Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
Megdolgoztak a sikerért Kitűnő szereplés országos versenyen A napokban rendezték meg Budapesten a 7. és 8. osztá-- lyos úttörők országos szaktárgyi versenyét. Oroszból négy kategóriában folytak a versenyek. Külön mérték össze tudásukat az orosz anyanyelvűek, a szakosított tantervű (3. osztálytól tanulják a nyelvet), a tagozatos és a normáltago- zatos iskolák tanulói. A szakosított tantervű iskolák tanulóinak orosz nyelvű versenyében salgótarjáni siker született. „ — Verseny közben nem is mertem gondolni arra. hogy első leszek — mondja szerényen Kocsis Judit, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 8. osztályos tanulója. — Most visszagondolva biztos vagyok benne, hogy a jól sikerült írásbeli dolgozatommal nyertem meg a versenyt. Juditnak az írásban már komoly gyakorlata van. Évek óta levelez oroszul egy lengyel kislánnyal. Gyakran írnak egymásnak iskoláikról, a városról, ahol laknak, meg mindennapi munkájukról. Aki komolyan veszi a levelezést, jól megtanulhatja a nyelvet — tartja. Az iskolában egyébként orosz levelezőszakkör működik. Ötödik osztálytól kezdve két csoportban mintegy harminc gyerek levelez szovjet pajtásokkal. — Beszédben kevesebb a gyakorlatom, de azért jól elboldogulok ebben is. Orosz tanárnője, Szabó Istvánná, aki felkészítette a versenyre, elégedett Judit tudásával. Szerény, szorgalmas kislány — mondja. — Tavaly a hetedikesek versenyében hetedik lett — Az idén jobban kijött a lépés. Azt hiszem ezt annak is köszönhetem, hogy most nem voltam olyan lámpalázas. mint tavaly. Hozzá lehet szokni a versenyzéshez, csak Önuralom kell. hogy az ember parancsolni tudjon magának, s mindjárt könnyebb — magyarázza megkapó, felnőttes komolysággal. A könyvhét napjaiban jelenik meg a Palócföld ez évi második száma. A Változó valóságunk rovat központi témája a munkások és a kultúra viszonya (a munkásművelődés kérdései, munkás öntevékenység, képzőművészeink és az üzemek kapcsolata. íróolvasó találkozók). Látogatóban idősb. Szabó Istvánnál jár a lap. A szépirodalmi rovat Gepelyes Endrére emlékeLaczkó Ibolya zik, a körkép többek között Galgóczi Erzsébet, Moldova György egy-egy könyvére, a Munkásmozgalom-történeti Lexikonra hívja fel a figyelmet. Érdekesnek és értékesnek ígérkezik a Madách-blokk, melyben a nagy író munkásságát tudományosan elemző írások mellett, vall Madáchról Gyárfás Miklós író, Ránki György zeneszerző, Sinkovits Imre színművész és Varga Imre szobrászművész. A verseny lefolyásáról beszélgetünk. Az első napon rásbelá volt. A százéves Budapestet kellett levélben bemutatni egy képzeletbeli szovjet barátomnak. A szóbelin kívülről megtanult szöveget kellett elmondani, máj-’ ismeretlen szöveget felolvasni és végül vetített diafilmekről — amelyek Moszkva történél mi és építészeti nevezetessé seit ábrázolták — beszélni. — Ugyanezeket a feladatokat kellett nekünk hetedikeseknek megoldani — mondja a szöszke Laczfeó Ibolya, aki szintén értékes helyezést ért el a versenyen: negyedik lett. — Csak a vetített képek voltak mások. Ibolya először indult az országos versenyen és nagyon izgult. Szereplését talán ez is befolyásolta. De most megismerte a verseny hangulatát, levegőjét, s jövőre bizonyára Judithoz hasonlóan ő sem izgul már annyira, s jobb helyezést ért el ennél a le semmiesetre sem becsülhető mostaninál. —''Számomra az írásbeli jelentette a legnagyobb nehézséget — meséli. — Nagyon szeretek írni (két szovjet kislánnyal-levelezek), de erre a témára nem számítottam. A budapestieknek könnyebb volt írni a fővárosról. Ott élnek, ismerik. Különösebb baj nem történt. Az volt a szerencse és a jó, hogy itthon az órákon Salgótarjánt már többször bemutattuk. A kifejezéshez a szókincsem tehát megvolt, csak a megfelelő adatokat kellett behelyettesíteni. Szabó Istvánná tanárnő az iskolai órákon kívül is sokat foglalkozott tanítványaival. Különböző témákat dolgoztak ki közösen, megbeszélték. — örül a sikernek? — Mindannyian örültünk, a gyerekek, a tanárok, mindenki. A verseny előtt azt mondtam: gyerekek, ha az első tíz között végeztek, elégedett leszek veletek. Nem gondoltam, hogy ennyire megfogadják a szavamat, s első és negyedik helyezéssel térnek haza. Komolyan vették a munkát. Megdolgoztak a sikerért, s öregbítették iskolánk hírnevét. Az iskolai év befejezése után, néhány hét múlva Ju- ditot és Ibolyát messze viszi a vonat. Jutalomüdülésre, bizonyságául annak, hogy érdemes volt dolgozni. Judit hat hétig a szovjet pionírok mesés szépségű „paradicsomában”, Artyekben táborozik majd. Ibolya a magyar úttörők egyre szépülő balatoni táborában, Zárikán tölt két hetet. Kellemes nyaralást kívánunk nekik. Sulyok László Író olvasó találkozó i A Palócföld második száma MOZIÉLET Harmadik nekifutás Jelenet a Harmadik nekifutás című filmből Változatos műsorral várja a salgótarjáni és balassagyarmati bemutató mozi látogatóit. A salgótarjáni November . Filmszínházban május 31- : il június 2-ig A gátlástalanig lovagja című színes angol ilmbohózatot játszák, június ótól 6-ig pedig az új magyar Imet, a Harmadik nekifutást, Bacsó Péter legújabb alkotá- át. A vasárnapi matiné keretében délelőtt 10 órakor június 3-án a Férjhez adom a mamát című filmet játsszák. A szombat délelőtti műsorban az érdeklődők A szemtanú című színes angol bűnügyi filmet láthatják felemelt helyárakkal. A balassagyarmati Madách Filmszínház műsorában május 31-től június 2-ig az új Bacsó Péter rendezésében bemutatásra kerülő magyar film, a Harmadik nekifutás látható. Június 3-tól 5-ig A gátlástalanság lovagja című színes angol filmbohózatot mutatják be. A vasárnapi matiné keretében június 3-án a Nem ér a nevem című magyar film szerepel. A sikerfilmek sorában június 1—2-án a Mágnás Miska című nagy sikerű magyar filmoperettet újítják fel. Június 4—5-én pedig a Fekete- szakáll szelleme című színes amerikai—angol filmvígjáték szerepel a műsoron Peter Us- tinóval a főszerepben. Az Art Kino műsorában viszont június 6-án az 1969-es cannesú filmfesztiválon a kritikusok díjával kitünteti szovjet alkotás, a kétrészes Andrej Rubí- jov szerepel. A hét műsorában két újonnan bemutatott film is szerepel, mégpedig: A gátlástalanság lovagja című színes angol politikai bohózat, Kevin Bi- lington rendezésében és a Harmadik nekifutás című magyar film, amelyet a Jelenidő rendezője, Bacsó Péter rendezett. A gátlástalanság lovagja című bohózat főhőse olyan karriert fut be, amilyen a valóságban teljesen valószínűtlen, csupán a mesék világában elképzelhető. A társadalmi és politikai . élet aktualitásai azonban annyira át-meg átszövik a történéseket, hogy eszünkbe se jut, valóban mesének tekintjük-e a látottakat. Bohózat és szatíra ez a javából, a műfaj összes követelményeivel és túlzásaival, soksok szórakoztató képtelenséggel. Bacsó Péter új filmjében, a Harmadik nekifutásban ismét aktuális társadalmi problémát állít az ábrázolás középpontjába. Olyan kérdéseket vet fel, amelyek a nézők legszélesebb körének megvitatására érdemesek. tézményében. a nappali, az esti és a levelező tagozatokon több mint kilencezer egyetemista, főiskolás kezdte meg az idei éwégi vizsgáit. A nappali tagozatokon 58 ezernél is többen, az estin csaknem nyolcezren, a levelezőn pedig több mint 24 ezren adnak számot felkészültségükrőL Változatosabb és sokrétűbb a vizsgáztatás módszere Is, mint korában. Az a cél. hogy olyan eljárásokat alakítsanak ki, amelyek mindinkább kizárják a számonkérésből az esetlegességet, a véletlen elemeket. Az új vizsgáztatási módszerek között számos helyen szerepel ezúttal is az írásbeli feladatlapokkal — a tesztekkel — történő számonkérés. Sok karon, szakon, ahol a tantárgy jellege lehetővé teszi, kísérleteznek az úgynevezett „jegy- megajánlással” — az írásbeli vizsga, valamint az évközi tanulmányi munka álapján a tanár szóbeliztetés nélkül felajánlhatja a hallgatónak a megítélt érdemjegyet, s ha azt a diák elfogadja, indexébe máris bejegyzi. Elégtelen és jeles érdemjegyet azonban nem lehet szóbeliztetés nélkül „megajánlani”. A vizsgázó több mint kilencvenezer diák között 21 338 az utolsó éves, közülük több mint 12 és fél ezren nappali tagozaton végeznek. A nappali tagozatokon a kétezernél is többen tudományegyetemeken szerzik meg a diplomájukat, a tanárképző főiskolákról több mint ezren, a tanítóképzőkből 750-nél is többen, az óvónőképzőkből pedig mintegy 500- an mondanak búcsút a diákéletnek. s kezdik meg hivatásukat. A műszaki egyetemek nappali tagozatain az utolsóéves mémökjelöltek száma meghaladja a 1900-at, az orvosegyetemeken pedig több mint 120Ö-an végeznek. A vizsgaidőszakkal párhuzamosan megkezdődött a most végző egyetemisták, főiskolások elhelyezésének előkészítése. Az új diplomások változatlanul két módon, juthatnak álláshoz: pályázattal, vagy egyéni elhelyezkedéssel. A pedagógusjelöltek továbbra Is osiak pályázat útján helyezkedhetnek el. A végző hallgatók számára 1 megpályázható pedagógusállásokat a legújabb gyakorlat szerint egy évben két alkalommal teszik közzé: áprilisban és júniusban. A meghirdetett állásokat a legtöbb egyetemen, főiskolán máris kifüggesztették, s a hallgatók szabadon választhatnak közülük. Pályázatukat a jelöltek alma méterjükhöz nyújthatják be, ahol felkészültségük, több éves munkájuk alapján bizottság rangsorolja őket. Az első gyorsmérleg szerint egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve, általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahányan diplomáznak. Változatlanul jelentős a pedagógushiány, főleg a vidéki általános ' iskolákban és általában az óvodákban. Ugyancsak keresettek a reál • szakos tanárok is. de kedvező helyzetben választhatna!? a lehetőségek közül a végzős mérnökök, közgazdászok, orvosok is. Több állás mint új diplomás Megkezdődtek az egyetemi és föisltolai vizsgák Hazánk 55 felsőoktatási inr Az ünnepi könyvhét keretében a szécsényi nagyközségi és járási Krúdy Gyula könyvtár szervezésében június 2-án délelőtt Donászi Magda költőnő Hollókőben találkozik ifjú olvasóival. Délután pedig a litkei gyermekek tehetnek fel kérdéseket a költőnőhöz. Június 4-én Tóbiás Aron, a magyar könyvnyomtatás 500 éves jubileumának tiszteletére vetítéssel egybekötött előadást tart a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola diákotthonában. FEKETE SÁNDOR: 21. i PETŐFI ÉLETE Bunda lett belőlük iittiiiiiiiiiiiMiiitmimHiMimiaimiitiiMifiiHiiiiiiftMfiitmmmitiHiiiiiiiinfMiiriiiiiiiMMiintimtiiitiM Kíméletlenül pusztítják Indiában az ország legértékesebb vadállatait és lelkiismeretlen üzletelés folyik a nemes szőrmékkel. Fiatal tigriseket méreggel terítenek le. L méreg különben magát a szőrt is tönkreteszi. Csupán 1968-ban 3000 tigrisbőrt juttattak külföldre, nagyrészt il* legális utakon. A foltos gepárd már 1948-ban kipusztult, legalábbis azóta nem láttak belőle egyetlen példányt sem. A krokodilt kihúzzák a folyók parti mocsarából: ugyanis 100 dollárt adnak egy retikülre való krokodilbőrért A világ csak későn figyelt fel «arra. hogy az orrszarvú és a királytigris már valószínűleg menthetetlenül kipusztul. Az indiai kormány ugyan már két évvel ezelőtt megtiltotta a bengáli tigris vadászatát, de a vadorzókkal szemben tehetetlen. 1973-ra megszervezik a „Tigrisakciót”, de sokat már ettől sem lehet remélni: negyven évvel ezelőtt kb. 40 ezer tigris élt Indiában, az utolsó számláláskor pedig 1900. Párizsban, New Yorkban 1300 dollárt fizetnek egy ^grls bőréért. túlságosan nagy tehát a csábítás. De kipusztulóban van az oroszlán is. s még a rezervátumokban sincs biztosítva számos ritka állatfaj fennmaradása. Teljesen kipusztult Indiában a vadszamár. a törpedisznó, a farkas, a himalájai- hiúz, a vörös panda. Az indiai bivalyt elvitte a marhapestis, s eltűnt az oroszlánfarkú ma- kakómajom is. 1848. december 15-én megszületett Petőfi Zoltán. Egy hónap alatt a boldo* apa úgy ahogy biztosította családja megélhetését, s „feleségét és fiát Vm-öcmartyra bízva, elindult Bem generális táborába. Immár tudva, hogy az út végén mi várja a költőt, elkerülhetetlen a kérdés: csakugyan él kellett mennie? Az utóbbi időben egyre többen feleltek nemmel e kérdésre. Szerintük Petőfit beugrasztot- ták a harcba, sőt, maga a nemzet is felelős, amiért elpazarolta költőjét a csatatéren. Téves ez az okoskodás, s Petőfi védelme címén valójában a költő megtagadását fogtálja magában. Petőfi, a szó és tett egységének elvét is hitelesítette, amikor kardot kötött bldalára. Az ugratok, akik \ alávaló eszközökkel támadták a költőt, megérdemlik megvetésünket. de a más bőrére bátrak visszataszító serege nem azonos a nemzettel. A nemzet jobb része történelmünk legnagyobb küzdemét vívta. E harcban eszményre, példára is szükség volt. Petőfi ilyen eszményül ajánlkozott, s aki erre vállalkozik, annak tudnia kell. mit tesz. Apostolságot. prófétaságot nem kötelez» vállalni De ha valaki erre szánja el magát, nem kötheti ki hogy csak éietbiztosításos alapon hajlandó szolgálni. S nem biztathat másokat -olyan kockázatok vállalására, amelyek alól neki a nemzettől felmentést kell kapnia. Hamis „védelmezőitől” eltérően Petőfi tudta ezt. Ezért ment az első lehető alkalommal a csatába. A csatába — nem a halálba. A kettő nem azonos. Vállalni a harcot, annyi mint 4 NÓGRAD - 1973. május 30., szerda végszükség esetén a halált Is vállalni. De a katonák többsége általában túléli a háborúkat. Petőíi sem azért ment Bernhez, hogy „meghaljon” hanem azért, hogy személyesen küzdjön a hazáért. A lengyel szabadságharc hősét nemcsak dicsőséges múltja igazolta a költő szemében, hanem erélyes erdélyi bemutatkozása is. Amiga többi fronton seregeink visz- szavonultak. Bem villámgyorsan rendbeszedte a rábízott csapatokat, s nekilátott a szégyenletesen elvesztett Erdély visszafoglalásának. Petőfit szeretettel' fogadták Bem táborában, a vezér és a sereg egyaránt. Petőfi ismerhette már Bem képét metszetekről leírásokról. de a valóság i bizonyára így is meglephette: egy nyomoréknak látszó öregember állt előtte (pedig Bem csak 55 éves volt), egy komor, zárkózott, mit tagadjuk, csúnyácska férfi, akiből senki sem nézte volna ki, hogy a forradalmi háború zsenijével van szerencséje beszélni. Már amennyit Bem egyáltalán beszélt. Nem szerette a csevegést, tömör, sőt kurta vezényszavakon kívül nem sok mondatot' lehetett hallani tőle. Petőfivel kivételt tett. Néhány hét alatt megérezte benne —. ha nem is a nagv köl+őt. hó-m verseit csak Petőd hevenyészett francia tolmácsol áfában ismerhette — a nagy jellemet és a hajthatatlan szabadságharcost. Féltette, óvta, fiának nevezte, s amikor csak lehetett, futárként a kormány székhelyéi-e küldte, hogy addig is távol tartsa a csatától... Érre a gondoskor5' —n annál is inkább szükség volt, mert Petőfi nem sokkal megérkezése után átesett a tűzkeresztségen, és már első csatáiban a vakmerőségig menő bátorságot tanúsított. Bem a szeliodeki katlanban visszaszorította az ellenséget. de erősítésért Vízaknára vonult, ahol a túlerő vereséget mért rá. Hátrálást rendelt el, de a csata hevében előrelovagoló költő nem hallotta a parancsot és meg akarta állítani a visszakozó katonákat. Kivont karddal, „torka szakadtából” kiáltotta: Ha lehull a két kezünk is. Ha mindnyájan itt veszünk is, Előre! Az idézet a Csatadalból van. amelyet Petőfi nemrég ajánlott fel terjesztésre a n emzetgyűl ésn ek. (Folytatjuk) ,
