Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

Fejlődött a véres sportélete Tollár Lajos nyilatkozata A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Salgótarjáni városi Tanácsa is megtartotta utolsó ülését. Az elmúlt tíz év munkájáról, a város sport­életéről kértünk nyilatkozatot Tollár Lajostól, a szövetség elnökétől. Kérdéseinkre a következő választ adta. — Salgótarján testnevelési és sportmozgalmának helyze­tét vizsgálva megállapíthat­juk, hogy az elmúlt tíz év­ben jelentős fejlődés volt tapasztalható. Javultak a sportolás feltételei, kialakul­tak a tömegsport, a verseny- sport, az utánpótlás-nevelés keretei és formái. A testne­velési és sportmozgalomba a város széles tömegeit sike­rült bevonni. • A város 27 sportegyesülete 10 208 taggal működik é6 a 97 szakosztályban 3200 spor­tolót foglalkoztatnak. Egye­sületeink száma a város gaz­dasági, társadalmi fejlődését követve, ma a legmagasabb. Jelenleg a városban 27 sport­egyesület működik. A város sportmozgalmában a szénbá­nyászat visszafejlesztése — kivéve az SBTC-t — kevésbé érintette. Üj üzemek betele­pítésével, a sportolási vágy, életszükséglet tudatosításával új sportegyesületek falakul­tak. A közép- és nagyegye­sületi forma erősödött, ugyan­akkor a tömegsportot bizo­nyos formában kedvezőtlenül érintette. A városban 21 sportágban folyik tevékenység. Évről év­re bővültek a versenyzési le­fts ií. ,b. ^ ú Az épülő sportcsarnok tős a sokoldalúan felkészült em­gel közösen rendezett úttörő­olimpia/ az utánpótlás neveié- szocialista, kommunista __ h etőségek mind egyéni, mind se mellett biztosította az ál- bertípus, a közösségek kiala- csapatsportágban. Űj ver- talános iskolák tanulóinak kításában. senyformák, bajnoki csapatok mintegy 60 százalékos foglal- jöttek létre. Kialakultak a koztatását. Emeltet a kisdo- versenysport keretei. Javulta bosok részére háromtusa­szakmai felkészítő munka, versenyeket, tomaversenye­Szakmailag felkészült, po­litikailag szilárd vezetőségek­kel rendelkezőket igyekez­amelynek eredményeképpen két, más sportolási formákat hfnk, vezfto funkcióba allita- több sportágban sikerült be- alkalmaztunk a tömegtestne- n1' ^ yalasztott vezetők, tar­tömi az országos élvonalba, vetésben. Tanulóifjúságunk sadalmi aktívak, többségben n /ra. —t , n , , . . hp>l vfá 11 na ír mnnkáKan Vá­helytállnak a munkában. Vá­rosunk különböző szintű vá­lasztott testületéiben csak­nem 200-an tevékenykednek. Ezen felül közel 300 azoknak a társadalmi aktíváknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak a testnevelési és sportmozgalomban. E társa­dalmi erő nélkül a verseny­Minőségi fejlődést elsősorban sportfoglalkoztatását az elért az egyéni sportágakban — eredmények ellenére nem si- atlétika, ökölvívás, sportlö- került a kívánt szintre emel- vészet, sí —, mennyiségi fej- ni. Okai egyrészt a tanulók lődést viszont csapatjátékok- túlterheltségéből, szemléleti ban értek el a város sporto- okokból, másrészt a még min­iéi. dig szegényes iskolai sport­Tervszerű tevékenység kéz- létesítmény helyzetéből adód- dődött a nagyobb és a köze- nak. A sportirányítás kor­pes sportegyesületekben. Ki- szerűsítéséből adódó új hely- . „ épültek a különböző foglal- zetben további erőfeszítéseket koztalási forrnak, javult az kell tenni a tömegtestnevelés utánpótlás-nevelés helyzete, fejlesztésére. Tovább kell ja- rendszeressége és színvonala, yítani az együttműködést, a Az utánpótlás-nevelés kereté- koordináló munkát a művé­be különösen jelentősek az lődési szervek, iskolák es vizsgálva meg kell állapíta- úttörő-olimpia versenyrend- egyéb társszervek segítségével nunk, hogy a szabadtéri szerei, a középiskolás bajnok- kell a tömegsportfejlődést sportlétesítmények mennyisé- ságok sorozata és a sportis- meggyorsítanunk. Ehhez le- gi és minőségi rüutátói az el- kola. Ugyanakkor az utánpót- hetőséget ad az iskolai test- múlt években jelentősen fej- lás-nevelésben igen hasznos nevelés kötelező óraszámának lődtek. Számos új, vagy kor­tott több mint 15 ezer fiatal és dolgozó programját nem lehetne lebonyolítani. Létesítményhelyzetünket szerepet tölt be a Malinovsz- heti három órára való eme- kij úti Általános Sporttagoza- lése, a délutáni sportfoglalko- tos Iskola. zások idejének bevezetése, a A középtávú sportfejlesz- tanulók túlterheltségének tési terv megvalósításán dől- csökkentése, gozva sikerült stabilizálni A testnevelés és a sport szerűsített létesítmény jelzi a fejlődést. Ezek közül kiemel­kedik a SÜMSE, Salgótarjá­ni Építők, Síküveg sportpá­lyáinak korszerűsítése. A je­lenlegi helyzetet elemezve, . versenysportunk középmező- sajátos eszközeivel járul az megállapíthatjuk, hogy váro­nyét, kialakítva a sportágak ifjúság neveléséhez, a szo- bázisait, versenyrendszereit, cialista embertípus kialakí- Növekedett az első-, másod- fásához. A sportban folyó ne­oszlályú és ifjúsági aranyjel vényes sportolóink száma. Célkitűzéseinket lényegében sikerült megvalósítani. A társszervekkel együttmű­ködve, arra törekedtünk, hogy növekedjék a rendszeres testedzésben, sportba-» részi- vevők szama. Tuba éves hul­lámzó teljesítmény után az utolsó két évben sikerűit ei- ^rru, hogy emelkedett a sport­ban résztvevő dolgozók, fia­talok száma. A sportegvesüie- tek munkájában a minőségi sport került előtérbe. Emiatt a tömegsport egyes formáiban résztvevők száma csökkent, amit a társszervekkel — KISZ, MHSZ stb. — közös munkával sikerült újabb tö­megsportakciók bevezetésé­vel javítani. Elmondhatjuk, hogy stabilizálódtak a tömeg­testnevelés és tömegsport ke­retei, formái, de céljaink el­éréséhez még újabb lehetősé­geket kell keresni. A munkahelyi tömegsport­ban javult a spartakiádok rendszeressége. Népszerűvé váltak a hagybmányos kupa­versenyek, a városi kispályás labdarúgó-bajnokság. Viszont a munkahelyi testnevelést r:-r. sikerült általánossá ten­te A i iskolai tömegsporttal kap"? latban meg kell emlí­teni, hogy áz utlörőelnökség­sunk sportélete a még meg­levő gondok ellenére is to­vább fejlődött —, mondotta velési munka rendkívül jelen- befejezésül Toliár Lajos. Fiatalok érdekében Régi gond Salgótarjánban, a gyerekek megfelelő mozgá­sának, sportolásának biztosí­tása. Ezért a sport állami irá­nyítására vonatkozó jog­Dolgoznok a bizottságok A választásokat követő ala­kuló tanácsülés után meg­kezdődött a tanács bizottsá­gainak érdemi munkája. A tanácsi bizottságok megtartot­ták alakuló üléseiket, kidol­gozták a részletes és sokol­dalú munkaterveket, megala­kultak az albizottságok. A városi tanács munkáját Sal­gótarjánban nyolc bizottság segíti. így már tevékenyke­dik a termelésellátás-felü­gyeleti, az egészségügyi, a művelődésügyi, az építési, az igazgatási, . a pénzügyi, a számvizsgáló és ügyrendi bi­zottság. Munkájukat máris nagy várakozás előzi meg. szabályok értelmében július 1-től a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveként — ugyanolyan jogokkal, mint a tanács többi osztályai — sportfelügyelőség alakul. Ve­zetőit a városi tanács nevezi ki. Erre a tisztségre a vég­rehajtó bizottság Tollár La­jost javasolja. Remélhetőleg a sportfelügyelőség megalakulá­sa segít a salgótarjáni sport- lehetőségek jobbá tételében. Egy csepp se vesszen kárba! Míg a regionális vízmű belép... A salgótarj'ániak szomjasak. Évente, mintegy hárommilli- árd liter vizet fogyasztanak el. Ebben a napi fejadagon túl természetesen benne van az ipari üzemek vízigénye is. Ez a szám, amely napi 9 ezer köbméter vízmennyiségnek fe­lel meg, 1965-ben még napi 4 ezer köbméter volt. (egy köbméter — ezer liter). Salgótarján vízigénye évről évre rohamosan növekszik. Ennek oka, hogy újabb és újabb ipari üzemek települ­nek, korszerű fürdőszobás la­kások épülnek, melyekben a beköltöző családok ötször annyi vizet használnak, mint korábbi lakásukban. Kánikulában előfordult, hogy napi 12 millió liter víz folyt a város hetven kilomé­ter hosszú csővezetékrendsze­rében, mégis vízhiány volt. A napi kilencezer köbméter azonban nem elégíti ki a vá­ros vízigényét. Az optimális szám 10—12 ezer köbméter között lenne, amely a vízszol­gáltatás csúcsát jelenti Salgó­tarjánban. A dinamikus fejlő­dés jeleként 1969-ben jelent­kezett Nógrád megye székhe­lyén a komolyabb vízhiány — ahogy a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egyik idősebb dolgozójától tudom. Persze, nem az ő szorgalmuk határozza meg, mikor van ele­gendő víz a város legmaga­sabb pontján is. Most, nyár elején, várva ,a kánikulát, érdemes és érde­kes azzal foglalkozni, hogyan nézzünk salgótarjániak a nagy hőség elé (reméljük mihama­rább bekövetkezik). Nemrégiben készült tanul­mányterv a megyeszékhely víz­ellátásával kapcsolatban. A vízfogyasztás ilyen ütem mellett 1985-re napi 18 és fél ezer köbméterre ugrik fel. Ennek a mennyiségnek a biz­tosítása nem kis gondot okoz a város vezetőinek. A közelmúltban (s a folya­mat tart tovább) új ipari üze­mek települtek megyénkbe. Ez a vízigény megnövekedésé­vel is jár. A lehetőségekhez mérten igyekeznek saját ku­takból megoldani az ipari szükségletet, s ahogy a szak­emberek nevezik, a „tűzvizet”, de a szociális vízszükségletet már csak a városi ivóvízveze­tékből tudják biztosítani. Tu­domásunk szerint a BRG ve­gyigépgyár, síküveggyár, ZIM, MÁV, hőerőmű, ötvözetgyár „saját, házon” belüli kútjaiból csekély vízmennyiséget tud felhasználni. Az üzemek telepítés után, az üzemelés megkezdése előtt vízműfejlesztési hozzájárulást fizetnek — napi szükségletük­nek megfelelően —, köbmé­terenként 30 ezer-hétszáz fo­rintot, mely összeg a vízellá­tás létesítményeinek fejleszté­sét hivatott szolgálni, Salgótarján napi vízszükség­letét 22 kútnak kellene kielé­gítenie. A kutak összesen 4271 köbméter vizet adnak, ha min­den tényező „alájuk játszik”. Az átlag 3500 köbméter. Eh­hez jön a huszonkét kilomé­ter hosszú távvezetéken érke­ző víz a regionális vízműtől, melynek II. lépcsőjét 1976-ra kellene terv szerint befejezni. Ezzel napi 12 ezer köbméter víz kerül majd a város vízve­zeték-hálózatába. Addig időnként bosszankod­ni kell, hogy már megint nem folyik egy csepp víz sem a csapból. A víz megfelelő kezelése után a tározókba kerül. Je­lenleg 4500 köbméter víz tá­rozása lehetséges, ami azt je­lenti, hogy a félnapi szükség­let, 10—12 órás, esetleges víz­kimaradas esetén ts biztosí­tott. A jövőben négy, egyen­ként 500 és egy ezer köbmé­teres tározó építésére is sor kerül. Ez év tavaszán a városi ta­nács elnöke vízkorlátozási ti­lalmat léptetett életbe. Ennek feloldásáig tilos a gépkocsi­mosás, locsolni is csak nagyon szükséges esetekben lehet. ✓ A vízkorlátozás intézkedési terve a vállalatok figyelmét is felhívta a belső hálózati vesz­teségek minimálisra történő szorítására, a saját kutak vi­zének minél jobb kihasználá­sára. A korlátozás megszegői ellen klönböző büntetésekkel lépnek fel. Magánszemély el­len szabálysértési eljárást kez­deményeznek, az elkövetőt a súlyosságtól függően három­ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújthatják. Az üzemek túlfogyasztás esetén ugyan­csak bírságot fizetnek, ami a vízdíj tízszerese is lehet. A város különböző pontjain plakátok hívják fel a lakók fi­gyelmét a vízzel való takaré­kosságra. Ennek betartását a városi tanács illetékes szak­emberei fokozottan ellenőrzik; hogy kánikula esetén se le­gyen nagyobb vízhiány. v A szempont persze az, hogy nem a lakosságnak kell első­sorban biztosítani az elegen­dő ivóvizet takarékosságával; hisz’ a vízkorlátozási intézke­dés pontosan az ő érdekük­ben történik. Csupán a víz paJ zarlása ellen kell a város la­kóinak is közös érdekükben fellépni. Szerencsére a napokban né­hány futó zápor hozzájárult a kutak vízhozamának növelésé­hez. Ez azonban nem jelenti a „vizes problémák” megoldá­sát. Sz. Gy. ! r gr Óvjuk azt, ami szép Közhelyszámba megy már, mennyire dinamikus ütem- jár az is, hogy kevés a hely’, ben fejlődik, szépül megyeszékhelyünk. Azt sem először ír- ahol a gyerekék futkoshatnak; juk le, hogy a szép épületek, a gondozott parkok csak ak- játszhatnak. Az a cél, hogy a kor maradnak szépek, illetve gondozottak, ha mi, a város­ban lakók is így akarjuk. Ha vigyázunk értékeinkre, ha óvjuk városunkat. Salgótarján területén, 410 ezer négyzetméter kultúrpar- kot létesítettek. Ebből 95 ezer négyzetméternyi park a városcentrum kő- és beton­rengetegét élénkíti. _ Az üde, zöld szigetek fenn­tartására, gondozására évi 2 millió forintot fordítanak. Tíz­ezerszámra ültetik ki a virág­palántákat, s tavaly csak a fák, sövények, cserjék és bok­rok kiültetése 600 ezer forint­ba került. Az összeg felére azonban idén ismét szükség lesz: pótolni kell a vesztesége­ket ... A veszteségek tetemes ré­szében a városlakók a luda­sak. Nem ritka látvány a jár­daszegélyeken a derékba tort facsemete, a megtépázott bo­kor, a kitaposott sövény. Ér­demes végigsétálni például a vásártér mögötti garázssor mentén, s megszámlálni, hogy a járdaszegélyen elültetett fa­szereti, rossz ember nem le­het. A városi tanács és a Karancs Szálló között elhe­lyezett kővázák szinte napok alatt kiürültek, ki gyökerestül kitépve, ki csak leszakítva elégítette ki belőlük virágigé­nyeit. Pedig már az általá­nos iskolában is magyarázzák: egyes dolgok nem azért van­nak köztulajdonban, hogy azo­kat haza is lehessen vinni! A város tíz parkőrt foglal­koztat. A többnyire idős em­berek figyelmeztetését azon­ban rnolesztálásnak tekintik a renítenskedők, s az még a job­bik eset, ha gorombán le nem hordják őket. A kutya—gyerek —szülő—parkőr körüli cirku­szok például szinte állandó­sultak az Arany János úti 21- es jelű épület mögötti par­kosított területen. Ko:y házától Salgóbányáig 45 játszóteret létesítettek a megyeszékhelyen. A Gagarin csemeték közül vajon hány ma- iskola melletti legújabban át­radt épségben. Az eredmény több mint elszomorító. Ic^án a tavalyinál lényegesen több virágot ültettek ki Sal­gótarján minden részében, mint tavaly. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy a megye­adottat is akárki megnézheti, felszereltsége valóban minden kívánalmat kielégít. A van­dálkodásban örömüket lelök azonban a kicsinyek birodal­mát sem kímélik, nem ritka látvány a leszakított hinta, a székhely valóban virágos vá- kitépett forgó. Sok esetben olyan rossá legyen. Hiányzik hozzá „alapos” munkát végeznek, ugyanis az a plusz, ami már hogy a javítás teljesen re- csak a lakókon múlik; a vi- ménytelen. rágok szeretete, becsülése. A Bolyai Gimnázium környékén elültetett rózsákat tövestül emelték ki. nyilván azok, akik A kulturált város képéhez hozzátartoznak a szép közté­ri szobrok. A kulturált város­lakóhoz pedig a szobrok tisz­Csökkentett munkaidőben Június elejétől a Salgótar- gozók zökkenők nélkül lát- jáni városi Tanács is csők- ják el a napi feladatokat, kentett munkaidőben dolgozik Nincs fennakadás az ügyek az erre vonatkozó kormányha- intézésében: mindig található tározat értelmében. A szabad az osztályokon olyan felelős szombatok bevezetése nagy szakember, aki biztonsággal így vélekednek: aki a virágot telete. Az összepiszkított ______________________________Pletykálok, a sárgombócokkal „ díszített” Madách-szobor egyáltalán nem kulturáltság­ra vall. A város évi 100 ezer forintot fordít a szobrok „kar­bantartására”. Vajon nem ta­öröme-t váltott ki a tanácsi dolgozók körében, ez érthető is. Az eddig eltelt néhány hét tapasztalatai azt mutatják, hogy bevált a munkaidő-csök­kentés, és a szabad szombato­kon szolgálatot teljesítő dol­dönthet. A munkaidő hétfőtől csütörtökig nyolc órától fél ötig, pénteken nyolc órától fél négyig tart. Szombaton nyolc órától egy óráig van hi­vatal. i' szűkös helyből is minél több jusson játszóterekre. Ehhez nemcsak a jóindulat, hanem a szülők megegyezése, össze­fogása is kell. Van eset, hogy a játszótér ügye csupán a gyerekes és a gyerektelen szü­lők megegyezésén múlik. Az összefogás egyik legszebb pél­dáját a József-platón lakd szülők nyújtották. Miután a tanács biztosította a játszó­térhez szükséges anyagokat; felszereléseket, a többit a szü­lők magukra vállalták; maguk készítették el gyermekeiknek a játszóteret. Salgótarján tisztaságáról szólva sokan lemondóan le­gyintenek: ez a város sohasem lesz tiszta. Pedig lehetne. Ha legalább fele annyi gondot fordítanánk rá, mint otthon, a lakás tisztaságára. Ettől azon­ban még messze vagyunk. Bi­zonyság rá a buszmegállók­ban, az üzletek bejáratánál, a pádig kerül és általában: úton-útíéien látható szemét­kupacok díszelgő sora. Nincs a világon az a köztisztasági hivatal, amely minden tök- rnaghéjat köpködő, minden csikket szanaszét dobáló után egy sepregető alkalmazottat tudna állítani. Amit lehet, megtesz. Éjsza- kánként-hajnalonként végig­takarítja a várost, 305 ezer négyzetméter utat és 42 ezer négyzetméter járdát szabadít meg a szeméttől,. piszoktól. Tovább fejleszti a gépesített tisztítást, az idén új porszívó gépet vásárol. Űj premizálási rendszer bevezetésével rend­szeresebbé tette a szemétszál­lítást, s jövőre' megpróbálko­zik a modern, konténertípúsú szemétszállítás bevezetésével. A ZIM társadalmi munkái, sai is megtették a magukét. Jóvoltukból tetszetős kivitelű karíthatnánk meg az összeg hulladékgyűjtő edények ke­egy részét azzal, hogy kicsit jobban becsülnénk, szeret­nénk e művészi alkotásokat? Salgótarján hegyek közé szorult város, s ezzel együtt­rültek a járdák szélére. Hogy közülük hányat sikerült rövid idő alatt leszakítani, begyúj­tani, az megint csak más kér­dés ... Régi igazság: egy városban nemcsak lakni, hanem benne élni is tudni kell. S ami ez utóbbival együttjár: vi­gyázni értékeire, óvni azt, ami benne szép, és segíteni ab­ban, hogy minél szebb, minél otthonosabb legyen, :■____ ' , ... _________ — szendí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents