Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

li rigód vezetői tanácskozásra A Salgótarjáni Kohás'iati Ütemekben 136 szocialista bri­gád dolgozik 2292 taggal. Ez a számszerűség már önmagá­ban is magyarázza, hogy a gyárban a termelés sikerei nagyrészt a szocialista bri­gádok munkáján múlnak. A vállalatnál korábban is nagy gondot fordítottak a szocia­lista brigádokra, a Központi Bizottság a szocialista mun­kaverseny továbbfejlesztésé­vel foglalkozó határozata óta azonban még jobban a figye­lem központjába kerültek a szocialista brigádok. készülnek A gyár vezetősége és szak- szervezeti bizottsága rendsze­resen tanácskozik a szocialis­ta brigádivezetőkkel, hogy fi­gyelmüket a vállalat legfon­tosabb feladataira irányítsák. Most május 28-án, 30-á.n, jú­nius 1-én és 5-én ismét ösz- szehívják a szocialista bri­gádvezetőket, hagy szakmai ágazatonként külön-külön be­szélhessék meg feladataikat a hidegüzemek, a melegüzemek, a kiszolgáló üzemek és a fő" osztályok szocialista brigád­vezetői. S hogy a brigádvezetők vé­leményének kikérése és meg­hallgatása nem egyszerűen formai kérdés, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy ezeken a tanácskozásokon pontról pontra visszalapoznak a brigádvezetők legutóbbi ta­nácskozáson elhangzott javas­lataira, és megvizsgálják, mi történt ezekkel a javaslatok­kal. Az elmúlt évi eredmé­nyek értékelése és a felada­tok ismertetése fölött ezúttal is vitát nyitnak, majd a vég­zett munka alapján minősítik és megjutalmaznák a legjobb brigádokat. Eredményes as üzem- és munkaszervezés a Szolgáltíitóipari Szövetkezetnél Az üzem- és munkaszerve­zés javításának vajon milyen lehetőségei vannak egy szol­gáltató szövetkezetnél? Le­het-e újat, jobban alkalmazni ott, ahol viszonylag kis rész­legek dolgoznak és állandóan változó igényeiket kell kielé­gíteni? Erre a kérdésre ke­restünk választ a salgótarjáni Szolgáltatóipari Szövetkezet­inél. Az éves termelési érték szinte egésze a közületi és személyi szolgáltatásokból ered. Tizenhárom szakmában tevékenykednek kisebb-ma- gyobíb részlegek. A dolgozók, a szövetkezeti tagok az elmúlt időszakban több olyan, javaslattal éltek, amit megszívlelt a vezetőség es utólag bebizonyosodott, hogy érdemes volt. Vegyük talán először a személyi szol­gáltatást. A női és férfifod­rászatot. Ügy vélekednek, hogy éves szinten a meglevő részlegeknél általában egyen­letes a leterhelés, de üzem- és munkaszervezéssel itt is le­hetett az utóbbi időben ered­ményeket elérni. Az üzemi költségek csök­kentése volt a legfontosabb feladat. Igaz, hogy au1 haté­konyságot egyes gazdaságta­lan fiókok, üzletek megszün­tetésével lehetne javítani, en­nél azonban fontosabb kérdés a lakosság ellátása. Mit le­hetett tehát tenni? A vezető­ség tájékoztatása szerint első­sorban az anyagnormák be­tartását szorgalmazták. Ezen­kívül a fűtőanyag-, a villa- mosenergia-fogyasztá6 csök­kentésére törekedtek. Köz­ponti intézkedés is történt. A drága, villanyégős világítás helyeit ma már a legtöbb he­lyen neonfénnyel világítónak. A korábbi széntüzeléses kály­hákat a megyeszékhelyen már mindenütt, vidéken pedig fo­kozatosan az olcsóbb olaj- kályihák váltják fel. Mindez korszerűbb, gazdaságosabb. A régi fodrászat! szárítóbúrákat is kicserélik fokozatosan, olyan gyorsabb és kisebb költséggel üzemeltethető bu­rákra, ami szintén megtaka­rítást jelent. Ezenkívül a már említett anyagnormák betartásává! a dolgozókat is érdekeltté tették. Egy év alatt mindez 50 ezer forint meg­takarítást jelentett a szövet­kezetnél. A fényképészrészlegnél az év elején szalagosították a munkát. így lehetővé vált az, ami kedvező a megrendelők­nek is, hogy négy óra alatt vállalnak igazolványkép-ké­szítést. Az átszervezés ered­ménye, hogy az egy dolgozó­ra jutó árbevétel mintegy 30 százalékkal nőtt eddig, de a vezetőség még legalább epy- nyi tartalékot lát az új mód­szerben. A motortekercselőknél ko­rábban a munkaellátottság biztosítása volt a gond. Üj megrendelőket kerestek és az utóbbi időben már folyama*: PartbÉzottsági illés HV agy baton v ban Nagybálonyban az MSZMP nagyközségi párbizottsága kibővített ülést tartott Varga Ferenc pb-titkár vezetésével. Az ülésen Hantos Sándor agi- tációs és propagandatitkár előterjesztésében az MSZMP Központi Bizottsága 1972. jú­niusi közoktatás-politikai ha­tározatából adódó feladatokat vitatták meg. A pártbizottsági ülésre meg-, hívták az általános és közép­iskolák igazgatóit, az óvodák vezetőit, valamint az iskolai párt- és' szakszervezeti veze­tőket is. Az írásos előterjesz­tés részletesen elemzi a köz oktatás felszabadulás utáni fejlődését, a jelenlegi helyze­tet, s a tennivalókat. A pártbizottsági ülés azért is jelentős, mert aiz általá­nos iskola fejlesztésére, szín­vonalának további emelésére hozott fontos, hosszú távon megvalóshaindó határozató-’ kát. Megvitatták azt is, hogy a szakmunkásképző intézet az ipar szerkezet változásából adódóan, hogyan tesz eleget az új üzemek szakmunkás* igényének kielégítésére. tos a munka. Itt is van te­hát még tartalék. Az ipari hűtőgép javítás zöme szerződéses. Kapacitá­suk szinte teljesen lekötött. A szerződésben álló vállalatok számára május elejétől már vasárnapi készenlétet is szer­veztek. Körzeteket alakítottak ki szinte az egész megyére ki­terjedően, Területi felelősök, napi kiszálló, és műhelymun- kásofc vannak az esetenkénti hibák kijavítására és a ga­ranciális munkákra is. A szö­vetkezetnél — helyesen —✓a megelőző karbantartásra fek­tetnék nagy súlyt. Átalánydí­jasok a javítások és éppen ezért a szövetkezet érdeke, hogy minél kevesebb legyen az üzemzavar, a hiba. Mert így jár jól a szövetkezet, egyébként ez érdeke a meg­rendelőnek is. Erre ösztönző bért alakítottak ki, ami ered­ményesnek bizonyult. Valamennyi fájta háztartá­si gép javításával foglalkoz­nak. A belföldi és külföldi olajikályihák garanciális javí­tását is vállalják. A dolgozók javaslatára .május 1-től pél­dául a szövetkezet valameny- nyi. városi és megyei fiökjá nál, fodrászüzletében be le­het jeleníteni a hibát. Salgó­tarján, Pásztó és a szécsényi járás területén közel 50 he­lyein van erre lehetőség. Szer­vizkocsi járja a területet, és ha szükséges, be- és kiszállít­ja a meghibásodott, illetve kijavított gépet. Ez az új szervezési intézkedés később bizonyára népszerűvé válik. Az igények növekedésével is számolnak a szövetkezetnél. Ennek érdekében új műhely- csarnok építését tervezik. Az üzem- és munkaszerve­zés javítására tehát az élet minden területén van lehető­ség, még ott is, ahol kis rész­legek végeznek sokféle mun­kát. A salgótarjáni Szolgálta­tói,pari Szövetkezetnél az el­múlt négy hónap eredményei bizonyítják ezt. Végső soron azonos létszámmal és válto­zatlan árak mellett több mint 14 százalékkal növekedett az árbevétel. Érdemes tehát gon dot fordítani az üzem- és munkaszervezés javítására. K» , B. J. DEJTÁRI KERTÉSZEK Dejtár alatt, az Ipoly és a Lókos háromszögében zúgnak a vízszivattyúk, az öntözőfe­jek nagy sugárban szórják a vizet a kertészet homokos földjére. Fábri János, a tsz fiatal főkertésze jó ismerője a dejtári termelőszövetkezet kertészeti tevékenységének. — Anrr'kor a tsz vezetősége elhatározta, hogy itt kertésze­tet létesít, sokan kétségbe vonták a sikert. Azóta bebi­zonyosodott, hogy a vezetőség elgondolása okos volt. Évi 3,5 millió forinttal járulunk hoz­zá a közös bevételéhez... A főkertész tényekkel bizo­nyította az állítását.' De ott voltak a kertészeti dolgozók is, a Mészáros József né vezet­te női brigád. Közülük legbe­szédesebben Kónya Gáborné, Sinkó Istvánné. Tarjáni Lász- lóné és még sokan, a brigád tagjai, akik kora tavasztól késő őszig a kertészetben dol­goznak. Ök is azt mondták, amit a főkertész. „Gondos munkával, jó felszereléssel érdemes kertészkedni.. A dejtáriaknak valamikor rég'ebben ezen a homokos vi­déken töldieprük volt. Abba­hagyták a termesztését, mert nem fizetődött ki a vele való foglalkozás. Akkor tértek át a zöldségféléit termesztésére. A főkertész emlékeztetett rá, hogy 1971-ben a dejtári tsz kertészete látta el paradi­csommal a salgótarjáni pia­cot is. A kertészet 180—140 hold között váltakozik. A terület különböző részén víztározók­kal rendelkeznek, a Lókos-pa- tak vize mellett. Ezekből ön­töznek korszerű felszereléssel. Ezen a vidéken öntözés nél­kül elképzelhetetlen lenne a zöldségtermesztés. A lehetősé­gekhez képest gépesítették is az üzemágat. A föld megmű­velését hagyományos trakto­rokkal végzik. Ezenkívül ren­delkeznek három palántaülte­tő géppel. Ez nagy segítségé­re van a kertészeti dolgozók­nak. Tíz óra alatt átlagban öt holdon végzi el a munkát. Természetesen a feladatok legjelentősebb része a tsz asz- szonyaira hárul. Nem könnyű a munkájuk. Széljárta ez a vidék. Homok marja a sze­met. De a nehézségek ellené­re a kertészet dolgozói helyt­állnak. • Három brigád dolgo­zik egymással versenyben a Szocialista cím újabb elnyeré­séért. Kónyáné mondta az ebédidőben folytatott beszél­getéskor. — Nekünk megéri a fárad­ság. Jól is keresünk. Ez a leg­főbb célunk, amellett, hogy a tsz is gyarapodjon ... A tsz vezetősége sokat tö­rődik a szorgalmas kertészeti dolgozókkal. A munkakezdés­re saját járművén a helyszín­re szállítja az asszonyokat. Gondoskodik arról is, hogy a tsz melegkonyhájáról kiszállít­sák részükre a friss ebédet. Munka végeztével értük megy a jármű. Különböző más szo­ciális kedvezményben is ré­szesítik az asszonyokat, akik dicsérték is a vezetőséget a dolgozókról való gondoskodá­sáért. Amit kértek az újság­írótól, az a következő. Sinkó Istvánnét idézzük: — Kiegyensúlyozott az éle­tünk, csupán az aggaszt ben­nünket. hogy a nyári időszak­ban a gyerekek felügyelet nélkül marádnak ... Erre a község és a tsz ve­zetőségének oda kellene fi­gyelnie. Idénynapközivel, vagy más módon gondoskodni kell arról, hogy a tsz-ben egész nap munkával elfoglalt szü­lők ne nyugtalankodjanak gyeim ekeik miatt. Kösponioli — gyáregységek Csak MEGYÉNK iparára is jellemző, hogy viszonylag ke­vés az önálló vállalat. A ter­melőüzemek többsége telep­hely, gyáregység, amelynek központja általában a megye­határokon kívül van. Nemcsak a szervezeti kere­tek. hanem a közös célok és leiadatok is egymáshoz fűzik a nagyvállalat egységeit. Köz­pont és gyáregység tulajdon­képpen szerves egésznek te­kinthető, ezt senki sem vitat­ja, de a területi elhelyezkedé­sük különbözősége következ­tében a köztük levő távolság nemcsak kilométerekben- ha­nem időnként problémákban, nézeteltérésekben is jelentke­zik. A példamutatóan jó együttmű­ködésire, a gyáregység és a központ megfelelő kapcsolatá­ra szép számmal lehetne példá­kat felsorakoztatni. Elegendő csak az Üvegipari Művek és a salgótarjáni öblösüveggyár, vagy a síküveggyár hagyomá­nyosan zavartalan és gyümöl­csöző munkakapcsolatára gon­dolni. Ezzel szemben az utób­bi években egyszer-egyszer en­nek ellenkezőjéről is hallhat­tunk­Különösen sok szóbeszéd tárgya volt a Zománcipari Művek és annak salgótarjáni gyára közötti feszült viszony. A „kibicek” ehhez szinte na­ponta újabb adalékokkal, ,-szenzációkkal” szolgáltak, s ezzel főleg ők, de a jóakaratú suttogok is mélyítették a sza­együtt kadékot saját gyáruk és a központ között. Nem lehet csodálni, hogy ebben a légkör­ben a szorgalmasan és becsü­letesen dolgozó munkások is elbizonytalanodtak, ami felte­hetően valamelyest az arány­talanul magas fluktuációhoz is hozzájárult­MA MÁR EGY lezárt sza­kasznak tartják ezt az idő­szakot a gyárban. De a tanul­ságai változatlanul érvénye­sek, amiket nem árthat meg­szívlelni mindenütt, ahol még kisebb-nagyobb problémáit vannak. Hosszú ideig rombol­ta a jó kapcsolatot a kölcsö­nös bizalmatlanság, a gyár a vezérigazgatóságra, a vezér- igazgatóság főosztályai a gyár­ra hárították a hibákért, a gondokért a felelősséget. Mi a kiút ebből a helyzet­ből? Mindenütt abból lehet kiin­dulni, hogy a termelőegysé­gek céljai, szándékai, ha adód­nak is kisebb érdekellentétek, nem lehetnek ellentétesek, mert az a kocsi, amit több irányba húznak, egyáltalán nem, vagy csak nagyon las­san haladhat. Ha tehát a cé­lok azonosak, szükségtelen, sőt, balga dolog egymásról rossz szándékot, hátsó gondo­latot feltételezni, s nem lé­nyeges- ki teszi meg az első lépést a bizalom helyreállítá­sáért. A ZIM és a salgótarjáni gyára kapcsolatában döntő változást hozott! hogy a kői­lehet csönös tájékoztatás alapossá és rendszeressé vált- Dolgo­zók, szocialista brigádok, gaz­dasági és társadalmi vezetők találkoznak időről időre., hogy tisztázzák az esetleges vitás kérdéseket, kicseréljék véle­ményüket és elképzeléseiket. Az is elősegítette a kölcsönös megértés légkörének kialaku­lását) hogy a Zománcipari Művek — felismerve ennek fontosságát — bátran növelte1 a gyári önállóságot, a köteles­ségek mellé a kollektívát megillető jogokat és haitáskö- i-öket is átadta. A zavaró tényezők felszámo­lásával még inkább szembe­tűnővé váltak a közös érde­kekből és célokból' álló ösz- szetartó szálak. A kétszáz- negyvenmillió forintos re­konstrukcióra a gyár egyma­gában talán sohasem lett volna képes. A közös erőfe­szítések révén meggyorsult a műszaki fejlődés- javultak a piaci viszonyok, bővült az ex­port, a gyártmányválaszték, az évi termelés félmilliárd fo­rint fölé emelkedett. S nem utolsósorban a munkakörül­mények, a keresetek is ked­vezően alakultak. JÓ LÉGKÖRBEN jobban megy a munka, s ennek az egész kollektíva látja hasznát. Ezért okosabb mindig azokra odafigyelni, akik nem a vi­szályt, a széthúzást szítják, hanem az egység megteremté­sén fáradoznak. K S. Érettségiznek a felnőttek Közel százhúszat» A salgótarjáni dolgozók kö­zépiskolájában. közel százhúsz esti és levelező tagozatos fel­nőtt készül az érettségi vizs­gára. A sikeres osztályvizsga után kerül sor az írásbeli, majd a szóbeli érettségire. Az 1972/73-as tanévben kr lencvenhárom esti és levelező tagozatos gimnáziumi és 25 közgazdasági szakközépisko­lai hallgató számol be tanul­mányairól az érettségi vizs­gán. A dolgozók munka melletti szervezett tanulását és tovább­tanulását biztosító esti-levele­ző tagozatos középiskola > je­lentős szerepet tölt be Sal­gótarján kulturális életében. Ma már mind többen tanul­nak azok a „fiatal” dolgozók is az esti iskolán, akik szoci­ális, vagy egyéb okok miatt nem tanulhattak a nappali ta­gozaton. Az Ipoly és a Lókos három­szögében néhány esztendő alatt megváltoztatták a ter­mészetet. Széles táblákon ter­mesztik a zöldségféléket. Az elmúlt kedvezőtlen esztendő­ben. amikor a gabona nem termette meg a vári meny- nyiséget Dejtáron, a kertészet pótolta a kiesést. Jól fizet a zöldségféle a tsz-nek, hasznos ez a munka a lakosság ellá­tása szempontjából js. Fábri János, a fökertész mondta bú­csúzáskor: — A népgazdaság iránti kö­telezettség is vezetett, bennün­ket, amikor bevezettük a zöld­ségtermesztést ... Kötelességét ismerő nép a dejtári. Szorgalma országszer­te elismert. Ennek eredménye, hogy megváltozott a község képe. Üj falurészek épültek. A régi házakat átépítették. Szépen' járnak az emberek. Tarján Lászlóné hívta fel a figyelmünket: — Nézzék meg a kerítése­ket is... Valóban nagyon szépek. A szorgalmas munka meghozta gyümölcsét minden tekintet­ben. Ezért keli megbecsülni a közöst, s tiszteletben tartani annak első számú gazdáját, a tagságot. B. Gy. A jó idő boköszöntével sem szűnik meg a fóliasátrak alat­ti növényápolást. A gyenge palántákat gyakran kell ön­tözni, a gyomoktól meg kell tisztítani az ágyasokat, szel­lőztetni kell a fóliasátrakat. Az érsekvadkerti Csehszlovák —Magyar Barátság Termelőszövetkezet üvegházaiban is szorgos munka folyik, a szántóföldekre kikerülő paprika- és paradicsompalánták gondozását végzik az asszonyok Képzőművészeti előadás szakkörösöknek Élénk a kulturális élet Ba­lassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán járási Művelődési Központban, ahol jelenleg hu­szonnyolc szakkört, klubot, műkedvelő. művészeti csopor­tot és tanfolyamot mfíködtet- nek. Ezekben a művelődési közösségekben rendszeres is­meretterjesztő munka folyik. Május 25-én. pénteken a f faragó, a tojásfestő és hím szakkör több mint harmi tagjának Bacsúr Sándor, városi tanács művelődésüg osztályának vezetője tart éli adást, a képzőművészeti sori zat keretében. A világ naí múzeumai címmel. NÓCRÁD — 1973. május 24., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents