Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

I» Jól érzem magam itt Erényeivel és hibáival együtt vállalják 11 Valamennyien fiatalok, a 30. életévük tájéken. Felelős beosztásban. Munkahelyükön megbecsült, elismert emberek, Miért? Mert komolyan veszik a munkát, s értik is. Tehetsé­gük, szorgalmuk legjavát nyújtják a közösségért. A három közül kettő itt született, ebben a városban nőtt, formálódott felnőtté. Ismerik tíz évvel ezelőtti, sőt, korábbi formáját, levegőjét, a város múltját. A mait is is­merik. De ezt már ők maguk is alakítják. A régi, külső szemlélőkből cselekvő, jelent formáló emberek lettek. — Hogyan érzi magát a vá­rosban? — Tóth László közgazdász, aki a kohászati üzemek fele­lős beosztású dolgozója, vála­szol; — Vállalom ezt a várost, erényeivel és hibáival együtt. Itt születtem. Az egyetem után több budapesti állást kí­náltak, de visszajöttem, mert itthon akartam dolgozni. Itt volt a családom, a baráti kö­röm. Itt nem kellett semmit újra kezdenem. Szinyei Béláné 1968-ban vé­gezte el a budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki ka­rát. A férje tarjánk Házassá­ga előtt sohasem járt Salgó­tarjánban. Most a városi ta­nács műszaki osztályának cso­portvezetője. — Eddig csak kívülről lát­tam, hogyan alakul a város. Amióta ebben a munkakörben dolgozom, mór tudom is. Is­merem a problémákat, egy- egy épület felépülésének kö­rülményeit, az elejétől kezdve. Az alföldi lány megszokta á várost. A férje és mér saját maga révén is, sok ismerőse, barátja van. Jól érzi magát, sőt itthon érzi magát Salgó­tarjánban. — Szabó István — Tóth Lászlóhoz hasonlóan — tős­gyökeres salgótarjáni. 1967- ben végzett a budapesti Mű­szaki Egyetem villamosmér­nöki karán. A Kohászati Üze­mek össztöndíjasa volt. Visz- szavárták. Sohasem fordult meg a fejében, hogy máshová menjen. Pedig nagy volt a csábítás, hisz’ felesége buda­pesti. — Kifejezetten jól érzem magam mindenféle szempont­ból. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy teljességgel elégedett is vagyok. Beszéltünk a problémákról Tájékoztató tanácstagoknak Nemrégiben összehívta a Hazafias Népfront Salgótarjá­ni városi Bizottsága az újon­nan megválasztott tanácsta­gokat. A jól sikerült kerekasz- tal-beszélgetésen Ozsvárt Jó­zsef, a városi tanács elnöke tartott részletes és sokoldalú tájékoztatót a tanácstagok jo­gairól, kötelességeiről, mind­azokról a gyakorlati tudniva­lókról, amelyek tanácstagjain­kat segítik az első lépések megtételében. A beszélgetés eredménnyel zárult. Ezért a városi tanács és a népfront vezetői úgy határoztak, hogy hasonló összejövetelt rendez­nek a női tanácstagoknak is, amelyet ugyancsak nagy ér­deklődés kísért. Is. Mert ez a most alakuló, fi­atal város sok mindent nem tud még nyújtani igényes la­kóinak. Olyat, amilyet várná­nak tőle. — Itt nincs meg az a váro­sias pezsgés, ritmus — mondja Szabó István —, amit meg­szoktunk, ami egyetemmel, fő­iskolával rendelkező városok­ra jellemző. Pedig a jó szel­lem, a kulturális légkör szár­nyakat adhat a fiatal értelmi­ségnek. Ebben a körben ögz- szehasonlíthatatlanul nehe­zebb az ember helyzete tudo­mányos, szakmai szempontból egyaránt. Hasonlóan nyilatkozott Tóth László is. Azokat a fórumokat hiányolta — annak ellenére, hogy van közgazdasági társu­lat —, amelyek nagyobb lehe­tőséget nyújtanának a szak­mai jellegű beszélgetésekre. A város kulturális és sportolási lehetőségeit is szűkre sza­bottnak tartja egy kicsit. — Lehet, hogy az én ízlé­sem a szerencsétlen, de engem kifejezetten bosszantanak azok az operettek és zenés darabok, amelyeket bemutatnak a Jó­zsef Attilában. Sekélyesnek érzem a város zenei életét is. Miért nem hívunk koncertez­ni neves művészeket? Szinyeiné, aki mellesleg — de nem mellékesen — két kis­gyermek édesanyja, elégedett azokkal a szórakozási, műve­lődési lehetőségekkel, amelye­ket a város nyújt számára. El­sősorban — bérlete lévén — színházba jár. A család miatt többre nem is igen lenne ké­pes. — Olyan külső körülménye­ket kellene teremteni — be­széli el Szabó István —, ame­lyek igényessé tennék az em­bereket másokkal és maguk­kal szemben is. Most még nagyon sok függ az egyén ere­jétől és akaratátóL Tóth László a teljes embert hiányolja. A műszaki szak­emberek kiválóan értenek a szakmájukhoz, de nem érte­nek megfelelően a művészeti kérdésekhez ... Mert nem is érdeklődnek iránta. Szakbar­barizmus, amit annyiszor os­toroztak már és ostorozunk, bizony érezhető. Milyen jó, hogy ezek a fia­tal szakemberek másképp gon­dolkodnak. Nem maradnak meg íróasztaluk, üzemük szűk­re szabott problémáinál. Ök teljes emberek akarnak lenni. Cselekszenek, nemcsak beszél­nek ... A városért, amelyben élnek, amelyet szeretnének tartalmában is színvonalas, Igazi várossá tenni. Ez azon­ban nemcsak rajtuk múlik, hanem mindenkin, aki itt él, itt munkálkodik. Fogjunk ösz- sze hát! Sulyok László Pletyka a faion Ä bányai kolónián finoman szólva mostoha körülmények között laktak. A zsúfolt és az idő vasfoga által megron­ágolilió: 1 értesülnek. Kitűnő asszony a kereskedelemben sa, a levegő, csönd és nyugalom jellemzi e fehérre vakolt, a környezetbe jól beilleszkedő, gált öreg házat azóta lebon- négyszintes tanácsi bérházakat. tották. Senki sem siratta meg. A családok között természete­sen Balczáék is nagyon örül­tek, hiszen a szűk szoba-kony- hás lakásból modern, viszony­lag tágas, csöndes házba köl­töztek. Végre-valahára hátat fordítottak az állandóan pe- nészedő ágyneműnek. A két kislány sem panaszkodik azó­ta megfázásra és mandula­gyulladásra. — Egyszer bejött a kony­hánkba a víz — emlékszik Bal- eza Kárölyné —, de nem a csapon, hanem a küszöbön ke­resztül. Mondanom sem kell, hogy új lakásunk a Hársfa utcában ahhoz képest palota. Pontosan egy évvel ezelőtt költöztek Zagyvapálfalva-bá- nyatelepre. A másfél szobás, fürdőszobával és kamrával el­látott, olajfűtéses, barátságos otthonuk ablakából a bánya­telepet övező akácerdőre lát­ni. Errefelé civilizációs ártal­makról legfeljebb csak az új­A Balcza család tüstént be­illeszkedett az új környezet­be. Nem érzik magukat ide­geneknek errefelé. Az ablak­ból az óvoda udvarára látni, ez az ötéves Évike második otthona. A nyolcéves Marika pedig a gépgyári iskola har­madikos tanulója lesz szep­tembertől. Az kétségtelen tény, hogy nem a város közepén laknak, mint a Bajcsy-Zsilinszky úton, és a lakbér is valamivel több, mint a kolónián. De azért ré­gi lakáskörülményeikre még álmaikban sem szívesen gon­dolnak vissza. Mert Balczáék is jól tudják, hogy az egész­ség rovására dőreség garasos­kodni. Kilenc éve házasok. Ez az első megfelelő lakásuk. A férj az Ingatlankezelő Vállalat művezetője. Kapott a válla­lattól egy MZ motorkerékpárt, azzal jár munkába. A házi­dolgozik, egy MÉK-boltban a vásártéren, ö autóbusszal jár munkahelyére. A barátságos, új otthonnak őszintén örülnek. A háziasz- szony úgy tudja, hogy 1975-re a vezetékes gázt is bekötik hozzájuk. A régi tervek leke­rültek a napirendről, a csalá­di költségvetésből újabb ki­adások kerülnek felszínre. Mostanában Balczáék a bútor lecserélésére gyűjtenek. A családfő munkája mellett az esti egyetemen tanul. Módsze­re; magnetofonra mondja a tételt és utána többször meg­hallgatja. A tágas konyha falán szé­pen fejlett zöld pletyka kú­szik szerteszét.-T A kolónián semmit nem fejlődött, már ki akartam dobni. Lám, itt milyen szépen növekszik — mutatja nem kis büszkeséggel a háziasszony. A pletyka is arról regél, hogy egy év óta Balcza Ká­roly és családja megváltozott körülmények között él. (rozgonyi) Lakás... lakás... lakás.. Csalhatatlan számok, igazságos sorrend Sokféle statisztikát tesznek közzé. Olyanról azonban nem tudok, amely az emberek kö­zötti beszédtéma gyakoriságát rangsorolná. Enélkül is minden túlzástól mentesen megállapítható, hogy a leggyakoribb és legiz­galmasabb témák között fog­lal helyet a lakáskérdés. Hány lakás épül a város­ban? Ki kap belőle? Mikor veheti át a lakáskulcsot? Mi­lyen szempontok alapján so­rolják be az igénylőket? A Salgótarjánban lakóknak is tetemes részét foglalkoztat­ják ezek a kérdések. A megyeszékhelyen évről évre adják át az új, korszerű lakásokat. Idén 801 lakás fel­épülésével lehet számolni. Ez a szám egyedülálló Salgótar­ján történetében; ilyen nagy­ságrendben lakásátadásra még nem került sor. Az átadásra kerülő lakások nagy száma, a lakásépítés nö­vekvő üteme mellett tovább emelkedett a lakásigénylők száma. Tavaly január elsején 1811, egy évre rá pedig már 1882 lakásigénylőt tartottak nyilván. )/'tAw///ss/Wfsss'.'sJMsss/s/s/ssAs"ss//Sjrjs/s/sssssss/sssss/sssf////.rss////ssss'S/ssfSffw/ss////s/sA'w//s/sssssssssfssswsssss/k&AVArssffswss/JSSfssssssssAn A nyár kulturális vonatko­zásban — amikor az emberek íidülni, kirándulni mennek, vagy külföldre utaznak — ál­talában eseménytelen szokott lenni. Ettől azonban azoknak, akik itthon töltik szabadságu­kat és keresik a szórakozást, most nem kell félniük, mert Salgótarján két művelődési Igényes — változatos Salgótarján nyári kulturális programja gül. A Zenés hétfők vala­mennyi előadását a Tanács- köztársaság téren bonyolítják központja — a József Attila le> s megtekintésük ingyenes, — - • - • • A nyár folyamán több fotó­kiállításra is sor kerül. Az üvegcsarnokban július 2-22- ig tart nyitva a több hazai és nemzetközi művészeti díjjal kitüntetett Leopold Fischer es a Kohász — igényes és változatos programot állított össze július és augusztus hó­napokra. Mindenki — korra és foglalkozásra tekintet nél­kül — megtalálhatja az íz­án az Expressz együttessel Ko­vács Kati és Kops János ven­dégszerepei a városban. Az említett műsorok jó része is elsősorban a fiatalok­hoz szól. Számukra azonban különprogramot is összeállí­tottak. A József Attila Me­gyei Művelődési Központ nyá­ri ifjúsági parkja több mint országosan számon tartott sza­b ál okát a fiatalok számára. Ettől csak a június 28-i An- na-bál tér el, amelyen a Wild-Caat együttes szórakoz­tatja a bálozókat Zenés mű­sort rendeznek július 21-én is a Zója-ligetben; a Kohász Művelődési Központ fúvósze­nekara ad nyilvános hangver­senyt. A művelődési központ a diákok napközis táborában két alkalommal rendez prog­ramot. Júliusban mesedélelőt- töt, augusztusban játékos szel­lemi vetélkedőt tartanak. E nyáron is megrendezzük az lésének, érdeklődésének leg- osztrák fotóművész ^kiállítása, száz klubtagját várja szombat badtéri szoborkiállítást a fő­ínlfiíKú mi nrf í íi1 íí r..íAvi.i1mr/,í of Az IflUSäB! ^ 7 ti. CÍlTlŰ íotókísl" oűtöwlzűnt IrÄtntt ác lzAtotl +Ől*QM Az Ifjúság ’73. című fotókiál lítás — amely a Nógrád me gyei KISZ-korosztályú fiata­lok bemutatkozása lesz — augusztus 13—18. között lát­ható. Az országos hírű salgó­tarjáni fotógaléria Hemző Ká­inkább megfelelő szórakozást, A József Attila Megyei Mű­velődési Központ Zenés hét­fők című programját — amely a város valamennyi lakosához szól — már június 18-án, az ODOT megnyitásával együtt beindította. E programmal ál­talában kéthetenként jelent­kezik a ház. Júliusbán a Bá­nyász Művelődési Ház kóru­sát és zenekarát, valamint a budapesti Non Stop együttes koncertjét hallhatjuk. Az ben tartanak augusztus igényesebbnek ígér- t°h kezik. Ekkor láthatjuk a BM Az Országos Rendező Iroda Duna Művészegyüttes szimfo- két műsorral jelentkezik Sal­níkus zenekarát, a Kohász gótarjánban. Július 28-án a téren, A X. világífjúsági találkozó esténként kötött, és kötetlen foglalkozású programjaira, _____ __________ _______ ( Kötetlen foglalkozásokat kéj; tiszteletére minden kedd dél hetenkent tartanak.) Az ifjú- utánján- ifjúsági íilmvetítése- sagi park júniusban kezdte rendeznek. működését. A fiatalok ebben a hónapban Űjlaky Károly, a roly fotóművész kiállítását Bartók Színház művészének augusztus közepén rendezi meg. A helyi fotóklub legne­vesebb tagjainak — Koós Pál, Veres Mihály, Lányi Lóránt — munkáiból július első felé Időszakos kiállításra két al­kalommal kerül sor. Július 6- tól 15-ig látható naponta 10— 18 óráig a Mi hoztuk az időt című munkásmozgalmi doku­déeül Dinnvés Tózsef nolbeat- «lentumkiállítás. Augusztus I .1 i.jfu második felében megyénk előadóestjét és a Gong Iro dalmi Színpad előadását lát­hatták. Júliusban látják ven­Slágerszínpad ’73 című mű­sorban Psota Irén, Korda György, Szuhay Balázs, Cser­háti Zsuzsa, Schock Ottó és a Váry ikrek lépnek fel. A ze­nét a Corvina együttes szol­gáltatja. Pontosan egy hó­Művelődési Központ kamara- zenekarát és az Állami Déry­né Színház előadásában Pe­tőfi Sándor vígeposzának dra­matizált változatát,, A helység kalapácsát, A Duna Művész- együttes népi zenekarát szep­tember végén látják vendé- nappal később, augusztus 28- zenekar közreműködésével énekest, és egy divatbe- másodbemuta- mutatót is megtekinthetnek, amelyen, az OKISZ Labor csi­nos manökenjei mutatják be a fiatalok számára készült legújabb ruhamodelleket. Augusztusban az egri Harlekin Bábegyüttes mutatkozik be Salgótarjánban, és egy jazz- műsorra is sor kerül. A Kohász Művelődési Köz­pont rendszerint vasárnap ren­dez — Exprorer 46 nevű beaf­nagy drámaköltője előtt rója le tiszteletét a művelődési központ. Augusztus 13—25-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők a Madách élete és mun­kássága című kiállítást. A nyári salgótarjáni prog­ram ismertetésének végére ér­ve, úgy hiszem, egyetért a kedves olvasó: valóban nem fogunk unatkozni • nyáron sem. j »—ok. — Hogyan bírálják el a be­érkezett kérelmeket? 1 Dr. Lóska László, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője válaszol; — Mindenekelőtt három kategóriába soroljuk az igénylőket a tanácsi lakás­gazdálkodási rendelet szabá­lyai alapján. Azt, hogy me­lyik igénylő milyen kategóriá­ba kerül, a család jövedelmi viszonyai határozzák meg. Ezek szerint az 1200 fo­rint egy főre jutó, vagy ennél alacsonyabb jövedelem ese­tén az igénylők a tanácsi bérlakásfa jogosultak közé kerülnek, míg az 1200 forintot meghaladó, de a 2500 forintot el nem érő egy főre jutó jö­vedelem esetében a tanácsi értékesítésű lakásra jogosul­tak kategóriájába. Az igény­lők harmadik kategóriáját a 2500 forintot meghaladó ,egy főre jutó jövedelmű családok képezik, ők egyéb lakásépíté­si akciókban — társasház, családi ház — vehetnek részt. — Mi a következő lépés? — A kategóriákon belül sorrendet alakítunk ki. Az igénylő 40 körülményét pont- rendszer segítségével értékel­jük, további 21-et pedig a la­kásügyi társadalmi bizottság bírál el. — Elsősorban kik élveznek előnyöket az elbírálásnál? — A pontrendszer előnyt biztosít a fizikai dolgozóknak,, a fiatal házasoknak. 'Az a célunk, hogy a felépült laká­soknak legalább húsz százalé­két fiatal házasok kapják. Az idei névjegyzékünkön szerep­tő 120 személy közül például 108 a munkás, 85 a fiatal há­zas. Előnyben vannak továb­bá azok, akik egyedül neve­lik gyermeküket, a több gyermekes családok és a sal­gótarjáni igénylők. Idén a névjegyzékre kizárólag csak olyanok kerültek fel, akik salgótarjáni lakosok. — Mi az előnye a pontrend­szernek? — Az, hogy objektív. A számok nem csalnak, segítsé­gükkel igazságos sorrendet tudunk kialakítani. (A kér­dőíven megadott válaszok va­lódiságát egyébként ellenőriz­zük is.) Bevált a pontrend­szer, s ez érezhető a fogadó­napok hangulatán is. Keve­sebb a vita, a meg nem ér­tés, az emberek pontosan tud­ják, hogy mire számíthatnak. A. sorrend alapján konkrét tájékoztatást adúnk, s ez a válasz, még ha esetenként kellemetlen is, mindenesetre egyértelmű. Ha valaki túlsá­gosan magas sorszámot ka­pott, tudja, hogy más lehető­ség után kell néznie, — És mi a pontrendszer gyengéje? — Az, hogy pontrendszer, Lehetetlen minden körül­ményt pontozni. Nem tudjuk például számokkal értékelni, ha a fiatal házaspár rosszul jön ki a vele együtt lakó anyóssal. — Sokan panaszolják, hogy a sorrendben egyik évről a másikra 60—80-nal hátrább szorulnak. Mi ennek az oka? — Az összes nálunk levő kérelmet minden évben újra soroljuk. Erre azért van szük­ség, hogy a sorrendbe be­kerüljenek áz új igénylők, és tükröződjenek benne a vál­tozások is. Tavaly például 340 új lakáskérelem érkezett hozzánk, 400-an pedig beje­lentették, hogy körülményeik­ben, az adatfelvételi lap ki­töltése óta változás állott be. Az évenkénti újbóli besoro­lással biztosítjuk, hogy a sorrend ne egy megkövese­dett^ megcsontosodott lista legyen, hanem rugalmas, min­dig a valódi helyzethez ido­muljon. Idén, a garzonház elkészül­tével speciális helyzet ala­kul ki Salgótarjánban, a bér­lakásokra vonatkozó igények nagy részét ugyanis a gar­zonlakásokból tudják kielé­gíteni. Ezek pedig nagycsalá­dosok részére nem alkalma­sak. A két íelhőkarcolónyi épülettel viszpnt az egyszo­bás lakást kérő igénylőket jó darabig kielégítik. Ezután a 2—3 szobás lakásra és az ol­csó bérű, alacsonyabb kom­fortfokozatú lakásokra vo­natkozó kérelmek kerülnek előtérbe. Az alacsony nyug­díjjal rendelkezők és a kis­keresetűek nem bírják az összkomfortos ' lakások vi­szonylag magas rezsiköltségét, és a használatbavételi díj megfizetését. Az igény tehát kettős: rész­ben a nagyobb, jobb lakások, részben pedig , az olcsóbb, szerényebb lakások felé irá­nyul. A városi tanácsnak olyan lakásgazdálkodási po­litikát kell követnie, hogy egyik csoport se érezze ma­gát elhanyagolva. A munkások nagyobb szám­ban történő lakáshoz juttatá­sát nemcsak a pontrendszer, hanem a gyári támogatás is segíti. Gyári támogatással ugyanis a fizikai dolgozók igen kedvező köriilmények között kaphatnak lakást. Ép­pen ezért elsőrendű kérdés, hogy a városi tanács és a vállalatok között egyre szo­rosabb és tevékenyebb kap­csolat alakuljon ki. Az üt már nem járatlan: a városi tanács és a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek között 1972- től érvényben levő keretszer­ződés az együttműködés jó mintáját adja. — szendi -5 J

Next

/
Thumbnails
Contents