Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

* A iövő művelt szakmunkásaiért ' Ftorvéeh Lasaefln'val, as ipari szakmunkásképző intézetek megyei, s a salgótarjáni 211. számú ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatójával be­szélgetünk abból az alkalom­ból, hogy ezen intézetek ta­nácsi irányítás alá kerülték. Mit vár ettől az intézkedés­től? Jól el vannak látva — Még nehéz nyilatkozni. Mindenesetre bízunk abban, bogy a decentralizált irányí­tás számunkra jó lesz, köze­lebb kerül az irányítás az in­tézményekhez. A mi intézmé­nyeink nagy önállósággal ren­delkeztek a tanügyi igazga­tástól a gazdálkodásig. Sze­retnénk, ha ez az önállóság meg is maradna. Erre az át­adások során, úgy vélem, megfelelő garanciát kaptunk. — Mit jeleni ez kicsit konkrétabban? — Mi is szeretnénk, ha megvalósulna mindaz, ami a Központi Bizottság oktatáspo­litikai határozatából, s a me­gyei oktatáspolitikai határo­zatból a szakmunkásképzésre vonatkozik. Nevezetesen az, hogy úgynevezett kiemelt terület a szakmunkásképzés. Az intézményeink anyagi el­látottsága igen jó volt. Jól el vagyunk látva például audio-vizuális eszközökkel, s szeretnénk ezt az ellátottsági szintet még növelni. Közismertek a 211. számú intézetben is a beiskolázási gondok. Várható-e a jövőben ebben javulás? — Várjuk az irányítás át­szervezésétől, hogy komolyabb segítséget kapunk a nem gondtalan beiskolázásban. Az 1973/74-es tanévre mintegy 1100 tanulót kellett volna be­iskoláznunk. Ezzel szemben mindössze 427 tanulót tud­tunk felvenni. Az ipar szem­pontjából rendkívül fontos szakmákat, amelyek érintik az újonnan megyénkben, Sal­gótarjánban letelepült, s a már korábban itt levő üze­meket is, nem tudtuk feltöl­teni. Hogy csak néhány pél­dát említsek, már évek óta gond bizonyos melegüzemi szakmák (öntő, kovács, üveg­fúvó) beiskolázása. Újabban pedig olyan szakmákra sem tudunk megfelelően beisko­lázni, amelyeknél korábban nem volt problémánk. Ilye­nek például a hagyományos gépipari szakmák (gépszerelő, gépi^ forgácsoló, szerszámké­szítő). S vannak olyan szak­mák, amelyek iránt az igény az iparszerkezet átalakulásá­val nőtt meg. Például igény' szerint 179 szerkezetlakatosra lett volna szükség, s csupán 49 tanulót iskoláztunk be. Rendkívül nagy gond tehát a pályaválasztás, pályairányítás, s reméljük, hogy ez a jövő­ben a tanácsokkal még in­kább közös gondunk lesz, s többet tudunk majd tenni ez ügyben. Egyébként, mi pró­bálkoztunk eddig is a mi sa­játos eszközeinkkel az üze­mekben, általános iskolákban. Például megküldtük iskolai híradónkat az általános isko­láknak. Különösen sokat se­gített e munkában az intézet KISZ-szervezete. f fiataljaink felkeresték a nyolcadikos .út­törőket, s elbeszélgettek ve­lük a szakmák szépségéről, le­hetőségeiről. Ez a forma ha­tásosnak bizonyult S az üzemek is tettek erőfeszíté­seket a beiskolázás segítésé­re (salgótarjáni öblösüveg­gyár, kohászati üzemek stb.). Nagy a felelősség Valóban, most a tanács fe­lelőssége közvetlenebb lesz, nemcsak az egyéb középisko­lai, hanem a szakmunkáskép­zés beiskolázásáért is inkább felelős lesz, erre is figyelnie keűl. — Nagy a felelősség. Ha egy szakmában huzamosabb ideig nincs megfelelő beisko­lázás, annak következményei a város iparában is jelent­keznek. Ezért ez nemcsak nagyon fontos művelődéspo­litikai, hanem elsősorban gazdaságpolitikai feladat. Szo­Képzőművészeti tárlatok ' 'Ä Kiállítási Intézmények rendezésében Mohácsi Regős Ferenc festőművész kiállítása nyílik meg június 29-én Bu­dapesten, a Fényes Adolf Te­remben. Megnyitót mond Bú­za Barna szobrászművész. Egyébként a napokban még két fővárosi kiállítás nyílt, amelyekre felhívjuk a figyel­met. A Műcsarnok kamara­termében Erdélyi Eta festő­művész tárlata látható, ezt a Kiállítási Intézmények és a Tv-galéria rendezte. Ugyan­csak a Műcsarnokban tekint­hető meg Fett Jolán iparmű­vésznő tárlata. Ezt a kiállí­tást Bereczky Lóránt művé­szettörténész nyitotta meg. mean tapad az ipari üzemek tevékenységéhez, figyelembe- véve az üzemek perspektivi­kus fejlődését, az iparszerke­zet várható alakulását, s mindezt összevetve az általá­nos iskolákban végző tanu­lók számával, képességeivel, érdeklődésével kell végez­nünk ezt a munkát. Megfele­lő számú, művelt szakmunká­sokat keÚ képeznünk. — Ahogy a szakmunkás­képzésben az A-, B-, C-tago- zat megszűnik, következik az úgynevezett egységes szak­munkásképzés. Ez szintén há­roméves lesz, ezután még há­roméves esti, vagy levelező tagozaton szerezhetnek kö­zépiskolai végzettséget a ta­nulók. — Így van. Jelenleg a B- tagozatra épülve van nálunk is 2 éves esti szakközépisko­lai képzés. E tanévben az úgynevezett emelt szintű kép­zésben három osztályunk volt A megyei oktatáspolitikai ha­tározatban a 211. számú in­tézményt is megjelölték, hogy szakközépiskolai képzést is kell folytatnunk. Az intéz­ményünknek varrnak hagyo­mányai, van olyan szakma, amelyet már 80 éve okta­tunk, s ehhez a személyi fel­tételek is adottak, s az új in­tézmény megépülésével tárgyi feltételeink is' korszerűek lesznek. Tehát lesznek majd olyan szakmák, amelyeket szakközépiskolai képzésben tanítunk rövid időn belül. Az egységes irányítás, amely az összes középfokú intézményre kiterjed, nyilván maga után vonja a nevelés egységét is. — Kell, hogy így legyen Egységesebb lesz az intéz­ményekkel szembeni követel­ménytámasztás. Tiszta lapot kaptak Ami még magát az átadást, átvételt illeti, ezt hosszas és gondos előkészítés előzte meg az intézetben is. Pontosan felmérték, hogy mi kerül a tanácshoz (tanuló- és felnőtt­létszám, az intézmény állapo- .fca, eszközei, költségvetése stb.). Tiszta lapot kaptak a tanácsok az intézetektől. Bíz­nak, hogy jól érzik majd ma­gukat a megyei tanácsi irá­nyításon belül. Érezték, hogy a tanácsok felelősségteljesen fognak a részükre eddig is­meretlen feladat megoldásá­hoz. S az intézetek a szak­munkásképzésben szerzett ta­pasztalataikat készségesen át­adják, s e kölcsönösség az eredmények ^előfeltétele. Tóth Elemér MOZIÉLEI Jó színvonal Igazán kitűnő, valószínűleg nagy érdeklődéssel kísért fil­mekkel találkozhatunk az új műsorhéten. A balassagyarmati Madách Filmszínház az NDK—szovjet —bolgár koprodukcióban for­gatott. kétrészes Goya című filmmel kezdi a hetet. Konrad Wolf alkotását június 28-tól július 1-ig tartják műsoron. Az utolsó völgy című látványos, loosztümös angol kalandfilmet július 2—6-án vetítik. Art Kinő előadáson július 4-én a Bartleby című angol filmet tekinthetik meg az ér­deklődők. Vasárnap délelőtti matinén az Ungem báró vég­ső tévedése című szovjet há­borús kalandfilmet játsszák. A sikerfilmek sorozatban a nép­szerű és még mindig csinos Ingrid Bergmannal a női fő­szerepben, A kaktusz virága című amerikai filmvígjátékot június 29—30-án, a Hárem á sivatagban című szovjet ka­landfilmet július 2—3-án mu­tatják be. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban Az utolsó völgy című angol filmet jú­nius 28-tól július Írig, a Goya című koprodukcós filmet jú­lius 2—4-én láthatják a mozi­nézők. Vasárnap, július 1-én matinéelőadáson Az alvilág professzora című magyar bűn­ügyi filmet vetítik. Június 30- án, a szombat délelőtti mű­sorban Az ellopott csata című NDK—csehszlovák kosztümös kalandfilm kerül bemutatás­ra. A József Attila Megyei Mű­velődési Központban két kitű­nő színésszel, Paul Scofielddal és John McEnery-vel a fősze­repben a Bartleby című angol filmet július 29-én játsszák. A Tarján mopresszó július 3-án a Fennakadva a fán című francia film víg játékot mutat­ja be A főszerepekben Louis de Funes-t és fiát, Olivier-t, Az utolsó völgy című filmben Michael Caine, a kapitány megformálnia valamint Geraldine Chaplint láthatják. A 18—19. század fordulóján élt nagy spanyol festő, a pa­raszt származású Goya sikerek­ben gazdag, de lelki hányód- tatások kai is terhes élete ele­venedik meg előttünk a nagy­szabású NDK—szovjet—bol­gár koprodukciós filmben, amelyet a neves német író, Lion Feuchwanger: Goya, vagy a megismerés rögös útja cí­mű regényéből forgattak. Rendkívül figyelemre méltó a szereposztás: a történelmi ala­kokat a három nemzet leg­kiválóbb színművészei — a többi között Donatasz Banio- nisz, Tatjana Lolova, Ludmil­la Csurszina, Emst Buch — keltik életre. Sőt lengyel (Gus­tav Holoubek) és magyar (Sütő Irén) színészekkel is találkoz­hatunk a vásznon. Az utolsó völgy című an­gol film is regényből készült! s a Goyához hasonlóan, önál­ló, teljes értékű műalkotás. Véres korba, a 17. századi 36 éves háború korába visz ben­nünket a film. A csaknem egész Európára kiterjedő, lé­leknyomorító, pusztító háború bemutatása jó lehetőséget te­remt az alkotók számára egye­temes érvényű gondolatok ki­fejtésére. Emlékezetes alakí­tást nyújt a három főszereplő: Michael Caine, Omar Sharif és Florinda Bolkan. Az elsőfilmes Antony Fried­man : Bartleby című munkája a 19. San Sebastian-i filmfeszti­válon a zsűri különdicséreté- ben részesült. Egy véleményt idézünk a film széles körű saj­tóvisszhangjából: „Fanyarul humoros, kísértetiesen szomo­rú film. Azoknak fog tetszeni, akik a szokványostól eltérő, vitát ébresztő filmeket kere­sik. . Szabadtéri hangverseny Eredményes évadot sárt a szimfonikus zenekar Hétfőn este a város főterén került megrendezésre az a hangulatos szabadtéri hang­verseny, amely a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar évadzá­ró bemutatkozását jelentette. Róna Frigyes karnagy, aki már harmadik éve neveli, for­málja és ösztönzi a zenekar tagjait — a hétfői műsort olyan művekből állította ösz- sze, melyeket az évad elmúlt hangversenyein már sikeresen bemutattak. Így felcsendült Weber: Oberon című operájá­nak nyitánya, Händel: Vízize­néjének néhány tétele, Grieg: Peer Gynt-jének három köz­Uatvani Dániel: ELÉRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL ( Dokument u mregé nv) (8.) A lány apja ellenkezik Veronika asszony, Bállá Szabó Sándorné az 50-es évek elején a fővárosban dolgozott, a magasépítőknél. Férje ön­gyilkos lett, s röviddel ezután hazaköltözött szüleihez, Or- goványra. Az ottani szikvíz- üzembe járt el dolgozni. Itt ismerkedett meg — ez már az ötvenes évek közepén volt — az akkor 55 éves és még agg­legény Kiss Béla szőlősgazdá­val. Élettársi' kapcsolatra lép­tek, átköltöztek Ágasegyhá­zára — az embernek már ak­kor is itt volt a tanyája, sző­lője — és e kapcsolatból származott Aranka is. Béla bácsi és az asszony kö­zött kerek harminc év a kor­különbség. Nem mintha ebből különösebb baj származna ... De az öreg ösztönösen érzi, hogy 70 éves korban már ma­ga a féltékenység is az élet­erő jele. Még akkor is, ha ar­ra semmi oka nincs. Szeretné Arankát is oda­haza tartani. Ha a lány mo­ziba akar menni, ezt mond­ja: — Láthatod azt a filmet ■ máskor is. Ha bálba: — Vol­tál már, elég az, Pedig Aran­ka 1970 karácsonyában volt először bálban, aztán csak húsvétkor, s akkor is csak éj­féltől egyig. Este még nem engedte el őket, azt mondta, hogy részeg emberek vannak, kötözködnek, ö viszont el­ment egyedül, majd később hazament, és azt mondta: — Menjünk el a csárdába, jó hangulat van, meg intelli­gens társaság. Ott voltak más­fél órát hármasban, de ha­zafelé menet sikerült rábe­szélni, "hogy elmehessenek a bálba. Zoli akkor nem volt ott. Az öreg kezdettől ellenezte a lány és a fiú kapcsolatát: — Nem tetszik nekem a család­ja. Börtönben ül a bátyja. Meg hát, nagyon fiatal... És akadhat neked másmilyen is. Még tanár is, vagy mérnök. — Ezeket mondogatta. A lány duzzogott. Nem annyira az érzelmeit, inkább az önérze­tét, a szabad akaratát érezte megsértve. Egy reggel kije­lentette, addig nem hajlandó enni, amíg tiltja tőle a Zolit. Édesapja, úgy látszik, meg­enyhült: —- Nem bánom, be­szélgessetek. Majd kigyógyul­tok belőle. — Nem sokkal ez­után Zoli szerzett egy mag­nót, beállított vele Arankáék- hoz, szólt a beatzene, még táncoltak is. Amikor pár óra múlva a fiú menni készült, az NÓGRÁD - 1973. június 27., szerda öreg ráförmedt: — Ne kerül­gesd te az én házam! ) Nem szívelte a fiút azért sem, mert kevélynek tarfotta. Korábban már ugyanis járt náluk. Segített az öregnek a hordókat helyrerakni a kam­rában. Félórányit együtt cipe- kocitek. Amikor végeztek, Béla bácsi --megkérdezte: — Mivei tartozom neked? — Zo­li vállat vont: — Amivel ed­dig. Az asszonynak más volt a véleménye. Mint az iskolai szülői munkaközösség tagja is, Zolit joruvaió, szolid fiú­nak könyvelte el magában. Nyárra sírgoridozást vállalt a temetőben, hogy egy kis kü- lönkeresethez jusson. Hete­kig tartó szárazságban ez dög- nenéz meló, a sírdombok tö­méntelen vizet beisznak. Zoli készséggel segített mindig — főleg ha Aranka is ott volt —, hordta a vizet vödrökben, lo­csolókannákban. Itt, a temetőben, a léten tú­li világnak a titokzatosságot sugalló, elrévedésre csábító mesgyéjén került szóba leg­inkább a vallás, az istenhit. Az asszony és a lánya buzgó reformátusok, s áhítatos meg­nyilatkozásaikat, biblikus ci­tátumaikat Zoli csodálkozással vegyes borzongással hallgatta. Nagyon megfogta például, amikor elmesélte a két nőnek, hogy oktatójuk kocsijába a reptérnél beleszaladt egy motoros, de egyiknek sem tör­tént semmi baja, s erre az asszony rögtön rákezdte: „Mert az ő angyalainak pa­rancsolt felőled, hogy őrizze­nek téged minden utadban. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe” Majd hozzátette, hogy ez, amit mondott, a Zsoltárok Könyve Hl-ik fejezetének 11. és 12- ik szakasza. A lány egy ízben levelet írt a Reformátusok Lapjának, s majdnem teljes egészében kö­zölték is azt, Pár hét eltelté­vel Aranka címére csomag érkezett: valaki Hollandiából küldött részére egy Bibliát. Zoli ezt később, két imádsá- goskönyvvel együtt kölcsön­kérte. S elkezdett járni a templomba, Arankáékkal együtt. Béla bácsitól ilyenkor nem kellett tartania, ő, mint katolikus, nem látogatta a re­formátusok Imaházát. Zoli egyszer azt kérdezte az asszonytól, hogy milyen ereje van a hitnek, Veronka ezt mondotta: — Segíti az em­bert, hogy elérje a célját az életben. Augusztus 18-án Aranka, szakiskolai osztályával együtt, kirándulásra indult Debre­cenbe, hogy megtekintsék a virágkarneyált. A fiú, ami­kor ezt megtudta, kijelentette: — Én is el fogok menni. Anyjától kért egy kis pénzt, nem mondta, mire kell, s a náluk dolgozó kőművesmes­ter 150 forintját is magával vitte, holott a mester azt azért adta oda • neki, hogy Kecskemétről hozza el az óráját, amit javításra hagyott ott. Zoli megtudta, hogy Aranka egyik osztálytársával, Győrfi Rozáliával annak szü­lőfalujába, Balmazújvárosba ment, hogy ott töltsön még néhány napot. Zoli gondolt egyet, s utánuk ment... Ven­déglátói előtt a lány kínos magyarázkodásba kezdett, de azok legyintettek, s mondták Zolinak, maradjon ott. Ami­kor pár percig kettesben vol­tak, Aranka szemrehányóan megkérdezte: — Miért jöttél utánam? Ki hívott ide? — Zoli ezt válaszolta; — Itt van a banda is, és. figyeli minden lépésedet. Pár hét múlva Zoli ‘meg­tudta, hogy a balmazújvárosi lány fivére, Gyórfi István le­velet írt Arankának. Ekkor valósággal raparanesolt: — Add át a Pista levelét: — Mi­ért? — A banda tagjai el akarják olvasni. — Nem ér­dekel a bandád. A levelet ne­kem írták. — Ekkor a fiú a nadrágzsebébe nyúlt, s kis kat­tanás hallatszott. A lány elsápadt és átnyújtotta a le­velet. Közönséges , játékpisztoly volt a zsebében. De a lány ezt akkor még nem tudta. Zoli válaszolt a levélre. így: „Olvastuk a szegénységi bi­zonyítványod. Elásnám ma­gam a kert hátuljába, ha húszéves koromban olyan hü­lye lennék, mint amilyen te vagy.” És a hangnem végig ugyanez. A levelet a Győrfi- lány visszaküldte — Aranká­nak Az kérdőre vonta a fiút; — Mi okod volt erre? — Zoli oldalvást pillantott a levélre, szemhéja megrándult. — Ezt a banda egyik tagja írta. — De hiszen ez e te írásod — Úgy van. Kényszerítettek rá. (Folytatjuk) ismert részlete, Schubert: Be­fejezetlen szimfóniájának el­ső tétele és a Mesél a bécsi erdő című J. Strauss-keringő, Ezek a bemutatott művek azonban csak kis töredékét ké­pezték annak a repertoárnak, mellyel ma már a szimfonikus zenekar rendelkezik, s mely­nek összeállítása és főleg meg­tanulása több év kitartó zenei munkájának eredménye. Az elmúlt évadban a zene­karnak tizenöt szereplése volt. Működésük és tevékenységük nemcsak Salgótarján, de az egész megye zenei életében is fontos bázist jelent. Salgótar­jáni szerepléseik mellett több ízben adtak hangversenyt Ba­lassagyarmaton, Pásztón és Nagybátonyban, s ellátogattak Rútságra is. Nagy sikert arat­tak az ifjúság körében Kodály és Beethoven műveiből össze­állított hangversenyeikkel, valamint Prokofjev: Péter és a farkas című zenekari mesé­jével. Májusban Kóródí And­rás vezényelte azt a sikeres hangversenyt, amelyre a ze­nekar taglai mellett szívesen emlékeznek vissza a város ze­nekedvelői is. A szimfonikus zenekar tény­kedésének legfontosabb célki­tűzése az a helyes irányú ze­nei ismeretienesztés. melyre városunkban és megyénkben oly nagy szükség van, E te­rületen ebben az évadban is eredményes lépéseket tett a város lelkes zenészkollektíva­ja. — ghm — Szórakozott professzor A szórakozott professzor, az étkező kocsiból visszatérve, se­hogy sem tudja megtalálni a fülkéjét. — Nem tud visszaemlékez­ni a fülkéje számára? — kér­di a kalauz. — Attól félek, nem. Csunán arra emlékszem, hogy a fül­kém ablaka ebéd előtt vala­milyen .tóra nézett. t

Next

/
Thumbnails
Contents