Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Konzervborsó Kálióról

A kallói közös gazdaságban jó termést hozott az étkezési borsó. A 142 holdról betakarított termést azonnal a majorban elhelyezett borsófejtő géphez szállították, ahonnan folyamatosan jutott el a már kifejtett borsó a Hatvani Konzervgyárba. A megmaradt héj- és szárzúzalékból kiváló siló takarmány készül, a termelőszövetkezet 440 darabból álló szarvasmarha-állománya hasznosítani tudja az értékes takarmányt. A borsófejtő gépeknél évek óta serénykedik Koncz Vilmosné — aki egyébként a szövetkezet Kiváló Dolgozója cím tulajdonosa —, özv. Kómár Jánosné és Biliinger József né is _ kulcsár _

I

Vagyflzemi burgonya — kisüzemi gondok

így látlak a munkások

...Ismerjük — intézkedtünk...

r K fogyasztók számára kellemetlen hír: egyes piacokon már egyáltalán nem lehet burgonyát kapni. A régi elfogyott, az új még messze van. Afféle „két kenyér közti állapot” ez. Csakhogy a búzánál, s még egy sor terméknél már régen elszoktunk attól, hogy időszakos hiányokkal kelljen számolni. ,

Mi az oka a burgonyahiánynak?

A magyarázat eléggé összetett. Kezdődik azzal, hogy hagyományos és kedvelt fajtáink erősen leromlottak, azonos tulajdonságúakból nem sikerült bőven termő, betegségeknek ellenálló fajtát nemesíteni. A régi fajtákkal és a régi módszerekkel pedig igen alacsonyak nálunk a hozamok. Hektáronként 120 mázsa körüli termésünkkel az európai rangsorba bele se szólhatunk. Nálunk alacsonyabb hozamokat csak a ju- goszlávoknál és a románoknál találunk. De a lengyeleknél, vagy az NDK-ban már 200 mázsa körüli az átlagtermés, a hollandok pedig igencsak a 400 mázsát ostromolják.

A „krumpli” minálur.k a mezőgazdasági termelésben afféle mentőöv volt. Ott termelték — általában rossz homokon —, ahol a nemesebb növények nem termettek, a munkaerőt mégis foglalkoztatni akarták és valami pénzhez szerettek volna jutni. Ez a szerep megszűnt. Korszerű megoldás híján hanyatlásnak indult a burgonyatermesztésünk. A rekordnak számitó 1963-as évben még 47 ezer vagon burgonya termett hazánkban, tavaly már csak 24 ezer vagon. Ezért van a hiány. A burgonya fontos népélelmezési cikk. Tízezer-va- gonszám fogyasztjuk, tehát gondolni sem lehet arra, hogy akkora mennyiséget rendszeresen külföldön vásároljunk meg. Egyébként is kényes termék, nem nagyon bírja a szállítást. Idehaza kell tehát megtermelni, ami a lakosság ellátásához szükséges. Hogyan?

Ügy tűnik, hogy a hazai vető gumó-nemesítésben, -ellátásban nem bízhatunk. Ezért külföldről vásárolunk nagy meny- nyíségű szaporítóanyagot, különösen a világpiacon előkelő helyen álló Desiree (holland) fajtát.

A termelést korszerűsíteni kell. Nagy adagú műtrágya,

teljes gépesítés, vegyszeres növényvédelem és öntözés. Valamint legalább 150 hektáros termőterület egy gazdaságban. Ekkora darab földet már kifizetődőén gépesíteni lehet. Ez a folyamat el is kezdődött. Néhány állami gazdaság — Somogy, Baranya, Győr, Szabolcs megyében — már korszerűen termeszt korszerű fajtákat. Lassanként kibontakozik a zárt rendszerű, vagyis a vetéstől a betakarításig gépesített burgonyatermesztés is. A terv az, hogy 1975-ig az állami gazdaságok mintegy 5 ezer, a kooperáló termelőszövetkezetek ugyancsak mintegy 5 ezer hektáron termesszenek korszerű színvonalon burgonyát. Ez a mennyiség a központi készlet kétharmadát biztosítani tudná, tehát a piac szilárd alapokra támaszkodhatna.

A szakemberek optimisták. Bíznak abban, hogy sikerül felvirágoztatni a korszerű, nagyüzemi burgonyatermesztést. Ily módon ugyanis egy hektár föld 70—80 ezer forint bruttó bevételt hozhat, ami azért egy modern gazdaságban sem megvetendő.

Rögtön felvetődik azonban két kérdés. Mi lesz, a burgonyatermesztő kisemberekkel (ma a burgonyavetések 60—65 százaléka háztáji gazdaságokban, valamint kiskertekben díszük) és mi lesz a burgonya hagyományos, rossz homokokon fekvő termelőkörzeteivel?

A kisemberek krumpüter- m :sztését az állam közvetlenül nem tudja segíteni. A támogatást nem lehet milüófelé elaprózni. Azonban, ha akarják, sokat tehetnek a mező- gazdasági nagyüzemek. Megszervezhetik például, hogy a háztáji gazdaságok egy táblába, egymás mellé vessék a burgonyát. A nagyüzem ide már tud igényelni és adni műtrágyát, vegyszert, gépet, vetőgumót; minden szükséges kelléket és elláthatja szaktanácsokkal A kisembereket.

A rossz homokokra aligha tér vissza valaha is a régi méretekben, vagy a régi termésmennyiség erejéig a burgonya. Ott valószínűleg kifizetődőbb lesz gyümölcsöt telepíteni, vagy a takarmánygazdálkodás-állattenyésztés valamilyen kombinációjára rátérni. De ha a nagyüzemi termesztés felfut és a kisembereken segítenek a gazdaságok, akkor a homokon bekövetkező kiesést a másutt várható terméshozam-növekedés pótolhatja.

Persze, én nem állítom, hogy az új fajták pontosan ugyanolyan ízűek lesznek, mint a rózsaburgonya. Dekát a „gyári csirke” se pontosan olyan ízű, mint valamikor volt az a tanya körül ka- pirgáló_ régi magyar baromfi. A fejlődés rengeteg előnynyel jár, de óhatatlanul magával hordoz bizonyos megalkuvásokat. Ha jól fog össze a hatóság, a termelő és a kereskedő, akkor sikerül megoldanunk a burgonyaproblémát és a lehető legkisebbre szorítani ezeket a bizonyos hátrányokat. Földeákj Béla

ALIG egyéves múltra tekint vissza a salgótarjáni öblösüveggyárban a festöde II. üzemrész, ahol jórészt új dolgozók adnak egymásnak találkozót, három műszakban. Közülük néhánytól megkérdeztem, hogyan ítéli meg az üzem- és munkaszervezést, tud-e folyamatosan dolgozni, mi akadályozza eredményesebb munkáját? '.

— A nappalos és délutános műszakban nem, az éjszakásban viszont panaszkodnak az asszonyok, hogy nem tudnak folyamatosan dolgozni, mert nincs elég csomagolódoboz, hiányzik a hozzá szükséges bélelőanyag. Emiatt a készárut lapokra kell rakni. "Ez azért nem jó, mert csak a becsomagolt áru után fizetnek, tehát dupla munkát kell végezni.

— Szóltak emiatt a vezetőknek?

— Igen. Sőt, átmentünk a dobozuzembe is. Azt válaszolták: más üzemrészbe kell dobozokat készíteni ök, ezért nem tudnak nekünk adni. Máskor meg azt mondták: — Menjünk csak át, van elég. Ott derült ki, hogy becsaptak bennünket. Egyik este fél tizenegykor itt járt a főmérnök elvtárs, aki a többi között megkérdezte: tudunk-e folyamatosan dolgozni? Neki is elmondtuk dobozgondunkat. Eddig még nem történt intézkedés. A legnagyobb baj az, hogy a dobozfelelős csak nappal dolgozik, éjszaka nincs gazdája ennek a területnek — szedte csokorba a folyamatos munkát akadályozó legfőbb gondokat Hegedűs Nándorné szakszervezeti bizalmi, aki ugyancsak három műszakban dolgozik, s munkájáért órabért kap. Mondja is: — Azok érdekében szólok, akik teljesítménybérben dolgoznak. ..

Mellette a fűrészgépen dolgozik Lipták Sámdorné, aki igennel válaszol arra a kérdésre, hogy folyamatosan tud-e dolgozni?

— Csak akkor áll a gép, ha formát cserélnek.

— Ez mennyi időt vesz igénybe ?

— Általában egy órát.

— Éjszaka sincs fennakadás?

— Nálam nincs.::

Gyüre Ferencné is fűrészgépes. Tavaly még a tsz-ben dolgozott. Szerinte sokkal, jobb itt, mint a közös gazdaságban volt. Így vélekedik: — Ha itt nincs elegendő munkám, akkor elmegyek csomagolni, vagy kimosni. A

múlt héten erre nem volt szükség. Nekem nem okoz gondot, ha másutt is kell dolgozni. Ugyanis a besegítés is a követelmények közé tartozik. Az viszont. igaz, hogy akkor többet keresnek, ha a műszakot végig a fűrészgépnél, teljesítménybérben vagyok.

BAKSA Sándomé csoport- vezető így folytatja az előbbi gondolatot:

' — Ennek a munkának az a sajátossága, hogy mindenkinek tudnia kell gépen dolgozni, csomagolni, meg kimosni is. Mindig azt kell csinálni, amire éppen szükség van. Lehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik. Olyan nem fordult elő, hogy munkahiány miatt álltunk volna. Én például ma tíz óráig gépen voltam, jelenleg üveget mosok. Amikor éjszakások vagyunk, valóban előfordul, hogy nincs elég doboz. Ezt is figyelembe véve nálunk az átlagkereset 1500-—1700 forint között váltakozik, de van olyan hónap, amikor ennél jóvaj több. Szerintem ez szép pénz.

Pál József né háztartásból jött ide dolgozni. Ezerkétszáz forinttal kezdte, ma pedig 1700—1800 forint között keres. — Azért szeretek gépen Lenni, mert gyorsabban múlik az idő. Ha másutt van rám szükség, azt a munkát is elvégzem.

Batta Andrásné nemrég jött vissza szülési szabadságról. Korábban a négyes kemencénél dolgozott. Mivel ott nehéz volt a munka, úgy került ide.

— Itt, nem fáradok el — mondja — úgy, mint az előző munkahelyemen, ugyanakkor többet is - keresek. Fűrészgépen dolgozom, de nem okoz gondot, ha csomagolni, vagy kimosná kell. Nekem mindegy, hogy hol vagyok, csak munka legyen. *Egy vágyam van: a festődében szeretnék dolgozni, mert a gép melletti állás fáraszt, ott viszont ülni lehet.

Rétságon úgy tartják: amióta 1971. január elsejétől nagy, községgé nyilvánították a járásszékhelyet, „megugrott” a fejlődés. Nagyobb hatáskört kapott a tanács, de ez á tar- tozik-követel rubrikákban kiegyenlítődik. Egy nagyközségben a lakók igényei is megnövekednek.

A választások után mindenütt elkészítették az 1973-76- os tanácsciklus terveit. A Rét- ság fejlesztéséről szóló ciklusterv már megjárta a megyei tanácsot, s azon kevesek közé tartozik, melyet ezonnal elfogadtak.

Amikor a 1 feladatokat meghatározták, ilyen terveket fogalmaztak meg: racionális település-, és iparfejlesztés, a helyi államélet demokratizmusának érvényesítése, nemzetiségi hagyományok ápolása. Hogy ez közelebbről mit jelent? Nagyberuházásokat, egy nagyközség kibontakozó új arcát.

Legfontosabb feladat, mint mindenütt, a lakásépítés. A községközpont hamarosan meg* változik, hiszen a régi épületeket sorban lebontják. A nagyvárosi környezetbe . illő November 7. lakótelepet is gyors ütemben fejlesztik a következő években. Az .iparfejlesztés jobbára azt jelenti, hogy a meglevő üzemeket bővítik. Így például a Fém- és Vastömegcikk . Ktsz már régóta működő telephelye terjeszkedik. Uzembővítést hajtanak végre a Globus Nyomdánál is, ahol az iparitanuló- képzóst is szorgalmazzák. Ezek az üzemek a bővítés után újabb és újabb munkalehetőséget biztosítanak á nagyközség, és a környék lakói számára.

Az asszonyok véleményét csokorba gyűjtve tolmácsoltam Bác&falusi Ferenc, művezetőnek.

— Próbaüzemelés nélkül kezdtük meg az üzemszerű termelést. Kezdetben a legszükségesebb technológiai és szervezési feltételeket is nehezen tudtuk biztosítani. Ezzel a tevékenységünkkel ebben az évben jövünk egyenesbe — summázta véleményét.

Utam innen Kazinczi Gyulához, a gyár, főmérnökéhez vezetett. A következőket válaszolta:

— Az üzemvezetőtől javaslatot kértem a folyamatos do- bozellátás biztosítására. Ha szükséges, újabb létszám beállításával megoldjuk ezt a problémát. Ennek ellenére átmeneti zökkenőkkel továbbra is számolunk, mivel dobozt máshonnan, így a nyíregyházi dobozgyártól vásárolunk. Sajnos, az általunk kért határidő betartását megígérik, a szállítmányok azonban gyakran késve érkeznek. Amit még el szeretnék mondani az, hogy a dolgozók munkájának megkönnyítése érdekében korszerűsítettük az NDK-ból vásárolt durvacsí- szolót, . a szállítószalag meghosszabbításával csökkentettük a zsúfoltságot, a fűrészgépeknél végrehajtott korszerűsítés pedig biztonságosabbá és minőségileg jobbá tette a munkát.

AZ ASSZONYOK különböző , véleménye jórészt abból fakad, hogy nem, vagy nemigen ismerik a különböző termelési, gazdálkodási összefüggéseket. Azt a -helyes felfogást kell tovább erősíteni bennük, hogy a napi feladatokba nemcsak a fűrészelés, hanem a csomagolás és a kimosás is beletartozik. S hogy a munkák közül kinek, mikor, mit kell végeznie, azt legjobban a vezetők tudják eldönteni.

Á kereskedelmi ellátást ja* vítja az ABC-áruház. melynek építése a központban a szanálások befejezése után azonnal megkezdődhet. Szükség van egy kényszervágóhídra is, amit a Zrínyi utca végén, egy telephely átalakításával akar nak biztosítani. Csak az illetékes egyészségügyi szakemberek véleményére van szükség, s ha pozitív lesz a válasz, jövőre ezt a problémát is megoldják.

Ez év szeptember 30-ig átadnak Rétságon egy modern buszvárót. Korszerűsítik a pos. tát, s az egri TÜZÉP Vállalat itteni telepét bővíteni fogja. Ez év végéig új óvodát avatnak Igény van már bölcsődére is. Olyan javaslat is elhangzóit, hogy létesítsenek öregek napközi otthonát. Az általános iskolában szűkén térnek a gyerekek a tanterem- hiány miatt, de most nincs lehetőség a bővítésre. A tanács azonban megoldást keresett. Ügy tervezik, mivel a gimnázium. éppén a kevés tanuló miatt nem tudja eléggé kihasználni tantermeit, az általános iskolának „kölcsön ad” néhányat.

Még felsorolni is sok az eb képzeléseket. S hogy a tanácsnak mindennapi teendői Ja akadjanak, arról gondoskodnak a helybeliek. Hirtelen megugrott a garázsépítési és hétvégitelek-vásárlási igények száma. Bár ez is a fejlődés csalhatatlan jele, mindenképpen többletmunkát kíván az apparátus dolgozóitól. S hogy a tanácsciklus végén milyen mérleget zárhat az apparátus — erről csak a nagy tervek megvalósítása után beszélhetünk.

Jobbágyiban vasárnap hajnalban jégeső pusztítói!

NÓGRAD — 1973. június 27., szerda 3

Y. K.

Rétság mai arca

Egy nagyközség nagy tervekkel