foglalkozású, érdeklődési körű és anyagi érdekeltségű emberekhez kell szólni; az ilyen összejövetelek, megbeszélések időtartama is rövid. A munkahelyi — elsősorban a határban, a nem „tető” alatt végzett — politikai tevékenységnek nemcsak a résztvevők száma, időtartama szerint kell a körülményekhez iga- menjünk! zodnia. hanem a tomegmunka „műfajában” és tartalmában is. így — az előbbiről szólva — előtérbe kerül ebben az időszakban a tájékoztatás, a tsz-tagság, az állami gazdaság dolgozóinak informálása a politikai eseményekről, a napi jellegű politikai és gazdasági problémákról. A termelőszövetkezetnél maradva; tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a közös gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott szövetkezeti tag érez mély felelősséget szövetkezete gazdálkodása iránt. Kivételes esetben, elemi csapás vagy károk esetén is csak úgy várható el az egész tagságtól az egységes helytállás, ha olyankor is felkeresik a gazdasági vezetők, a pártaktivisták, amikor rendben mennek a dolgok. Egy-egy ilyen beszélgetés szorítkozhat az ebéd időtartamára is. Nem az idő hosszúsága a lényeges, hanem maga a tájékoztatás ténye. A politikai munka tartalmának is igazodnia kell a mezőgazdasági munkák időszakában a körülményekhez. Mi legyen a politikai munka tartalma? Ezt szövetkezete, mezőgazdasági üzeme válogatja. A pártszervezetek vezetőségei számára ennek meghatározásában a mindennapi problémák gondos elemzése jelentse az „iránytűt”. A téli időszakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés során mérlegeljék, milyen célokat tűzzenek maguk elé. Ekkor mélyen, a gazdaságpolitika összefüggéseinek ismeretében mérlegeltek és döntöttek a vezetők, majd a tagok. A határban erre nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy-egy kollektíva figyelmét munkája fontosságára, a munkavégzés idejének lecsökkentésére stb. Az előbbi esetben is gazdasági érdekről volt szó, ez utóbbi esetében is: minél nagyobb jövedelmet biztosítani. Ilyen vonatkozásban lehet a politikai munka tartalmát a napi problémák alapján megközelíteni. A mezőgazdasági munkák e fontos időszakában is a legnagyobb hatású az élő szó. A csoportos beszélgetések, tájékoztatók olyan előnnyel is járnak, hogy a dolgozók is nyilváníthatják véleményüket. Felhívhatják a vezetőség figyelmét a munkaszervezés hibáira, a munkakörülmények javításának szükségességére és még sok mindenre. Nem szabad azonban lebecsülni az írásos tájékoztatást sem. Számos gazdaságban adnak ki havonta, kéthetente üzemi híradókat. Hangsúlyozni szükséges: az írásos tájékoztatóban nem a híradó kivitelezése, oldalszáma a fontos. Ezeknél lényegesebb követelmény a gyorsaság és az aktualitás. Lehet egy tájékoztató csupán egyetlen oldal, de ha a legfontosabb kérdésről tájékoztatják benne a dolgozókat és idejében, politikai-gazdasági haszna nagy. A nn I i t i k s i tömegmunkával kapcsoÍA pOlUlKai latban feltétlenül szói ni kell arról is, hogy ki, illetve kik végezzék a?.t. Ebben a tekintetben nincs szükség olyan változtatásra, mint a módszereket illetően. Valamennyi gazdaságban kialakult az a politikailag képzett vezető gárda, aktíva- és agitációs csoport, amelynek tagjai képesek a nyári időszakban is megoldani az agitáció és tájékoztatás feladatait. Alapvető követelmény azon- * ban, hogy az ő tájékoztatásuk igen alapos és sokoldalú legyen. De bázisai lehetnek a politikai munkának a pártcsoportok vagy a szocialista brigádok is. Ebben a tekintetben üzemenként más-más megoldást alkalmaznak. A lényeg minden esetben az, hogy az üzem dolgozói kellő tájékoztatást kapjanak a politikai, gazdasági eseményekről, s ugyanezen a csatornán a vezetőség is tájékozódjon a dolgozók hangulatáról, véleményéről. Miliők Sándor i
