Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

s Világ proletárjai, egyesüljetek! A történelemben egy ember­öltőnek 25—30 évet számol­nak. Visszapillantva a meg­tett útra és az elért eredmé­nyekre, nagyon rövidnek tű­nik az elmúit negyedszázad. Talán azért, mert még sok a tennivaló. Valószínű így ér- zík ezt az állami építőipar dolgozói is, akik alapító leve- • lük szerint ma ünnepük ne­gyedszázados fennállásukat. Az akkori alapító tagok közül kevesen maradtak meg. Tőzsé.r János, Cseh Béla asz­talosok, Verebélyi István kő­műves, Alapi Kálmán ács, Kormos Pál művezető, Ep­pich Albert főépítésvezető, Eppich Ernő személyzeti osz­tályvezető, Kerekes Elemér munkaügyi osztályvezető, Koppándi István, sztk-cso- portvezetö dolgozik még , az alapító tagok közül. Ök jóban-rosszban megma­radtak a vállalatnál, pedig módjuk lett volna a nagyobb kereset reményében tovább- áilni. Mégsem tették, mert az első pillanattól kezdve sze­rették a vállalatot, mert saját­juknak érezték, mert mindig azzal a tudattal vették át a fizetési borítékot, hogy lesz abban még több is, ha job­ban, eredményesebben dol­goznak. S nekik lgtt igazuk. A szakmunkások közül töb­ben jó képességű, hozzáértő, szakmájukat szerető után­pótlást neveltek. Az őket kö­vető fiatalabb szakmunkások közül többen itt, a vállalatnál és másutt vezető beosztásba kerültek. Az alapító tagokat, rajtuk keresztül a vállalat minden dolgozóját, fizikái munkáso­kat, műszakiakat, alkalmazot­takat köszöntjük ezen a fon­tos évfordulón. Ha néha a közvélemény indokoltan, más­kor meg indokolatlanul ne­heztelt az állami' építőkre, te­vékenységükkel mégis beírták a nevüket a megye fejlődésé­be. Tevékenységük, alkotó munkájuk révéin sokat gyara­podott a megye lakossága. Ál­taluk válik korszerű várossá Salgótarján, a megyeszékhely. A Rokkant-telep beépítése, a vásártéri lakóházak, a Pécs- kő utcái ■ 9 szintes, égy"Kisebb falut magábafoglaló lakóépü­letek, a modern Karancs Szálló, az impozáns megyei kórház, a Pécskő Áruház, az Arany János utcai lakóépüle­tek, a Vegyipari és Gépsze­relő Vállalat, az új garzon- ház, a nagybátonyi bányavá­ros! . lakóházak, a rövidesen átadásra kerülő FÜTÖBER, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat és a kábelgyár mind­mind az állami építőmunká­sok tudását, szorgalmát, hoz­záértését, alkotó kedvét di­cséri. Talán az átkos múlt örök­ségé mielőbbi eltüntetésének szorgalmazása játszott közre, amikor esetenként olyan dol­gokért is az állami építőket marasztaltuk el, amikor ép­pen megértést kellett volna velük szemben . tanúsítani. Máskor meg úgy' éreztük: mintha egy kicsit elfordultak volna tőlünk, mintha más építkezés, létesítmény elké­szítése fontosabb volna szá­mukra. Végül is, ha néha késve, de elnyerte végleges formáját a tervezőasztalokon megszületett, közösséget szol­gáló sok-sok terv. Az állami építőipari mun­kások révén, a dolgozók tíz­ezrei kerültek kulturáltabb lakáskörülmények közé. Az új üzemek felépítése, a ré­giek rekonstrukciója nyomán pedig egycsapásra megvál­toztak a munka- és életkö­rülmények, az egészségügyi helyzet. Az iskolák tanulói, a kis óvodások is szeretettel gondolnak az állami építő­iparban dolgozókra, akiknek munkája nyomán ma napfé­nyes szobákban tanulnak, ön­feledten játszanak. A tények elismerése nem jelenti azt, hogy ezután az állami építőipar dolgozói most már csak kifogástalanul dolgoznak. Már csak azért sem, mert ők sem csalhatat­lanok. Egy azonban biztos: olyan tettekkel írták be ne­vüket a megye történelem­könyvébe; amelyből őket onnan kitörölni nem lehet. A negyedszázad alkalmából szeretettel köszöntjük az ala­pítókat, az ő nyomdokaikba lépőket és a legfiatalabbakat, .ízt kívánjuk, hogy jó erőben, egészségben végezzék mun­kájukat. V. K. GRAD lél gazdálkodott o tanács Tovább építi és fejlődik Salgótarján AZ MSZMP N OG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E G Y E ll T A N Á C S ' L AP J A XXIX. ÉVF., 151. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1973. JUNIUS 30., SZOMBAT ssemcäiipi lrältozE'äsok pirt- és eis mMmwmM élőiben Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a KB gazdaságpolitikai szerveiről Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata a KB gazdaságpolitikai szerveiről. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1973. június 27-én újjáválasztotta a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságát. A bizottság el­nöke Nyens Rezső, a Közpon­ti Bizottság titkára; tagjai: Fehér Lajos miniszterelnökr helyettes, dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök-helyettes, Lá­zár György miniszterelinök- helyettes, az. Állami Tervbi­zottság elnöke, Párdi Imre, KB osztályvezetője, dr. Ro­many Pál, a KB osztályveze­tője, Nagy Richard, a bu­dapesti pártbizottság titkára, Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. A Központi Bizottság Bá­lint Józsefet, a KB osztályve­zetőjét, tekintettel arra, hogy fontos állami funkcióba ke­rül, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségé­ből. A Központi Bizottság a gaz­daságpolitikai osztály vezetőjé­nek Párdi Imrét, a területi gazdaságfejlesztési osztály ve­zetőjének dr. Romany Pált nevezte ki. Párthizottsági ülések Az MSZMP megyei bizott­ságai és a budapesti pártbi- zoitság június 28-án és 29-én ülést tartottak, amelyen meg­hallgatták és megvitatták a Közpoti Bizottság június 27-i üléséről szóló tájékozta­tót. A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság Karakas Lász­lót, a megyei bizottság első titkárát, érdemeinek éliáme- rése mellett felmentette tiszt­ségéből és első titkárnak megválasztotta Sikula Györ­gyöt,, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésen részt vett Pullai Ái-pád, a Központi Bi­zottság titkára. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság dr. Romány Pált, a megyei bizottság első titkárát érdemeinek elismeré­se mellett felmentette tisztsé­géből és első titkárnak meg­választotta dr. Horváth Ist­vánt, az MSZMP KB tagját. Az ülésen részt vett Aczél György, a Központi Bizottság titkára. A KISZ központi bizottságának ülése A KISZ központi bizottsága június 29-én Főeze Lajósnaac, a KISZ kb titkárának elnök­letével ülést tartott. Dr. Gom­bár Józsefnek, a KISZ kb tit­kárának előterjesztésében meghallgatta és megvitta az MSZMP Központi Bizottságá­nak június 27-i üléséről szóló tájékoztatót. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A KISZ központi bizottsága dr. Horváth Istvánt, a KISZ kb első titkárát, tekintettel arra, hogy fontos pártfunk­cióba került, érdemeinek el­ismerése mellett felmentette tisztségéből. A KISZ központi bizottsága kooptálta dr. Ma- róthy Lászlót, az MSZMP Szentendrei városi Bizottsá­gának volt első titkárát és egyben megválasztotta őt a KISZ központi bizottságának első titkárává. helyettesévé, Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai hiva­tal élnökévé nevezte ki. Lázár György éLetra/za Lázár György 1924- ben, Isaszegen született. Mun­kás származású. 1945. óta a párt tagja. Az állami félsőipa- ri iskola elvégzése után 1942- től, mint műszaki rajzoló dol­gozott 1948-ig. Ezt követően az Országos Tervhivatalba került, ahol főosztályvezető­helyettes, majd 1953-ban fő­osztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Országos Tervhi- vatal elnökhelyettese lett. Fő­leg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi, kér­désekkel foglalkozott; tevéke­nyen részt vett a tervezés to­vábbfejlesztésében. Elméleti folyóiratokban több publiká­ciója jelent meg a népgazda­sági tervezés és a területi ter­vezés kérdéseiről. 1970. februárjától munka­ügyi miniszter, 1970. decem­berétől az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1970. de­cemberétől az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács társelnökének tisztét is betölti. Karakas László életrajza Karakas László 1923- ban, Debrecenben született. 1945. óta a párt tagja; 1949- ig mint sütőipari munkás dol­gozott. 1949—1963. között az élelmezésipari dolgozók szak- szervezetének különböző ve­zető tisztségeit töltötte be. Előbb a szakszervezet titkára, majd elnöke, végül pedig fő­titkára lett. 1963—1966. között a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára volt. 1971. áprilisában Hajdú-Bihar me­gye (6: vá. k.) (Hajdúnánás) választói országgyűlési képvi­selővé választották. 1966. júniusa óta az MSZMP (Folytatás a 2. oldalon.) Három rendkívül fontos, egymáshoz szorosan kapcsoló­dó témával foglalkozott teg­napi ülésén Salgótarján város Tanácsa. A tanács tagjai rész­letes és elemző vita, sok hoz­zászólás, kiegészítés méllett tárgyalták a negyedik ötéves terv időarányos teljesítését, a tanács elmúlt évi fejlesztési és fenntartási gazdálkodását, valamint Salgótarján város Tanácsának négyéves prog­ramját. A tanács egyöntetűen meg­állapította, hogy a város fejlő­désében alapvető és meghatá­rozó volt az új ipari üzemek építése és a régiek korszerűsí­tése. Olyan ipari üzemek tele­pültek Salgótarjánba, amelyek sokoldalúan változtatják meg nemcsak a város, hanem a megye iparszerkezetét is. So­kat fejlődött Salgótarján, na­gyot léptünk előre az elmúlt két évben. Ezért időszerű, hogy felmérjük; hol tartunk a tervek, az elgondolások meg­valósításában. A város negyedik ötéves tervét időarányosan teljesí-' tettük. Az eltelt két év meg­mutatta, hogy a feladatok meghatározása reális volt, a tervezettnek megfelelően fej­lődik a megyeszékhely. Annál is inkább, mert a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzé­se a lakosság élet- és munka- körülményeinek további javí­tása, az igények kielégítése. Az elmúlt két évben 1148 lakás épült Salgótarjánban. A városkpzpont fejlesztése mel­lett új lakótelepek bontakoz­tak ki a külső területeken, ja­vult a lakásellátottság, kor­szerű, szép otthonokba költöz­tek a családok. Lakásokra két év alatt több mint százhetven­ötmillió forintot költött a ta­nács. Több gondot okoz a közmű- ellátás és a város közlekedése. Ezek jelentősen elmaradnak az igényektől; a lakótelepek elő- közművesítésében, a peremke­rületek ellátásában még meg­oldatlan problémákkal kell szembenéznie a tanácsnak. A legtöbb gondot talán a vízel­látás okozza, mert ugrásszerű­en megnőtt a megyeszékhely vízigénye. A megoldására ké­szülnek a tervek, folynak a tárgyalások. Befejeződött vi­szont a Rákóczi úti ivóvíz- vezeték építése a Karancs Szállóig, korszerűsödtek a vá­rosközpontban a legjobban igénybevett útszakaszok. Elké­szült az új litkei út, átépítet­tük a Rákóczi utat a Karancs Szállóig és új burkolatot ka­pott a Tanácsköztársaság tér. Amikor a negyedik ötéves terv időarányos megvalósítás sáról beszélünk — állapítot­ta meg a tanácsülés —, szük­séges megemlíteni, hogy befe­jeződött a TIT-székház és a zeneiskola építése, épül a sportcsarnok, elkészült kái középiskolai műhelyterem, és Salgótarjánban az üzemek, in­tézmények, társadalmi szervek közös összefogásának eredmé­nyeként háromszáz új óvodai férőhely fogadja a gyerekeket. A társadalmi összefogás tizen­nyolcmillió forint megtakarí­tást jelent a városnak, és nagy előrelépést a nők és az ifjúság helyzetének, javítására hozott határozatok végrehajtásában. Egy évvel előbb, még az idén átadják a lakberendezési áru­házát és megkezdődik az oly’ régen várt vásárcsarnok és 3- as számú üzletház előkészíté­se. A fejlesztési feladatok, az új építkezések mellett nem szorult háttérbe a fenntartás sem, megfelelően gazdálkodott a városi tanács a rábízott anyagi eszközökkel. A negyedik ötéves terv első két évének teljesítésétől elvá­laszthatatlan a várós elmúlt évi terveinek megvalósítása. A feladatokat már eleve úgy ha­tározta meg a tanács, hogy azok valóra váltása Salgótar­ján fejlődésének meggyorsítá­sát, az itt élő emberek életkö­rülményeinek további javulá­sát eredményezze. A tervek középpontjában la­káspolitikánk megvalósítása állt, és áll a jövőben is. Csak az új lakások építése teszi le­hetővé a kolóniák és szociális követelményeknek meg nem felelő épületek felszámolását. Mindezeket elősegítette, hogy a tanács munkájában jelentő­sen javult a gazdálkodási és pénzügyi fegyelem, a fejlesz­tés és fenntartás közötti egyensúly jellemezte, az elmúlt évet. Az előbbrelépést mutatja! hogy megoldódott a nők mun­kába állítása, nőtt az egy csa­ládra jutó keresők, és a jöve­delem nagysága is. A tartós fogyasztási cikkek — televízió, hűtőszekrény, mosógép — el­látottsága az országos átlagot meghaladja, és ma már Salgó­tarjánban minden nyolcadik családnak van gépkocsija. Az eredményekhez hozzá­járult, hogy erősödött a tanács és az üzemek, intézmények kö­zötti együttműködés, a város- fejlesztési célkitűzések meg­valósítása. A város lakossága társadalmi munkában adott segítséget a városépítés meg­(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek javaslatára — érdemei elismerése mellett, más fon­tos megbízatása miatt — fel­mentette Párdi Imrét, az Or­szágos Tervhivatal elnöki tisztéből. Lázár Györgyöt felmentette a munkaügyi mi­niszteri tisztéből és megvá­lasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé, egyben az Országos Tervhivatal elnöké­vé. Az Elnöki Tanács Kara­kas Lászlót munkaügyi mi­niszternek választotta meg és Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét álamtitkárrá nevezte ki. Loscnezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt a Miniszter- tanácsba újonnan megválasz­tott Karakas László, munka­ügyi miniszter letette a hiva­tali esküt. Az eskütételen je­len volt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. (MTI) A Minisztertanács ülése A Minisztertanács ülést tar­tott. Az MSZMP 1 Központi Bizottságának javaslatára a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének , fokozott elősegítése, a népgazdasági tervezés hatékonyságának nö­velése és központi irányításá­nak szervezett összehangolása céljából a kormány szerve­ként Állami Tervbizottságot hozott létre. A Miniszterta­nács az Állami Tervbizottság elnökévé kinevezte Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, áz Országos Tervhivatal elnökét, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst, Fehér La­jost, dr. Tímár Mátyást és Vá- íyi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, valamint dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­nisztert, dr. Bíró József kül­kereskedelmi minisztert, Ka­rakas László munkaügyi mi­nisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét. A kormány felmentette dr, Huszár István államtitkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztéből. Karádi Gyu­lát — miután saját kérésére nyugállományba vonul — ér­demei elismerése mellett fel­mentette az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyet­tesi tisztsége alól. A Minisz- Itertanács dr. Huszár István államtitkárt az Országos Tervhivatal elnökének első r .-«'Sí vii" Árnyékban is 30 fok. Nógrád megyei strandolok Bükkszéken (Kulcsár József képriportja az 5. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents