Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
i Erkölcsi és anyagi ösztönzők Az iskolai munka javításáért Központ - művelődési ház nélkül Epületgondok Nógrádkövesden Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában minden teini leien szükséges fokozni az ön tudatiból eredő erkölcsi ösztönzést, de az anyagi érdekeltséget is. Minden vezetőnek látnia kell azt, hogy a különféle társadalmi feladatokat ma még főként az anyagi ösztönzés lehetőségei kötik össze az egyéni elképzelésekkel, célokkal. Háttérbe szorult az érdekeltség Az élet átmeneti szocialista társadalmunkban nem egyszerűsödik, minden területen egyre bonyolultabbá válik, s ha nem ismerjük fél az érdekeltségben rejlő lehetőségeket, a jelentkező ellentmondásokat, a feloldásra alkalmazható eszközöket, eszköz- rendszereket, konfliktusok keletkezhetnek. A termelő ágazatokban a gyorsuló fejlődés következtében. növekszik a specializáló, bonyolultabbá, differenciáltabbá válik a társadalmi termelés, a munkamegosztás. A hagyományos szakmák sok területen eltűnnek, újak keletkeznek, sok szakma kiegészül egy sor új ismerettel. Ka az oktatási és nevelési intézményeket úgy tekintjük — ez nem is lehet másként —, hogy a termelőerők termelője, akkor az itt jelentkező érdekeltségi szféra még bonyolultabb, sokkal több ellentmondást rejt magában. Egy termelőüzemben viszonylag .könnyű” megítélni például a szakismeret fejlődését, miután a termelésben az azonnal jelentkezik, mint egyszer, vagy folyamatosan ható, látható tényező. Nem így van ez a tanulóifjúság oktatásában dolgozó nevelőknél. Az itt is természetes, hogy a bérezés követi a szakmai struktúra változását Ha a nevelők oklevélszerző tanfolyamon vesznek részt az állami' törvények szerint rendeletben meghatározott módon emelkedik a fizetésük. De azt is tudjuk, hogy a pedagógusok, óvónők, tanítók és tanárok nagy része nem oklevélszerző továbbiképzésnek tekinti a tanulást. Az önkéntesség, a kötelezőség és az anyagi érdekeltség elveinek kidolgozása, érvényesítése és szerepe nem volt egészen tisztázott kérdés nemcsak me gyénkben, hanem országos vonatkozásban sem. Ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy az eddigi továbbképzés rendszerével kapcsolatban az egyik lényeges probléma ott volt, hogy az ösztönzők szerepét nem emelték ki, bár az mindig összhangban van az általános politikai, és ezen belül a közoktatás-politikai célkitűzésekkel is. A megyei művelődésügyi osztály továbbképzési kabinetje a korábbi évek gyakorlatát továbbfejlesztve, széles körű kapcsolatot alakított ki a különféle felsőfokú pedagógusképző intézményekkel, hogy megyénkben — segítségükkel, közreműködésükkel — hatékonyabbá tegye a nevelők továbbképzését. Ezt diktálta az az alapkoncepció is, hogy a Központi Bizottság 1972. júniusi határozata nélküle nem valósulhat meg. Célfeladat — célprémium Az erkölcsi és anyagi ösztönzők helyes kialakítására is megfelelő intézkedéseket foganatosított, bár ezt az . egyszázalékos jutalmazási és Háromszázalékos bérfejlesztési összeg behatárolja. Addig, amíg a korábbi években az anyagi érdekeltség elvét részben figyelmen kívül hagyták, nagyon eltérő vóLt az egyes járásokban, de nevelőtestületekben is a továbbképzés színvonala, bár az effektiv nevelőmunkában az eredményesség, a hatékonyság legtöbb esetben kimutatható volt. A továbbképzési kabinet javaslatára -megyénk oktatási intézményeiben az egyes sitúdi úrnők, tanfolyamok elvégzésére célprémiumot tűztek ki. A célfeladat megoldása — pL egy komplex továbbképzési tanfolyam elvégzése — után rendkívüli Kiállítás a klubkönyvtárban Zsúfolásig megtöltötték a Romhányi községi Tanács kultúrtermét azok az érdeklődők, akik megjelentek a helyi Mikszáth Kálmán klubkönyvtár és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi gyáregységének közös rendezésű Petőfi Sándor-emlékkiállítás ünnepi megnyitóján, A megnyitó ünnepségen részt vett a község lakossága, .iskolák, helyi üzemek dolgozói sőt, a környékbeli lakosság is. Petővári Gyula, a Híradás- technikai Anyagok Gyára szakszervezeti bizottságának könyvtárosa nyitotta meg az qnnepi kiállítást, majd Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetsége titkára tartott előadást Petőfi Sándorról, a költőről, a világforradalmárról. Beszédében kiemelte, hogy milyen sokra képes a helyi népművelés akkor, ha egy területen belül az erőket ösz- szevonják egy-egy nagy cél érdekében. Példának emelte ki a rendezvényt ennek igazolására. Benkő Péter színművész, a Thália Színház tagja mondott Petőfi-verseket a tanulók és a tanárok tapsaitól kísérve. A kiállított anyag három csoportosításban ad hű képei Petőfi Sándorról: 30 tabló szól a teljes életműről, 18 múzeumi fakszimile a versekről, kéziratokról és súgókönyvről ad tájékoztatót, majd szemlélteti az anyag azt is: hány nép nyelvén adták ki Petőfi Sándor verseit. Ezt a könyvborítókról készített fotók mutatják. A kiállítás időtartama alatt a teremben különböző iskolák tartanak rendhagyó irodalom és történelem órákat és a klubkönyvtár irodalmi szakköre Petőfi-ismertetőket szervez. Isteni előny: — Tiszteíetes úr, ez így nem tisztességes! ■ .....................................■............... ............................. "" —............•• 4 NÓGRAD - 1973. május 18., péntek elölépéseket biztosítanak, pénzjutalmakkal honorálják a munkát, a magasabb képesítést, a szakismeret megszerzését, aminek tükröződése az oktató- és nevelőmunkában látható. Különösen ki kell emelni a középiskolákban meghonosodott figyelemre méltó gyakorlatot. A vezetők felismerték, hogy a pedagógusok továbbképzése alapvető szerepet tölt be a színvonalasabb pedagógiai munkában. Ezért ma már a középiskolákban általános gyakorlat, hogy a továbbképzésben résztvevő tanárokat jutalomban, illetve fizetésemelésben részesítik. Jó votaa, ha nemcsak néhány általános iskola követné ezt az alapjában véve helyes intézkedést. Viszont tárgyilagosan azt is el kell mondani, hogy az al- sófqkú intézmények és a pedagógus szakszervezetek az együttműködési megállapodásokban — a továbbképzési kabinet és a megyei pedagógus szakszervezet javaslata alapján — rögzítették a jutalmazási irányelveket ebben a tanévben a továbbképzés és önképzés relációjában is. Most már az a fő feladat, hogy valamennyi általános iskola és óvoda vezetője — a pedagógus pártszervezettel és szak- szervezettel egyetértésben — úgy alkalmazza a helyes elvet, mint a középiskolákban történik a nevelőmunka hatékonyságának érdekében. Törődjenek velük Az 1972-es júniusi KB-határozat is fontos szerepet szán a továbbképzések anyagi és erkölcsi elismerésének. Nem kétséges, hogy a legjobban dolgozó tanárnak vagy különösen a tanárnőnek, akiknek az iskolai mellett még háztartási teendői is vannak, nagy szellemi megterhelést és időt jelent a továbbképzés. Ezért is szükséges, hogy az iskolák vezetői jobban odafigyeljenek a nevelők továbbképzésére, annak erkölcsi és anyagi elismerésére. Gyenes László Húszadikán nyitás Az eredeti program szerint a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ keretében működő fotógaléria már május 6-án meg kellett, hogy nyissa Lantos Miklósnak, a mecseki fotóklub tagjának kiállítását. Mint értesültünk, technikai okok miatt Lantos Miklós kiállítását csak május 20-án nyitják meg, s ezen a kiállító művész személyesen is részt vesz. Nógrádkövesd 800—900 lel* két számláló, takaros kis község a balassagyarmati járás déli csücskében. Közigazgatási központ. Itt székel Becske, Szécsénke, Galgaguta községek közös tanácsa. A falut az Aszódra ’ vezető út szeli ketté, ellentétes hangulatú két oldalra. Egyiken a kertes házak fáinak zöld foltjai nyugtatják a szemet, másikon a Pestvidéki Kőbánya Vállalat kőzúzóinak és épületeinek monoton szürkesége. A Kövesdi Állami Gazdaság néhány héttel ezelőtt szűnt meg, mint önálló termelőegység, beolvadt a magyarnán- doriba. Ennek ellenére a község továbbra is megmaradt az említett községek gazdasági központjának. Milyen a kulturális étet? ■ Nógrádkövesden — míg a társközségekben igen — nincs művelődési ház, se mozi, se klubkönyvtár. Egyetlen köz- művelődési intézmény a községi könyvtár, amelyet Ora- vecz Sándomé, a kőbánya műszaki adminisztrátora vezet már 14 éve. tiszteletdíjasként. Kitűnő beszélgető partner, ismeri a község múltját, minden örömét és gondját. Nem véletlen. Hisz’ 1958-tól több éven keresztül a helyi községi tanács titkára volt. — Messziről indultunk — kezdi Oraveczné. — 1958-ban még igazi iskolaépületünk sem volt. Az iskola két kis tanteremből állt a kápolnában. Ezt az épületet ma is úgy hívják az itteniek, hogy iskolakápolna. Azóta két új, többtantermes iskolát építettünk a községben. Teljesen átépítettük a tanácsházát is. amely egy régi kovácsműhelyben kapott helyet annak idején. Az óvodánk régi kis parasztházban volt: azt is átalakítottuk a korszerű igényeknek megfelelően. Járdát is építettünk. A község pénze mind erre ment. Nem azért nincs hát művelődési házunk, mert a tanács se korábban, se most nem törődött vele. Sőt, nagyon is szerettünk volna, de pénzügyi lehetőségeink nem engedték. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy a községnek mégis van agy kultúrotthona, a kőbánya üzemen belül, a hatalmas kőzúzók szomszédságában. Vasbeton gerendás, masszív, kőből épült, magas terem. Régen itt tartották a színházi előadásokat. ma ebédlőnek és üzemi tanácskozóteremnek használják. — Hideg, szinte fűthetetlen — mondja a könyvtárosnő. — Viszonylag jó időben is három napig kell fűteni, hogy egy-egy ünnepséget a megfázás veszélye nélkül végigülhessen az ember. Megközelíteni is nehéz. A lakóknak a forgalmas iparvágányokon kell átkelniük, s ez nagyon balesetveszélyes. Mindezek miatt ma már nem szívesen adja ki az üzem kultúrális rendezvények céljaira.. De mint említettem, gyakorlatilag egyébként sem használható. Ugyanakkor sajnos, emiatt nem sikerül megfelelő anyagi támogatást szereznünk más szervektől. Tizenhét éve A könyvtárat megfelelő helyiség híján, a tanácsházán rendezték be. Az állomány mennyisége és összetétele kielégítő. A 2634 kötet könyv több mint fele szépirodalmi alkotás, ifjúsági és gyermek- könyv, a többi része tudományos munkákból, lexikonokból és mezőgazdasági szakirodalomból áll. — Itt nagyon érdemes foglalkozni a könyvtárral. Szeretik a könyveket nálunk. A tanács, a községfejlesztési alapból évente 6000 forinttal támogatja a bővítést. A lakosság csaknem egynegyede rendszeres olvasó. Mindenféle olvasónk van: diákoktól kezdve nyugdíjasig, fizikai dolgozó, hivatalnok, értelmiségi. Van egy kedves, nyugdíjas bácsi, aki már alig tud jár ni, így mindig a feleségét küldi könyvekért. Ismerem az ízlését, tudom milyen könyveket szeret. Nagyritkán fordul elő, hogy megjegyzi, olyan könyvet küldtem, amit már olvasott. Oravecz Sándorné tizenkét éve ' könyvbizományos is. Évente mintegy 50 ezer forint értékben ad el könyvet. Nagyon sok szépirodalmi művet, lexikont vásároltak már tőle a falu- és környékbeliek. A hatkötetes új magyar lexikonra 23 előfizetője volt eddig. A Világirodalom Remekei legújabb sorozatát 51-en fizették elő. S folytathatnánk még tovább a sort. amely mind Oraveczné kiváló szer vezőkészségét, munkaszeretetét bizonyítja. — A falusi könyvterjesztést legfőképpen az" nehezíti, hogy a könyvesboltoktól Bemutató az A salgótarjáni úttörőházban a szakköri tevékenység sok érdemet és elismerést szerzett. A város úttörői szívesen iratkoznak be a szakkörökbe, hiszen ezzel tudásukat, ügyességüket fejlesztik. Május 20-tól az úttörőházban nagy kiállítás nyílik, ahol a ház munkáját demonstráló anyagokat munagyon sok esetben nem ka* punk, egy-egy könyvből elegendő példányszámot, A jubileumi Petőfi-kötetből például hatszor annyit is el tudtam volna adni, mint ameny- nyit kaptam. Persze a könyvesboltok sem tehetnek er ről. mivel azok is keveset kaptak. Termek szabadultak fel Ezen a helyzeten a kiadé körültekintő munkája segíthetne, amely gondosabb keresletfelmérések alapján tér vezné meg egy-egy könyv példányszámát. — A községben, ahol ennyire szeretik a könyvet, szélesebbre kellene tárni az olvasás, a művelődés kapuit. A jelenlegi realitások figyelembevételével ennek milyen lehetőségeit látja? — Egy klubkönyvtár meg4 valósítását tartom lehetségesnek és szükségszerűnek. Az állami gazdaság épületében, a központ megszűnésével termek szabadultak föl. Valamilyen módon a felsőbb tanácsi szervek segítségével meg kellene szerezni ezeket a gazdaságtól, s itt berendezni a klubkönyvtárat, ahová az embereket alkalomadtán össze is hívhatnánk. Ezzel duplájára Lehetne emelni az olvasók számát Kövesden. Nem kételkedem Oraveczné szavaiban. Évtizedek óta itt él. dolgozik, s mint könyvtáros és egykori tanácsi dolgozó, sokszor végiggondolhatta már ezeket. Egy gondolatot fűznék csafe hozzá: a klubkönyvtár nemcsak az olvasás iránti érdeklődést emelné, hanem fellendítené a közművelődési munka egyéb ágazatait is. az ismeretterjesztést, a klubmozgalmat és a szakköri tevékenységet. S erre Nógrádkövesden, a község gazdasági és közigazgatási jelentőségénél fogva feltétlen szükség van. A megvalósítás lehetősége, úgy érezzük^ adott. Csak élni kell vele. Sulyok László 1 űttőrőházban tátják be. Láthatjuk majd a fotó-, a film-, a kisgazdasz- szony-, iparművészszakkör termékeit, munkáit, de bemutatásra kerülnek az úttörőház módszertani tájékoztatói is. A gazdag anyagú, reprezentatív kiállítás e hónap harmincadikáig áll az érdeklődők rendelkezésére. iiiitmniMiimimitmitrtimMimiiimrmiiiiimtmiiiiHiMimiMüni'inmiiiiimtliili mmuMfinniimM FEKETE SÁNDOR: II. PETŐFI ÉLETE .................................................................................................................... A lecke megértette Petőfi- ezt ráadásul versben világgá vei, hogy társadalmi falakba is kürtőit, épp a Berta-dalok- ütközött. Akinek az apja jó kai egy időben, azt csak tola- öreg kocsmáros. méghozzá kodónak tekinthetik a kasté- elszegényedett kocsmáros, s lyok világában. „Legyünk rabokból ismét emberek !M A Berta-ügy után fokozatosan elkomorodott a költő világképe. Jókai Mórhoz írt versében ő maga pontosan jellemezte helyzetét: Percenként jobban-iobban elsötétül láthatárom. Az irodalomtudósok több mint egy százada vitatkoznak azon. hogy mi okozta Petőfi most következő borúlátó korszakát. a Felhők időszakát: az érteden kritikusok támadásai, a szerelmi csalódás, netán test-lelki betegségek? Vagy mind egvütt? Nyilvánvaló. minél kevésbé szűkítjük le az okok körét, annál kevésbé egyeszűsítjük a költő lelkivilágát. A Felhők verseimen ugyanis nem csupán „keserűség” található. meg „borúlátás”, hanem nagyon is kemény és kegyetlen társadalomkritika: nem annyira a költő van válságban. mint az a társadalom, amelytől dühödt szenvedéllyel elfordul. A Felhőkkel párhuzamosan írt regény. A hóhér kötele, s a hasonló gondolatokat árasztó dráma, a Tigris és hiéna — éppúgy, mint a versek — elitéli azt a világot, azt a társadalmi rendet. amelyben a becsületnek buknia kell. az érdem, a siker, a diadal a becstelenségé: Igazság! Alszol? vagy meg is halál? E férfi méltó volt rá. hogy nyakáról Aranylánc függjön; s íme a helyett ö függ. ő függ... a hóhér kötelén. S ennek nyakában aranylánc van, * vedig Hóhérkötélen kéne függnie. — Igazság! alszol? vagy meg is halál? A hóhérkötélen kéne függnie kitétel nemcsak a költő indulatát jelzi, hanem azt Is. hogy nem kívánt belenyugodni a v-ilág ilyen rendjébe. De ugyanezt bizonyítják életének külső eseményei is. Miközben a Felhőkben megfogalmazott komor gondolatokat hordozza lelkében, változatlan tetterővel küzd az új szellemű irodalom harci kedvének erősítéséért. E küzdelem egyik legérdekesebb fejezete az első magyar irodalmi sztrájk megszervezéséhez fűződik. Kilenc barátjával összefogva Petőfi létrehozta a Tizek Társaságát. Elhatározták, hogy Pesti Füzetek címen önálló lapot adnak ki, s addig is. amíg lapjukat engedélyezik más orgánumban nem dolgoznak. A hatalom már régóta figyelte az új irodalom mozgalmait, s tudta, mit kell tennie. Különösen akkor, amikor egyre több jel mutatott arra, hogy Petőfiék nem elégednek meg a társadalom romantikus bírálatával. 1846. májusában Petőfi Dömsodre vonult, hogy a Pesti Füzetek számára tervezett nagyobb művén dolgozzék. _ A dömsödi egy hónap Petőfi életének egyik legfontosabb s egyszersmint legrejtélyesebb időszaka. A Duna- menti kis faluban nem estek meg vele látványos kalandok, szinte még említésre méltó esemény sem történt körötte, s szemtanúk szerint „igen el- vonultan, munkálkodva” élt. A költő Dömsödön nemcsak írt, hanem elmélyült tanulmányokat is folytatott. E tanulmányok fő tárgya a nagy francia forradalom története lehetett, amelyet egyebek közt rabét köteteiből ismert meg. Épp két évvel később megjelent forradalmi naplójában Petőfi ilyen szavakkal foglalta össze a francia történelem világraszóló eseményeinek reá gyakorolt hatását: „Évek óta csaknem kire- kesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangyélioma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. Miriden szavát, minden betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek, és az élethez jutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak és őrjöngtek bennem!” (Folytatjuk) ,
