Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

A Radnóti-szobor Több a tanult ember v,' * Jí ■?&•. ' i-kP"i'l;, ■ ■." : k f .... Ä .-.I A n*,f I V.4-Í. i§§iÉf ÍT Fotó: Kulcsár Iíárom mit sem sejtő áldozat — Amikor megütött, azt mondta: „Úgyis már régen pályázom rátok”. Az italbolt- vezető tériének is bekiabálta, hogy „Nyisd ki' az ajtót, hadd szurkoljalak téged is agyon”. — vallotta Juhász Pál, Rácz Tivadar egyik áldozata. Rácz Tivádar nem először követ el garázda jellegű cse­lekményt. Agresszivitása még külső megjelenésében is meg­mutatkozik; hátán és karján tetovált ábrák vannak; nő pisztollyal, és karddal át­szűrt szív. A boxer re — amelynek jelentős szerepe volt legutóbbi verekedésében — egy halálfej van karcolva. A börtön hatása két éven át visszatartotta a garázdálkodás­tól, de úgy tűnik, már kezd­te unalmasnak találni a bé­kés életet. Ez év áprilisának 14. napján a szesztilalom ellenére már kora hajnalban italozott, az­után betért a mátraverebélyi italbolt udvarába, s az ajtót rugdosva követelte, hogy ad­janak neki italt. „Kérését” természetesen megtagadták, s dühében az udvaron tartózko­dó férfiakra támadt Először Sulyok József arcába vágott a nála lévő boxerral, akinek az ütés következetében eltö­rött az orrcsontja. Ezután Juhász Pált ütötte meg a boxerral. majd tőrével a jobb arcát is megkarcolta Zagyi Sándor „úszta meg” a legolcsóbban a támadást, az ő esetében Rácz Tivadar „elte­kintett” a boxer és a tőr használatától! beérte két po­fonnal is. ■ \ A Salgótarjáni Járásbírósá Rácz Tivadar 23 éves mátra­verebélyi lakos, segédmunkái! egv rendbeli súlyos testi sér­tés bűntettében, és egy rend­beli súlyos testi sértés bűn- ' tettének kísérletében, — amellyel összefüggésben garáz­daságot is elkövetett — bű­nösnek találta. Büntetése egy­évi és kéthónapl szabadság­vesztés, mellékbüntetéskép­pen pedig két évre eltiltották a közügyekben való részvé téltől. A szabadságvesztés szigorított börtönben kell le­töltenie, feltételes szabadság­ra nem bocsátható. Sz. K. A dolgozóik szakképzettsé­ge, műveltsége, számottevően gyarapodott a legutóbbi két évtizedben. A kereső lakos­ság 1949-foen átlagosan még csupán 4,2 évet töltött isko­lapadban, s ez a szám 1970-ig 7,4-re növekedett. Vagyis az átlagos iskolázottsági színvo­nal 76 százalékkal nőtt 21 év alatt. Meghökkentő adat. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése — és az ennek alapján készült kiadvány — az iskolázottság, a képzett­ség, a szakképzettség alaku­lását vizsgálva ' kimutatta, hogy az általános iskola 8 osztályánál kisebb végzettsé­gű dolgozók aránya 63-ről 39 százalékra csökkent 1960 és 1970 között. Vagyis 1,1 mil­lióval nőtt a nyolc osztályt végzett keresők száma tíz év alatt. Még így is csaknem kétmillió dolgozó általános iskolai végzettsége hiányos, de ezzel együtt hazánk a dol­gozók iskolázottsági szintjét tekintve a nemzetközi élvo­nalba tartozik. Még gyorsabban növeke­dett a közép- és. felsőfokú képzettséget szerzett dolgo­zók aránya. Az általános is­kolát végzetteké 3,4-szeresé- re, az érettségizetteké 3,9, a Eelsőfokú végzettségűeké 3,5- szeresére nőtt 21 év alatt. Az érettségizettek és a fő­iskolát végzettek aránya leg­gyorsabban a mezőgazdaság­ban, az erdő- és vízgazdálko­dásban emelkedett (2,5-szere- sére) 1960—1970 között A mezőgazdaság szocialista át­szervezése tehát nemcsak a paraszti életformát a munka- módszert a termelés techni­káját változtatta meg alap­jaiban, hanem valóságos kép­zettségi forradalmat is ered­ményezett A főiskolát és egyetemet végzett ipari dolgozók száma kétszeresére, az érettségizet­tek csaknem 2,5-szeresére nőtt 1960 és 1970 között. A szállításban és hírközlésben szintén jelentős a fejlődés. A kereskedelemben viszont a felső fokon végzett szakembe­rek számának növekedése — mindössze 20 százalék — a létszámgyarapodással sem tar­tott lépést Érdekes, hogy a nők, bár hátránnyal indultak, nap­jainkban mégis iskolázottab­bak, mint a férfiak. Amíg -az érettségizett férfikeresői: száma csaknem háromszoro­sára, a nőké hétszeresére emelkedett 1949—1970 között. Az általános iskolát végzett és a diplomás dolgozó nők számaránya szintén gyorsab­ban nőtt, mint a férfiaké. A 1 diplomások között még így is kisebbségben vannak a nők, a hátrányt csak részben si­került megszüntetniük. Hazánkban a mémönök száma 3,3-szeresére nőtt 1950 —1965 között Ezt csak' a Szovjetunió és Csehszlovákia (4,5—4,5-szeres), valamint Hollandia (3,9-szeres) fejlődé­se múlta felül. Kanadában 2,5-szeresére, az USA-ban, Svédországban, Angliában, áz NSZK-ban kétszeresére nőtt a mérnökök száma ugyanezen 15 év alatt. A közgazdászok számarányának növekedése 1950—1965. között hazánkban 268 százalékos, átlagosan két­szer olyan gyors ütemű, mint más szocialista és tőkésor­szágokban. Az orvosok száma 95, a pedagógusoké 78 száza­lékkal nőtt Magyarországon ugyanezen időszakban. A jo­gászok száma lényegében slagnál, s így részarányuk a diplomások körében évről év­re csökken. Tízezer dolgozó közül ha­zánkban 78-nak van műszaki diplomája, • Svédországban 77- nek, Angliában 70-nek, Fran­ciaországban 67-nek, Belgium­ban 57-nek, Dániában 53-nak, az NDK-ban 49-nek, Hollan­diában 36-nak. A műszaki diplomások száma — ugyan­csak tízezer dolgozóra szá­mítva és szintén 1965-ös ada­tok alapján — az USA-ban 204, az NSZK-ban 139, Kana­dában . 112, Csehszlovákiában 106, Svájcban 93, Norvégiá­ban 91. Vagyis a műszaki diplomások számaránya és a gazdasági fejlettség között nincs egyértelmű és szoros kapcsolat A nem fizikai (szellemi) munkakörben foglalkoztatott dolgozók aránya már valami­vel hívebben követi az or­szágok gazdasági fejlettségé­nek rangsorát Az USA-ban 40, Kanadában 39. Hollandiá­ban 35, Belgiumiban 34, Angliában 34, Svédországban 33, Svájcban 31. Franciaor­szágban 30, az NSZK-ban 30, Dániában 28, Csehszlovákiá­ban 28, Norvégiában 26, Ausztriában 26, Finnország-, ban 22, Olaszországban 21, Magyarországon 17 százalék a nem fizikai — szellemi — munkakörök aránya a teljes dolgozólétszámhoe viszonyít­va az 1960. évi adatok sze­rint 1971-ben már a dolgozók 24 százalékát foglalkoztatták hazánkban nem fizikai mun­kakörben. (Az alkalmazotti létszámnak ez a viszonylagos növekedése nem feltétlenül negatív jelenség, hiszen a szükséges szellemi munka az intenzív fejlesztés, a haté­konyságemelés fontos eszkö­ze.) A megyék dolgozóinak is­kolázottsági rangsora lénye­gében az ipari fejlettség függ­vénye. Baranya, illetve Haj- dú-Bihar megye áll az élen, ezer foglalkoztatottra 52 dip­lomás és 104, illetve 103 érettségizett jut. (Pest megye 55 ezrelékes aránya rendha­gyó, csakúgy, mint a főváro­si 61.') őket követi Fejér 51, Csongrád' és Komárom 49 ez­relékes diplomásarányával. Majd Veszprém és Nógrád 47, Szolnok és Győr-Sopron 46. Zala, Tolna, Bács, Borsod 45, Szabolcs 44, Somogy 42 és vé­gül Békés 39 ezrelékkel kö­vetkezik. A középiskolát végzettek aránya sem elhanyagolható: Győr-Sopron (108), Borsod (103), Nógrád, Pest, Vas (102), az élvonalban állnak, Tolna (82), Békés, Szabolcs (83), So­mogy (87) pedig a középisko­lát végzettek arányát tekint­ve a derékhadtól leszakadtak. K. J. i4 putt túlsó oldaléról Pécskő Üzletház, hétköznap délelőtt Pangás. Ilyenkor job­bára csak a picigyerekes ma­mák jönnek vásárolni. A csel­lengők között jó néhány gye­rek. Rikoltoznak. Minden kel­lene, ami a polcokon, pulto­kon, fiókokban van. — Mit tetszik kérni? Az eladó középkorú férfi. Előzékeny. Igaz, most van idő az udvariasságra. — Mióta dolgozik a keres­kedelemben? — 1938-ban kezdtem Gyön­gyösön. Azóta akár itt, akár unott, de mindig a szakmá­ban voltam. — Nem sok egy kicsit 35 év? Kimerítő a vevőkkel való foglalkozás, és a kereseti le­hetőség sem üti a plafont — Az idő csak segít az em­berismeret megszerzésében — válaszolja Mégyeri Miklós.' — Minden vevő más, mindegyi­kükhöz más hang kell. Van, aki nerp is tudja pontosan, mit akar vásárolni. Olyan is akad, aki agresszív. Ebben a szakmában a higgadtság a fontos. Ez nekem — remélem — mindig van. 35 év után icm fogok szakmát változtat­ni. Nehéz is lenne három és fél évtized után. A mai kez­dők azonban még munkába állás előtt változtatnak. El­végzik a hároméves szakisko­lát, aztán az iparban helyez­kednek el. Ez a fiúkra jellem­ző. Pedig néhány helyen — vas-, műszaki, háztartási bol­tokban a nehéz munka miatt —í— főként férfiak kellenek. Csakhogy egy anyagbeszerzői, vagy raktárosi állás nagyobb jövedelmet biztosít. Hlatszerosztály. A nők ál­ma, ahol egy apró üveg köl­niért 500 forintot el lehet köl­teni. Mózes Gézáné kitűnően segít a vásárlóknak. — Nem mindig illatszerosz­tályokon dolgoztam, voltam már fűszerboltban, és méter­áru-eladó is. Hamarosan meg­ünnepelhetem a szakmában eltöltött 25 év jubileumát Na­gyon szeretem a munkámat, azért is tartottam ki mellette. — Es a vásárlók? — Már ebben az áruházban is sok az állandó vevőm. Ezért a fiatalok néha talán meg is haragszanak. Ha majd ők is eltöltenek néhány évet a szak­mában, megértik, hogy a „törzsvendég” a munka elis­merése. Ebben az áruházban az arány a fiatalok javára 60 szá­zalékos. A lányok általában megmaradnak a szakmában, ha elvégezték az iskolát. De van, aki nem végzi el. Mégis foglalkoztatják, mert kevés az ember. A kezdők alapfizetése 10ü0 forint Ennél kevesebbet szinte nem is adhatnak a bér- rendelkezések szerint. Simon Mária a női konfek- ci óosztályon dolgozik. Há­rom éve» szabadult. Egy a fia­talok közül. Egy, aki mindig ezt a munkát szeretné csi­nálni. — Unalmas azzal válaszol­ni a kérdésre, hogy már apró gyerek koromban ... De így volt Ha bementünk egy üz­letbe, mindig az eladókat bá­multam. Most érdekes mun­kám van. Nőkkel foglalkozni a legnehezebb. Hát még a kon- f ekei óosztályon! Hiszen min­denki egyénien akar öltözni. Ki szereti, ha a ruhája más­nap „szembejön” az utcán? Ezért ötleteket kell adni, az áruházi szabóhoz küldeni, aki igazít a szériás fazonön. ' És mindig csak jót kell eladni. Nem akármilyen árura, csak az előnyösre szabad a vevőt rábeszélni. Cl zép a dorogházi mflve­lődési ház. Különösen amikor ünneplőben, ünnepé­lyes arccal beülnek a fotelok- oa az emberek. Így történt a napokban is. Kitüntetést ka­pott a termelőszövetkezet, és ott adóztak ennek a nagy tisztességnek. Sokat dolgoztak ezért az elmúlt év gyakori ke­serűséget okozó esős napjai­ban. De a mátraaljai emberek szívósak, kemények akár a környezetük. Ezekről az embe­rekről szeretnék én elmondani néhány dolgot a kitüntetésük alkalmából. Megszépült a délután a hegy innenső oldalán. A Cser­hát felől kis felhő kerekedett, ás megakadt a Mátra felett. Akkor még szárazán égetett a napfény. Bágyadtak lettek a falevelek is. A kis felhőből rö­vidre nagy lett és fekete. El­sötétült a Galya. Villámlott is. Csak az akác nászrunája fe­hérlett már. Megeredt az eső. Itta a táj az üdítőt. Szivárvány vont koszorút a virágba bo­rult hegyek fölé. Nemtiben a mátramindszenti elágazásnál két sötétbe öltözött asszony állt. Az autóbuszt várták. Do- rogházára mentek ünnepelni. Egy személygépkocsi haladt el előttük. Intettek neki és ne­vettek. Talán azon, hogy ki­nőtték az autóstopot, mégis megy nekik. — Elvinnének-e, ha Dorog- háza felé mennek? Kerek arcú, barnára sült, egészséges asszony volt a szó­vivő. Munkához szokott két kezével fogta a kocsi ajtaját. A másik, a magasabb termetű egy lépésre a kérdező mögött Délutánra kisütött a nap ügyelt. Kérdőjel volt a tekin­tete. Fekete hajával játszott az eső utáni szellő. Néhány percen belül robogtak Dorog- háza felé. Az eső után finom párát lehelt a föld. Az erdő felüdült. A leveleken az eső­cseppekben fürdőit a napsu­gár. A két asszony beszélge­tett. — Nehogy hasztalan keres­senek, ha majd jön a busz — aggályoskodott a kerek arcú. — Látták, hogy eljöttünk, majd megmondják nekik — a másik. A mindszenti gazdaságot négy község képviseli. Szuha, Nemti, Dorogháza és maga a névadó. Háromszöget alkotva a Mátra aljában válnak el élénk színeikkel a körülöttük hullámzó zöld tengertől a fa­lu házai. A kerek arcú, bar­nára sült Táborita Györgyné, a munkacsapat-vezető, a má­sik Demkó Bálintné, a tsz párttitkára. Mindkettő kitün­tetett tsz-tag, a vezetőségben is szerepet játszanak. Táboritá- né mostanában érkezett haza. Debrecenbe!) volt a tsz-üdűlő- ben. Átmenetileg csillapodott a tavaszi tennivaló, leküldték, hogy pihenjen és áztassa ízü­leteit. Demkóné is gyengélke­dik, de azért amit kell, azt elvégzi. Mindig megtették a kötelességüket. Kicsit később érkezett az ünnepre falujuk párttitkára, Pintér Barnabás. Csak a haja változtatta meg színét, ő maradt még a régi. Az első sorból hátranézett a két asszonyra és nyugalom si­mult arcára. Tapsoltak a töb­biekkel, örültek a kitüntetés­nek. Története van annak, ami­— Dolgozni kell, már becsü­letből is... A hatvanas évek közepe tá­ján csődbe jutott a gazdaság. A tagoknak nem tudtak fizet­ni. Az emberek szöktek a tsz-ből. Táboritáné azt mond­kor régebben így együtt ültek ta egy alkálóimnál Demkóné- ők, hárman az ürtneplők kö- nak. zött. Még Petre József idejé­ben, nyugodjon békén, hatá­rozták el, hogy maguk is szor­galmazzák az egyesülést. Ki szorgalmazhatta volna leg­őszintébben náluk, amikor a közös bölcsőjénél is ott vol­tak. Bányászasszonyok lévén mindketten, földjük, ami a kertben, de Táboritánénak azt mondta a férje. — Bözsi, te pártember is vagy, menned kell a közös mellett szólni. díjba ment, két növekvő gyer­meke a jóhoz volt szokva. Alább nem kívánták adni. Demkóné jót derül a múlt ébresztgetésén és azt mondja, ami a szívén. — Nem a pénz miatt, mert a jó bányász akkor nem volt szűkében. Volt őnekik ami kel­lett, de á kiábrándulás, a má­soktól elszenvedett szekírozás, ez elől menekült volna Bö­zsi. Azok között volt Táborita Györgyné, akik összeálltak a tsz megalakítására, és azok között is maradt akik a Kivá­ló Szövetkezet címre emelték _.. . , , , azt a gazdaságot, amelyik az Bözsi, te nem mehetsz, övék. Ott van ő, ha szükséges tC cs?Pat''eze.to va§y így a csemetésben, jár a mesgyé- neki Demkone. be kapálnij d’e Jha hívjᣠa Aztán Pintér Barna követ- mindszenti határban is. Mert kezeit. Amikor maga nem hogyan is mondta neki évtize- győzte, bizottság elé szólította de a férje? — Bözsi, te párt- Táborita Györgynét, a párttá- ember is vagy, menned kell.. „ got, a tsz-munkacsapat vezető­— Megyek én is, nem bírom tovább — papíron is leírta el­határozását és elküldte a ve­zetőségnek. Azóta pedig már vezetőségi ember is, kitüntetett is, és a két nagy gyerekéről, Erzsiről és Sándorról ellágyulva be­szélő édesanya. A mikor a tsz elnöke át­vette a megyei titkártól jét. Ilyen út vezetett ahhoz, hogy ott ülhessenek ők is hár­— Földünk sincs, akkor ho- man, az ünnepségen, amit ab­gyan szóljak? ban a szép művelődési otthon­— Majd belépsz, és akkor... ban rendeztek meg Doroghá­Igy lett Erzsi asszony tagja zá?; Az °römben felidézni ami a közösnék Demkónéval y?^,.°*yan’ a Zagyvát ---------— e gyütt. Pintér Barna irányi- kérdőre vonni, hogy most mi- a díszoklevelet az ünnepségen, tóttá őket. Voltak ők Nemti- . .°*¥ ^eves a vize. Ha szol- a dorogházi kultúrotthon kis- ben többen is, de most essék J11 tudna, mondana; mert me- terme megtelt a tapstól. A szó erről a kettőről. Aztán jöt- le® PP ^rzsi asszony ls azt két asszony összenézett, szép tek a . tűzkeresztség nehéz monc*ta. volt az arcuk. Pintér Barna is megpróbáltatásai. Nem volt — Mentem volna, igaz-e, hátrafordult, tekintetével ke- gép, munkaerő is kevés, ha mert nem fizettek, és sokan reste őket. Az ablakon keresz­mentek. tűi rásütött a napfény fehér Akkor pedig otthon is szű- hajara­gyarapodni akartak, dolgozni kellett. Sokat, kapával a kéz­ben, a végtelennek tűnő földe­ken. A két asszony egymást biztatta, amikor erejük fogy­tán volt. kében voltak. 7ryng­Bobál Gyula NÓGRÁD — 1973. június 3,, vasárnap 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents