Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Az olvasás öröme Bessélgetés egy felhívásról ' Az olvasás — bármennyire közhelyszerűnek tűnik is — öröm és szórakozás. A betű­iek, az írott szónak varázs­latos ereje van. A könyv rég­múlt időkbe enged bepillan­tást, távoli földrészekre, oly­kor bolygókra visz bennünket. Aki egyszer megízlelte a be­tűk gyönyörét,, az többet nem tud lemondani róla. Kapcsolat g könyvtárral E gondolatok jegyében in­tézett felhívást a salgótarjáni nyomda Rózsa Ferenc KISZ- szervezete, a KISZ Nógrád megyei bizottságával és a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár­ral egyetértésben, e hónap elején a munkásfiatalokhoz. — Jó kapcsolatunk van a könyvtárral -— mondja Buda László, a nyomdászok KISZ- ti lkára. — Tagságunk 75—80 százaléka könyvtári tag, rend­szeresen olvas. A magyar könyvnyomtatás 500. évfordu­lóját az idén ünnepeljük. Könyvről, könyvnyomtatásról lévén szó, ez illik hozzánk, s úgy gondoltuk, nekünk is tea­münk kell valamit. A nyomdászok vállalták, hogy minden KISZ-es olvasó számára igazolványlapokat nyomtatnak, külön a már ol­vasók, külön az ezután beirat­kozok számára. A nyomda KISZ-es fiataljai nemcsak a munkában állják meg a helyüket, hanem azon kivül is. Hasznosan, értelme­sen töltik szabad idejüket. Ol­vasnak. színházba, moziba jár­nak, klubjukban színvonalas rendezvényeket, filmvitákat tartanak. Közülük kerültek ki a Balassi Bálint Megyei Könyvtár sci-fi klubjának alapító tagjai. Néhány hét­tel ezelőtt 11 résztvevővel iro­dalmi szakkört alakítottak. Verseket tanulnak, elemeznek, így lesznek egyre jobb értői az irodalomnak, művészetnek. Az olvasás számukra közös él­mény. Nem véletlen hát. hogy eppen ők voltak azok, akik a felhívást kibocsátottak, A munkásfiatalok olvasó- mozgalmát a salgótarjáni Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár tartja kézben. Az akció so­rán nyilvántartást vezetnek: hány KISZ-szervezet kapcso­lódott be a mozgalomba, mit és mennyit olvasnak a fiata­lok. A következő év elején ezek alapján értékelnek és ju­talmazzák meg, a megyei és a salgótarjáni városi KISZ- bizottsággal, az SZMT köz­ponti könyvtárával közösen a legjobb munkát végzett KISZ- alapszervezeteket és -tagokat. A körlevél A mozgalom céljáról Szabó Ernőrié, a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár igazgatóhelyet­tese tájékoztat: — Tapasztalataink szerint a fiatalok többsége egyáltalán nem, vagy csak kevésbé isme­ri a könyvtár lehetőségeit, szolgáltatásait. Az akcióval nekünk tehát nem csupán az olvasás megszerettetése és népszerűsítése a célunk, ha­nem a könyvtárak sajátos le­hetőségeinek megismertetése is, azért, hogy a jövőben a munkásfiatalok maximálisan kihasználhassák azokat önmű­velésük, szakmai fejlődésük érdekében. A sajtóban megjelent felhí­vás után a KISZ Nógrád me­gyei bizottsága körlevélben fordult valamennyi üzemi, vállalati és termelőszövetke­zeti . alapszervezethez, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, kulturális igényeiket közöljék a könyvtárakkal. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és az SZMT központi könyvtára szinten írt egy körlevelet, amelyben módszertani segítsé­get, tanácsokat adott könyv­tárosainak az akcióval kap­csolatos teendőkhöz. A könyv­táraknak olyan szolgáltatáso­kat — politikai fórum, szak­előadás. könyvankét, író-olva­só találkozó — kell nyújtani- ok, amelyek a munkásfiatalok Igényeivel találkozva, felkel­tik az intézmény iránti érdek­lődést és megfelelnek a KISZ- tagság szakmai összetételének. A szolgáltatásokon kívül a KISZ-alapszervezeteket a könyvtárak közös könyvtórlá- togatásra hívják meg. Ha a felhívás nyomán sikerül élet­képes mozgalmat létrehozni, akkor megnövekszik a könyv­tárak társadalmi hatásfoka is. Az olvasásba bekapcsolódó KISZ-alapszervezetek akkor ott élhetnének a könyvtárak­ban. Csak közösen A könyvtárak felkészülten vár­ják a KISZ-es fiatalokat. Sze­retnék — a nyomdászfiatalok­hoz hasonlóan, akik a megyei olvasómozgalmat útjára indíj- tották —, ha minél több alap­szervezet keresné fel a könyv­tárakat, mert csak közösen, a KIgZ-szervezetek és a könyv­tárak szoros együttműködésé­vel lehet sikeres az akció. Sulyok László Jogi tanácsadó Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a javító-nevelő munka ideje ? K. L, olvasónk kér választ büntetés folyamatos végre- helytálló viszont az a tájé- b címben feltett kérdésre. Ál- hajtását nem érinti. Ezzel kozta tás, amely a munka- íitása szerint ugyanis lapunk összhangban Írja elő az könyvi bejegyzésre vonatko- régebbi számában közölt so- 5/1967. (X. 8.) Mü-M. ez. ren- zott. A 12/1967. (X. 20.) Mü.M. roaatban olvasta, hogy a ja- delet 9. §-a, hogy a munkavi- az. rendelet 19. §-a érfcelmé- vító-nevelő munka büntetés a szónyban töltött idő tartatná- ben ugyanis a szünetelés idő- pénzbüntetés egyik módja, ba nem számítható be mun- tartamát a munkakönyv „be­vagy változata, amelynek kaviszonynak a javító-nevelő jegyzés igazolása” című ro- semmiféle kihatása nincs, munka miatti szünetelés ide- varba be kell jegyezni, a szü- Ugyanakkor érdeklődésére je. Ez azt jelenti, hogy ezt az netelés okát azonban nem munkaügyi - csoportvezetőjétől időt egyetlen olyan jogosult- szabad feltüntetni. Ezt az in­ast a választ kapta, hogy a Ságnál sem lehet figyelembe dokolja, hogy a javító-neve- javító-nevelő munka nem venni, amelynél a munkavi- lő munka büntetés, a letöltés számít munkaviszonyban töl- szonyban töltött idő képezi a napjával törvényi rehabilitá- tött időnek, így ezt az időt feltételt. lás alá esik, így arra a ké­munkakönyvébe sem jegyzik E tekintetben tehát munka- »őbbi időben senki sem hivat­ügyi csoportvezetőjétől kapott kozhat. he. _ __ _ _ S ajnos, régi lapszamaink tájékoztatás helyes volt. Nem átlapozása után sem találtuk meg a büntetési ^nemekről szóló azt a sorozatot, amely­ből fenti tájékozódását sze­rezte. E nélkül is azt kell azonban válaszolnunk, hogy a javító-nevelő munka a fő­büntetések egyik olyan neme, amely kizárólag az elkövető }avitására és nevelésére irá­nyul. A büntetés miniszteri indokolása szerint ennél a büntetésnél ugyanis a hang­súlynem annyira a munkabér csökkentésén, hanem a mun­ka mellett azon van, hogy amíg a büntetés tart, az el­ítéltet dolgozótársai — mun­kája és magatartása szem­pont !ából egyaránt —, a'meg­szokottnál jobban figyelem­mel kíséri k,„ szükség esetén pedig nevelő Itatást is gyako­rolnak rá. Mindazon túl tehát, hogy meg csak jogszabályi utalás sem található rá, ezen minisz­teri indokolásból is egyértel­műen azt kell értelmezni, hogy a javító-nevelő munka olyan önálló főbüntetési nem, amely a pénzbüntetésnek sem egyik módja, sem változata nem lehet. A Btk. 42. § (2) • bekezdés második mondata külön ki­emeli ugyan, hogy a munka- viszonyban álló dolgozók ré­szére biztosított mindazon jogok, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentét­ben, az elítéltet is megilletik. A büntetés céljával ellentét­ben állóknak pedig azok a munkajogi jogosultságok te­kinthetők, amelyek a büntetés folyamatos végrehajtását érintik. így pl. az elítéltet is megilletik a társadalombizto­sítási szolgáltatások. A javító- nevelő munka idejének mun­kaviszonyban töltött időként való beszámítása azonban a Dr. J. S. A megoldás: összefogás Óvoda kell Szügy hon SZÜGY község hat kilomé­terre fekszik Balassagyarmat­tól. Míg a városban egy négy­szögöl telek ára 200—250 fo­rint, addig itt 60 forint, A város szívóhatása érvényesül. Csitárból, ílinyből, Terényből, Csesztvéről jönnek a „be­vándorlók”. A községben éven­te 15 új lakás épül, 1972-ben 28 új házhely talált gazdára. A község kereskedelmi és szo­ciális ellátottság szem [fontjá­ból és helyzeténél fogva is al­kalmas a központ kialakításá­ra, csak egy nehézség van, az óvodahiány. Nem mellékes gond ez, hiszen a szülők — legtöbbje dolgozik — munká­ját akadályozza, ha nincs ki­re, nincs hol hagyni a gye­rekeket. — -Három évvel ezelőtt 50 férőhelyes óvodánk volt, de ennyi gyerek se volt. — mond­ja Rados József tanácselnök. Azóta megtörtént a körzete­sítés, elkezdődött a beáramlás és most ott tartunk, hogy a 45 fős óvodában szabályelle­nesen, 52 gyermeknek adtunk helyet és 36 létjogosult apró­ságot el kellett utasítanunk férőhely hiányában A beköl­tözés mértékét figyelembe vé­ve, az óvodai igények még nő­ni fognak. A nyári hónapod­ra az iskolai napközi kapaci­tását szeretnénk idénynapkö­zi tonnájában hasznosítani, ezzel is segítve elsősorban a szövetkezeti dolgozók helyze­tét Szándékunkat hivatalos fórumon bejelentettük, a jó­váhagyást várjuk. A termelő- szövetkezet jelezte, hogy az idénynap tgpzihez anyagi se­gítséget nyújt majd. EZ PERSZE szükségmeg­oldás, mert ősztől az épület újra az iskolásoké. Elhatároz­tuk, hogy 75 férőhelyes óvo­dát hozunk létre. Elkezdtük a tartalékolást erre a célra. Re­méljük, 1975-re meglesz. Va­lószínűleg a Magyarnándori Állami Gazdaság egyik hasz­nálaton kívüli épületét alakít­juk át, a tárgyalások még nem fejeződtek be, ha sikertelenek lesznek, űj épületet emelünk. Tárgyaltunk támogatásról az állami gazdaság helyi üzem­egységével, a taz-szei, a Nö­vényolajipari Vállalat kihelye­zett részlegével, melyek mind támogatást ígértek. A szövet­kezet például százezer forintot ajánlott fel munkában, anyag­ban. pénzben. Célunk az is. hogy felkeressük azokat a bu­dapesti vállalatokat, ahová szügyiek járnak dolgozni — közel százan ingáznak Pest­re —, velük is tárgyalni kívá­nunk. Az óvodát 75 százalék­ban a tartalékolt alapból. 25 százalékbán pedig társadalmi munkából, önálló » felajánlás­ból kívánjuk létrehozni. MI1ÍT AZT a Balassagyar­mati járási Hivatal vezetőjé­től megtudtuk, a gyermekin­tézmények kérdése nemcsak Szügy gondja Magyamándor- ban például 140 százalékos a* óvoda kihasználása. Szügyben úgy tűnik, megtalálták a meg­oldást. Az összefogás valószí­nűleg máshol is segíthet. —S— Délelőtt az oviban ÄÄsiTSí Munkásarcok korolhatnak. De ugyanez for­dítva: ki látott már női ková­csot, vasöntőt, vagy akár autószerelőt? Nyilvánvaló, hogy a nő al­kata, felépítése meghatározó a foglalkozás gyakorlásánál, mivel villanyszerelő-hiány Mégis előfordul, hogy olyan volt, azt mondták, tanuljak 'szakmákban is megtalálunk tovább. Nem kellett kétszer nőket, ahol a munka termé- mondani. 1951-ben vülany- szete férfias jelleget kíván — szerelő-segédként szabadul- mint esztergályos, gyalus, tam. Akkorra megismertem a villanyszerelő ... gyárat, a szerelők munkate­Vonzódásból választhatták? rületeit, és mindjárt, két mű- — kérdezzük önkéntelenül, szakra osztottak... Hamar Vagy csak véletlenül kerültek belejöttem. Nem húzódoztam ide? Elégedettek vele? Ad ne- semmitől, ahogy jött, a szak­kik örömet? Érzik-e a szak- mán belül minden munkát ma szeretetét?. .. vállaltam. Közvetlen, ségítő­kész munkatársaim voltak, és a jó közösségben könnyű volt — Nem vágyódtam soha a megszokni, megszeretni a könnyű munka után. A dől- szakmát, s örömet találni goknak mindig a nehezebb Den ne. Hiszen egy-egy jól része érdekelt — mondja végzett feladat után az elis- Orosz Ernőné, a síküveggyár mérést nyugtázó kézfogát villanyszerelője. — Ezért nem késett soha. . mindig a fiúkkal szerettem Kopogtatás szakítja meg játszani. Annak idején, mikor szavait. Szerelőtáskával az ol- ide kerültem, 1949-ben a női dalán egy fiatalember lép be munkalehetőség kevés volt. A az ajtón: tanulóintézet és a gyár köl- —■ Manci néni, vezetéket csönös szerződést kötött a kérek... — mondja, hogy mi­képzésre, Az igazgatónak is lyet, mennyit, s hová. Rövi- bemutattak. Én meg nagyon den megbeszélik, s már megy örültem, hogy a műhelybe Is- De pillanattal később újra kerülhettem. Hetente kétszer kopognak, lártunk iskolába. A 108 fiú — Manci néni, visszahoz­között egyedül én voltam tam a hosszabbitót — szól az lány. Nagyon rendesek vol- alacsony fiú és visszateszi a lak, mindenben segítettek, A helyére. Nern sokkal később, tornaórán az osztállyal együtt- fiatal , műszerészasszonyka fociztam. Egyenlő társként, lemezt kér. barátként fogadtak rr^aguk A műhely kéziraktárában közé. vagyunk.i Figyelem, milyen — ... közvetlen melegséggel fogad­— Először csak motorte- ia az érkezőket, müven jó kéréseidnek. készültem, s szándékkal beszél . velük. Egyetlen nő a férfiak között Megértem azt a magas fiút is, aki a táppénzeslapját tette eléje és a karját mutatva ári­ról beszélt, hogy még mindig nincs rendben ... Kpzben két férfi újratekercselt mágnes­féket hoz Nagybátonyból. Manci népi kiszalad, a férjét keresi, a műhely művezetőjét, hogy elintézze az átvételt. A férje szakmunkásból lett művezető. Ahogy» a katona­ságtól leszerelt, 1952-től együtt dolgoztak, itt kerültek egy­máshoz közelebb, A kölcsönös megbecsülésből szakmai há­zasság left. — Ismertem én azelőtt is, de csak úgy, futólag —• mondja a férje. — Ha nincs közöttünk, talán meg sem is­merem, a feleségem se lett volna ... — 1955-ben kötöttünk há­zasságot — veszi át a szót Oroszné — és kislányunk szü­letése miatt több mint hárem évig nem dolgoztam. Amikor visszajöttem, körülbelül két évig délutános inspekciós vol­tam, utána pedig 1970-ig, tíz éven keresztül a férjemmel ellentétes váltó műszakba jár­tam. így valamelyikünk min­dig a kislányunkkal lehetett. ,1970-től vagyok állandó dél­előttös. Az egyenáramú akku­mulátorok karbantartása, utántöltése, anyagok, szer­számok kiadása, vételezése a rendszeres feladatom. S ezek mellett minden napra megkapom a soron követke­ző tennivalókat. A váltó mű­szakba létszámhiánynál szük­ség esetén most is beugróm, és mivel közel lakunk a gyár­hoz, ha fennakadás van, az Üzemekben, többször behív­nak anyagot kiadni, segéd­kezni ... Állandó mindenes lettem... — Mennyi a keresete? — Tizenkettő ötven az óra­bérem. A március 1-í bérföj- lesztésnél egy forintot kap­tam. Meg vagyok vele elé­gedve. — A műhelyben mennyi a legalacsonyabb és a legmaga­sabb órabér? — A kezdőknél nyolc, a gyakorlott szakmunkásoknál tizenöt forint. — A munkájáért kapott-e valamilyen elismerést? — Kiváló Dolgozó okleve­let 1968-ban. A műhelyre évenként egy-kettő esik, s érre érdemest a sok jóból ne­héz választani... Az előbbi kérdéseket, s válaszokat Takács Ferenc, a műhely „Kandó Kálmán” Ezüstkoszorús Szocialista Bri­gádjának vezetője is hallotta. Papírdobozban biztosítékokat hozott vissza, azt rakosgatta. Közbeszól: — A kollektíva véleménye szerint Manci néni minden Kulcsár fahr. elismerést megérdemel. Mun­káját nagyon lelkiismeretesen, szorgalmasan végzi. Oroszné pirulva hajol az asztalra és a kinyitott füzet­ben írni kezd. Még a beszél­getésünk elején, sután azt kérdeztem tőle, hogy van-e tekintélye, elismerik-e? — „Megtisztelnek, udvariasak” — mondta halkan. S csak lassan engedett fel, úgy, hogy a szakmáról kezdett beszélni.,. Arról, hogy ha újra kezdené, ezt választaná és ajánlja a nőknek is, ha vonzódnak a technikához, ha bírják a ma­gasságot .,. A műhelyben az egyik mun­katárs, Miskolczi István, az építő-fenntartó gyárrészleg alapszervezetének párttitká­ra mondta: — Itt mindenkinek megvan a reszortja, 'de Orosz Ernőné, ha szükség van, bárhová be­segít. A férje nem tesz vele kivételt, talán még‘ szigorúbb Is, mint a többiekkel. Sze­retünk vele dolgozni, nagyon jó munkatárs. A villanyszere­lő-műhelyben egyetlen nő a férfiak között Legutóbb, a nőnap alkalmából ünnepélye­sen köszöntöttük, megajándé­koztuk. Elérzékenyült, köny- nyeit nem tudta visszatartani. Húsz éve dolgozik itt, más gyárnál nem volt... A rész­leg vöröskeresztes csoportjá­nak titkára, a brigádnak pe­dig hat éve ő az állandó színházbérletese és a műhely garde-mamája. Vendel Lajos NÓGRÁD — 1973. június 27., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents