Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

/ Szoujei—amerikai közös közlemény Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Richard Níxonnak, az Ügy esült Államok elnökének meghívására, amelyet 1972. má­jusában Richard Nixon a Szovjetunióban tett hivatalos láto­gatása idején adott át és az ezt követő megállapodásnak megfelelően, június 18-tól 25-ig hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban. Leonyid ' Brezsnyev kíséretében volt: Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi minisz­ier; Georgij Cukanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tanácsadói; Leonyid Zam- jatyin, a TASZSZ vezérigazgatója; Jevgenyij Csazov egész­ségügyi miniszterhelyettes; Georgij TCornyijenko, a Szovjet­unió Külügyminisztériuma kollégiumának tagja; Georgij Ar­batov, a Szovjet Tudományos Akadémia amerikai intézeté­nek igazgatója. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon részletes és konst­ruktív tárgyalásokat folytattak a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlesztésében elért haladásról, s több kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzetközi problémáról. A Washingtonban, Camp Davidben és San Clemente- ben folytatott tárgyalásokon részt vettek még: Szovjet részről — Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Ana­toli j Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete; Nyi­kolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter; Andrej Alekszandrov és Ge­orgij Cukanov, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tanácsadói; Georgij Komyijenko, a szovjet külügyminisz­térium kollégiumának tagja. Amerikai részről — William P. Rogers, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere; George P. Shultz, az Egyesült Ál­lamok pénzügyminisztere; dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója. 1. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok általános helyzete segítése érdekében. Tevéke­nyen részt fognak venni azo­kon a megbeszéléseken, ame­lyek a fegyverkezési hajsza korlátozására és megszünteté­sére irányuló újabb intézke­dések kidolgozását szolgálják. A felek megerősítik, hogy a végső cél az általános és tel­jes leszerelés, beleértve a nukleáris leszerelést, szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. 3. Nemzetközi problémák Á feszültség enyhítése és a nemzetközi biztonság erősítése szállítását az Egyesült Álla­moknak. Az Egyesült Álla­mok elnöke rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok ösztönzi az amerikai cégeket, konkrét javaslatok kidolgozá­sára e tervezetekkel kapcso­latban, s továbbra is komo­lyan és kedvezően vizsgálja majd mindazokat a javasla­tokat, amelyek a két fél ér­dekeit szolgálják. Jegyzőkönyvet írtak alá arról is, hogy- az 1973. októ­ber végéig terjedő időszakban megnyitják a Szovjetunió washingtoni kereskedelmi ki- rendeltségét, és az Egyesült Államok moszkvai kereske­delmi irodáját. Egyidejűleg jegyzőkönyvet Írtak alá az amerikai—szovjet kereske­delmi kamara megteremtésé­vel kapcsolatos kérdésekről. Ä felek kifejezték köl­csönös megelégedésüket ami­att, hogy az 1972. májusában Moszkvában megtartott szov­jet—amerikai csúcstalálkozó és az azon elfogadott közös döntések lényeges változáshoz vezettek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közqfti bé­kés kapcsolatok megszilárdí­tásában és megteremtették az í^íapot széles körű és kölcsönö­sen előnyös együttműködésük továbbfejlesztése számára kü­lönféle területeken, amelyek­hez mind a két ország népei­nek, mind az egész emberi­ségnek érdekei fűződnek. Egyetértettek abban, hogy sikeresen megvalósul a szov­jet—amerikai kapcsolatok át­szervezésének folyamata a bé­kés egymás mellett élés és az azonos biztonság alapján, ahogyan azt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok alapjairól szóló 1972. május 29-én Moszkvában aláírt dokumen­tum előirányozta. . A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy más ál­lamok és a világ közvélemé­nye helyesléssel fogadták az 1972. májusában megtartott szovjet—amerikai találkozó eredményeit, mint fontos hoz­zájárulást a béke és a nem­zetközi biztonság megerősíté­séhez. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának az Egyesült Ál­lamokban tett viszontlátoga- tását és a látogatás idején folytatott tárgyalásokat a fe­lek úgy tekintik, mint annak a kölcsönös eltökélt szándék­nak megnyilvánulását, hogy folytatják a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető megja­vításáriak irányvonalát. A felek elhatározták: to­vábbi nagyszabású lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a maximális stabilitást biztosítsák kapcsolataiknak, és a népeik közötti barátság és együttműködés fejlődését a nemzetközi béke állandó té­nyezőjévé alakítsák. Leonyid Breasnyev és Ri­chard Nixon áttekintette a je­lenlegi nemzetközi helyzet döntő fontosságú kérdéseit. A felek véleménye szerint a nemzetközi légkör javulásá­ban lezajlott folyamat újabb, kedvező lehetőségeket ad a feszültség enyhítésére, a meg­oldatlan nemzetközi problé­mák rendezésére és a szilárd béke struktúrájának megte­remtésére. Indokína A felek kifejezték a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás megkötésével és a megállapodást jóváhagyó és támogató nemzetközi Viet- nam-konferencia eredményei­vel való mély megelégedésü­ket. A felek bizonyosaik abban, hogy a vietnami háború be­fejezéséről és a béke helyre­állításáról kötött megállapo­dás, illetve az ezt követően a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés meg­teremtéséről létrejött egyez­mény megfelel a vietnami és laoszi nép alapvető érdekei­nek és vágyainak, s lehetősé­get nyit Indokínában a szi­lárd béke megteremtésére a térségben elterülő országok függetlenségének, szuvereni­tásának, egységének és terü­leti sérthetetlenségének tisz­teletben tartása alapján. A felek hangsúlyozták, hogy szi­gorúan teljesíteni kell ezeket a megállapodásokat. A felek ugyancsak hangsú­lyozták, hogy Kambodzsában minél gyorsabban meg kell szüntetni a háborús konflik­tust. Európa 2; A nukleáris háború elhárítása és a hadászati fegyverek korlátozása A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke közötti tárgyalások központi kérdése a nemzetközi béke megerősítése és megszilárdítá­sa volt. Annak tudatában, hogy az egész emberiség számára rendkívüli jelentőségű az a célhoz vezető hatékony intéz­kedések elfogadása, megvitat­ták azokat az irányokat, ame­lyeket követve a felek mun­kálkodhatnak a háborús ve­szélynek, s különösen a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti nukleáris hábo­rú és a felek valamelyike és más országok közötti nuk­leáris háború veszélyének elhárításéért. Ennek eredmé­nyeképpen elhatározták, hogy az ENSZ alapokmányának és a kölcsönös kapcsolataik alap­jairól szóló 1972. májas 29-i megállapodásnak megfelelően megkötik a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet— amerikai egyezményt. Ezt az egyezményt az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnö­ke 1973. június 22-én írta aiá. Szövegét külön közölték. Az egyezményt értékelve úgy vélik, hogy ez történelmi határt, jelent a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban, és lé­nyegesen megszilárdítja az egész nemzetközi biztonság alapjait. Szovjetunió és az Egyesült Államok kijelentik, készek megvizsgálni a béke megszilárdításának és a há­borús veszély, különösen a nukleáris háború veszélye mindörökre való elhárításá­nak további útjait., A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek a straté­giai fegyverek korlátozása kérdéseinek. Ezzel kapcsolat­ban a felek hangsúlyozták, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által 1972. májusá­ban aláírt rakétáéi hárító ra­kétarendszerek, korlátozásán ról szóló szerződés, illetve a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó egyes in­tézkedésekről szóló ideiglenes megállapodás alapvető jel^l- tőségét. Ezek a történelem so­rán valójában első ízben kor­látozták a legkorszerűbb és legretteaetesebb fegyverfaj­tákat. A felek, megerősítették azt a szándékukat, hogy megvaló­sítják ezeket a megállapodá­sokat és azt a készségüket, hogy együtt haladnak előre azon az úton, amely a stra­tégiai fegyverek további kor­látozásáról szóló szerződéshez vezet. A felek megállapították, hogy kedvező távlatok nyíltak arra, hogy állandó megálla­podást kössenek a stratégiai támadó fegyverek korlátozá­sát célzó teljesebb intézkedé­sekről. A felek egyetértenek abban, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásában elért haladás rendkívül fontos hozzájárulás a szovjet—amerikai kapcsola­tok erősítéséhez és a világ békéjéhez. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke megbe­széléseik: alapján, 1973. jú­nius 21-én aláírta „a straté­giai támadó fegyverek tová'b- bi korlátozásáról folytatandó tárgyalások alapelveit”. E do­kumentum 6zö vegét külön nyilvánosságra hozták. Figyelembe véve azt a fon­tos szerepet, amelyet a ve­gyi fegyverekre vonatkozó ha­tékony nemzetközi megálla­podás betölthetne, a felek megállapodtak abban, hogy — más országokkal együttmű­ködve — továbbra is töreked­nek ilyen megállapodás meg­kötésére. A felek egyetértenek ab­ban, hogy meg kell tenni mindéin szükséges erőfeszítést a ■ Géniben ülésező leszerelési főbizottság munkájának elő-; A megbeszélések során a felek elégedetten állapították meg, hogy Európában aktívan folytatódik a feszültség eny­hítésének, és az együttműkö­dés fejlesztésének folyamata. Kifejezték, hogy elégedettek az európai államok kapcsola­tainak további normalizálásá­val, amely az utóbbi években aláírt szerződések és megálla­podások, egyebek között a szovjet—nyugatnémet szer­ződés eredménye. Ugyancsak üdvözlik annak lehetőségét, hogy az NDK és az NSZK ebben az évben tagja lesz az ENSZ-mek, és ezzel kapcsolatban emlékez­tetnek arra, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág erre vonatkozólag 1972. november 9-én négyoldalú nyilatkozatot írt alá. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok megerősítik azt a törekvésüket, hogy az 1972. májusában Moszkvában elfo­gadott szovjet—amerikai kö­zös közlemény megfelelő té­teleitől vezérelve külön-külön vagy együttesen továbbra is elősegítik Európában a békés kapcsolatok megszilárdítását. A felek politikájuk fontos céljainak tekintik a tartós eu­rópai béke biztosítását. Ezzel kapcsolatban megelé­gedésüket fejezik ki afölött, hogy sok ország, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen sikeresen befejeződött a július 3-án meg­nyíló európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítő munkája. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok olyan módon folytatja majd politikáját, hogy megvalósítsa az értekezlet célkitűzéseit és megteremtse a Földnek ebben a részében a jó kapcsolatok új korszakát. A két fél következetesen pozitív magatartást tanúsítva az értekezlet iránt, megteszi azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül si­keresen befejeződjön az érte­kezlet. A két fél abból indul ki, hogy az értekezlet munká­jában a haladás lehetővé teszi annak befejezését legmaga­sabb szinten. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok az európai sta­bilitás és biztonság további megszilárdítása céljából hasz­nosnak tartja, hogy a politi­kai feszültség enyhülését a katonai feszültség csökkenése kísérje Közép-Európában. E téren nagy jelentőséget tulaj­donítanak a közép-európai haderők és a fegyverzet köl­csönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedé­sekről folytatandó tárgyalá­soknak, amelyek 1973. októ­ber 30-án kezdődnek. A felek kijelentik, hogy más államok­kal együtt készek hozzájárul­ni az adott probléma lényegét illetően a kölcsönösen elfo­gadható döntések eléréséhez, annak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy nem szenvedhet kárt egyik fél biz­tonsága sem. Közel-Kelet A felek mélységes aggodal­mukat fejezték ki a közel-ke­leti helyzet miatt és kicserél­ték nézeteiket a közel-keleti rendezés elérésének útjairól. Ezzel kapcsolatban a felek mindegyike kifejtette állás­pontját az adott problémáról.- A két fél egyetértett abban, hogy folytatják erőfeszítései­ket a mielőbbi közel-keieti rendezés előmozdítása céljá­ból. Ezt a rendezést az adott térségben levő valamennyi or­szág érdeseivel összhangban kell megvalósítani, meg kell, hogy feleljen függetlenségük­nek és szuverenitásuknak, megfelelő módon számolnia kell a Palesztinái nép törvé­nyes érdekeivel. ő. További fejlődés a kétoldalú együttműködés más területein 4. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke részlete­sen megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közöt­ti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetét és táv­latait. A két fél megelégedés­sel állapította meg, hogy az elmúlt évben haladást értek el kereskedelmi-gazdasági kapcsolataik normalizálásában és fejlesztésében. A felek egyetértettek abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködést és a békés kapcsolatokat megszilárdítaná a kölcsönös gazdasági kapcso­latok szilárd alapjának lera­kása. A felek véleménye szerint a két országnak célul kell ki­tűznie, hogy a következő há­rom évben a kereskedelem vo­lumenét két-három milliárd dollárra emeljék. A felek határozottan leszö­gezték, hogy a kiindulópont az a korábbi megállapodás, amely a szovjet—amerikai ke­reskedelmi es más gazdasági kapcsolatok fejlesztését szol­gáló kedvezőbb feltételek meg­teremtésére irányul. A szovjet és az amerikai fél leszögezte, hogy a tengerhajó­zás egyes kérdéseivel kapcso­latos 1972. októberi megálla­podás aláírásának eredménye­ként mind több szovjet, illetve amerikai kereskedelmi hajó fut be az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió kikötői­be, a folyó év május végétől pedig megindult a rendszeres utasforgalom Leningrád és Nem York között. A találkozók során a tár­gyaló felek jegyzőkönyvet ír­tak alá arról, hogy közvetlen, Moszkva—Washington és New York—Leningrád légi­közlekedés megteremtésével kiszélesítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti légi útvonalak hálózatát, nö­velik a járatok számát. A két fél síkraszállt a köl­csönösen előnyös, hosszú le­járatú tervezetek mellett. Megvitattak egy sor olyan konkrét tervezetet, amelyben amerikai cégek vesznek részt, ideértve a szibériai földgáz A tárgyaló felek megvizs­gálták a kétoldalú együttmű­ködés más területeinek kér­déseit is, mint például a kör­nyezetvédelem, az egészségvé­delem, az orvostudomány és az űrkutatás kérdéseit, vala­mint azokat az egyéb tudo­mányos és műszaki problé­mákat, amelyeket az 1972. májusi és a későbbi megálla­podások ölelnek fel. Kijelen­tették, hogy ezek a megálla­podások a felvázolt progra­moknak megfelelően kielégí­tően valósulnak meg. A többi között megszerve­zik a legelterjedtebb és az emberiség szempontjából leg­veszedelmesebb 'betegségek — a rák, szívkoszorúér-megbete­gedések, a fertőzéses betegsé­gek és az ízületi gyulladás — elleni harc hatékony eszkö­zeinek közös kidolgozását. To­vább kutatják a környezet problémáinak egészségügyi szempontjait. Egyeztetett tervek szerint folyik az előkészület a Szo­juz és az Apollo űrhajó közös űrrepülésére. Ezeknek áz űr­hajóknak közös űrrepülését, összekapcsolását, valamint a szovjet és az amerikai űr­hajósok egymásnál teendő köl­csönös látogatását a tervek szerint 1975. júliusában hajt­ják végre. A korábbi megállapodások alapján és azoknak a lehető­ségeknek a figyelembevételé­vel, amelyekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok az időszerű tudományos és mű­szaki problémák megoldásá­ban rendelkezik, újabb terü­leteket jelöltek ki a közös, gyümölcsöző erőkifejtésre és megfelelő megállapodásokat kötöttek ebben a vonatkozás­ban. Az atomenergia békés hasznosítása Figyelembe véve azt, hogy mit jelent a két ország és az egész világ növekvő energeti­kai igényének kielégítése, és tudatában annak, hogy a nagy hatékonyságú energiaforrások feltárása előmozdíthatja en­nek a problémának a megol­dását. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodást írt alá arról, hogy kibővítik és szilárdítják az együttműködést az irá­nyított termonukleáris reak­ciók, a gyors neutronokkal működő reaktorok kérdésében, valamint az anyag alapvető tulajdonságainak kutatásában. E tíz évre szóló megállapodás megvalósítása érdekébe,, lét­rehozzak az atomenergia bé­kés hasznosításában kifejten­dő együttműködéssel foglal­kozó szovjet—amerikai bi­zottságot. Mezőgazdaság Figyelembe véve a mező­gazdaság jelentőségét az em­beriség élelmiszer-szükségle­teinek kielégítése szempontjá­ból, valamint a tudomány és a technika szerepét a modern mezőgazdasági termelésben, a tárgyaló felek megállapodást kötöttek arról, hogy széles­körűen kicserélik a mezőgaz­dasági kutatások tudományos tapasztalata it, valamint a me­zőgazdaságra vonatkozó gaz­dasági adatokat. A megálla­podás kereteibe tartozó együttes programok végrehaj­tásának megfigyelése céljából létrehozzák a mezőgazdaság területén kifejtendő együtt­működés szovjet—amerikai bizottságát Oceanográfiai kutatás Figyelembe véve azt a kö­rülményt; hogy az óceánok tanulmányozásában mindkét ország rendkívül érdekelt, éh LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára egyedi lehetőségekkel rendel­kezik, hangsúlyozva a szovjet —amerikai oceanográfiai együttműködés eddigi nagy tapasztalatait, a tárgyaló fe­lek abban állapodtak meg, hogy kibővítik az együttmű­ködést ezen a területen és megállapodást írtak alá erre vonatkozólag. E lépés megté­telénél abból a meggyőződés­ből indultak ki, hogy az ocea­nográfiai együttműködés to­vábbfejlesztése nem csupán a két ország, hanem az egész világ népei számára hasznot hajt. A megfelélő programok koordinálására szovjet—ame­rikai bizottságot hoznak lét­re, amely az óceánkutatássa! kapcsolatos együttműködés kérdéseivel foglalkozik. Közlekedés A felek megállapodtak ab­ban, hogy van lehetőség a szovjet—amerikai együttmű­ködésre annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a közlekedési problémákra. A felék az e téren kifejtendő széles körű, kölcsönösen elő­nyös együttműködés lehetővé tétele céljából megállapodást kötöttek ebben a vonatkozás­ban. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a közlekedési együttműködés megvalósítá­sára szovjet—amerikai bizott­ságot létesítenek. Érintkezések, cserék és együttműködés Figyelembe véve a szovjet —amerikai kétoldalú kapcso­latok általános bővülését és főképpen a tudomány, a tech­nika, az oktatás, a kultúra és a többi kölcsönös érdeklődés­re számot tartó területeken tapasztalható cserék mennyi­ségi növekedését, a felek megállapodtak abban, hogy bővítik ennek a tevékenység­nek a terjedelmét; újabb ál­talános megállapodást kötöt­tek hatévi időtartamra az érintkezésekről, cserékről és az együttműködésről. A felek ennél a megállapodásnál ab­ból a kölcsönös meggyőződés­ből indullak ki, hogy ez elő­mozdítja a jobb megértést a Szovjetunió, s az Egyesült Ál­lamok népei között és lehető­vé teszi a két ország közötti kapcsolatok általános javulá­sát •ir A felek úgy vélik, hogy a magas szintű tárgyalások, amelyek az őszinteség és a tárgyilagosság légkörében folytai?, rendkívül értékesek voltak és jelentős módon hoz­zájárulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztéséhez/ A felek véleménye szerint ezek a tár­gyalások kedvezően befolyá­solják a nemzetközi kapcsola­tokat. A felek kijelentették, hogy a tárgyalások sikerét azok a megelőző konzultációk és érintkezések; mozdították elő, amelyekre az 1972. májusá­ban elért megállapodásnak megfelelően került sor. Le­szögezték, hogy e konzultá­ció gyakorlatát folytatni keli. Egyetértettek a felek abban, hogy a jövőben rendszeresen kell tartani a csúcstalálkozó­kat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára' háláját fejezte ki Richard Nixonnak, az Egye­sült Államok elnökének azért a vendégszeretetéért, amely­ben az Egyesült Államokban tett látogatása idején részesí­tette, s meghívta az elnököt, ' hogy 1974-ben látogasson el a Szovjetunióba. A meghívást elfogadták. 1973. június 24. RICHARD NIXON, az ' Egyesült Államok elnöke I

Next

/
Thumbnails
Contents