Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

s Növekvő követ A salgótarjáni ötvözetgyárban kilenc brigád verseny- sebt a Szocialista cím elnyeréséért. A vállalat ötszáznyolc­van dolgozójából százötven brigádtag. A versenyben a fő szempontok között az anyag- és energiáméig takarítás szere­pel. Nehéz próiba elé állította az embereket a termelőbe- qprideaéeek maximális kihasználása is, erre nagy figyelmet fordítanak a verseny során. A bórivarbid .Szocialista brigádból Schmirel Jénosné és , Molnár J«u»ef A jnetallofcermíkus brigádnak ez évben nem sikerült a Szó- aialiída cím elnyerése. Bozó Elemér olvasztár ferronikkelt adagol (Fodor Tamás képriportja) A VI. számú kemence Szocialista brigádjának két tagja: Po- pik János és Mészáros János kohász látható Bátrabb bérpolitikát Az Építő Szakszervezet központi vezetőségének ülése Az Építők Dózsa György úti székházában csütörtökön ülést tarft>tt az Építők Szak- szervezetének központi veze­tősége. Gyöngyösi István fő­titkár összegezte az MSZMP Központi Bizottságának no­vemberi határozata óta vég­zett szakszervezeti munka eredményeit és hiányosságait. Megállapította, hogy az építő­iparban nagy közéleti aktivi­tást váltott ki a határozat, s általában megfelelő a felada­tok időarányos teljesítése is. Szóvá tett azonban sok olyan jelenséget, amely később már hátráltathatja a feladatok végrehajtását. Többek között rámutatott arra, hogy jó né­hány helyen túlzott óvatos­ság tapasztalható a vállalati bérfejlesztési lehetőségek ki­használásában. Az év hátra­levő részében azonban ele­gendő idő áll a vállalatok rendelkezésére a bérfejleszté­si és az egyéb kedvezőtlen jelenségek megváltoztatására, a hibák kijavítására. (MTI) Túljelentkezés a főiskolán Két és félszeres a túlje­lentkezés a pénzügyi és számviteli főiskola kihelye­zett salgótarjáni tagozatára. Nappali tagozatra 134 fiatal jelentkezett, közülük 48 nóg­rádi, A nappali tagozatra 50 fiatalt vesznek fel. Körülbe­lül hasonló arányú a jelent­kezés a levelező tagozatra is. A főiskolán megtudtuk: igény és kellő számú jelentkező ese­tén a következő tanévtől es­ti tagozatos osztályt is in­dítanak. A salgótarjáni tago­zatra nemcsak a környező megyékből jelenkeztek a fia­talok, hanem az ország szin­te valamennyi részéből. Kö­rülbelül kétszer annyi volt a jelentkező, mint tavaly. Az írásbeli felvételi vizsgák jú­nius 28-án lesznek, a szóbelik július 2-án kezdődnek. Mi aa értelme és a hasana ? Ha valaki nem bírja, akkor ott a társa Csak asszonyokkal ne kezd­jen az ember. Tréfás hangsúllyal gyakran hallhatjuk ezt a kijelentést. Hát, ami igaz, az igaz: az asz- szonyok általában szókimondó- ak, nemigen rejtik véka alá a véleményüket. Ami a szivükön, az a nyelvük hegyén. A Zománcipari Művek szo­cialista brigádvezetőinek legu­tóbbi salgótarjáni tanácskozá­sán találkoztunk. Előbb férfi­ak is ajánlkoztak beszélgető partnernek, Komlósi Tibor, a ,,Kakuk József” Szocialista Bri­gád vezetője, meg Pintér György, a József Attila bri­gádból, de a „sors” szeszélye elsodort bennünket egymástól, csupa asszony közé kerültem. Nem is bántam, hiszen a ZIM salgótarjáni gyárában a dolgo­zók tekintélyes hányada nő, s legalább olyan jól ismerik a gyár életét, munkáját, mint a férfiak. Miért is szocialista ? Két egészen egyszerűnek lát­szó kérdést tettem fel, ame­lyekre valójában nem is olyan könnyű hirtelen válaszolni. Mi az értelme és a haszna a szo­cialista munkaversenynek? Egy-egy ember számára mi az értelme és a közvetlen haszna? Természetesen, gyári vonat­kozásban gyors, kézenfekvő és vitathatatlan válasz adható. Ezt sokan meg is fogalmazták a tanácskozáson. A szocialista munkaverseny haszna a jobb légkör kialakulásában, a kö­zösségi szellem erősödésében, s a nagyobb igyekezetből, a tár­Ezüstgerely­Az Országos Sport Tanács Ezüstgerely-pályázatán ez év­ben nógrádi eredmények is születtek. A pályázatot szá­mos művészeti ágban (iroda­lom, képzőművészet, film, fo­tóművészet stb.) hirdették meg. Nógrád megyéből a sal­gótarjáni öblösüveggyár gra­vírozócsoport jának vezetője: Szikszai Pál harmadik díjat nyert gravírozott vázájával. sadalmi munkaórák ezreiből, a megtakarításokból származó, „kemény” milliókban jelentke­zik. Az eredményesebb gazdál­kodás pedig valamennyi dol­gozó érdeke. Egy-egy dolgozó­ra, „lebontva” már nehezebben megfogható a közvetlen, sze­mélyes haszon. Lipták Jánosné, a Jegorov gázszereldei szocialista brigád vezetője azt mondta: — A megbecsülésre is szük­sége van az embernek, nem­csak a keresetre. Nálunk az a helyzet, hogy szalagszerű ter­melés folyik, nagyon össze kell dolgozni, hogy jól menjen a munka. Hiába végez egy-egy munkafolyamattal gyorsan az egyik, ha a másik lemarad. Az­tán itt van az is, hogy főleg exportra termelünk, de külön­ben is, nem lehet összecsapni a munkát. Csak jó terméket ad­hatunk ki a kezünkből. Mi azt csináljuk, hogy a fiatalabb, a kezdő mellé egy régi, tapasz­talt dolgozót teszünk. Ha vala­ki nem bírja a tempót, akkor a mellette levő besegít neki. Ezért is vagyunk szocialista brigád... Akárhonnan elindulva Ügy látszik, akárhonnan is indulunk el, óhatatlanul, min­dig oda lyukadunk ki, hogy za­vartalan anyagellátás, a munka jó megszervezése és az egyes üzemrészek, üzemek munkájá­nak kellő összehangolása nél­kül nagyon nehéz a szocialista brigádok dolga. — Ha akadnak is, akiknek nem olyan fontos a pénz, mi, ■ pályázat A váza régi görög mitológiai jelenetet ábrázolt. A nógrádi fotóklub tagja. Herbst Rudolf pedig oklevelet kapott. A pá­lyamunkákat egyébként meg­tekinthették Budapesten az érdeklődők. Az öblösüveg­gyárban készülő gravírozott vázák a sportegyesületek ér­deklődését is felkelthetik, adományozhatják dijakként családos asszonyok, azért já­runk be dolgozni, hogy keres­sünk — mondta Reznicsek Ist­vánná, az új csarnoki zomán­cozó Ady Endre Szocialista Brigád képviselője. — A folya­matos munka. Ez lenne a leg­fontosabb. Akkor lehetne iga­zán jó szocialista brigádot csi­nálni. Mert nem mindig van munka. S ha hosszabb ideig nincsen, akkor a lemaradást már nem mindig tudjuk be­hozni. Nem bírja a kemence: Nekünk hiába mondják a sze­reldeiek, hogy miért nem adunk alkatrészt? Néha mi is késve kapjuk az anyagot, vagy például olajos, amit nem lehet rögtön zománcozni. Előbb meg kell szabadítani az olajtól. Ha sietni kell, akkor sokszor csak bevágjuk a kiskemencébe, hogy az olaj gyorsan leégjen. Végül minden probléma a szereidében „csapódik le”, hol az egyik, hol a másik alkatrész hiányzik, vagy az egyes alkat­részek nem „stimmelnek” egy­máshoz. — Nekünk volna a legjobb, ha a méretek mindig egyezné­nek — mondta Menczel San- dorné, a gázszereldei „No­vember 7.” brigádból —, s nem kellene a gumikalapácsot használni. Mo, de kik tudják? Hogyan lehetne a zökkenő­ket kiküszöbölni? Az asszonyok a vállukat vo- nogatták. Erősen gondolkoz­tak, még a szemöldöküket is ráncolták, de erre a kérdésre nem tudtak választ adni. Men- czelné nem „kapisgált” rossz helyen. Szerinte a szervezést kellene javítani, jobban össze­hangolni a munkát, az előké­szítéstől kezdve a leszabón, a zománcozón, a megmunkáló részlegeken keresztül egészen a szereidéig. A hangja egy kicsit bizonytalanul csengett, mintha nem volna eléggé biztos a dol­gában. Talán érthető, ha az asszo­nyok keveset törik a fejüket ezen a kérdésen. De bizonyára vannak a gyárban, akik erre is tudják a választ... Kiss Sándor A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál Mai kommentár rsk Sikeres indulás, kedvezőtlen folytatás A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnak az idén 30 mil­lió forinttal nagyobb tervet kell megvalósítania, mint az elmúlt esztendőben. Ez a program reális még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az első negyedévben a máso­dik negyedévi árbevételnél 30 millió forinttal kisebb terme­lési érték előállítását tervez­ték. Ezt az elképzelésüket 800 ezer forinttal túl is szárnyal­ták. Ebben az időszakban ki­tűnően ment a termelés. Ki­sebb, termelést akadályozó, fékező gondok akkor is elő­fordultak, ezek azonban nem zavarták a termelés folyama­tosságát, főleg a készáru­gyártást. A gyár vezetői gazdasági meggondolásból nagyon szor- 1 galmazták a késztermékek minél nagyobb arányú előál­lítását, illetve kibocsátását. Ez tükröződik a nyereség ala­kulásában is. Az első három hónapban a tervezett 6 mil­lió 210 ezer forint nyereség helyett 8 millió 337 ezer fo­rintot értek el. A sikeres negyedév után kedvezőtlenül alakult a foly­tatás. Áprilisban már jelent­keztek az első viharfelhők. A régi hagyományos termékek­nél — kábeldob, traktorfülke stb. — nem volt különösebb gond. előállításuk a kívánt ütemben, a programnak meg­felelően haladt. Az árbevételi kiesés az építési, szerelési munkáknál jelentkezett. Itt a tervezett. 12 millió forintból csak 6 és fél, 7 millió fo­rintot sikerült előteremteni. Ez azért történhetett meg, mert nem érkezett be a kí­vánt időre az import szigete­lőanyag. ami egymagában 2 és fél millió forint anyagérté­ket jelent. Az említett anyag hiánya két-három héttel ve­tette vissza a szerelési mun­kálatokat. A legfrissebb értesülés sze­rint az érdekelt olasz cég ca­mion gépkocsikkal a hét vé­gére beszállítja a megrendelt szigetelőanyagokat. Mire ez leér a munkahelyre, bizony jó idő telik el, csúszik a ha­táridő, nem lesz mód egy-egy jelentősebb munka gyors el­végzésére, az áru értékének leszámlázására. A szükséges­nél jóval később — augusz­tusban érkezik be — az im­portlemez, amit Franciaor­szágból szállítanak. Felvetődik a kérdés, hogy a gyár vezetősége időben je­lezte-e importigényét a kül­kereskedelmi vállalatoknál? Talán a szokásosnál vala­mivel később tolmácsolta kí­vánságát, tekintettel a forgó­eszköz-gazdálkodással kapcso­latos követelményekre. A rö­vid késés azt eredményezte, hogy az érintett külföldi vál­lalatok már nem tudták a kért határidőié teljesíteni a gyár kívánságát. Munka van bőven, csupán a befejező munkálatok hú­zódnak el. Az importanyagok késői beérkezése miatt a má­jus hónapra tervezett 27 mil­lió forint értékű árbevételi tervből több millió forint ér­tékű nem volósul meg. A ki­esés elsősorban a Péti Nitro­gén Művek építési és szerelési munkálatainál jelentkezik. Van-e mód májusban és jú­niusban pótolni az eddig el­szalasztott árbevételt? A leg­utolsó felmérés és óvatos becslések szerint . a második negyedévre tervezett 67 mil­liós árbevételi tervből való­színű csak 50 millió forintot tudnak teljesíteni. A harma­dik negyed.év végéig azonban teljesen' rendbe jönnek. Lucernabeíakarítás A lucerna betakarítása semmivel .sem kisebb feladat, mint bármely más mezőgazdasági növényféle maradékta­lan betakarítása. Ennek a munkának a gondos elvégzése, a termes biztonságiba helyezése jelenti az állattenyésztés ta- .karmányellatásának megalapozását. Az utóbbi esztendők­ben annyi szó esett a szántóföldi 'pillangós értékéről, gon­dos termesztéséről, az időbeni kaszálásról, hogy-' szinte be­lerögződött az emberekbe: minden szál lucernát be kell takarítani, ezzel a feladattal nem szabad késni. A mezőgazdasági üzemek dolgozói valamennyien tisz­tában is vannak e növénynek az állattenyésztésre gyako­rolt hatásával. Kifejezésre jut ez abban, hogy a lucer - termo területek az öt évvel ezelőttihez viszonyítva meg szorozódtak. Tolmácson például a gabona mellett a r gás terület a Legnagyobb. Igaz. itt arra is beitend*- hogy lucernalisztet állítanak elő forrólevegős eljári aát jelenti, hogy a kaszálást követő egy órán belül, ban, lisztként' továbbítják a növényit az állattenyésztő A növénytárolásnak egyik legkorszerűbb eljárása ez. A tsz-ek zöme azonban a hagyományos mód*— _. feljebb hideglevegős szárítással őrzi vneg ezt a _ h eteüen pillangóst. A lucerna, amíg kazalba kerül, sok munkafolyamaton megy kereszt ül. Ebből a legjelentősebb, hogy Időben, a legjobb állapotban vágják ,le. Most a ka­szálásra kedvezőek a fettételek, az időjárás sem zavarja a munkát. Legfeljebb arról van szó, hogy a szárazság miatt nem olyan kifogástalan a növény minősége, mint szeret- nénk. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy kaszál­ni és kaszálni kell, mert remélhető rövid időn belül meg­érkezik a csapadék és akkor, ha az első növedék nem ér­te él a kívánt minőséget, a második pótolja ezt. Ehhez azonban az első kaszálást a legrövidebb időn belül be kel'l fejezni. Legutóbb Cserhátsurányban. mondta az egyik agi’o- nómus: ha egy kis esőt kap a lucemagyökér, pótolni fog ­ja a szárazság okozta lemaradást. Gyorsan végeznek is az első kaszálással. Nincs a megyében termelőszövetkezet, ahol erre a munkára nem készültek volna fel szinte teljes gépesítéssel Gyorsjáratú gépek kaszainak, a nend&odrásit is géppel vég­zik, a behordás, a rakodás is a kézierő kiiktatásával törté­nik, legtöbb helyen kazalrakó gépek is vannak már. Ennék ellenére — éppen a nagy értekre való tekin­tettel — óvatosnak kell lenni. Sóik minden múlik a kazla- záson, amit viszont már emberi erővel kell megoldani. Hi­deglevegős szárítórendszerben rakják' fel a tkiaalat, mégis előfordult az elmúlt évben néhány helyen az öngyulladás. A mezőgazdaságban dolgozó embernek nem kell mondani ennék legfőbb okát.' Zölden került kazalba a takarmány. Egy kis figyelemre van szükség, hogy a nagy sietségben ez elő ne forduljon. —H—*i NÓGRÁD — 1972. május 25., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents