Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

Munkásgyűlés a Vörös Csillag Traktorgyárban i Myers Rezes beszéde Pénteken délután a kispesti Vörös Csillag Gyár szere­lőcsarnokában munkásnagygyűlést rendeztek. A nagygyűlé­sen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Somogyi Sándor, a budapesti párt­bizottság titkára, dr Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Horváth Ede, a Központi Bizottság tagja, a gyár miniszteri biztosa, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigaz­gatója, Molnur Endre, a XIX. kerületi pártbizottság első titkára, Virágh Ferencné, a kerületi tanács elnöke, továbbá a kispesti gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A nagygyűlés mintegy ezer résztvevőjét Kotka Sándor, a Vörös Csillag Gyár pártbizottságának titkára köszöntöt­te, majd Nyers Rezső mondott beszédet. Bevezetőjében arról szólt, hogy a Vörös Csillag Traktor­gyár olyan 20 éves periódus végére érkezett, amelyben döntően országos szükségle­teket kielégítő és exportra is szállított traktorokat és döm­pereket gyártott. Július else­jétől új fejezet kezdődik a kispesti gyár történetében, amelynek során elkezdődik a gyár teljes rekonstrukciójá­nak folyamata. Űj termelési profil alakul ki a gyárban, fokozatosan új gyártmányo­kat vezetnek be — új techni­ka alapján, korszerű körül­mények és sok szempontból új szervezési fonnák között. Több mint 20 évre előre te­kintve biztosan lehet állítani, hogy ezek .az intézkedések a gyárnak és munkásgárdájá­nak jövőjét egyaránt meg­alapozzák. A termelési szerkezet meg­Rendkívüli állapot Chilében Dr. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök drámai be­szédben jelentette be, hogy a hadsereg szakadár egységei tüzet nyitottak a santiagói ál­lamfői palotára Salvador Allende chilei köztársasági elnök pénteken délelőtt rádióbeszédben jelen­tette be, hogy a chilei fegyve­res erők „egyik lázadó ala­kulata” államcsínyt kísérelt meg. Mint mondotta az első páncélos ezred körülzárta a La Moneda palotát — az el­nöki rezidenciát — és tüzet nyitott. Az elnök Santiago környéki házában mondta az országos rádióhálózatban su­gárzott beszédét. Allende elnök beszédében hangsúlyozta: „ezekben a ne­héz órákban a munkásosz­tálynak le kell vernie a lá­zadó alakulatokat. Az alkot­mányhű katonáknak pedig tá­mogatniuk kell a munkássá­got”. A DPA jelentése szerint Jósé Toha honvédelmi minisz­ter közölte, hogy „kisebb egy­ségek” keltek föl a kormány ellen. Allende közölte-: állandó kapcsolatban van a fegyveres erők parancsnokaival. A főváros központjában, az elnöki palota környékén több helyütt lövöldözés hallatszott. A kormányépületek és a par­lament köré megerősített rendőri és csendőri osztagokat vontak össze. Mint ismeretes, a rendőrség és a csendőrség a chilei fegyveres erők hagyo­mányos alkotmánytisztelő ré­szei. Prensa Latina legfrissebb ie'ent.ése szerint Allende el­nök Prat tábornok társaságá­ban, kormány hű katonák kí- s -rétében bevonult az elnöki pr lólába. Santiago közoontia felett he* ■kop terek köröznek. Carlos Prats tábornok, a chilei fegy­veres erők főparancsnoka fel­szólította a lázadókat, hogy adják meg magukat. A Prensa Latina hírügynök­ség értesülése szerint a zen­dülés kitörésekor egyedül Da­niel Vergara belügyminiszter­helyettes tartózkodott az el­nöki palotában. Vergara közölte, hogy az épületet körülvevő katonai alakulatok csupán a levegőbe lőttek. Más értesülések sze­rint viszont legkevesebb negy­ven személyt szállítottak lőtt sebekkel kórházba. Allende elnök utasítására Chile mind a huszonöt tarto­mányában bevezették a rend­kívüli állapotot. Miközben Salvador AHende és Prats tábornok hadsereg­főparancsnok bevonult a La Moneda palotába, a fellázadt páncélos alakulatok megkezd­ték az elvonulást. A santiágői városközpont stratégiai fontos­ságú objektumait négy kor­mányhű gyalogosezred katonái ellenőrzik. Prats bejelentette, hogy a hadsereg ura a helyzetnek. A lázadók elvonulását követően fegyelmezetten felvonuló mun­káscsoportok érkeztek a fő­város központjába. „Allende, AHende! A nép megvédel­mez!” feliratú táblákkal a kora délutáni órákban már több ezren gyűltek össze a kormánypalota körül. A köz- társasági elnök újabb rádió­beszédében nyugalomra intet­te a lakosságot és hangsúlyoz­ta: ha a körülmények megkö­vetelik, felfegyverzik a mun­kásságot. (MTI) változtatása távolról sem úgy zajlik le, ahogy a harmincas években, a gazdasági válság idején ment volna végbe, amikor a gyárak teljes meg­szűnésével, üzemek, műhelyek teljes kiürülésével járt volna együtt. Most a traktorgyár fú­ziójának eseteben arról van szó, hogy a fejlődéssel együtt új feladatok kerültek napi­rendre, amelyeknek megoldá­sához átszervezésre van szük­ség. Ilyenkor óhatatlanul ki­csit alábbhagy e munka len­dülete, de csak azért, hogy hamarosan új lendületet ve­hessen. — A traktorgyártás a kis­pesti gyárban 50 éves múltra tekinthet vissza — folytatta Nyers Rezső. — Igaz, ez idő alatt nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, de kétségtelen az is, hogy az itt gyártott és még most is készülő trakto­rok — nemzetközi mércével mérve — drágák. Olcsóbban tudjuk a szocialista országok­ból, elsősorban a Szovjetunió­ból beszerezni. A Vörös Csil­lag Traktorgyár — fajlagos mutatókkal érzékeltetve — egylóerős teljesítményt 3500 forint ráfordítással termeL Nemzetközi szinten viszont ma már ez a költség — a legfejlettebb traktorgyárak­ban forintban kifejezve 1700- tól maxiin um 2800 forintig terjed. Azért, mert nagyobb szériában, korszerű technoló­giával termelnek, amit nem lehet biztosítani a Vörös Csillag Traktorgyár mai kö­rülményei között. A lényeget tekintve a dömperrel is majd­nem ugyanaz a helyzet, mint a traktorral. Ráadásul a döm­pereket már kiszorítják a bil­lenős teherautók, amelyek gyorsabban, töhb célra hasz­nálhatók. Nyers, Rezső elmondta, hogy a központi, kormányzati szer­vek a leggazdaságosabb alter­natívát választottak, amikor úgy határoztak, hogy a kis­pesti gyár kapcsolódjék be a közúti járműgyártásba, azon belül is az autóbuszprogram megvalósításához szükséges hátsóhidak, mellsőhidak, al­katrészek gyártásába. Az át­állás nem megy átmeneti ne­hézségek nélkül, a jövő azon­ban tartósan csak így bizto­sítható. A fejlesztési előirány­zattal tehát két célt szolgál­hatunk: a közúti járműprog­ram megvalósítását és a Vö­rös Csillag Traktorgyár jö­vőjének biztosítását. Ez a megoldás egymilliárd forint népgazdasági ráfordítást igé­nyel, ami lényegében három év alatt visszatérül. Az új termelési feladatokkal ak­kor tud a gyár jól megbirkóz­ni, ha munkáskollektívája együtt marad. Joggal érezheti mindenki, hogy szükség van munkájára, mindannyian megtalálják számításukat. — Az átíállás megköveteli a vezetőktől — hangsúlyozta Nyers Rezső — két fontos kö­vetelmény megvalósítását, amit a gazdasági vezetőknek,- a párt- es szakszervezeti veze tőknek egységesen, együttesen szem előtt kell tartaniuk. Az egyik az, hogy szervezettség, fegyelem legyen a munkában, s ez a munkafeiadatok világos és pontos kiadását, számon ké­rését és lelkiismeretes elvég­zését jelenti. A másik: a szo­cialista üzemi demokrácia, amelyet mind jobban kell ér­vényesíteni. Demokratikus lég­kör legyen a műhelyekben, az üzemekben, az irodákban is. Változatlanul működjenek a társadalmi szervek, hogy dolgozók nyugodtan fordulhas­sanak hozzájuk problémáik­kal, választ kapjanak rájuk. Ha, igazuk van, intézzék el az ügyüket, ha pedig nincs, ak­kor ezt világosan mondják meg és indokolják is meg. Az üzemi demokráciának az át­állás sajátos körülményei kö­zött sem szabad csorbát szen­vednie. Ilyenkor is meg kell tárgyalni a végrehajtást, megvalósítást, mert az csak így érhető el, hogy mindenki ismerje a helyét, feladatát és mindenkinek meghallgatásra találjon a végrehajtással kap­csolatos véleménye. Szocialis­ta életünknek ezek az alaptör­vényei, a kispesti gyárban az egyesüléskor >s biztosítva van­nak és lesznek ezután is. A döntés után azonban nincs he­lyük az öncélú, meddő viták­nak. Egységes cselekvésre, kö­vetkezetes végrehajtásra van szükség. A mi rendszerünktől idegen az, hogy a gazdasági vezetők csak parancsokat osz­togató, a mások véleményével nem törődő ügyintézők legye­nek. De szeretném hangsúlyoz­ni azt is, hogy nem lehet ideá­lunk az a gazdasági vezető sem, aki csak halogatja a döntéseket, aki jó modorú, halk szavú, de erélytelen. Nagyon fontos, hogy a gaz­dasági vezetés és a mozgalmi szervek együttműködése meg felelő legyen. Ilyenkor foko­zott felelősségre és együttmű­ködésre van szükség. Nyers Rezső ezután részlete­sen foglalkozott gépiparunk jelenlegi helyzetével, fejlődé­sének körülményeiveL Nyoma­tékosan rámutatott arra, hogy a magyar gépipar az elmúlt két és fél évtizedben számot­tevő fejlődést ért meg, annak ellenére, hogy viszonylag szűk bázisról indult el. Szólott a gépipar munkáját befolyásoló nemzetközi mun­kamegosztásról, a szakosodási folyamatokról. A felszólaló dolgozók megígérték, hogy fe lelősségteljesen látnak hozzá az új feladatok megvalósításá­hoz. (MTI) Felértékelték a márkát A tőkés pénzvilág legújabb szenzációja, az állandósuló valutaválság legfrissebb kö­vetkezménye a nyugatnémet márka újabb felértékelése. Ezt jelenti be (képünkön balról jobbra) Klasen, az NSZK szövetségi bankjának elnöke cs Helmuth Schmidt pénzügymi­niszter Karakas László életrajza (Folytatás az 1. oldalról) Hajdú-Bihar megyei Bizottsá­gának első titkára; ugyanab­ban az évben az MSZMP IX. kongresszusán, majd 1970-ben a párt X. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Maróthy László életrajza Maróthy László 1942­ben született Szeghalmon, szegényparaszti családban. 1960-tól a KISZ tagja, 1965 óta az MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányát után a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen agrármér­nöki diplomát szerzett 1965- ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában írta. Az egyetem elvégzése után a KISZ egyetemi bizottságának titkárává választották. 1968—■ 1970. között a KISZ Pest me­gyei bizottságának titkára volt. E beosztásában agitáci- ós- es propagandamunkával foglalkozott. 1970-ben a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Szentendre városi Bizottságá­nak első titkárává választot­ták, s ugyanakkor a megyei párt-végrehajtóbizottságnak is tagja lett. A nemzetközi haladás érdekében Mélyreható nemzetközi folyamatok kibontakozása ide-' jén foglalt állást a párt vezető szerve Magyarország külpoli­tikájáról és a világpolitikai helyzetről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szerdai ülése néhány nappal Leonyid Brezsnyev amerikai és franciaországi utazá­sa után és ugyancsak néhány nappal az európai biztonsági értekezlet megnyitása előtt tekintette át a nemzetközi hely­zetet, valamint a párt és a kormány nemzetközi tevékeny­ségét. \, A párt vezető szerve a két világrendszer kapcsolatai és a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egy­más mellett élése politikájának szempontjából .vizsgálta és értékelte Leonyid Brezsnyev washingtoni és párizsi tárgya­lásait. Nagy horderejű események ezek, mert segítik eltorla­szolni a hidegháború visszatérésének útját, növelik a szocia­lista világrendszer tekintélyét, az életbe ültetik át az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású békeprogra­mot. A csúcstalálkozókon is kifejezésre jutó politika: a Var­sói Szerződés országai egyeztetett tevékenységének, összehan­golt fellépésének következménye — a nemzetközi viszonyok általános javítása, a haladás érdekében. Ezt a magyar érde­keket is megtestesítő internacionalista politikát, mint közös erőfeszítést, az MSZMP Központi Bizottsága üdvözli és támo­gatja. A nemzetközi enyhülés egyik legfontosabb feltétele, hogy az erőviszonyok megváltozása és a szocialista országok sike­res fejlődése és tevékenysége révén több tőkésországban re­álpolitikai irányzatok kerekednek felül. A jövő héten kezdő­dő helsinki tanácskozás ennek a tendenciának megtestesítése. A KB-ülés úgy ítélte meg, hogy ezen a konferencián az érde­kelt felek, ésszerű kompromisszumának alapján, vagyis az előkészítő tárgyalásokon elért eredmények megerősítésével előbbre lehet majd lépni az európai béke és biztonság ügyé­ben. A magyar küldöttség — erősíti meg a határozat —, eb­ben a konstruktív szellemben fog tevékenykedni Helsinki­ben, csakúgy, mint Bécsben a haderő- és fegyverzetcsökken­tési megbeszéléseken. A KB állásfoglalása útmutatást ad a magyar külpolitikai tevékenységhez egy másik európai vonatkozásban is. Miu­tán életbe lépett a két német állam alapszerződése, vala­mint a müncheni diktátum érvénytelenítésével sikeresen be­fejeződtek a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások „elhá­rulnak az akadályok a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezé­se útjából.” Az általános nemzetközi érdeklődésünkön és érdekeltsé­günkön túl, ugyancsak különleges nemzeti vonása is van annak a direktívának, amely az indokínai kérdésre vonatko­zik. Hiszen hazánknak, mint a nemzetközi Vietnam-konfe- rencia okmánya aláírójának, és a Dél-Vietnamban működő Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjának becsü­letbeli feladata közreműködni a béke biztosításában. Az el­lenőrző és felügyelő bizottság magyar részlege a legponto­sabban eleget tesz vállalt kötelességének és ennek a köz­hasznú és általánosan nagyra becsült nemzetközi tevékeny­ségnek tudatában „elítéljük és visszautasítjuk azokat a mes­terkedéseket, amelyek a bizottság normális tevékenységének akadályozására és meghiúsítására irányulnak.” A nemzetközi, mindenekelőtt az európai helyzetben be­következett enyhülés gyümölcse, hogy erősödik a kapcsolat és életenként már a kölcsönösen gyümölcsöző együttműkö­dés a szocialista és a tőkésországok gazdaságai között is. A KGST, amely a szocialista országok integrációs programjá­nak megvalósításán tevékenykedik — Prágában éppen a kö­zelmúltban fogadtak el a fejlesztést elősegítő újabb rend­szabályokat — maga is növekvő figyelmet fordít erre az együttműködésre, s a lépésről lépésre való előrehaladást ösz­tönzi. „Ennek során — állapítja meg a Központi Bizottság határozata — megteremtődhetnek a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok feltételei is.” A párt vezető szerve a nemzetközi kérdéseket áttekint­ve joggal vonhatta le azt a fő következtetést, hogy a nemzet­közi életben jelenleg a pozitív tényezők és vonások erősöd­nek. De egyben figyelmeztetett arra is, hogy megfelelő jó­zansággal és minden túlzások nélkül kell ezeket a körülménye­ket megítélni, hiszen az enyhülési folyamat csak a reakciós, hidegháborús erők ellen folytatott következetes, soha sem lanyhuló harcban érvényesült eddig is és a jövőben is csupán ilyen feltételek közepette erősödhet meg. Az MSZMP és a magyar kormány ennek tudatában és e cél szolgálatában fe! ti ki a jövőben is tevékenységét a nemzetközi haladás erői­vel egyetértésben. Jól gazdálkodott a tanács (Folytatás az 1. oldalról) valósításához, amely csak di­cséretet érdemel. Az elért eredmények nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy nincsének gondok a városfejlesztésben és az intéz­mények fenntartásában. A leg­jobban rászorulóknak és az arra legérdemesebb városi munkáscsaládoknak még nem tudtunk olyan mennyiségben lakást adni, mint azt a tanács szerette volna. Javítani lehet és kell a szer­vező munkát. A közműfejlesz­tési hozzájárulások terén a tanács üzemeinek hatékonyab­ban szükséges gazdálkodniuk. Az sem titok, hogy a nagy ütemű lakásépítések mellett az igényekhez képest keveseb­bet fordított a tanács a járu­lékos beruházásokra. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte Salgótarján város Ta­nácsának négyéves program­ját, amely a nyílt várospoliti­ka jegyében készült. Az átfo­gó és sokoldalú terv, a párt- és tanácsi határozatoknak megfelelően, de a tanácsi ön­állóságot alapul véve áttekin­ti és magába foglalja az el­következendő feladatokat, az itt élő emberek életkörülmé­nyeinek javítását. Ezt követően a tanács egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents