Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából AZ OKTATÁSÜGY KIVÁ­LÓ DOLGOZÓJA KITÜNTE­TÉST KAPTA: Ács Béláné általános iskolai tanár, Mát- ranovák; Bacsur Sándor váro­si művelődésügyi osztályveze­tő, Balassagyarmat, Baranyai Margit általános iskolai ta­nár, Salgótarján, baglyasaljai diákotthon, Berze Gáborné ta­nító, Mátranovák, Bőze Lász- lónó tanító, Jánosakna, Do­monkos Alajosné vezető óvó­nő, Nagybátony, Gordos Já- nosné általános iskolai igaz­gatóhelyettes, Salgótarján, Gagarin, Havassy Jánosné ve­zető óvónő, Balassagyarmat, Horváth Árpádné tanító, Ba­lassagyarmat, dr. Horváth Emilné tanító, Salgótarján— Zagyvapálfalva, Kisztner Sán- dorné vezető óvónő, Romhány, dr. Korom Gézáné általános iskolai tanár, Balassagyarmat, Nagy Imre továbbképzési elő­adó, Salgótarján, Pálinkás Jó­zsef általános iskolai szak- felügyelő, Érsekvadkert, Sza­bó Judit általános iskolai ta­nár, Pásztó, Szentirmai Ist­ván általános iskolai igazgató- helyettes, Jobbágyi, dr. Szom­széd Imréné gimnáziumi igaz­gató, Kisterenye. MINISZTERI DICSÉRETET KAPTAK: Czikora Györgyné SZM-elnök, Nagybátony, Csengődi Sándorné vezető óvónő, Somoskőújfalu, Gyu- rek János községi tanácsel­nök, Magyarnándor, Hadra Ferenc általános iskolai igaz­gató, Nagylóc, Herczegh Vin- céné tanító, Salgótarján, Ga­garin, Kun István diákottho­ni igazgató, Salgótarján, bag­lyasaljai diákotthon, Molnár Józsefné tanító, Salgótarján, Bartók Béla u., Nővé Jánosné általános iskolai igazgatóhe­lyettes, Salgótarján, Mali- novszkij ra, Plonk Lászlóné óvónő, Balassagvarmat, Sza­bó E'erencné középiskolai ta­nár, Salgótarján, Bolyai Gim­názium, Vadászi László neve­lőtanár, Salgótarján-Salgóbá- nya, Várszegi István járási ta­nulmányi felügyelő, Szécsény, Vincze Dezsőné tanító, Egy- házasdengeleg, Weinrauch Il­dikó óvónő, Nagybátony, Ze­ke József általános iskolai ta­nár, Pásztó. KIVÁLÓ DOLGOZÓ KI­TÜNTETÉST KAPTA: Bargár Ödönné , könyvelő, Balassa­gyarmat, Brozsek Ferencné dajka, Rétság, Pál Gyuláné dajka, Homokterenye, Pálin­kás Józsefné főzőnő, Pásztó, Porzsik Józsefné főzőnő, Nagybátony, Sipos Jánosné élelmezésvezető, Tolmács, Sza­kács Mihályné dajka, Nagybá­tony, Szlovák Anna dajka, Galgaguta, Zsohár Imréné hivatalsegéd, Salgótarján-Bag- lyasalja, általános iskola. MEGYEI TANÁCSELNÖKI DICSÉRETBEN RÉSZESÜL­TEK: Kelemen Józsefné álta­lános iskolai igazgató, Mihály- gerge, Bodnár László SZM-el- nök, Salgótarján, Bartók B. u., Csongrádi Béláné vezető óvónő, Salgótarján 15. szá­mú óvoda, Daróczi Ferenc ál­talános iskolai igazgatóhelyet­tes, Magyarnándor, Kovács György általános iskolai szak- felügyelő, Nógrádmegyer, Ta­más Istvánná tanító, Szur­dokpüspöki, dr. Molnár János­né gyógypedagógiai tanár, Ba­lassagyarmat, Gellén Zoltán­ná általános iskolai igazgató- helyettes, Balassagyarmat, Kovács Pálné konyhalány, Szügy, Matiszlovics Istvánná tanító, Palotás, Garamvölgyi Gyula általános iskolai igaz­gatóhelyettes, Nógrád, Szol­noki József általános iskolai igazgató, Nagybárkány, Kör­mendi Ferenc általános isko­lai igazgató, Mátramindszent, Rákóczi István általános isko­lai tanár, Salgótarján, Mali- novszkij u., Guthy Éva zeneis­kolai tanár, Salgótarján, La- mik Jánosné főzőnő, Salgótar­ján, Gagarin, Varga Jánosné óvónő, Romhány, Rigó István­ná tanító, Nagylóc, Ambrus Jenőné vezető óvónő, Salgó­tarján 6, számú óvoda, dr. Jármay Pálné középiskolai ta­nár, Salgótarján, Bolyai Gim­názium. AZ OKTATÁS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA KITÜNTETÉST — ES EMLÉKLAPOT KAP­TAK: Gáspár József általános iskolai igazgató, Szurdokpüs­pöki, Papp István iskolaveze­tő, Kisbágyon. Szakkör vezetői tanfolyam Á saügóterjáití József Atti­la Megyei Művelődési Köz- poMjt és a gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ népi díszítőművészeti szak- körvezetői tanfolyamot indít Balassagyarmaton, a művelő­dési központiban. Nógrád me­gye élő népművészettel ren­delkező terület, palóc művé­szete méltó arra, hogy min­denki megismerje. Ezt a cél­kitűzést a kis közösségeik vállalhatják leginkább jól felkészült szakkörvezető irá­nyításával. Ezért szervezik a megyében működő népművé­szeti vezetők számába a két és fél éves szakkörvezetői tanfolyamat. Ezt megelőzően az érdeklődőknek június 18— 23-ig Hollókőn bentlakásos előkészítő tanfolyamot tarta­nak. A programban többek között bemutatók, tanulmá­nyi kirándulások, néprajzi múzeumi látogatások szere­pelnek. Ä patvarci ki ubköny vtárban A patvarci Hufokönyvtár június havi programja sok érdekességet tartogat a láto­gatóknak. Június harmadikén a fiatalokat a Centrum együttes szórakoztatja, június ötödikén az ünnepi könyvhét keretében író-olvasó talál­kozót rendeznek szlovák vendégek részvételével. Ta­lálkozhatnak az olvasók dr. Emil Boleslav Lukác költő­vel, dr. Csamda Sándor egye­temi tanárral, a braitislavai egyetem magyar irodalmi tanszékének vezetőjével és dr. Rudolf Brian irodalom­történésszel. Oiexa Miklós­nak, a balassagyarmati műve­lődési központ intarziaszak- kör-vezetőjének kiállítását június kilencedikétől 16-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. 21-én, a Petői i -évforduló tiszteletére irodalmi vetélke­dőt rendeznek a klubkönyv­tár látogatóinak. EMLÉKLAPOT KAPNAK: Moldoványi János nyugalma­zott gazdasági felügyelő, Ba­lassagyarmat, Alaxay Béla általános iskolai tanár, Nagy­bátony, Kovács József általá­nos iskolai igazgató, Nagybá- tony-Szorospatak, Fenyvesi József nyugalmazott általános iskolai igazgató, Kisterenye, dr. Selmeczi János nyugalma­zott gazdasági vezető, Felső- petény, Kovács János tanító, erdészeti dolgozó, Kisterenye, Cserháti József nyugalmazott általános iskolai igazgató, Sal- gótarján-Baglyasalja, Vadker- ty Lóránt SZMT-titkár, Sal­gótarján, SZMT, Balogh Lász­ló nyugalmazott általános is­kolai igazgató, Nőtincs, Papp Győző általános iskolai igazga­tó, Szügy, Németh László" ál­talános iskolai igazgató, Sal­gótarján, Rákóczi u., Borsos Gábor nyugalmazott középis­kolai igazgatóhelyettes, Sal­gótarján, Stromfeld Aurél Szakközépiskola, Bállá Ká­roly nyugalmazott általános is­kolai igazgató, Szécsény, End- rész Pál nyugalmazott általá­nos iskolai igazgató, Pásztó, dr. Korom Géza nyugalmazott kö­zépiskolai igazgató, Balassa­gyarmat. PÁLYÁZATUKKAL DÍJA­KAT NYERTEK: I. díj: dr. Ponyi Béla Sal­góbánya, Czene Zoltán, Czene Zoltánná Cered, általános is­kola, Bacsur Sándor, Balassa­gyarmat. II. díj: Koczka Lajos, Sal­gótarján, Remenár Jánosné, Nagybátony, I. sz. óvoda, Zsazsa Julianna, Balassagyar­mat, II. Rákóczi Általános Is­kola, Kalas Gézáné, Balassa­gyarmat, Dózsa Gy. úti Álta­lános Iskola, Sepsi István, Salgótarján, MüJVI. 211. sz. Szakmunkásképző Intézet, Ba­rabás György, Salgótarján, Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Venesz Er­nő, Salgótarján, Megyei Mű­velődési Központ, Pál Gyula, Homokterenye, általános isko­la, Havassy Károlyné, Cser- hátsurány, gyógypedagógiai intézet. HL díj: Dudás Györgyné, Salgótarján, Bartók B. úti Általános Iskola, dr. Ungváry Jenő, Pásztó, L sz. Általános Tskola, Szarvas Józsefné, Sal­gótarján, közgazdasági szak- középiskola, Szabó Áron, Pász­tó, I. sz. Általános iskola, Kiss Ágnes, Salgótarján, Bartók B. úti Általános Iskola, Végh Lászlóné, Diósjenő, általános iskola, Bárány Ferencné, Sal­gótarján, Bolyai Gimnázium, Cental István, Salgótarján, Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Becsó Ká­roly, Pásztó, járási művelődé­si központ, Gyenes László, Nagybátony, általános iskola. Kórushangverseny Nagyhátonyhan Nagybátonyban lépett fel a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola női kaira, Ugrin Gábor karnaggyal az élen. A hangversenyt az őket vendégül látó állami ze­neiskoláiban tartották meg, a koncerten és az ezt követő baráti összejövetelen Bar­tók és Kodály jóformán va­lamennyi női- és gyermek­karra írott művét végigéne­kelték. Hangszeres szólista­ként több 'kórustag szerepel Bartók- és 1 Kodály-darabok- kal, így többek között Szűcs Katalin, a Nagybátonyi Ál­lami Zeneiskolából a fővá­rosba került fuvola-zongora szakos tanuló is. NÓGRÁD — 1973. június 3., vasárnap Az üveghutánál Az építés közkatonái Beszélgetés „bejáró” kubikosokkal — Gyermekkorom óta az építőknél dolgoztam. Ismerem a téglarakásnak minden forté­lyát. Saját két kezemmel csi­náltam. Aztán kiemeltek — művezető lettem. Emlékszem, építettük a Karanesot, ott vol­tam valamennyi mozzanatá­nál, a szerkezete annyira vi­lágos, mint a tenyerem. Az­tán felépült, átadták. Hogy voltam-e már benne? Én ugyan nem. Mondom az asz- szonynak mindig; furcsa len­ne azt nekem látni berendez­ve, nem érezném ott jól ma­gam. Megröntgenezném a ta­pétákat, lecsupaszítanám a falakat; csak azt látnám, ami építkezés közben megmaradt bennem. Vajon így vélekednek-e a többiek is, mint a fenti törté­net gazdája, az öreg műveze­tő? Vajon csak azért építik-e a házakat, intézményeket, mert ezt kell csinálniok, mert ez a munkájuk, ezért kapják a pénzt? Vagy olyan is van, aki az alapásás, a betonozás köz­ben elgondolkozik munkája értelmén, szépséget, fantáziát talál benne? Van már ereje a kora reg­geli napnak. Javában folyik' az építkezés; a karcsú daru úszik a levegőben, lent, a tö­vében betont kevernek. Nagy a nyüzsgés, nagy a lárma — az Arany János utcai lakótele­pen pár hónap múlva egy ház­zal többet számlálhatunk. Rácz Jenő daruirányító 21 éve építőmunkás. Reggel hat óra előtt indul Varsányból a munkahelyére és este hét óra is van, mire hazaér a felesé­géhez. — Nézzünk csak körbe! Me­lyik házat mutassam? Az ösz- szes építésénél itt voltam; felhúztuk a Pécskő úti domb­oldalt, a 13-as épületét, most az Arany János utcát építjük. Szép házak ezek, modernek, nagyon tetszenek. Hogy tud­nék-e benne élni? Tudja, úgy van az, hogy már megszoktuk a vidéki életet. Én ugyan be akartam költözni, de a fele­ségem lebeszélt Odahaza van két szobánk, fürdőszobánk, hisz’ már ez is divat falun, Meg ott a háztelek; neveljük a jószágot, könnyebb ott a meg­élhetés. Azért szívesen me­gyek be ezekbe a házakba, amiket én is segítettem építe­ni. Póczos Barna leteszi a be­tonkeverőt, pihen egy kicsit, 5 is bekapcsolódik a beszélge­tésbe; — Istenmezejéről járok én ide. Volt ott egy állami gaz­daság, aztán felbomlott, más munka után néztem. Béálltam kubikusnak. Az a rossz, hogy ja^mn mrhk; Madách­portrék A Tragédia költőjének sok portréja- van. Legalább annyi, mint Petőfinek. Jómagam majdnem száz Madách-kép- mást őrzök. Szobor, festmény, grafika; kő, bronz, fa. , márvány; fej, mell, egész alakos; fénykép, jelvény, plakát; négy bélyeg .örökíti „magas homlokát, sze­me ragyogását”. Ügyes kezek még barackmagra is rágraví­rozták. Van a költőnek egy tréfás önarcképe is. Képünk a legújabb Madách- portré. Intarziában készült. Művészet-e az intarzia, vagy csak ipar?! Véleményünk szerint a mű­vészet nem módszer — vagy kategóriakérdés, hanem szint­kérdés. Bizonyos szint felett minden alkotás művészi lehet. Az in­tarzia is. Olexa Miklós, a balassagyar­mati Ipoly Bútorgyár fiatal dolgozója Réti Zoltán festő­művész remek-markáns Má- dách-rajzát intarziába tette. Ügyesen és művészien. Szabó József R(éti—Olexa: Madách naponta utazom oda-vissza. Hát, ez a foglalkozás tudja, olyan, hogy a kubikus kiássa az alapot, elvégzi a földmun­kát, a betonozást, aztán to­vábbáll. És kezdődik minden elölről. A látványos munká­ban mi már nem veszünk részt. Csak ha kész van a ház. felmászunk a tetejére, bejár­juk az üres lakásokat, mert csak hajt a kíváncsiság, hogy milyen. Jaj, kicsik ám ezek a konyhák nagyon, nem tud­nám az életemet elképzelni ilyen szűk helyen. Rácz Jenő mélyet szippant a cigarettából és ismét beszél­ni kezd; — Én azért a Karancsban is voltam már, elvittem a fe­leségemet is. Jóléreztük ma­gunkat. tetezett a cigányzene. A művelődési központot is felépítettük, mégis ámultam, amikor végigsétáltam benne. Milyen szépen berendezték, megcsinálták! Műsort még nem láttam, ott. Kevés a mi időnk, napi négy órát utazás­sal töltünk. Én kártyázok, meg tv-t nézek, ha az időm engedi. Persze, elég ritkán adódik ilyesmi. Hengermű, bánya, építkezés: Holló Pál munkahelyei. Egyik sem könnyű foglalkozás. — Emlékszem a bányában,’ Gusztáv-aknán kezdetben na­gyon rossz körülmények kö­zött dolgoztunk. Nem volt für­dő, abban, a ruhában jártunk haza, amiben dolgoztunk. Amikor meglett a fürdő, sza­nálták a bányát, nem kellett már az a szén, amit mi fej­tettünk. Ez a mostani, a ku- bikosság jobb foglalkozás, legalább szabad levegőn lehe­tek. Meg a fizikai erőt sem veszi annyira igénybe. De a legrosszabb a hengermű volt. Nehéz munkák? Vagy van bennük valami szép, nemes? — Semmi, csak az ember fi­zikai ereje. Lehetett volna könnyebb szakmát is válasz­tani. Csak fiatal koromban nem akartam tanulni, hajtott a pénzszerzési vágy. A mosta­ni eszemmel inkább tanulnék. Rászoktam az olvasásra, most vesznek fel a pártba, sok könyvét olvasok a pártélet­ről, meg a történelemről. — Közkatonák vagyunk, igen. Az építész megtervezi a városképet, a házakat, mi meg felépítjük. 25 éve csi­nálom, Garábről járok be. Rossz, mert csak -aludni járok haza, szabad időm nincs, esetleg a szombat, meg a va­sárnap. A munkánk szépsége? Járja be a környéket; az új várost itt Salgótarjánban, mi építettük. S bár igaz, hogy nevünket nem foglalják ranykeretbe, mégis büszkék vágyunk magunkra, hogy a régi helyére újat, gyönyörűt varázsoltunk. Hát érti már, hogy mi a szép a mi mun­kánkban? — mondja Fenyvesi Imre művezető. V. Kiss Mária

Next

/
Thumbnails
Contents