Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
KEPEK AZ SKÜ-BŐL A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nagy gondot fordítanak a rekonstrukciós munkálatokra. Az idén felépül és jövőre termel az új huzalpácoló és huzalhorganyzó üzem* Képünk az új létesítmény alapozási munkálatairól készült Csaknem ötven éve dolgozik a Salgótarjáni Kohászati üzemekben Búcsú József. A vállalat szorgalmas és hűséges munkása 1927-ben lépte át a gyár kapuját és már húsz éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen a huzalmű szögkékítőjéhen A hideghengermű a kohászati üzemek legkorszerűbb gyár- részlege. Itt működnek azok a nagy teljesítményű henger- lűgépek, amelyek irányítása és vezérlése kizárólag elektronikával történik, itt a legtapasztaltabb emberek dolgoznak. Képünkön Oláh István elektroműszerész munka közben Fodor Tamás képriportja JEL A megyék közötti együttműködés már eddig is hozott hasznos eredményeket, módot nyújtott kölcsönös rendezvényre, tapasztalatcserére. A Komárom megyei művelődési központ, s a salgótarjáni Megyei József Attila Művelődési Központ szervezésében május 13-án délelőtt 11 órakor a Komárom megyei „JEL” képzőművész csoport kiállításának megnyitására kerül sor Salgótarjánban, a Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában. A tárlatot Nagy Lajos, a Komárom megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. Közreműködik a központ kamara- zenekara Amatőrök és a népszokások A Népművelési Intézet tavaly tavasszal tervet dolgozott ki az amatőr színjátszó csoportok. Irodalmi színpadok háromfordulós pályázatára. Az első szakasz, a „Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról” vetélkedő lezajlott. A most következő második szakaszban dramatikus népszokások, népi játékok gyűjtése, feldolgozása. színpadi-pódium! előadása szerepel a programban. A háromfordulós pályázat lebonyolítására 1974. júniusáig kerül sor. A harmadik szakaszban (1974—75) helytörténeti, honismereti dokumen- tumjáték-pályázat szerepel. A második szakasz programjába az amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, énekkarok, néptáncegyüttesek, Röpülj páva körök és bábjátékos csoportok nevezési lapjaikat 1973. május 15-ig, forgatókönyveiket pedig november 1-ig kell beküldjék a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központba. A pályázat néphagyományok, dramatikus népszokások gyűjtésére. feldolgozására és bemutatására; népdalokból, nép- költészeti alkotásokból, népi mondákból szerkesztett műsorok összeállítására és bemutatására; népmesék, népballadák dramatizálására. és színpadi-pódium! előadására Irányul. A pályázatot meghirdető szervek az eredeti forgatókönyvet öt-, három- és kétezer forintos jutalmakkal díjazzák. A műsorokat bemutató együttesek megyei döntőkön vesznek részt. A megyék legjobb két-három csoportja szerepel a területi döntőkön, melyeknek műsorait a Magyar Rádió közvetiti. Az országos döntőn résztvevő csoportok külföldi jutalomutazásban részesülnek. A szocialista brigydmazgaíom tizenhárom éue a lIM-ben A lakatosok egymilliója — Autogram Jurij Gagarintól — Sok as arany — Merre és garaneitt g\ szocialista brigádmozga*' lom történetét a ZIM salgótarjáni gyárában 1959- töl számítják. Kezdeményezői TMK-lakatosok voltak 1959. február 1-én, Megalakították a Kakuk József szocialista brigádot. Attól kezdve a brigád évről évre teljesítette vállalásait, s az 1972. évi verseny eredménye alapján elnyerte az ágazati „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést. Az eltelt 13 év alatt ez a kollektíva kiemelkedő munkát végzett a gyár műszaki fejlesztésében. Ott voltak a kis ZIM-üzem építésénél, felszerelésénél, ők valósították meg a forrószeles kupolókemen- cét, a rekonstrukció időszaka alatt sokszor éjjel-nappal dolgoztak a sajtolóüzem átépítésén, az új csarnokon, az alagút zománckemence, az új kulcsüzem kialakításánál, s hosszan lehetne még sorolni áldozatos munkájuk egyes állomásait. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés nem is maradt el. A brigád 14 tagja 48 Kiváló Dolgozó-jelvény, két kormánykitüntetés, két miniszteri kitüntetés birtokosa. Például Varga János nyolcszoros Kiváló Dolgozó, és kormánykitüntetést is kapott. Kövei Árpád lakatos szintén nyolcszor, Pál István kovács ötször kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, s ő még mellé a kormánykitüntetést is. A brigád az elmúlt öt évben együttesen majdnem húszezer forint kollektív és egyéni jutalomban részesült. Ezzel szemben fennállása óta a kimutathatóan elért gazdasági eredménye, ami főleg anyagtakarékosságból származik. egymillió-százharminc- ezer forint. Egyúttal a brigádtagok 4700 társadalmi munkaórát teljesítettek. Tíz fiatal tanulót neveltek lakatossegéddé, jó szakmunkássá. Számokban kifejezhető a brigád szakmai és politikai fejlődése is. öt brigádtag befejezte az általános iskolát, középiskolát nyolcán végeztek. A brigádból eddig hatan, kerültek vezető beosztásba, például Belinyák László üzemvezető és Varga János művezető. A szocialista brigádmozgalomhoz elsőként csatlakozott a Lékai kulcsformázó brigád 1959. augusztusában, 15 dolgozóval. Ez volt a melegüzem első szocialista brigádja. A négyszeres aranyjelvénnyel kitüntetett kollektíva főleg a selejt csökkentésében és a többlettermelésben jeleskedett. A még jobb eredmények elérésének gátja volt a nagymérvű munkaerő-vándorlás; a brigád több mint fele kicserélődött. Ennek ellenére az alapító tagok mindig becsülettel helytálltak. H hagyományos gyárrészleg, nél 1960. januárjában ala kult meg a 12 dolgozóból álló Gagarin kályhaszerelő brigád. Első vállalásukban szerepelt ezer darab hagyományos kályha terven felüli elkészítése. A brigád évről évre teljesítette vállalásait. A brigádtagok szakmai fejlődése abban is lemérhető, hogy a hagyományos kályhák mellett ma már olaj kályhák gyártását is végzik, ez nagyobb szakmai hozzáértést igényel. A brigád eddig szintén négyszer nyerte el az arany jelvényt. Naplójukban őrzik Jurij Gagarin- nak. a világ első űrhajósának értékes aláírását, amelyet a brigádnak adott. 1960-ban gyárunkban már hat szocialista brigád dolgozott közel száz taggal. A brigádmozgalomban rohamos fejlődést az 1964-es év hozott. Akkor már négyszáz dolgozó, 15 brigád versenyzett a szocialista címért. S ma már 65 brigádot, 1300 dolgozót számlál a mozgalom. Három brigád a Szakma Kiváló Szocialista Brigádja címért, 14 a vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címért küzd. Negyvennégy olyan szocialista brigád versenyezhet nálunk, amely már többször elnyerte az aranyjelvényt. Jelentős helyet foglalnak el a nők a szocialista brigádmozgalomban, hiszen a szocialista brigádtagoknak több mint 50 százaléka női dolgozó Ma már gyárunkban is magasabb követelmények érvényesülnek a szocialista brigádmozgalomban. A magasabb követelményeket milliókban, társadalmi munkaórák ezreiben, minőségi munkában mérjük. Meg kell mondani, hogy egyelőre nem egységes a gyári közvélemény a különböző címek elnyerésének feltételéül támasztott követelmények megítélésében. Például a Szakma Kiváló Szocialista Brigádja tagjának 15 000 forin t gazdasági eredményt és 50 társadalmi munkaórát kell teljesítenie egy év alatt. A Vállalat Kiváló Brigádja tagjának tízezer forint gazdasági eredményt, s szintén 50 társadalmi munkaórát kell elérni. Vannak, akik ezt sokallják. De elsősorban az a vita tárgy;;, hogyan lehet ezt egyáltalán teljesíteni? Versenymozgalmunk jelenlegi helyzetének helyes megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy őszintén számot vessünk a jobb munkát, a nagyobb eredmények elérését gátló tényezőkkel, a hiányosságokkal. Nagyon fontos feladat a munkaszervezés javítása. Még mindig tapasztalható az a jelenség, hogy a termelési lemaradás miatt a szocialista brigádok negyedév végén hajrára kényszerülnek, ami kedvezőtlenül hat a minőségre. A problémákat tervszerűbb anyag- és alkatrészellátással, hatékonyabb üzem. és munkaszervezéssel ki lehet és ki is kell küszöbölni. yárunkban a szocialista brigádmozgalom az utóbbi években megerősödött, ma már döntő mértékben meghatározza gyárunk gazdasági tevékenységét. Minden harmadik dolgozó szocialista brigádtag. A szocialista brigádoknak a versenyben való részvétele a szocializmus iránti tudatos elkötelezettséget is kifejezi. A gazdasági munka mellett nagy szerepük van az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében is. Negyedévenként rendszeresen tartunk tanácskozásokat a szocialista brigádvezetőknek, elmondhatják véleményüket az üzemről. a műhely munkájáról, javaslatokkal segíthetik a gyár gazdálkodását Szocialista brigádjaink munkája garancia arra, hogy a jövőben a gyár még nagyobb feladatokat vállalhat magára. Molnár István; ZIM salgótarjáni gyára Galéria a véradóállomáson A balassagyarmati városi kórházban a véradóállomáson több hónap óta kis galéria fogadja a látogatókat. Az épület jól világított helyiségében a Balassagyarmaton élő • Jánossy Ferenc festőművész kénéi láthatók a falakon. A festmények a művész utóbbi időben született alkotásaiból kerültek ki, szinte áttekinthető képet nyújtanak Jánossy Ferenc újabb törekvéseiről, arról a tematikai változatosságról is. amely meghatározza a művész törekvéseit. Jelenleg körülbelül húsz festmény függ a falakon, időnként a régiek helyére újabbak kerülnek. Cselekvésre ösztönző felmérés Nagy munkának vágott neki a megyei iíjúmunkásta- nács, amikor vállalkozott a megye munkásifjúsága helyzetének feltérképezésére. Gondosan szerkesztett kérdőívekkel több mint 400 munkásfiatalt keresett meg, hogy megkérdezésükkel szociológiai felmérést végezzen. Kétszáz fiatallal pedig kiscsoportos, mélyinterjút készített, Az alapos tájékozódó munkának sokféle információt nyújtó ismeretcsokor lett az eredménye. A szociológiai felmérés eredményei alkalmasak zrra, hogy a megye munkásifjúságának teljes „kereszt- metszetéről” általános jellegű következtetéseket vonhassunk le. Az eredményekből egyértelműen megállapítható, hogy a megye munkásifjúsága körében a KISZ taglétszáma csak igen mérsékelt ütemben gyarapodik, s ez korántsem tükrözi kellőképpen a munkásfiatalok társadalmi, politikai súlyát. Megkérdezték többek között a fiataloktól, hogy milyennek találják KISZ-szervezetük programját. A csaknem négyszáz fiatalból 230-an adták azt a választ, hogy alapszervezetük vonzó programot nyújt számukra, több mint 140-en viszont közömbös magatartást tanúsítottak, a programot langyosnak ítélték meg. Megfelelő partner-e a KISZ-titkár? — volt a következő kérdés. Csak egyes esetekben — felelte csaknem 190 fiatal. A megye munkásifjúságának szervezettségére kedvezőtlenül hat a bányáknál történő vlsz- szafejlesztés, s a megyén kívül dolgozó, csaknem hatezer fiatal. Hátráltatja az alapszervezetek tervszerű munkáját az a tény is, hogy a munkásfiataloknak jócskán több mint a fele ingázó. Mégis azt kell mondani, hogy a KlSZ-szerve- zetek sem a nagyüzemekben, sem az újonnan telepített kisebb üzemekben nem folytatnak következetes tagfelvételi munkát, nem élnek eléggé a lehetőségekkel. A pályaválasztás a tanulmányaikat befejező fiatalok legnagyobb gondja. A döntés az esetek többségében egész életre szól. Kiáltó ellentét, hogy az olyannyira súlyos szót sok fiatal -a .legalapvetőbb ismeretek hiányában kénytelen kimondani. Az egyik általános iskola nyolcadik osztályában megkérdezték például a gyerekeket, hogy mi a különbség a lakatos és az esztergályos szakma között. Legtöbben egyáltalán nem tudták, s akik feleltek, azok is így: a lakatos lakatot gyárt, az esztergályos pedig esztergát. A megkérdezett fiatalok közül mindössze ketten állították, hogy szakszerű pályaválasztási tanács hatására döntöttek. Kevesen jelölték meg az iskolában kapott tanácsot is. Legtöbben saját elhatározásukból, vagy a szülők ösztönzésének engedve, választották pályájukat. Közismert petfig, hogy a szülők nagy többsége főleg szellemi, iro* dai munka felé orientálja gyermekét, a fizikai munkának nincs még kellő becsülete. Több mint elgondolkoztató válaszok érkeztek arra a kérdésre is, hogy ha a fiatal újból pályát választana, hol tanulna tovább? A szakmunkástanuló fiataloknak csak húsz százaléka jelölte meg a szakmunkásképző-intézetet, további húsz százalék a gimnáziumot választaná, 52 százalékuk pedig valamilyen szakközépiskolát. Az újból szakmunkásképző- intézetet választottak csekély aránya több dologra is felhívja a figyelmet. A szakmunkásképzés feltételei sok kívánnivalót hagynak maguk után. Hiányos az üzemi tanműhelyek gépi felszereltsége, többnyire rossz műszaki állapotú, termelésből kiselejtezett gépeket kapnak a tanműhelyek. Az elméleti tudás elsajátítását segítő audio-vizuális eszközök, vagy egyáltalán nincsenek, vagy beszerezték ugyan, de hatékony használatukra az iskola zsúfoltsága, a tanteremhiány miatt gondolni sem lehet. Az iskolai szertárak felszereltsége sem minden esetben felel meg a korszerű oktatás követelményeinek. A pályaválasztás megköny- nyítésére sok intézkedést io- ganatosítot tunk már megyénkben. Az újjáalakult meg^ ni Pályaválasztási Tanács, a húrom esztendeje működő megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet jó támaszt nyújt a döntés előtt álló fiataloknak. Bővült az üzemi és iskolai pályaválasztási felelősök hálózata, s évente megjelenik a pályaválasztási tájékoztató kiadvány. A KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok pályaválasztási kiállításokat, vetélkedőket, filmbemutatókat szerveznek, és sok üzem szakemberei segítik az iskolai felvilágosító munkát. A jelek szerint ez azonban még mindig nem elég hatékony. A már adott módszerekből több eredményt lehetne gyümölcsöztetni. Az iskolában például a pályaválasztás segítése nem épült még be kellőképpen az oktatási és nevelési folyamat egészébe. Az üzemek próbálkozásai is eléggé kezdetlegesek, az üzemlátogatások nem töltik be hivatásukat, csak vizuális szemléltetésre korlátozódnak. Figyelemfelhívó, cselekvésre ösztönző a megyei ifjúmunkás tanács alapos, gondos felmérése. A szorgos adatgyűjtés és tájékozódás után azon a sor, hogy megkeresve a gyenge pontokat, javítani igyekezzünk az eredményeken. — szendi — NÓGRÁD - 1973, május 12., szombat 5
