Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

A pontos idő — Mondja kérem, hány óra? Hogy hány óra? Nagyon fontos dolog. Ha 10 óra van, akkor elérkezett a kávézás ideje. Ha dél van, mehetünk ebédelni. Délután 4-kor lejár a munkaidő, öt óráig pedig el kell menni a gyerekért az óvodába. Éste 8-kor kezdő­dik a tv-műsor, legkésőbb li­kőr aludni kell. És másnap kara reggel csörög a vekker, .kezdődik minden elölről... A pontos idő. Állandóan ad­minisztráljuk magunkat. Az idő az abszolút mérce, olyan hajcsár „akivel” nem lehet kikezdeni. Mi találtuk ki ma­gunknak ezt a kontrollt, évez­redekkel ezelőtt. Először a ho­mokóra dívott következett a napóra és így tovább az in­gán keresztül a legpontosabb, soha nem tévedő szerkezete­kig. Ma már atomenergia gon­doskodik a századmásodperces pontosságról. A lényeg azon­ban ugyanaz: az idő szabja meg életünket, beosztja nap­jainkat. egy óránkat percekre szaggatja széjjel. — Elment az ötórás busz, hegyed hat van. — A kerftésig ér az árnyék, elmúlt három óra. Időmérés ez is. Persze ma már különböző elmés talál­mányok is segítenek a pontos­ságban. Itt van például a porr tosidő-szlogálat. A női hang­ban, amelyik sorolja az órát, percet, másodpercet, semmi emberi. Ez így is van jóL El­végre a pályaudvar órája sem Zenél, miközben könyörtele­nül kergeti az időt. Fontos, hogy karóránkat beigazfthas- suk, mindig tudjuk, mikor kell rohanni. Kérhetünk tele­fonébresztést, hallgathatjuk a rádiót. Csak arra jó, hogy minden percben kiszámít­hassuk a cselekvési lehetősé­get. Említettük már a pontos-» Idő-szolgálatot. Érdekes, mi­lyen találékony az ember, még ha saját börtönének cél­szerűségét tervezi is. A pon­tos idő elmés szerkezet, mely­hez egyszer ugyan 1 collett em­beri hang. ennek azonban már nincs jelentősége. A lé­nyég három szalag pontos összműködése. Az egyik sza­lagon az óra, a másikon a perc, a harmadikon a másod­perc. Egyik tekercs/tehát egy perc alatt fordul: végivmend- ja az összes létező másodper­cet hatvanig. Ha lejárt, ,újra fordul, és a következő nerc­hez adja a másodperceket. Ugyanígy működik a perc­szalag, eey óra alatt jár le. A követelmény annyi, ho-v nul­la óra, nulla perc, nulla má­sodperckor mindhárom szalag pontosan kezdje az új fordu­lót. A technika fejlődése, és az időmérés pontosítása rokon egymással. Büszkék lehetünk, rá, hogy ma már a századmá­sodpercek is na—’-n fontos dolgokban döntenek. Gondol­junk csak a sportolókra, ahol aranyérem, legmagasabb elis­merés múlhat az ídőtöredá- ken. Hol vagyunk már attól, amikor a bakter fél órán át kiáltozta ugyanazt: „Éjfélt ütött már az óra...” Nem rossz dolog, hogy Ilyen pontosan ellenőrizhetjük ma­gunkat. Aki lusta, vafv ép­pen ráér, annak ugyan be­szélhet a pontos idő. üthet p. toronyóra, úgyis késik. De mi a többség, akiknek életszük­séglet a rohanás, nem ma­radunk tájékoztatás nélkül. Ma már nem lehet arra hi­vatkozni. hogv késett az órám. Annyi óra. időmérő szerke­zet van körülöttünk, hogy a pontos idő betartása csak ra j­tunk múlik. Az idő nem megfogható do­log. mégis az egyik leganya­gibb fogalom. Maga a dina­mika. Az örök változás. Az örök elmúlás, összehasonlít­hatatlan minden más mérték­egységgel, és soha nem for­dítható vissza. Kár volt az időből rabtartót csinálnunk. Kár volt berácsozni magunkat a percek, és félórák zárkájá­ba. Az a veszély fenyeget, hogy a negyedóráktól, ötper- eektől nem vesszük észre az éveket. Pedig az idő mércéje sosem tesz majd engedményt nekünk. Orosz Júlia Salgótarjánban Hacki és az Ex Antiquis Öbuda és Nográd megye kulturális együttműködési programja keretében június 4-én, hétfőn este 19 órakor a centenáriumát ünneplő Buda­pest Hacki Tamás és az Ex- Antiquis együttes ajándék­műsorával köszönti Salgótar­jánt a József Attila Megyei Művelődési Központ színház- termében. Az együttes őt év­vel ezelőtt alakult, s modem feldolgozású Vivaldi- és Bach-művekből, régi magyar táncokból és Virágénekekből álló műsorával azóta bejárta már Európa szinte valameny- nyi országát, sőt szerepelt Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Kül­földön több lemezfelvételt és tv-sihowt készítettek műsoruk­ból. Az érdekesnek ígérkező előadásra meghívóval érvé­nyes jegyek a József Attila Megyei Művelődési Központ­ban igényelhetők. „Tűz van, tűz van. jöjje­nek gyorsan!” Vajon hányszor hallotta ezt a mondatot pá­lyafutása alatt Agócs László? A kérdésre tanácstalanul ráz­za meg a fejét: — Nem tudom megmonda­ni. Megszámlálhatatlanul sok­szor. Azt sem tudom'-— még hozzávetőlegesen sem —. hogy hány tűzesetnél voltam je­len ... Huszonhat évről — mert ennyi időt töltött a tűzoltó­ságnál — valóban nehéz le­het statisztikát készíteni. 1948-ban már hadnagy volt, 1951-től főhadnagy, hat évvel később százados, azután őr­nagy, ft most alezredesként ment nyugdíjba a Nógrád megyei Tűzoltó Parancsnok­ságtól. Mint a legtöbb ember, ő is véletlenül talált rá a hi­vatására. Természetszeretete az erdőmérnöki pályára von­zotta, míg valaki rá nem döbbentette, hogy az embe­rek fontosabbak számára mint a térmészet. — A tarjáni számvevőségen dolgoztam 1946-ban — me-, séli. — Itt akadtam össze egy tűzoltó őrnaggyal. Megmutatta a tanítói oklevelét, meg a tűz- oltótiszti oklevelét. Megkér­deztem: „Ez főcsővezetői tan­folyam?” De ő csak mosoly­gott. ..Még magának is lehet ilyen oklevele”, mondta. Két hét sem telt el. megint beál­lított hozzám, rá akart beszél­ni, legyek én is tűzoltó. Nem­hiába volt pedagógus. Meg tudta mutatni ennek a hiva­tásnak a legszebb oldalát. Hogy a tűzoltó mindig egye­nesen oda megy. ahonnan mások jajveszékelve mene­Ki után megy a többi?... Nem említek neveket. Ugyanis mindenki magára ismer. A tanulság a fontos. Üj lakótelep a városban. Sok a fiatal, tizen- és huszon­évesek. Délutánonként, esténként az utcán korzóznak, mag­nót hallgatnak, beszélgetnek. Nincs szórakozóhely, messze a mozi, a művelődési ház. nincs egy apró helyiség, ahol ösz- slejöhetnének, ahol fedél van a fejük fölött és otthonos kör­nyezet körülöttük. De van a körzetnek egy fáradhatatlan tanácstagja, aki kifogyhatatlan a jó ötletekből. Az 6 kezdeményezésére már eddig is játszóteret, kis focipályát csináltak társadalmi mun­kában a lakók, parkosítottak, fákat ültettek. Most azt talál­ta ki, hogy miért ne lehetne az egyik lakóépület ^alagsorába n KISZ-klubot kialakítani? Tízig nyitva lehetne’ megfelelő klubrenddel, s igazán nem zavarná a lakókat. ■ Sajnos, zátonyra futott a jó ötlet. A ház lakói közül ép­pen az nem adta hozzájárulását, akinek már csak hivatalból is segítenie kellene az ügyet. S a többiek? Mentek utána. Ö se? Akkor mi se. Mit mondjunk? Ügy véljük, nemcsak be­szélni kell az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról, ha­nem tenni is érte?.'.— . . • ... —is Országos vetélkedő előtt A JÖVÖ ÉVBEN megrende- mondáitokban is, de sokat le- ről kiállítást rendeztek. Az is­zik a bányászati iparágak hetne írni. méreteket itt is lehet bővíte­szocíalista brigádjainak orszá- MAR AZ ÉVES felajáhlá- ni. Van aki ennek gazdagítá- gos vetélkedőjét. A felhívás a sokhoz módszertani tanácsok- sához hazulról hozott régi tár­nógrádi szénbányáknál nagy kai látták el a szocialista bri- gyakat. visszhangra talált. A nevezési gádokat. Űjabban konkrét iro- a felkészüléshez sok idő lapot 90 szocialista brigád töl- dalom- és általános témaaján- kell. A lehetőségeket számba tötte ki, ami azt jelenti, hogy lásról szóló levelet küldtek a Vfsve nem túlzás, amit a mü- csakneim ezren kívánnak részt vetélkedőkre készülő szociális- velődéisi házban mondtak: venni a nem mindennapi ve- ta brigádoknak. Az egyéni és _ Az egyéni tanuláson, ol* t élkedősorozaton, szellemi csoportos felkészülést sokol- vasáson kívül legalább 7o’ óra erőpróbán. A vállalat szak- dalúan segítik. Írókat, egy-egy közös foglalkozásra, eszmecse- szervezeti bizottsága operatív könyv szerzőjét is meghívják, r^re <vs játékos vetélkedésre bizottságot hozott létre a szer- irodalomtanárok, • előadómű- iesz szükség és mód a felké- vezés, a vetélkedőre való fel- vészek közreműködését is biz- szülés során. Az eddigi ta* készülés segítése, illetve az tosítják. Kritikust és képző- pasztalatok arra engednek ko- erőpróbák lebonyolítása érdé- művészeket is meghívnak ta- vetkeztetni, hogy élnek ezzel kében. Az üzemeknél is kisebb lálkozókra, eszmecserékre, az g lehetőséggel a szocialista brr csoportok, intéző bizottságok általuk rendezett és a felké- gádok. foglalkoznak ezzel. szülést is segítő tárlatok veze- .... .. A bányász művelődési há- tésére. Mindez persze nem új ORSZÁGOS vetélkedőre zakma és különösen a Nagyba" dolog. Az utóbbi években., és k^t brigád juthat el. Addig tonyira oroszlánrész hárul a az idén is többször volt már azonban nagyon hosszú’ az úi. feltételek megteremtésében. ilyen rendezvény, de ekkora Üzemrészeknél, üzemekne:. — Nem is tudom még mi- érdeklődés még nem. majd vállalati vetélkedőn kell vei lehetett volna így felkelte- A vetélkedés sem ismeret- bizonyítani. A 90 brigád kö- ni a kulturális érdeklődést, len. Munkavédelemből, napi kettő, nem sok —, a mint' a felhívással — véleke- politikai kérdésekből, sportból legeredményesebbeknek kell dett legutóbb Kicsiny Miklós, - már eddig is voltak sikeres tovább jutni. Kétségtelen, dr a nagybátonyi kultúrotthon vetélkedők a nógrádi szénime- ™ dolog lesz ez azok számé- igazgatója. Egy vastag dossziét denoében. Az idén gyakrab- ra- akik addig eljuthak. Ennek mutatott, amely a készülődés- ban sor kerül erre. a versenynek lesznek győzte­sei kapcsolatos iratokat tártál- Sokféle eszköz van már, de vesztes nem lesz. A fe - mázzá. amelyeket jól lehet hasznos)- készülés hasznát mindenki A lelkesedésre bizonyíték tani a szellemi .tornákra való mcgtaláljia, A jó szereplés hogy egyre többen keresik fel felkészülés sarán. A művelődé- presztízskérdés ma már a a művelődési intézményeket, si ház saját stúdiója a vitákat szocialista brigádoknál. Ebből Tanácsot kémek és javaslato- magnószalagon rögzíti. Mán fakad a lelkesedés, ami bízó­kat is adnak. Az igazi nép- most tud kölcsönzéses forrná- nyara ^ nem egy, vagy két hét­művelő számára semmi sem- ban lemezeket, magnószalaga* re szól. hanem sokkal hosz- lehet örömtelibb feladat, mint kát biztosítani a szocialista szabb időre, és egyre inkább a növekvő művelődési igények brigádok számára. A nógrádi fokozódik, kielégítése. Erről, ha csali tő- bányászkodás -100 éves és er- B. J, KISZ-munka és munkásmozgalmi h agyományok Amióta az ifjúsági törvény hatályba lépett, gyakrabban, és eredményesebben foglalko­zunk az ifjúságpolitika vég­rehajtásával. Az ifjúsági tör­vény jogi alap. Ezt mindenütt speciálisan lehet, és kell al­kalmazni. A helyi sajátossá­gok formájára kell szabni, lebontani, továbbfejleszteni. És ezzel nehezebben birkóz­nak meg az ifjúsági vezetők. Pedig mindent betű szerint, egy sémára csinálni nem le­het. Sokszor még a helyi le­hetőségekben rejlő segítséget sem tudjuk kihasználni. Nógrád megyében és Salgó­tarjániban. köztudomásúan nagy hagyományai vannak a forradalmi mozgalmaknak. Ennyit az ország más részén élők is tudnak. De vajon ml, helybeliek, sokkal többet tu­dunk ezekről az oly fontos tradíciókról? Ápoljuk-e a ha­gyományokat, s ha igen, ho­gyan . használjuk ki ennek a KlSZ-munkával kapcsolódó lehetőségeit? A megyében az utóbbi években jelentősen emelke­dett a fiatalok politikai és kulturális igénye. Politikai oktatások szervezése, a to­vábbtanulási lehetőség bizto­sítása részben kielégíti az igényeket. De nem minde­nütt. És éppen a munkás- mozgalmi hagyományok nem jutnak fontos szerephez az oktatás és agitáció területén. Nyilvánvaló, hogy a ma fia­taljainak egészen más gond­jai, elképzelései vannak, mint a 30 évvel ezelőttieknek volt. A visszafelé fordulás nem is lehet cél. A mai problémák azonban valahol mindig kap­csolódnak elmúlt események­hez. Meg kell találnunk a -kapcsolódási pontokat. Nem panaszkodhatunk, jó ötlet mindig van. A neves évfordulók megünneplésén túl hasznodnak látszik a ju­bileumra időzített munka­verseny-felhívás. Tavalyelőtt a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek szocialista brigádja, 1972-ben a jánosaknai fehér­neműgyár KlSZ-szervezete, idén pedig a síküveggyár kez­deményezett megyei felhívást. Az is okos elképzelés, hogy ne csak nemzetközi, hanem saját munkásmozgalmi évfor­dulókon is rendezzünk emlé­kezetes ünnepségeket. Ilyen lehet a KISZ-taggá avatás, vagy kitüntetések átadása. Gazdag élmény lehet az em­léktúrákon való részvétel is. Ezért jó, ha nem csatk politi­kai oktatásokon, hanem ha­sonló céllal szervezett, de fesztelenebb légkörben meg­tartható tanfolyamok is létez­nek. Mindenkinek annyit ér A múlt, amennyire emlékszik belőle. De ha lehetőség sincs haladó hagyományink megis­merésére, akkor a tematiká­val van baj. Pedig a hagyo­mányok ápolása . hatásos a KISZ-munka szervezetté ko­vácsolásában. így a közösségi munka, a tömegmegmozdulá­sok eredményesebbé tehetők. O. J. Ott, ahonnan mindenki menekül külnek. Kihozni valakit egy bér, és kifogásolja valamilyen égő házból, visszaadni az anyának a gyermekét... Meg­ragadott engem ez a dolog. Egy ideig gondolkoztam, az­vegyi anyag tárolását, szembe­kerül az üzem vegyészmér­nökével. akkor meg kell tud­A nagy túzokról is beszélj amelyeknek az oltásában részt vett. Melyik volt vajon a legnagyobb? — Talán a bujáki vadász­kastély leégése volt a legem* lékezetesebb. Akitor láttamj milyen hihetetlenül gyorsan terjed a tűz. Szinte lehetet­len volt oltani a mínusz 18 fokos hidegben. A tetőre jut­tatott víz szinte azonnal jég­nia védeni az álláspontját, gé. fagyott. Jégcsapok lógtak tán igent mondtam. Először ugyanez a helyzet egy épít- az égő kastély, ereszéről.. csak szakkönyveket kaptam, kezésen, vagy ha gépeket el- A tűzoltás nem csak veszé- No, szép, szép az elmélet, dé lenőriz az ember csak itt az lyes, de nehéz mesterség is. én akkor tűzoltó-felszerelést építész, vagy gépészmérnök- mondja, hiszen pillanatokon még nem is láttam. Ügy meg kel kell vitatkozni. Még a nem sokat mondtak nekem a könyvek. Csak amikor sor ke­rült a gyakorlatra is. joghoz is érteni kell egy ke­veset. Egyszeriben elragadja — Emlékszik még az első szakmaszeretet, és érdekíe­tűzoltáara? — Persze — mosolyog 'egy kicsit fanyarul. — Itt volt a belül kell dönteni. És szabály nincs. — Van egy-két alapszabály, hogy a tüzet széllel szemben kell oltani, vagy ha nagy a szító, izgalmas előadásba kezd füst, akkor „V” alakban kell a tűzoltás^ rejtelmeiről. „sarokba szorítani”, de ezek — A kívülállók csak azt csak általános alapelvek, mint az. hogy a sakkban a futó átlósan, a bástya pedig csak egyenesen mehet. Hogv merre lépek, azt mindig az adott helyzet dönti el. Agócs László már nyugdíj­ban van, s a nyugdíjasaiét már nem olyan mozgalmas, mint a munkásévek voltak. De most sem unatkozik, örök­körbefogott a tűz. Kicsit meg- tolhassunk egy égő farakás mozgó, tevékeny ember. pörZsölődtem, mire kikerül- belsejébe, nagy teljesítményű ' — Méhészkedem. kertészke-, tem belőle. Akkor döbbentem kötött sugarat kell alkalmaz- dem, filmezem, bélyegeket rá, hogy amit tudok, az még ni, amely ütő hatást tud ki- gyűjtök — sorolja. _ X tü­é deskevés. Gyakorlat is kell. fejteni. Lakásban a ködsugár zét már csak a kályhában a legjobb, mert ott a kötött nézem, sugár több kárt tehet, mint — Szereti nézni a tüzet? amennyi haszonnal jár. És — Nem én — ingatja a té­ti iskolára jártam, az elő- persze egyáltalán nem közöm- jét mosolyogva. — Csak ad- adónk azt mondta: Bajtár- bős. milyen oltóanyagot hasz- dig nézem, amíg eldöntőm, salt, legalább öt diploma kel- nál az ember; port, vizet, ha- jól ég-e? lene ahhoz, hogy valakiből bot vagy gázt. - Szöghy Katalin jó tűzoltótiszt -legyen. Mert _______________________________________________ h a egy vegyi üzemben tűzren­dészet) szemlét tart az em- * tűz a Pécskő oldalában. Ve- látják — mondja —. hogy szélyes dolog volt, mert sok szirénázik a tűzoltóautó, az- lőszer, meg kézigránát volt u,tán valamiféle csöveket te- még a terepen. Hol itt. hol kergetnek, és már zúdítják is ott robbant. Én meg. amilyen a vizet a tűzre. H^ csak ennyi­lelkes voltam, majdnem ott bői állna-» . Tudni kell. hogy maradtam. Jó példát akar- kötött, szórt, porlasztott vagy tam mutatni, mentem egye- ködsugarat alkalmazzunk, nest a sűrűjének, aztán egy- Fontos a nyomás ereje'' is. szer csak észerevettem. hogy Ahhoz például, hogy beha­Meg sok minden egyéb is — teszi hozzá. — Amikor 1948-ban a tisz­NÖGRÁD — 1973. május 30., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents