Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Konzervborsó Kálióról A kallói közös gazdaságban jó termést hozott az étkezési borsó. A 142 holdról betaka­rított termést azonnal a majorban elhelyezett borsófejtő géphez szállították, ahonnan fo­lyamatosan jutott el a már kifejtett borsó a Hatvani Konzervgyárba. A megmaradt héj- és szárzúzalékból kiváló siló takarmány készül, a termelőszövetkezet 440 darabból álló szarvasmarha-állománya hasznosítani tudja az értékes takarmányt. A borsófejtő gépeknél évek óta serénykedik Koncz Vilmosné — aki egyébként a szövetkezet Kiváló Dolgozója cím tulajdonosa —, özv. Kómár Jánosné és Biliinger József né is _ kulcsár _ I Vagyflzemi burgonya — kisüzemi gondok így látlak a munkások ...Ismerjük — intézkedtünk... r K fogyasztók számára kel­lemetlen hír: egyes piacokon már egyáltalán nem lehet bur­gonyát kapni. A régi elfogyott, az új még messze van. Affé­le „két kenyér közti állapot” ez. Csakhogy a búzánál, s még egy sor terméknél már régen elszoktunk attól, hogy idősza­kos hiányokkal kelljen szá­molni. , Mi az oka a burgonyahiány­nak? A magyarázat eléggé össze­tett. Kezdődik azzal, hogy hagyományos és kedvelt faj­táink erősen leromlottak, azo­nos tulajdonságúakból nem sikerült bőven termő, beteg­ségeknek ellenálló fajtát ne­mesíteni. A régi fajtákkal és a régi módszerekkel pedig igen alacsonyak nálunk a ho­zamok. Hektáronként 120 má­zsa körüli termésünkkel az európai rangsorba bele se szólhatunk. Nálunk alacso­nyabb hozamokat csak a ju- goszlávoknál és a románoknál találunk. De a lengyeleknél, vagy az NDK-ban már 200 mázsa körüli az átlagtermés, a hollandok pedig igencsak a 400 mázsát ostromolják. A „krumpli” minálur.k a mezőgazdasági termelésben afféle mentőöv volt. Ott ter­melték — általában rossz ho­mokon —, ahol a nemesebb növények nem termettek, a munkaerőt mégis foglalkoztat­ni akarták és valami pénzhez szerettek volna jutni. Ez a szerep megszűnt. Korszerű megoldás híján hanyatlásnak indult a burgonyatermeszté­sünk. A rekordnak számitó 1963-as évben még 47 ezer vagon burgonya termett ha­zánkban, tavaly már csak 24 ezer vagon. Ezért van a hi­ány. A burgonya fontos nép­élelmezési cikk. Tízezer-va- gonszám fogyasztjuk, tehát gondolni sem lehet arra, hogy akkora mennyiséget rendszere­sen külföldön vásároljunk meg. Egyébként is kényes ter­mék, nem nagyon bírja a szál­lítást. Idehaza kell tehát meg­termelni, ami a lakosság el­látásához szükséges. Hogyan? Ügy tűnik, hogy a hazai ve­tő gumó-nemesítésben, -ellátás­ban nem bízhatunk. Ezért kül­földről vásárolunk nagy meny- nyíségű szaporítóanyagot, kü­lönösen a világpiacon előkelő helyen álló Desiree (holland) fajtát. A termelést korszerűsíteni kell. Nagy adagú műtrágya, teljes gépesítés, vegyszeres nö­vényvédelem és öntözés. Va­lamint legalább 150 hektáros termőterület egy gazdaságban. Ekkora darab földet már kifi­zetődőén gépesíteni lehet. Ez a folyamat el is kezdődött. Néhány állami gazdaság — Somogy, Baranya, Győr, Sza­bolcs megyében — már kor­szerűen termeszt korszerű fajtákat. Lassanként kibon­takozik a zárt rendszerű, va­gyis a vetéstől a betakarításig gépesített burgonyatermesztés is. A terv az, hogy 1975-ig az állami gazdaságok mintegy 5 ezer, a kooperáló termelőszö­vetkezetek ugyancsak mintegy 5 ezer hektáron termesszenek korszerű színvonalon burgo­nyát. Ez a mennyiség a köz­ponti készlet kétharmadát biz­tosítani tudná, tehát a piac szilárd alapokra támaszkod­hatna. A szakemberek optimisták. Bíznak abban, hogy sikerül felvirágoztatni a korszerű, nagyüzemi burgonyatermesz­tést. Ily módon ugyanis egy hektár föld 70—80 ezer forint bruttó bevételt hozhat, ami azért egy modern gazdaságban sem megvetendő. Rögtön felvetődik azonban két kérdés. Mi lesz, a burgo­nyatermesztő kisemberekkel (ma a burgonyavetések 60—65 százaléka háztáji gazdaságok­ban, valamint kiskertekben díszük) és mi lesz a burgo­nya hagyományos, rossz ho­mokokon fekvő termelőkörze­teivel? A kisemberek krumpüter- m :sztését az állam közvetle­nül nem tudja segíteni. A tá­mogatást nem lehet milüófelé elaprózni. Azonban, ha akar­ják, sokat tehetnek a mező- gazdasági nagyüzemek. Meg­szervezhetik például, hogy a háztáji gazdaságok egy táblá­ba, egymás mellé vessék a burgonyát. A nagyüzem ide már tud igényelni és adni műtrágyát, vegyszert, gépet, vetőgumót; minden szükséges kelléket és elláthatja szakta­nácsokkal A kisembereket. A rossz homokokra aligha tér vissza valaha is a régi méretekben, vagy a régi ter­mésmennyiség erejéig a bur­gonya. Ott valószínűleg kifi­zetődőbb lesz gyümölcsöt tele­píteni, vagy a takarmánygaz­dálkodás-állattenyésztés vala­milyen kombinációjára rátér­ni. De ha a nagyüzemi ter­mesztés felfut és a kisembe­reken segítenek a gazdaságok, akkor a homokon bekövetkező kiesést a másutt várható ter­méshozam-növekedés pótol­hatja. Persze, én nem állítom, hogy az új fajták pontosan ugyanolyan ízűek lesznek, mint a rózsaburgonya. De­kát a „gyári csirke” se ponto­san olyan ízű, mint valami­kor volt az a tanya körül ka- pirgáló_ régi magyar baromfi. A fejlődés rengeteg előny­nyel jár, de óhatatlanul ma­gával hordoz bizonyos meg­alkuvásokat. Ha jól fog össze a hatóság, a termelő és a ke­reskedő, akkor sikerül megol­danunk a burgonyaproblémát és a lehető legkisebbre szorí­tani ezeket a bizonyos hátrá­nyokat. Földeákj Béla ALIG egyéves múltra te­kint vissza a salgótarjáni öb­lösüveggyárban a festöde II. üzemrész, ahol jórészt új dolgozók adnak egymásnak találkozót, három műszakban. Közülük néhánytól megkér­deztem, hogyan ítéli meg az üzem- és munkaszervezést, tud-e folyamatosan dolgozni, mi akadályozza eredménye­sebb munkáját? '. — A nappalos és délutános műszakban nem, az éjszakás­ban viszont panaszkodnak az asszonyok, hogy nem tudnak folyamatosan dolgozni, mert nincs elég csomagolódoboz, hiányzik a hozzá szükséges bélelőanyag. Emiatt a kész­árut lapokra kell rakni. "Ez azért nem jó, mert csak a becsomagolt áru után fizet­nek, tehát dupla munkát kell végezni. — Szóltak emiatt a veze­tőknek? — Igen. Sőt, átmentünk a dobozuzembe is. Azt vála­szolták: más üzemrészbe kell dobozokat készíteni ök, ezért nem tudnak nekünk adni. Máskor meg azt mondták: — Menjünk csak át, van elég. Ott derült ki, hogy becsaptak bennünket. Egyik este fél ti­zenegykor itt járt a főmérnök elvtárs, aki a többi között megkérdezte: tudunk-e folya­matosan dolgozni? Neki is elmondtuk dobozgondunkat. Eddig még nem történt in­tézkedés. A legnagyobb baj az, hogy a dobozfelelős csak nappal dolgozik, éjszaka nincs gazdája ennek a terü­letnek — szedte csokorba a folyamatos munkát akadályo­zó legfőbb gondokat Hegedűs Nándorné szakszervezeti bi­zalmi, aki ugyancsak három műszakban dolgozik, s mun­kájáért órabért kap. Mondja is: — Azok érdekében szólok, akik teljesítménybérben dol­goznak. .. Mellette a fűrészgépen dol­gozik Lipták Sámdorné, aki igennel válaszol arra a kér­désre, hogy folyamatosan tud-e dolgozni? — Csak akkor áll a gép, ha formát cserélnek. — Ez mennyi időt vesz igénybe ? — Általában egy órát. — Éjszaka sincs fennaka­dás? — Nálam nincs.:: Gyüre Ferencné is fűrész­gépes. Tavaly még a tsz-ben dolgozott. Szerinte sokkal, jobb itt, mint a közös gazda­ságban volt. Így vélekedik: — Ha itt nincs elegendő munkám, akkor elmegyek csomagolni, vagy kimosni. A múlt héten erre nem volt szükség. Nekem nem okoz gondot, ha másutt is kell dol­gozni. Ugyanis a besegítés is a követelmények közé tarto­zik. Az viszont. igaz, hogy akkor többet keresnek, ha a műszakot végig a fűrészgép­nél, teljesítménybérben va­gyok. BAKSA Sándomé csoport- vezető így folytatja az előbbi gondolatot: ' — Ennek a munkának az a sajátossága, hogy mindenki­nek tudnia kell gépen dol­gozni, csomagolni, meg ki­mosni is. Mindig azt kell csi­nálni, amire éppen szükség van. Lehet, hogy ez egyesek­nek nem tetszik. Olyan nem fordult elő, hogy munkahiány miatt álltunk volna. Én pél­dául ma tíz óráig gépen vol­tam, jelenleg üveget mosok. Amikor éjszakások vagyunk, valóban előfordul, hogy nincs elég doboz. Ezt is figyelembe véve nálunk az átlagkereset 1500-—1700 forint között vál­takozik, de van olyan hónap, amikor ennél jóvaj több. Szerintem ez szép pénz. Pál József né háztartásból jött ide dolgozni. Ezerkétszáz forinttal kezdte, ma pedig 1700—1800 forint között ke­res. — Azért szeretek gépen Lenni, mert gyorsabban múlik az idő. Ha másutt van rám szükség, azt a munkát is el­végzem. Batta Andrásné nemrég jött vissza szülési szabadságról. Korábban a négyes kemencé­nél dolgozott. Mivel ott ne­héz volt a munka, úgy került ide. — Itt, nem fáradok el — mondja — úgy, mint az elő­ző munkahelyemen, ugyanak­kor többet is - keresek. Fű­részgépen dolgozom, de nem okoz gondot, ha csomagolni, vagy kimosná kell. Nekem mindegy, hogy hol vagyok, csak munka legyen. *Egy vá­gyam van: a festődében sze­retnék dolgozni, mert a gép melletti állás fáraszt, ott vi­szont ülni lehet. Rétságon úgy tartják: ami­óta 1971. január elsejétől nagy, községgé nyilvánították a já­rásszékhelyet, „megugrott” a fejlődés. Nagyobb hatáskört kapott a tanács, de ez á tar- tozik-követel rubrikákban kie­gyenlítődik. Egy nagyközség­ben a lakók igényei is meg­növekednek. A választások után minde­nütt elkészítették az 1973-76- os tanácsciklus terveit. A Rét- ság fejlesztéséről szóló cik­lusterv már megjárta a megyei tanácsot, s azon kevesek kö­zé tartozik, melyet ezonnal el­fogadtak. Amikor a 1 feladatokat meg­határozták, ilyen terveket fo­galmaztak meg: racionális te­lepülés-, és iparfejlesztés, a helyi államélet demokratizmu­sának érvényesítése, nemzeti­ségi hagyományok ápolása. Hogy ez közelebbről mit je­lent? Nagyberuházásokat, egy nagyközség kibontakozó új arcát. Legfontosabb feladat, mint mindenütt, a lakásépítés. A községközpont hamarosan meg* változik, hiszen a régi épü­leteket sorban lebontják. A nagyvárosi környezetbe . illő November 7. lakótelepet is gyors ütemben fejlesztik a kö­vetkező években. Az .iparfej­lesztés jobbára azt jelenti, hogy a meglevő üzemeket bő­vítik. Így például a Fém- és Vastömegcikk . Ktsz már rég­óta működő telephelye ter­jeszkedik. Uzembővítést haj­tanak végre a Globus Nyom­dánál is, ahol az iparitanuló- képzóst is szorgalmazzák. Ezek az üzemek a bővítés után újabb és újabb munkalehető­séget biztosítanak á nagyköz­ség, és a környék lakói szá­mára. Az asszonyok véleményét csokorba gyűjtve tolmácsol­tam Bác&falusi Ferenc, mű­vezetőnek. — Próbaüzemelés nélkül kezdtük meg az üzemszerű termelést. Kezdetben a leg­szükségesebb technológiai és szervezési feltételeket is ne­hezen tudtuk biztosítani. Ez­zel a tevékenységünkkel eb­ben az évben jövünk egye­nesbe — summázta vélemé­nyét. Utam innen Kazinczi Gyu­lához, a gyár, főmérnökéhez vezetett. A következőket vá­laszolta: — Az üzemvezetőtől javas­latot kértem a folyamatos do- bozellátás biztosítására. Ha szükséges, újabb létszám be­állításával megoldjuk ezt a problémát. Ennek ellenére átmeneti zökkenőkkel tovább­ra is számolunk, mivel do­bozt máshonnan, így a nyír­egyházi dobozgyártól vásáro­lunk. Sajnos, az általunk kért határidő betartását megígérik, a szállítmányok azonban gyakran késve érkeznek. Amit még el szeretnék mon­dani az, hogy a dolgozók munkájának megkönnyítése érdekében korszerűsítettük az NDK-ból vásárolt durvacsí- szolót, . a szállítószalag meg­hosszabbításával csökkentet­tük a zsúfoltságot, a fűrész­gépeknél végrehajtott kor­szerűsítés pedig biztonságo­sabbá és minőségileg jobbá tette a munkát. AZ ASSZONYOK különbö­ző , véleménye jórészt abból fakad, hogy nem, vagy nem­igen ismerik a különböző ter­melési, gazdálkodási összefüg­géseket. Azt a -helyes felfo­gást kell tovább erősíteni bennük, hogy a napi felada­tokba nemcsak a fűrészelés, hanem a csomagolás és a ki­mosás is beletartozik. S hogy a munkák közül kinek, mi­kor, mit kell végeznie, azt legjobban a vezetők tudják eldönteni. Á kereskedelmi ellátást ja* vítja az ABC-áruház. melynek építése a központban a szaná­lások befejezése után azonnal megkezdődhet. Szükség van egy kényszervágóhídra is, amit a Zrínyi utca végén, egy telephely átalakításával akar nak biztosítani. Csak az ille­tékes egyészségügyi szakembe­rek véleményére van szükség, s ha pozitív lesz a válasz, jö­vőre ezt a problémát is meg­oldják. Ez év szeptember 30-ig át­adnak Rétságon egy modern buszvárót. Korszerűsítik a pos. tát, s az egri TÜZÉP Válla­lat itteni telepét bővíteni fog­ja. Ez év végéig új óvodát avatnak Igény van már böl­csődére is. Olyan javaslat is elhangzóit, hogy létesítsenek öregek napközi otthonát. Az általános iskolában szűkén térnek a gyerekek a tanterem- hiány miatt, de most nincs le­hetőség a bővítésre. A tanács azonban megoldást keresett. Ügy tervezik, mivel a gimná­zium. éppén a kevés tanuló miatt nem tudja eléggé ki­használni tantermeit, az álta­lános iskolának „kölcsön ad” néhányat. Még felsorolni is sok az eb képzeléseket. S hogy a tanács­nak mindennapi teendői Ja akadjanak, arról gondoskod­nak a helybeliek. Hirtelen megugrott a garázsépítési és hétvégitelek-vásárlási igények száma. Bár ez is a fejlődés csalhatatlan jele, mindenkép­pen többletmunkát kíván az apparátus dolgozóitól. S hogy a tanácsciklus végén milyen mérleget zárhat az apparátus — erről csak a nagy tervek megvalósítása után beszélhe­tünk. Jobbágyiban vasárnap hajnalban jégeső pusztítói! NÓGRAD — 1973. június 27., szerda 3 Y. K. Rétság mai arca Egy nagyközség nagy tervekkel

Next

/
Thumbnails
Contents